Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10329. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik, megadom a szót Tállai András úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. Államtitkár úr, öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2000-ben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásával és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény, az úgynevezett Balaton-törvény elfogadásával az Országgyűlés kétharmadának egyetértő szavazata mellett olyan szabályozás lépett életbe, amely e kiemelt térség speciális adottságait, kivételes üdülési potenciálját figyelembe véve a fenntartható tájhasználat, a kiegyensúlyozott területi fejlődés kereteit szabta meg.

A Balaton-törvény 2008. évi átfogó felülvizsgálata a korábbi szabályozás vívmányait továbbfejlesztette, és bebizonyította, hogy a szigorú követelményeknek van létjogosultságuk. A Balaton-törvény alapvetően helyes irányt szabott a táji örökségünket képező térség fejlődésének, elősegítette a Balaton turisztikai vonzerejének kiteljesedését.

(16.30)

Mivel 2008 óta nem ment végbe olyan mértékű változás a területi folyamatokban, amely a területrendezési terv felülvizsgálatát szükségessé tenné, a tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat nem irányul a Balaton-törvény átfogó módosítására. Ugyanakkor a felülvizsgálat óta eltelt öt évben fölmerült néhány olyan kérdés, amely az életszerűség, a törvény alkalmazásának megkönnyítése, a jogszabályok közötti ellentmondások feloldása érdekében időszerűvé teszi a kisebb mértékű módosítást. Olyan módosítás a jelenlegi, amely nem változtatja meg a Balaton-törvény koncepcióját és a rajzi munka részeit. Továbbra is szabályozott mederben tartja az egyes ingatlanokkal kapcsolatos tulajdonosi szándékok realizálódását, továbbá kiemelt figyelmet fordít a jogszabályokban biztosított környezetvédelmi, természetvédelmi szint fenntartására.

A törvényjavaslat célja, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvényben foglalt, a települési önkormányzatokat terhelő kötelezettségek teljesítésének törvényi hátterét biztosítsa. További cél a Balaton-törvény 2008. évi átfogó módosítása óta eltelt idő alatt összegyűlt tapasztalatok, jogszabályi változások alapján a szabályozás tervezői koncepciót nem érintő rugalmasabbá, életszerűbbé tétele, a jogszabályokban foglalt ellentmondások feloldása.

A törvényjavaslat:

1. A Balaton-törvényben megszabott határidők meghosszabbításával igyekszik segíteni egyes üdülőkörzetbeli települések számára előírt kötelezettségek teljesítését. Ennek keretében a 2 ezernél kisebb lélekszámú településeken a Balaton vízminősége szempontjából meghatározó környezetvédelmi beruházások, nevezetesen, az egyedi szennyvíztisztítók megvalósítására, az üdülőkörzethez újonnan csatlakozott települések számára pedig a Balaton-törvénnyel összhangban lévő településrendezési eszközök elkészítésére állna rendelkezésre hosszabb idő. A határidők meghosszabbítása nem a feladatok elodázását fogja jelenteni, hanem a támogatási lehetőségek bővülését, hiszen a települések önerőből nem birkóznak meg a rájuk rótt, közérdeket szolgáló feladatokkal.

2. A törvényjavaslat az erdőgazdálkodási térségre és az erdőterületek kijelölésére vonatkozó szabályozás módosításával kívánja megszüntetni az egymásnak ellentmondó, ezért együttesen nem alkalmazható rendelkezéseket. A Balaton-törvény erdőgazdálkodási térségre vonatkozó szabályai ugyanis egyes települések rendezési terveiben olyan arányban kívánják meg az erdőterületek kijelölését, amely nem engedi meg a természetvédelmi értékek és más területhasználatok, például mezőgazdasági területek kijelölését. Hangsúlyozom, hogy a szabályozással olyan területek érintettek, ahol jelenleg nincs telepített erdő, mindamellett a javaslat továbbra is biztosítja az erdőtelepítés távlati lehetőségét.

3. A törvényjavaslat nagyobb mozgásteret biztosít a települési önkormányzatok számára a zöldterületek kijelölésében. A Balaton-törvény egyik legfontosabb célja, hogy az üdülőkörzet településein, de különösen a parti települések belterületén biztosítsa a mindenki számára megközelíthető és használható, növényzettel fedett, ezért egészséges és tetszetős közparkok, közkertek és parti sétányok kialakítását és megtartását. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy nem életszerű olyan szabályozást fenntartani, amely a zöldterületek elhelyezését abban az esetben is röghöz köti, ahol tényleges növényzet még nem alakult ki, és az állam vagy önkormányzat nem tudja biztosítani a közcélú használatot vagy a part megközelítését. Emiatt a zöldfelület arányának megtartására vonatkozó szigorú feltételek mellett a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy ezeknek a zöldterületeknek olyan helyszínt válasszon az önkormányzat, amely alkalmasabb a kialakításra.

