Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP-frakció véleményét a benyújtott költségvetéssel kapcsolatban alapvetően a BM fejezettel, azon belül is leginkább az önkormányzatokat, illetve a Belügyminisztérium rendvédelmi szerveit érintő területtel kapcsolatban szeretném elmondani. A Magyarország 2021. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megerősíti a korábbi sajtóhíreket és az önkormányzatokkal szemben már eddig is megtett kormányzati lépések irányát, az önkormányzati forrás elvonása egyre nagyobb mértéket ölt, ami ráadásul minden jel szerint túl is mutat majd a 2021. éven.

Ad 1.: 2021-ben már a gépjárműadó teljes összege a központi költségvetést fogja növelni, a hazai önkormányzatok tehát nem tarthatják meg a gépjárműadó eddigiekben rájuk eső részét sem, ami minden települést rendkívül érzékenyen érint. Számos kistelepülésnek ez egyenesen a legfontosabb bevételi forrása, amelynek hiánya a község működését sodorhatja veszélybe. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az elvonások olyan mértékűek, hogy csak ennek az adónemnek a megvonása körülbelül 70 kistelepülési önkormányzat ellehetetlenülését okozza. A gépjárműadó elvonása ráadásul bizonyíthatóan nem csak a járvány elleni védekezést szolgálja, mivel a kitekintés szerint nemcsak a következő évben, hanem 2024-ig minden esztendőben állandó bevételi forrása lesz ez a költségvetésnek. A számítások szerint befolyt összeg 2024-ben már meghaladja a 95 milliárd forintot, pedig korábban a központi költségvetés rendre évi 50 milliárd forintot várt ezen a soron.

Ad 2.: Elsősorban a nagyobb településeket hozza nehéz helyzetbe a szolidaritási hozzájárulásnak nevezett önkormányzati adó. A központi költségvetés közvetlen bevételei között, a költségvetési befizetéseken belül található önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összege 160 milliárd forintra emelkedik jövőre a kormány tervei szerint, a 2020-as 43 milliárd forint után. Ennek az adónak az összege a költségvetés tervezetében tehát nem kevesebb mint a négyszeresére emelkedik. Ez az adó a főváros esetében is drámai mértékben növekszik, Karácsony Gergely főpolgármester úr szerint az idei 10 milliárd forint helyett számításaik szerint itt is közel a négyszeresét kell majd a fővárosnak adó formájában befizetnie a központi költségvetésbe.

Itt hadd álljak meg egy percre, tisztelt képviselőtársaim, mert a kormány és annak propagandagépezete napok-hetek óta szórakoztatja a teljes magyar lakosságot a Lánchíd ügyével és a Lánchíd sorsával; meri ezt úgy csinálni, hogy az összes állami támogatás ezen nemzeti jelképünk felújítása tekintetében 6 milliárd forint. A teljes Lánchíd-felújítás az eredeti tervek szerint 23 milliárd forint. Még ha megnöveljük is ezt az összeget akár a késlekedés és a vírusjárvány miatt, tisztelt képviselőtársaim, önök ezzel a költségvetési törvénnyel jövőre akkor is ennek a pénznek, az állami támogatásnak az ötszörösét fogják visszavenni Budapesttől. De konkrétan úgy is fogalmazhatunk, hogy a jövőre ezen adónemmel, a szolidaritási adó formájában Budapesttől elvett összeg tokkal-vonóval a Lánchíd teljes felújítását, talán még arannyal kirakását is magába foglalhatná  és ehhez képest politikai cirkusz folyik arról, hogy akkor most lesze felújítás, vagy nem lesz felújítás. Egészen elképesztő, tisztelt képviselőtársaim, és hogy a 6 milliárd forintos állami támogatáson hetekig-hónapokig, sőt most már lassan évekig ücsörögnek  hiszen ezt még talán az előző városvezetés is előkészítette , teljesen vérlázító, figyelembe véve ezen adótörvény, illetve ezen költségvetési bevételi forrás tervezését.

Ad 3.: A különleges gazdasági övezetek nem is titkoltan az érintett települési önkormányzatok zsebéből fogják kivenni a pénzt. A kormány különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja a legalább 5 milliárd forint költségigényű munkahelyteremtő és -megtartó beruházásokat. A különleges gazdasági övezetben a települési önkormányzat egyes feladatait a jövőben a megyei önkormányzat látja el, ennek megfelelően az adóbevételek sem a helyi, hanem a kivétel nélkül a kormánypárti megyei önkormányzatokhoz fognak befolyni.

Ad 4.: A különleges gazdasági övezetnek nem minősülő helyi önkormányzatok sem rendelkezhetnek azonban szabadon a befolyt iparűzési adó összegével. A tavasz folyamán benyújtott törvényjavaslat értelmében az önkormányzatoknak az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk, ez a pénz tehát elvonásra ugyan nem kerül, de felhasználásának a korlátozása erősen szűkíti a helyi önkormányzat mozgásterét és a helyi közösségek döntéseit.

