Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Kovács József, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Semmelweis-nap” címmel. A képviselő urat illeti a szó.

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Amint azt mindannyian tudjuk, minden év július 1-je a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe. Ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Ő volt az első, aki a gyermekágyi lázat nem önálló kórképként, hanem fertőzés következményének tekintette. Rájött, hogy ezt a fertőzést maguk az orvosok terjesztik, a boncolást végző szülész-nőgyógyászok adják át a fertőzést vizsgált nőbetegeiknek. Megoldásként Semmelweis a klórmészoldatos kézfertőtlenítés bevezetéséért küzdött, ám felfedezése élete során süket fülekre talált. Halála után sem figyelt fel találmányára az orvostudomány, csak évekkel később, amikor Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas kézfertőtlenítést kezdték alkalmazni, derült fény Semmelweis korszakalkotó felfedezésére. Ma a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.

Semmelweis Ignác nevét orvostörténeti múzeum, emléktábla és a budapesti egyetem is viseli. Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának és gyógymódjának feltalálója, 197 évvel ezelőtt, július 1-jén született. Látnunk kell, hogy az egészségügy nem csak finanszírozási, gyógyszerellátási, műszere-zettségi vagy akár életpályáról szóló kérdés: amennyiben a fentiekből elvész az emberi tényező, nem lesz sikeres az egészségügy, nem lesz olyan, amilyet az ország polgárai megérdemelnek.

(16.30)

A hazai egészségügy színvonalát akkor lehet fenntartani, ha jelen van benne az ott dolgozókat jellemző önfeláldozás is. Örömteli, hogy az ez évben elfogadott országgyűlési határozattal a magyar védőnői hivatás, a szolgálat közmegbecsülését is megerősítettük.

A Semmelweis-nap kapcsán nem csupán megemlékezésekkel ünnepeljük az anyák megmentőinek születésnapját, hanem országszerte elismeréseket osztanak az egészségügyi dolgozóknak. A magyar egészségügy legnagyobb ünnepén az egészségügyben dolgozók kitartását, munkabírását, elhivatottságát méltatjuk.

Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat: ebben az évben miként sikerült megemlékeznünk erről a rendkívüli napról? Várom a megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ebben az évben is mindazok a kitüntetések átadásra kerültek, amelyek immáron minden évben. Az elmúlt kormányzati ciklusban döntöttünk arról, hogy július 1-je nemcsak egy ilyesfajta emléknap, nemcsak egy ünnepnap, de munkaszüneti nap is azoknak, akik az egészségügyben dolgoznak. Így tudjuk talán még inkább kiemelni az ő munkájukat, hiszen ha valakik látják, hogy ha egyszer hétköznap is az egészségügyben csak ügyeleti rend van, az mekkora különbséget jelent, akkor jobban látják az ő munkájukat is, de elsősorban azért, hogy az itt dolgozók érezzék a fokozott megbecsülést.

Ugyanakkor az idei július 1-je nemcsak ezekről a kitüntetésátadásokról és ünnepről szólt, hanem törvénymódosítások is július 1-jével léptek hatályba. Így például 43 ezer olyan egészségügyi szakdolgozó számára jelentett ez béremelési vagy jövedelemnövekedési induló napot is, akik betegágy mellett dolgoznak, hiszen azoknak a több műszakos ápolóknak vagy orvosoknak a fizetése is emelkedett, akik számára 2012-ben a mozgóbérrészt befagyasztották. Ezt a mostani kormányzat kiengedte, és ezzel több mint 7 milliárd forintos pluszbér jut hozzájuk, a folytatásnak a fedezete pedig a 2016-os költségvetésben szerepel. Úgyhogy a következő hónap, augusztus 1-jén már a béremeléssel megemelt alapilletmény alapján kerülnek kifizetésre a fizetések.

Szintén fontos július 1-jei törvénymódosulás, hogy új egészségügyi felsőfokú szakképzési rendszer indult el. Nagyon fontos, hogy a rezidenseknek mostantól a fizetését a központi költségvetés állja, így tehát fokozottan érdekeltté váltak a kórházak a rezidensek alkalmazásában, hiszen felszabadult az a pénz, amit eddig a rezidensek bérére költöttek, ugyanakkor, ha több rezidenst vesznek fel, az nekik nem jelent pluszforrást. Ez a probléma is megszűnt, hogy a rezidenseknek nem volt hely, fogadó kórház.

A 2016. évi költségvetés tervezése során összesen 6,8 milliárd forint többletforrás tervezése történt meg a foglalkoztatás és képzés biztosítására szintén. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Július 1-je ebben az évben erről is nevezetes. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   234-237   238-241   242-245      Ülésnap adatai