Végül, de nem utolsósorban a törvényjavaslat megteremti az összhangot a településrendezési jogszabályok fogalomhasználatával, hiszen a törvény alkalmazása szempontjából elengedhetetlen, hogy a településrendezés tervezése során egységesen értelmezhető szabályozás álljon rendelkezésre.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Európában páratlan természeti és táji adottságok megőrzését és a tájhasználat fenntarthatóságát szem előtt tartva, a módosítás során az ésszerűséget is figyelembe véve, a törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.

Megadom a szót Szedlák Attilának, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadójának.

SZEDLÁK ATTILA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2013. március 18-án, hétfőn megtárgyalta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló T/10329. számú törvényjavaslatot. A javaslat egyik célja, hogy a települési önkormányzatokat terhelő kötelezettségek teljesítésének törvényi hátterét biztosítsa, másik célja pedig a Balaton-törvény 2008. évi átfogó módosítása óta eltelt idő alatt összegyűlt tapasztalatok alapján rugalmasabbá, életszerűbbé tétele, a közben felmerült ellentmondások feloldása.

A normaszöveget érintő egyik legtöbb módosítási igényt fölvető kérdés a zöldterületek szabályozását érinti. A hatályos szabályozás egyes esetekben az indokoltnál jelentősebb mértékben korlátozza a települési önkormányzatoknak a közigazgatási terület felhasználásának meghatározására vonatkozó mozgásterét. Példaként említésre került Balatonalmádi önkormányzatának abbéli szándéka, hogy szerette volna az egyik óvodáját bővíteni, ami egy közpark, zöldterület mellett helyezkedik el. Azonban a hatályos jogszabály alapján hiába volt meg az a szándéka, hogy a közparkból a bővítéshez szükséges, körülbelül 100 négyzetméteres terület helyébe adott volna akár kétszer nagyobbat is, de a törvény alapján ezt nem lehet. Így a mai napig nem tudta a település és annak gyermekes családjainak jogos közcélú igényét teljesíteni.

A normaszöveget érintő másik fontos módosítási igényt fölvető kérdés az erdőgazdálkodási térség vonatkozásában fogalmazódott meg. A nagyarányú erdőtelepítésre alkalmas terület, erdőterület települési területfelhasználási egységként való kijelölésének kötelezettsége számos településen ellehetetleníti más területfelhasználási egységek kijelölését. Például saját településemen, Litéren ez nemcsak azért probléma, mert a rendezési tervünk most folyó felülvizsgálatában továbbra is kénytelenek vagyunk erdőfelhasználási egységbe sorolni, de probléma azért is, mert nem tudjuk biztosítani a területi mérlegben a mezőgazdasági terület törvényben előírt arányát.

Azonban kérjük megfontolni, hogy a térségi szerkezeti tervben megállapított, erdőgazdálkodási térség által nem érintett, a településrendezési eszközökben erdőterület települési és területfelhasználási egységbe sorolt területet ne csak mezőgazdasági települési területfelhasználási egységbe lehessen sorolni, hanem a törvénymódosítás céljával egyetértve, azaz életszerűbbé tételével, amennyiben a terület utcahatáros beépítésre szánt terület utcavonalának túloldalán fekszik, akkor ebben az esetben is a terület beépítésre szánt területnek kijelölhető lehessen.

Tisztelt Elnök Úr! A bizottság a törvényjavaslatot 20 igen szavazattal és 2 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartja.

ELNÖK: Most megadom a szót Szili Katalinnak, a fenntartható fejlődés bizottsága elnökének.

DR. SZILI KATALIN, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Szeretném elöljáróban is leszögezni, hogy a fenntartható fejlődés bizottsága az általános vitára való alkalmasságát az államtitkár úr által is vázolt T/10329. számú törvényjavaslatnak egyhangúlag támogatta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önmagában az előterjesztés a Balaton-törvény öt évvel ezelőtt történt általános módosításának egy újabb felülvizsgálatát jelenti, ami, ahogy államtitkár úr is említette, alapvetően a szabályozás rugalmasabbá - vagy ahogy az indokolás fogalmaz: életszerűbbé tételét - célozta. Ugyanakkor célozta azt is, hogy felülvizsgálja azt a településrendezési eszközrendszert, amit eddig a hatályos szabályok tartalmaztak, illetőleg arra is vett egy irányt, ami a kistelepülési szennyvízkezelési program folytatását jelenti az európai uniós finanszírozás igénybevételével.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságban lefolytatott vitának alapvetően az elsődleges kérdése az volt, hogy önmagában ez a módosító javaslat, ami 13 szakaszban került megfogalmazásra, a Balaton-törvény eredeti céljait érinti-e, és ha igen, akkor mennyiben érinti.

(16.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Felmerült a bizottságban lefolytatott vitában, hogy egyáltalán ez ennek a szabályozásnak a lazítását vagy önmagában megengedőbbé tételét jelenti-e. Így felmerültek nyilván azok a kérdések, amelyek alapvetően a beépítési tilalomnak például a közművel érintett területeknél történő kivételét jelenti vagy önmagában azt, ami a 4 százalékos beépítés hatályon kívül helyezését jelenti.