Ad 5.: Teljes egészében megszűntek az utóbbi hónapokban a helyi önkormányzatok parkolásból eredő bevételei, mivel a veszélyhelyzet idejére a kormányrendelet ingyenessé tette a felszíni parkolást. Nem teljesen világos, hogy országos szinten ez milyen hatással volt a vírusjárvány tekintetében, de az biztos, hogy ennek a pénznek a visszaadását a jövő évi költségvetésben sem látjuk.

(16.50)

Bár a kormány büszkén hangoztatja, hogy a központi költségvetés főbb számai helyreállnak, de az eddigiek alapján kijelenthető, hogy mindez az önkormányzatok kárára történik. A gépjárműadó tekintetében 36, a szolidaritási hozzájárulás címén 120 milliárdos többletelvonásra kerül sor, ami együtt már több mint 150 milliárd forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hónapokban számtalanszor itt a parlamentben is hivatkozott Ausztriára. Azt mondta talán, mintegy laboratóriumként, mintegy mintaként tekintünk Ausztriára a vírusjárvány elleni védekezés tekintetében. Tudják, tisztelt képviselőtársaim, ez az Ausztria a szintén jobboldali Kurz kancellár által vezetett Ausztriában jelenleg éppen azokat a napokat éli, amikor az osztrák kormány 1 milliárd eurót  egymilliárd eurót!  oszt szét a helyi önkormányzatok között, akik tisztességgel kivették a részüket a vírusjárvány elleni védekezésből.

Nyilvánvalóan többletköltségbe verték magukat, és nyilvánvalóan ott segítették honfitársaikat, akár személyes ismerőseiket, szomszédaikat, ahol csak tudták, és számíthatnak a kormányukra, és a kormányuk pénzügyi segítséget ad nekik. Önök, a magyar Országgyűlés kormánypárti képviselői és az önök kormánya által benyújtott javaslat pedig ennek a pénznek, amiről beszélünk…  az egymilliárd euró nagyon-nagyon-nagyon-nagyon nagyívűen is minimum 300 milliárd forint, ez a kétszerese annak, mint amit önök nemhogy adnak, hanem el fognak még pluszban venni az önkormányzatoktól a jövő évben. Azt gondolom, hogy ez teljesen érthetetlen, és nincsen rendben.

Különösen fájdalmas, hogy ez a sarcolás nemcsak a ’21. évre vonatkozik, hanem a költségvetési kitekintés szerint 2024-ig fenn is marad. Ezzel lelepleződött a kormánynak az a korábbi állítása, ami szerint az elvonásokra a járvány elleni küzdelemhez van szükség. Ma már világosan látszik, hogy a cél valójában az önkormányzatok kivéreztetése. Tipikus lépés, hogy a lakosság közvetlenül nem érzi meg ezeket az intézkedéseket, ami a kormány számára kettős előnnyel is jár.

Egyrészt letagadhatja a kormány, hogy költségvetési megszorításokat hajtana végre a válságkezelés miatt, másrészt csökkennek az ellenzéki vezetésű önkormányzatok forrásai. Ezzel pedig az a cél, hogy azok kevésbé tudják ellátni feladataikat, nem véletlen talán, hogy pont 2024-ig tervezik ezeket az intézkedéseket, a következő önkormányzati választásokig. A ló is kilóg, tisztelt képviselőtársaim, nem csak a lóláb.

Az önkormányzatokat érintő intézkedéseket tehát nemcsak a politikai bosszú motiválja, hanem egy számító politikai törekvés is, amivel újra kormánypárti irányítás alá vonnák a ’19-ben elvesztett önkormányzatokat, csakhogy, tisztelt képviselőtársaim, mint ahogy azt számtalanszor elmondtuk önöknek, a helyzet nem így van. A helyzet nem arról szól, hogy ellenzéki vezetésű önkormányzatokat önök ezzel az intézkedéssel hátrányos helyzetbe hoznak. Ezzel az intézkedéssel önök a településeken élő magyar embereket hozzák hátrányos helyzetbe, függetlenül attól, hogy melyik pártra szavaztak.

Minden egyes városban, minden egyes kisvárosban, akár kistelepülésen, ahol nem a Fidesz jelöltjei nyertek, ott is szép számban élnek az önök szavazói is, és önök ezektől az emberektől is elveszik a lehetőséget, hogy önmaguk döntsenek a saját sorsukról, és hogy bizonyos szolgáltatásokat vagy bizonyos, akár munkahelyeket megtarthassanak, vagy helyi támogatásokat fenn tudjanak tartani, hiszen nyilvánvaló, hogy ha az önkormányzatok bevételei ilyen módon csökkennek, annak valamilyen módon az emberek fogják meginni a levét.

