Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Németh Zsolt MDF-es képviselőtársam korábban elhangzott alapos elemzését néhány új elemmel kívánom megerősíteni.

A jelentés erénye, hogy logikus szerkezetben, részletesen és korrekten tárja a szakmai és a tágabb közvélemény elé az atomenergia hazai alkalmazásának biztonsági követelményeit, azok mai állapotát és a jövő teendőit. Nagyon fontos energiaforrás Magyarországon az atomenergia, ezért létfontosságú a biztonsági követelmények betartása.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint 1999-ben a világ 31 országában 436 atomerőművi blokk működött. Az atomerőművek részesedése a villamosenergia-termelésben világviszonylatban elérte a 17 százalékot, míg Magyarországon ennek kétszerese, 38,5 százalék az arány. Többet kockáztatunk tehát, mint más országok, ha vélelmezetten hiányos biztonsági intézkedésekre hivatkozva ugyanolyan támadásokat intéznének a hazai villamosenergia-szükségletet mintegy kétötöd részben fedező Paksi Atomerőmű működése ellen, mint amilyen - tegyük hozzá - megalapozatlan támadásokat szoktak indítani a Nyugat-Európában működő atomreaktorok működése ellen is.

Mind az energetikai szerepköre miatt, mind a szigorú biztonsági követelmények folyamatos ellenőrizhetősége miatt kulcskérdésnek tekintem a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság állami tulajdonban maradását és állami felügyelet melletti további működtetését. Erre, tehát a jövőben is változatlan tulajdoni állapot fennmaradására vonatkozóan semmilyen utalás nincs a jelentésben. Kellene egy határozott ígéret, hiszen ez is egy biztonságos működést szavatoló garancia.

(13.30)

Tudom, hogy a jelentés mondanivalója nem szűkülhet le csupán a Paksi Atomerőműre, hiszen az országban a jelentés adatai szerint 1240 munkahelyen alkalmaznak radioaktív anyagot vagy ionizáló sugárzást előállító berendezést.

Ezeken a sugárterheléssel járó munkahelyeken 14 700 munkavállaló vagy egyéni vállalkozó dolgozik. Nagyobb problémát sehol nem jeleztek, sem a munkahelyek ellenőrzése, sem a dolgozók egészségi állapotának felmérése során. Ezért a továbbiakban csak a Paksi Atomerőmű biztonsági intézkedéseiről kívánok szólni.

A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 2002-ig terjedő középtávú fejlesztési tervét mintegy 100 milliárd forint költség árán teljesítik, amelynek nagyobbik része a biztonságnövelő intézkedéseket szolgálja. A biztonságnövelő intézkedések megvalósulása után a Paksi Atomerőmű biztonsága már nem marad el a folyamatosan korszerűsített, vele egyidős nyugati atomerőművek színvonalától. Ennek a programnak a keretében 1999-ben az atomerőmű 10 milliárd forintot fordított biztonságnövelő intézkedésekre.

Tisztelt Ház! A biztonságnövelő költségek jelentős hányadát emésztik fel a nagy aktivitású hulladéktárolók telephelyének kiválasztására indult kutatások. Az egyik ígéretes lehetőséget a Mecseki Ércbányászati Vállalat a bányatérség közelében tárta fel. Az uránérctelepek felkutatása közben olyan agyag tartalmú kőzetet találtak, amelyik alkalmasnak mutatkozik a nagy aktivitású, radioaktív hulladékok elhelyezésére, mert jó vízzáró és radioaktív izotópokat megkötő képességgel bírnak. Az uránbánya kedvező helyzetű vágataiból kiindulva 1994 nyarán ezer méter mélységben megkezdődött a kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas telephely-kiépítési lehetőségek vizsgálata. A hét éve folyó kutatások eredményeként az előkészítés ez év közepéig olyan állapotába jutott, hogy az Országos Atomenergia Hivatal elkezdte kidolgozni azt az előterjesztést, amelynek ismeretében a kormány, valamint a parlament döntést hozhatott volna a beruházás megindításáról.

A kormányhatározat megszületése előtt új helyzetet teremtett az Országgyűlés november végi döntése a kétéves költségvetési vita egyik szakaszában. A szavazás következményeként mintegy 2,2 milliárd forinttal csökkentették a hulladéktároló építésének az előkészítésére szánt költségkeretet, hivatkozva arra, hogy még nem időszerű elkezdeni a beruházást. A döntés következtében jelentősen csúszhat a magyarországi keletkezésű, kis és közepes aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezésére alkalmas végleges lerakó megépítése.

Tudom, hogy a kutatások és a majdani kivitelezés költségeinek biztosítására létrehozott nukleáris pénzügyi alap részleges befagyasztása nem jelenti a további munkálatok teljes leállítását, de nem vagyok egészen nyugodt, hiszen úgy látom, a jelentésben nem tükröződnek azok az álláspontok, amelyek mind az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságában, mind a kormánynak a bizottsági módosító indítványt elbíráló szakmai hátterében többségében voltak. Remélem, ha ilyen fontos kérdésben szögesen ellentétes vélemények léteznek, és ennek létét nem észlelem a jelentésben, akkor más, hasonlóan markáns véleményeltérések nincsenek. Használna, ha legalább apró betűs fejezettel felhívnák a jelentést elbíráló képviselők figyelmét a fontosabb szakmai véleménykülönbségekre.

Ugyanakkor jól tudom, hogy a jelentés egy sajátos parlamenti műfaj, amely igazán nem teszi lehetővé, hogy egy, a megoldást is kereső szakmai vita részese legyen egy ilyen, jelentést elbíráló, véleményező parlamenti általános vita. Ezért nem is kívánok belebocsátkozni azokba a kérdésekbe, amelyekről az előttem szóló Balczó képviselő úr szót ejtett, és nyilván erre megfelelő szakmai bizottságokban sort kellene keríteni.

Végezetül a Magyar Demokrata Fórum nevében köszönet és megbecsülés jár mindazoknak, akik az ország energiaszükségletét nap mint nap megbízhatóan és felelősséggel biztosítják. Köszönöm a figyelmüket.