Néhány képviselőtársam aggodalmát fejezte ki abban, hogy esetlegesen ez azt az irányt mutatja, amelyik önmagában ezt a lazítást jelenti. De képviselőink elfogadták a bizottsági ülésen azt az érvelést, amit egyébként a tárca jelen lévő előterjesztője alkalmazott, miszerint nyilvánvaló, hogy ez a tényleges folyamatok figyelembevételével a jogszabályi hozzáigazítást jelenti ahhoz, hogy valóban a szabályok rugalmasabbá és életszerűbbé tételével segítse mindazt a folyamatot - és itt szeretnék egy disztinkciót tenni, képviselőtársaim -, ami viszont azokat a kereteket nem lépi túl, ami egyrészről azt fogalmazza meg, hogy a zöldfelület ne csökkenjen, másrészről azt fogalmazza meg, hogy a szabad partvonal ne csökkenjen, illetőleg másként fogalmazva, azt a tételt, hogy a beépített területek ne nőjenek.

(Földesi Gyula elfoglalja a jegyzői széket.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeknek a kereteknek a figyelembevételével képviselőtársaim azt is rögzítették: fontos, hogy megteremtsük az összhangot az üdülési, az idegenforgalmi, illetőleg a környezeti feltételek harmóniájában, hiszen csak és kizárólag ezzel együtt fogjuk tudni annak a garanciális szabályait is megteremteni, ami azoknak az igényeknek a kielégítését jelenti, hogy ne engedjünk abból, amit egyébként a Balaton-törvényben eredetileg rögzítettünk és amelynek a módosítása megtörtént az Alkotmánybíróság határozatának a figyelembevételével is.

Így, tisztelt képviselőtársaim, a bizottság egyhangúlag támogatta, általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a javaslatot, nyilván azzal az igénnyel együtt, hogy a garanciális szabályai meg kell legyenek annak, hogy ezt a feltételrendszert továbbra is teljesíteni tudjuk, és ebből a feltételrendszerből ne engedjünk.

Elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. A következő felszólaló Kovács Péter, a sport- és turizmusbizottság előadója.

KOVÁCS PÉTER, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A sport- és turizmusbizottság is megtárgyalta legutóbbi ülésén ezt a törvénytervezetet. Összesen három fölszólaló volt, és leginkább jobbító szándékú hozzászólások és kérdések hangzottak el, amelyekre az előterjesztők válaszoltak. Két témát emelnék ebből ki. Az egyik: a szennyvízcsatorna-építések véghatáridejének meghosszabbítására tett egy javaslatot Pál Béla képviselő úr, hogy ez legyen rövidebb; a másik javaslat meg a csónakkikötőkkel kapcsolatos volt, de ellenszavazat nélkül, 13 igen és 3 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Pál Bélának, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. Képviselő úr!

PÁL BÉLA, a sport- és turizmusbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tartózkodtunk az általános vitára való alkalmasságnál. Tartózkodásunkkal akartuk kifejezni azt a tényt, hogy bár az előttünk lévő módosító javaslat számos ponton általunk is támogatandó módosítást tartalmaz, és valóban egy jelentős körét érinti azoknak a javaslatoknak, amelyek döntően az önkormányzatoktól érkeztek be, és amelyek a 2008-as évben történt módosításhoz képest olyan változtatásokat igényelnek, amellyel az élethez igazítják az önkormányzatok tevékenységét... - ezért tehát támogatjuk azt is, hogy az önkormányzatoknál a vízparti zöldterületekre, a nem vízparti meglévő zöldterületekre, a nem vízparti tervezett zöldterületekre vonatkozó szabályozás így valósuljon meg.

Az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó szabályok változását is támogatjuk, mivel a kijelölt erdőterületek mennyisége nem csökkenhet, és ugyanúgy a zöldterületekre is vonatkozik ez a kitétel. És támogatjuk azt is, hogy a javaslat lehetőséget teremt a szennyvízkezelési program határidejének meghosszabbítására azzal a kitétellel, amit az előbb képviselőtársam is említett, hogy amennyiben lehetőség van rá, azt fogalmaztuk meg, hogy ezt a programot jó lenne lerövidíteni. Azt, hogy hat évre tolja ki a településrendezési eszközök elkészítésének előírt határidejét, szintén támogatjuk.

Hiányoljuk viszont a törvényből azokat az eddig már megfogalmazott és szükségesnek látszó javaslatokat, amelyeket ez a törvény nem tartalmaz. Így például ebből kiemeltem azt, hogy nem tartalmazza ez az előterjesztés a szabályozási kötelezettségeket, azokat a szabályozási kötelezettségeket, amelyeket az Alkotmánybíróság 94/2011. számú határozatában rögzített, és amelyek a parti sétány kialakításához szükséges parti, közcélra igénybe vehető közterület-kisajátítás és kártalanítás szabályait tartalmaznák. Ezt mindenképpen hiányoljuk a törvénytervezetből.