Ami az MSZP javaslatait illeti, tisztelt képviselőtársaim, mi az önkormányzatokra erőforrásként tekintünk, és azt gondoljuk, hogy az ország újjáépítésének, a válság utáni újraindításának egy nagyon komoly erőforrása és kulcsa is lehetne, és mi erre teszünk javaslatot, hogy az önkormányzatokat és a munkahelyteremtést kössük össze. A válság után valószínű, nem térünk majd vissza ugyanahhoz az életmódhoz, mint ’19 végén vagy 2020 elején ismertük, ezért új szerepet kell vállalnia a magyar államnak, hogy újjáépüljön Magyarország.

Minden korábbinál nagyobb szükség van a szabad önkormányzatokra ebben a munkában. A helyi erőforrásokra és partnerségekre építő területi fejlődéshez érdemi erőforrásokat és kompetenciákat kell rendelni. Azt akarjuk, hogy a települési önkormányzatok feladatellátási, gazdasági és szakmai önállósággal rendelkezzenek mindazon közszolgáltatások megszervezésében és működtetésében, amelyek a helyben lakó emberek életének meghatározó feltételei. Ilyen az oktatás, a szociális ellátás szervezése és működtetése is. Követeljük, hogy az önkormányzatok kapják meg a kötelező feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből.

Újjáépítési programra van szükség, amely nemcsak átmeneti támogatást, közmunkát, hanem hosszú távú értéket is teremt és munkahelyeket biztosít. A gazdasági válságot mindenki megszenvedi, és mindenkitől alkalmazkodást követel, de egyben lehetőség is egy új életre. A jelenlegi technológiai viszonyok mellett Magyarország lakásállományának energiaigénye 40 százalékkal csökkenthető, ami jótékony hatást gyakorolna az energiabiztonságra, az energiaimport-kitettségre, a légszennyezettségre, az emberek egészségére. Ezért jelentős lakossági ingatlanokat célzó állami energetikai korszerűsítési programra teszünk javaslatot, 2020-ban 250 milliárd, 2021-ben 500 milliárd forint felhasználásával, ami munkahelyeket is teremt, és mérsékli a válságban lévő építőipar nehézségeit.

A pénzt vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes vagy kamatmentes hitel formájában biztosítsa az állam, a hitelek közvetítéséhez kereskedelmi bankokat is bevonhatnak. A támogatást családi házak, panelházak, téglaépületek és egyéb lakóépületek szigetelésére, nyílászárócseréjére, fűtés- és energiatermelő rendszereinek modernizációjára, napelemek telepítésére lehetne felhasználni. A rendelkezésre álló forrásokat településenként az adott település épületállományának minőségi és mennyiségi adatai alapján kell elosztani. Az így kialakított arányos keretek erejéig az önkormányzatok feladata megszervezni a települési épületenergetikai korszerűsítés lebonyolítását pályázati alapon. A programban érintett ingatlanok legfeljebb 20 százaléka önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan is lehet, ilyen esetben a kivitelezést az önkormányzat saját maga megrendeléseként végzi.

Második pontként: a magyar állam indítson szociális és piaci bérleti alapú programot is a hazai ingatlanállomány nagyarányú fejlesztésére, a hazai építőipar válsághelyzetének átmeneti kezelésére, egy igazságosabb, megfizethető árú bérlakáspiac kialakítására és az új családalapító generációk életének támogatása érdekében. A program első hullámában 40 ezer új, 60 négyzetméteres lakás kialakítására kerüljön sor. A program költségvetése ezermilliárd forint, amit részben a költségvetés, részben a jövőbeni bérleti díjakra épülő, állam által garantált hitel finanszírozhatja.

A projektek kezdeményezésére az önkormányzatok jogosultak, és saját tulajdonú telek biztosításával járulhatnak hozzá egy-egy projekt elindításához. A felépített ingatlanok felhasználását az önkormányzatok határozzák meg, ez lehet szociális célú vagy piaci alapú bérlemény is. Az új épületek fenntartója az önkormányzat, a beszedett bérleti díjak az önkormányzati költségvetésbe folynak be, az ingatlan karbantartása, korszerűsítése az önkormányzati hitel finanszírozására fordítható. A programban megvalósított munkákat és árazásokat országos szintű, nyilvános adatbázisban publikálja az állam, a programban hazai tulajdonú vállalatok vehessenek részt kivitelezőként.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésünk, hogy az ország újjáépítéséhez, a hazai cégek talpra állításához új, valós munkahelyek teremtéséhez és nem utolsósorban honfitársaink életminőségének javításához ez a program járul hozzá. Kérjük, hogy fontolják meg, és kérjük, hogy az eddig legalábbis megfoghatatlan közmunkaprogram-ajánlatok helyett válasszon a kormány és válasszon maga az Országgyűlés a költségvetésen keresztül egy olyan utat, ahol, mint ahogy elhangzott, a magyar emberek életminősége javul, a hazai cégeket talpra lehet állítani, és rengeteg honfitársunknak tényleges, valós, új munkahelyet tudunk biztosítani.

A rendvédelmi feladatokat érintő felszólalásomat pedig majd később mondom el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)