És hiányolunk más pontokat is, de mivel a bizottsági ülésen ezeket tételesen nem soroltuk fel, ettől most eltekintenék. Mivel hozzászólásra is jelentkeztem, hozzászólásomban szeretném érinteni ezeket a területeket valóban azzal a szándékkal, hogy ha lehetőség van rá, akkor legyen teljesebb körű ez a javaslat, mert ezzel az önkormányzatokon segítünk, és természetesen annak a célnak az elérésénél, hogy a Balaton - amely egy kiemelt nemzeti értékünk, egy kiemelt turisztikai övezet, turisztikai terület - védelme minél jobban megvalósulhasson mindazon célok érdekében, amelyeket a törvénymódosítást megfogalmazók is leírtak az általános vitára való alkalmasság indoklásában.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, ezért tehát tartózkodtunk, a tartózkodásunk részletes indokait pedig elmondom majd a hozzászólásomban.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Bóka Istvánnak, a Fidesz képviselőjének. Öné a szó.

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Előttünk fekszik a Balaton-törvény módosítása. 2008-ban történt egy általános felülvizsgálata az úgynevezett Balaton-törvénynek. Az egy elég nagy terjedelmű módosítás volt a 2000-ben elfogadott Balaton-törvény tapasztalatai alapján. Akkor azt a célt tűztük ki, hogy részben a meglévő kiskapukat valamilyen módon be kell zárni, hiszen 2000-ben egy új típusú, minden elemében új típusú törvényt fogadtunk el, illetőleg másodlagosan pedig az életszerűtlen, rugalmatlan rendelkezéseket valamilyen módon próbáljuk finomítani.

Eltelt öt év, rengeteg vélemény, javaslat, módosító szándék érkezett be ezt követően mind a tárcához, mind pedig a Balaton Fejlesztési Tanácshoz. Talán megérett az idő vagy előbb-utóbb megérik az idő egy általánosabb jellegű ismételt felülvizsgálatra, hiszen 2008 óta is lassan öt év eltelt. Ez a módosítási irány egy kisebb lélegzetű módosító csomagot tartalmaz, amely azonban, azt gondolom, hogy rendkívül fontos.

Időközben, tehát a 2008 után elfogadott jogszabályi változások alapján nyilván a jogszabályokkal történő összhang, az egységes fogalomhasználat kapcsán történik egy csomó módosítás ebben a benyújtott törvényjavaslatban. Két területen azonban vannak úgymond olyanok, amik markánsak, amelyek a Balaton-törvény előírásait talán életszerűbbé, talán rugalmasabbá kívánják tenni. Ezen a két területen - egyébként részt vettem az önkormányzati bizottság előtt folyó vitában - vetődött fel talán az az érv, hogy mintha itt a Balaton-törvény fellazulna, mintha a szigorú szabályok tekintetében változtatni kívánna a kormányzat. Ez a két terület, ahol ez az elmozdulás történik, részben az erdőterületek tekintetében, részben pedig a már idézett, több alkalommal, több bizottsági előadó által idézett zöldterületek tekintetében.

(16.50)

Nézzük tehát, hogy milyen "fellazítás, könnyítés" történik az erdőterületek tekintetében.

A térségi szerkezeti tervben az erdőgazdálkodási övezetek tekintetében vagylagos lehetőség van a most benyújtott javaslat szerint. Korábban az a lehetőség volt, hogy ezeket a területeket 95 százalékban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kellett sorolni, tehát 95 százalékban. Most az alternatív lehetőség, hogy 85 százalékban ezeket a területeket erdőterület települési területfelhasználási egységbe lehet sorolni. Tehát 95-től 85 százalékra módosul ez az arány, tehát csökken 5 százalékról 15 százalékra. De, és ezt nagyon figyeljük meg, ezen a 15 százalékon belül beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Nem szeretném megismételni azt, amit államtitkár úr mondott nagyon helyesen, hogy milyen gondokat és problémákat okozott az önkormányzatok szabályozási terve módosításánál ez a bizonyos szabály. De ezen a 15 százalékon belül beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Első.

Második. Ezt a 15 százalékot gyakorlatilag három, azaz három területfelhasználási egységbe lehet sorolni, ha jól értelmezem az előttünk fekvő javaslatot: az egyik a mezőgazdasági, a másik a természetközeli, a harmadik pedig a vízgazdálkodási területfelhasználási egység. Tehát kvázi a jogalkotó megpróbálja ezen területeket biztosítani esetleg potenciálisan a későbbi erdősültség javára, tehát védi, őrzi ezen területeket.

A harmadik megjegyzésem pedig az, hogy a jelen pillanatban meglévő erdő területe nem csökkenhet. Tehát ami jelen pillanatban erdő, az nem változhat semmilyen módon.

Azt gondolom, hogy semmilyen módon nem lehet ezt a szabályozási irányt fellazításnak, könnyítésnek tekinteni.

A zöldterületek tekintetében, ami még a bizottsági ülésen felvetődött, hogy itt van esetleg egyfajta könnyítés, egyfajta változtatás. A Balaton-törvény és az előttünk fekvő módosítás gyakorlatilag háromtípusú vagy három kategóriába tartozó zöldterületeket különböztet meg. Az egyik a legérzékenyebb zöldterületek, a vízpart-rehabilitációs tanulmány által érintett, tehát a parthoz rendkívül közel lévő zöldterületek. Általában itt kerülnek kialakításra az úgynevezett parti sétányok. A második terület - ezt a módosító javaslat 6/A. §-a tartalmazza - azon zöldterületek, amelyek köztulajdonban, tehát állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, és nem a vízpart-rehabilitációs tanulmány hatálya alatt vannak, hanem attól jóval távolabb helyezkednek el. A harmadik típusú zöldterület pedig, ami a településrendezési eszközökben kijelölt zöldterület, de még nem kialakított zöldterület.

Szeretném elmondani, hogy mind a három kategóriára érvényes az, hogy összességében a településeken a zöldterület nagysága mennyiségileg semmilyen módon nem csökkenhet. Szerény véleményem szerint ezen zöldterületeket nem csökkenteni, hanem inkább növelni kell az elkövetkezendőkben, és szerintem valamennyi településfejlesztőnek, városfejlesztőnek ez az érdeke, hogy minél több zöldterületet biztosítson a saját területén.

Rendkívül szigorú és rendkívül bonyolult feltételeket támaszt a jogalkotó bármelyik kategóriában, hogy ezeket a zöldterületeket valamilyen módon át lehessen sorolni vagy át lehessen "cserélni" egy másik területre. Itt gyakorlatilag a saját tapasztalataim alapján nem is annyira a part menti területek zöldterületeiről, parti sétányairól szeretnék beszélni, mert azt gondolom, hogy egy-két kivételtől eltekintve ezek kialakultak, jó helyen vannak, ezekhez többé-kevésbé nyúlni nem szabad, hanem inkább a város más területén, tehát a parttól távolabb lévő közparkokról, közkertekről, közterületekről szeretnék beszélni, amiknél az eddigi szabályozás rendkívül merev volt.

A Balaton-törvény jelenlegi szabályozása gyakorlatilag ezen területeket szentnek és sérthetetlennek tartotta. Tehát ha városfejlesztési célból egy parttól messze lévő közparkot, közkertet egy úttal vagy bármilyen beavatkozással szerettünk volna érinteni, tehát 2 négyzetmétert szerettünk volna abból leválasztani, és a 2 négyzetméternek a sokszorosát visszapótolni a park másik területén, erre semmiféle lehetőségünk nem volt, mert nem tudtunk hozzányúlni. Most gyakorlatilag egyfajta differenciált szabályozás az, ami itt megjelenik.

Egyébként erre a problémára a jelenleg benyújtott javaslat, amit én említettem, nem ad megoldást, ezért úgy gondolom, hogy módosító indítvánnyal jóval differenciáltabban kell szabályozni ezen két kategóriának a kérdését, amit rendkívül fontosnak tartanék. De mindenki döntse el, hogy ez fellazítása-e a Balaton-törvénynek vagy pedig nem. Én azt gondolom, hogy nem, gyakorlatilag az életszerűséghez történő adaptáció az én véleményem szerint.

Mint ahogy szó volt már arról, hogy néhány határidő-pontosítás is megtörténik a Balaton-törvény módosításában. Az egyik a már örömteli dolog, hogy 2008-ban 22 új településsel bővült a Balaton-régió vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet. Ezeknek négy éven belül el kell fogadni a településrendezési eszközeiket; amennyiben létezik ilyen, akkor azt felül kell vizsgálni. Ez egy kötelező állami feladat, ehhez az államnak forrást kell biztosítani. Ez nagyon helyes, hogy így van. Hét település ezt még nem végezte el, ezért azt gondolom, indokolt ezt a határidőt további két évvel meghosszabbítani.

A másik ilyen határidő-pontosítás, amiről szó volt, a balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programjával kapcsolatos. Egyébként amikor ezt a 2012-es határidőt még valamikor 2010 előtt kitűztük, valamikor 2008-ban, akkor is nagyon-nagyon távolinak tűnt, hogy 2012-re hosszabbítjuk meg ezt a határidőt. Ez a módosítás meg gyakorlatilag 2018-as határidőt tartalmaz ezen program befejezésére.

Szeretném elmondani, hogy a rendszerváltást követően a szennyvíz-elvezetés, az infrastrukturális fejlesztések tekintetében a Balaton-régióban óriásit léptünk előre. Gyakorlatilag infrastrukturálisan a szennyvízelvezetés szempontjából az összes part menti település gondja és problémája az elmúlt húszegynéhány évben megoldottá vált. Szerintem ennek is köszönhető, hogy a Balaton vize jelen pillanatban kiváló.

Viszont azt gondolom, hogy amennyiben megnyílnak 2014-től az uniós fejlesztési források, célszerű lenne megvizsgálni, hogy ezen fejlesztési forrásokat ezen kistelepülések szennyvízelvezetési, szennyvízkezelési programjára milyen módon lehetne hatékonyan összpontosítani. Azt gondolom, hogy ha kormányzati szándék van ebben a kérdésben, akkor nem kell 2018-ig ezzel várni, hanem akár 2016-ig is megvalósítható lehet ez a program, mert az ott élők, a parttól távolabbi településeken élők ezt joggal várják el tőlünk.

Azt gondolom, hogy mivel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet aprófalvas települési térség, sok-sok kistelepülés van, és néhány tíz településről van szó, és néhány ezer vagy tízezer ember problémájának a megoldásáról van szó, itt talán nem is annyira elsődlegesen vízminőség-védelmi, környezetvédelmi feladat előtt állunk, hanem jogi, településfejlesztési feladat előtt állunk, mert ha nincs a szennyvízkezelés megoldva, akkor bizonyos építési lehetőségektől sajnos ezek a települések - egyébként jóval hátrányosabb települések, mint a part menti települések - elesnek. Tehát ezért rendkívül fontos, hogy 2018 helyett valamifajta korábbi dátumig ezt a kérdést, ezt a problémát átfogóan megoldjuk.

Szerintem pozitív irányú változás, hogy az úgynevezett nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járművek tárolása enyhülni fog. Ez a csónakok tárolása. A jelenlegi szabály azt mondja, hogy csak kikötőben lehet elhelyezni. Ez gyakorlatilag ezt a szabályt felülírja. Nyilván kellenek még egyéb kisegítő rendeletek, amik szabályozzák, hogy milyen módon lehet ezt a problémát megoldani, de ez nagyon sok horgász érdekében álló módosítási irány. Tehát azt gondolom, hogy rendkívül pozitív módosítási irány, de nyilván a részletszabályokban van az ördög elrejtve, nagyon vigyázni kell, hogy ez megfelelő módon sikerüljön.

Szeretnék két dologról beszélni, ami gyakorlatilag nincs a javaslatban, de szervesen idetartozik, és a bizottsági ülésen is felvetődött, és amikor ez a törvénymódosító javaslat társadalmi vitán volt, akkor markánsan felvetődött ez a kérdés. Az egyik a kártalanítás kérdése. Egyik oldalról, hogy a parti sétány milyen módon alakítható ki, tehát a közvetlen vízparti sétány, milyen módon lehet ezekhez területet biztosítani, ami miatt előbb-utóbb mégis kellene foglalkozni majd ennek a forrásbiztosításával.

(17.00)

A másik pedig az, hogy 2000-ben elfogadtunk egy Balaton-törvényt, ezt módosítottuk 2008-ban. Ez a törvény kötelező előírásokat fogalmaz meg a települési önkormányzatok számára. A települési önkormányzat nem mérlegelhet, hogy a Balaton-törvény szigorú előírásait beépíti-e a településrendezés eszközeibe vagy nem építi be, tehát kvázi ezáltal a települési önkormányzat akaratán kívül kárt okozhat ingatlantulajdonosoknak, mert leértékeli azokat a bizonyos ingatlanokat.

Azt gondolom, hogy ezeket a kártalanítási kérdéseket szabályozni kell, mert ne adj' isten, az a helyzet fordulhat elő, ha ez nincs tisztán és egyértelműen rögzítve, hogy a települési önkormányzat a Balaton-törvény esetleges szigorú, a közösség szempontjából fontos előírásait nem emeli be településrendezési eszközein keresztül a helyi szabályrendeleteibe.

Szeretnék még egy témáról szólni, ez pedig az illegális feltöltések helyzete. Sok embert irritál, akik a Balatontól rabolnak el illegális feltöltéssel területet. Ez egy nagy probléma a Balaton mellett. Bizottsági ülésen kérdeztük államtitkár urat, aki pozitív választ adott a tekintetben, hogy ezen illegális feltöltéseknek a felmérése elkezdődik, ehhez források lesznek uniós forrásból csoportosítva, és ehhez majd kapcsolódni fog egy intézkedési terv. Azt gondolom, hogy a Balaton mellett élők ezt már viszonylag régóta várják.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Kérem, hogy támogassák az előttünk fekvő törvénymódosító javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat.

Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bóka István polgármester úr kiemelte a törvényből, hogy egy elég fontos része a zöldterületek kérdése, azoknak az átsorolásának a lehetősége. Véleményünk szerint itt a 6/A. § (2) bekezdésének b) pontjában, ahol azt mondja ki a törvény, hogy az átsorolni kívánt zöldterület nagyobb, mint egy hektár, még akkor is, ha esetleg azt mondják, hogy könnyítés, de ezen valamilyen szinten könnyíteni kellene.

Mi azt valljuk és azt mondjuk, hogy ebben az esetben, ha az átsorolásra kizárólag az egy hektárt meghaladó méretű területek esetében van jogszabályi lehetőség, a kisebb kikötők fejlesztése ezzel ellehetetlenül, hiszen ezek a területek, ezek a kikötők eleve nem érik el a minimális mértéket. A balatoni vízisport- és horgászturizmus fenntartása, illetőleg további fejlesztése érdekében elengedhetetlenül szükséges a megfelelő számú csónakkikötőhely kialakítása, és a valós közcél kielégítése érdekében a méretbeli korlátozások alóli mentesség biztosítása vitathatatlanul indokolt.

Tehát mi azt szeretnénk, hogy ha közcél valósul meg, és úgy gondolja mindenki, hogy ez valóban közcél és nem magáncél érdekében történik, akkor az egy hektárnál kisebb területek is átminősíthetőek legyenek, hiszen ez elősegítené véleményünk szerint ezt az egészet.

Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, ami szintén pozitív volt a sport- és turizmusbizottság ülésén. Itt szóba kerül és mindig problémát jelent a kisebb hajók és a horgászok számára elsődlegesen a csónakkikötők kérdése. Tudom, hogy ezt nem a Balaton-törvényben rendezzük, de ígéretet kaptunk arra, hogy rövid időn belül a hajózási szabályzatban rendelkeznek erről, és ez a kérdés is megoldódik, és úgy érzem, hogy akkor ezzel elég nagy előrelépést tettünk akár a horgászturizmus, akár a vízi sporthoz kapcsolódó turizmussal és egyébként az ott élők mindennapi életével kapcsolatosan is.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Bóka István képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak gyorsan szeretnék reagálni, tisztelt elnök úr. Egyetértek azzal, amit Szilágyi György elmondott. Erre is próbáltam utalni, tehát az egy hektár abnormálisan nagy terület, tehát ezt valamilyen módon differenciálni kell, több lépcsőben. Szerintem ezzel kapcsolatban módosító indítványok is születnek.

Szedlák képviselőtársam már egyébként egy ilyen módosító indítványt megfogalmazott. Kérek mindenkit, hogy ezt a módosító indítványt támogassa.

Egyetértek a később megfogalmazott mondandójával is, de azt szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslat 6/A. §-a nem a vízparti zöldterületeket szabályozza, hanem a vízparttól távolabb lévő vízterületeket. Tehát kikötőt pedig, azt gondolom, hogy csak a vízparton lehet elképzelni, vízparttól távolabb nem lehet elképzelni, de ez mit sem von le abból, hogy amit Szilágyi képviselő úr elmondott, az reális és jogos.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Gyimesi Endre képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bóka István képviselő úr a szennyvízcsatornázás fontosságáról, valamint a Balatontól távolabb eső területekre való odafigyelésről beszélt. Ezt szeretném jelentős mértékben megerősíteni, hiszen a Balaton vízgyűjtő területének legnagyobb városa Zalaegerszeg. Zalaegerszeg városa a környező településekkel együtt közös erővel oldotta meg a szennyvízcsatornázást és a szennyvízkezelést, és ennek hatására a Balaton vízminősége jelentős mértékben javult.

Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy mindig egységben kezeljük a Balaton közvetlen partján lévő településeket mindazokkal a településekkel, amelyek távolabb esnek ugyan, de a működésük kihatással van a Balaton vízminőségére, a Balaton üdülőkörzetére, és amikor pályázati lehetőségek vannak, amikor pénz állhat a Balaton fejlesztésére, akkor gondoljunk mindig ezekre a településekre is.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az írásban előre bejelentett felszólalásokat. Felszólalásra következik Pál Béla képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr.

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb a kisebbségi vélemény elmondásakor is utaltam arra, hogy van néhány pont, amelyet hiányolunk a törvényjavaslatból. Ezért tehát abban a tekintetben nem helyes az általános indoklás, hogy azt írja, hogy a települési önkormányzatokat terhelő kötelezettségek teljesítésének törvényi hátterét biztosítsa, mert a törvényi háttér eddig is megvolt, megvan. Talán pontosabb lett volna az a fogalmazás, hogy az a cél, hogy az átfogó módosítás óta eltelt idő alatt összegyűjtött néhány tapasztalat jogszabályi változások alapját teremti meg. Itt azért használnám a "néhány" szócskát, mert teljes, átfogó felülvizsgálatra nem került sor. Ez csak egy pontosító észrevétel bevezetésként.

Mi az, amit hiányolunk, amellett, hogy természetesen mi is nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a településrendezési eszközök elkészítését meghosszabbítják, hiszen ennek hét település nem tudott megfelelni, ezt mindenképpen támogatjuk, a célelőirányzat sem állt erre ebben a tekintetben rendelkezésükre. Ez helyes, hogy ebben a tekintetben az időpont kitolásával lehetőséget teremt erre a kormányzat.

Azt is helyesnek tartjuk, hogy a balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programját meghosszabbítják, azzal a kitétellel, amelyet az előttem szóló Bóka István képviselő úr is említett, és korábban előtte én is, hogy itt jó lenne ezt a határidőt lerövidíteni, már csak azért is, mert ennek a programnak a megvalósítása, a környezet minőségének a megőrzése, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet felszíni és felszín alatti vizei jó állapotának megőrzése érdekében erre mindenképpen szükség van, ha lehet, minél előbb. Ebben mi is egy adagot teljesítettünk európai uniós és más forrásból, célszerűnek tartjuk, ha ezt le lehetne rövidíteni.

A településrendezési és az építési fogalmak összehangolását is helyesen végzi el a törvényjavaslat, és nem szólnék arról részletesen, de a zöldterületek szabályozását és az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályokat is általunk támogatható módon módosítják.

Mi az, amit hiányolunk? Hiányoljuk azt, hogy mindenképpen szükségesnek tartjuk a 2008-as módosítás óta eltelt időszaknak egy átfogóbb értékelését, és elsősorban az önkormányzatok által megfogalmazott javaslatok, tapasztalatok szélesebb körű érvényesítését, amelyre természetesen ebben a törvénytervezetben nem kerülhetett sor, de valószínűnek tartjuk és támogatjuk is, hogy a következő időszakban erre mielőbb sor kerüljön. Hiszen valószínű, hogy a kormány most is komolyan gondolja azt - legalábbis bízom ebben -, amit korábban még hangsúlyoztak Balaton környéki képviselők, hogy legyen a Balaton önálló fejlesztési statisztikai régió. Ezt mi is támogatjuk, de ehhez bizony meg kell teremteni azokat a feltételeket, akár az intézményrendszer, akár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonatkozásában, amelyek például az európai uniós pénzek fogadását, az önálló fejlesztési régióként való működést segítik.

(17.10)

Újabb uniós tervezési időszak kezdődik 2014-től, ezt addig mindenképpen el kellene végezni. Hadd utaljak itt arra, hogy létrejöttek a járások, az ebből következő változásokat is célszerű átvezetni majd a Balaton-törvényen.

Már utaltunk arra, hogy hiányoljuk azt a szabályozást, amely a 94/2011. (X. 17.) számú alkotmánybírósági határozatban rögzítetteknek megfelelően a parti sétány kialakításához szükséges, parti közcélra igénybe vehető közterületek kisajátítási, kártalanítási szabályait tartalmazza. Ez is kezelhető módosító indítvánnyal, de mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy ebbe a törvénytervezetbe is bekerüljön, vagy a későbbi átfogó módosításba.

Jelenleg a Balaton környékén 800 illegális partfeltöltés és bejáró van. Azt gondolom, hogy ebben a módosításban kellett volna ennek a jogszabályi lehetőségeiről is írni, hiszen hiányzik a Balaton tómederbe történő illegális partfeltöltések és bejárók felszámolására, a helyreállítások elvégzésére és főként az ehhez szükséges eszközök biztosítására vonatkozó javaslat, jóllehet ez évről évre visszatérő probléma, és érdemes lenne ezt ebben a törvénymódosítási javaslatban is megfogalmazni.

A törvénymódosítás tartalmazza azt, hogy kikerül a hatályos törvényből a 35. § j) pontja, amely szerint a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármű a tómeder területén csak kiépített kikötőben tárolható. Ezzel enyhít a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járművek, főként a horgászcsónakok tárolására vonatkozó előíráson, amelyet már többször ösztönöztünk a sport- és turizmusbizottság ülésén is. Örülünk neki, hogy ez bekerült. Kérdésre válaszolva azzal nyugtatott meg minket Szaló Péter államtitkár úr, aki részt vett a bizottság ülésén, hogy a hajózási szabályzatban fogják majd meghatározni, hogy ezek a járművek hol köthetnek ki, hol lehet tárolni ezeket.

Jobbnak tartottuk volna, ha bekerül ebbe a törvénymódosító javaslatba a kikötők létesítésére és minősítésére vonatkozó szabályozás is, vagy arra való utalás, hogy ez a szabályozás hol történik meg, és az is, hogy a horgászhelyek kiépítésére milyen szabályok, milyen szabályozás vonatkozik majd, hiszen ezeknek a bejáróknak egy része horgászok által létesített bejáró. Nagyon fontosnak tartjuk a Balaton környékén a horgászturizmus még szélesebb körű elterjesztését, ehhez viszont az kell, hogy megfelelő és betartható szabályok álljanak a horgászok rendelkezésére, azoknak a vízi sportot űzőknek a rendelkezésére pedig, akik kikötőt használnak, a kikötők minősítésére, létesítésére vonatkozó szabályokra van szükség.

Kikerül a hatályos törvényből a 18. § (2) bekezdése, amely szerint a települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4 százalékos beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények. Helyette került be a fent említett háromféle zöldterületre vonatkozó szabályozás. Azt javasoljuk, hogy itt mindenképpen érdemes lenne - ha önkormányzati javaslat is megfogalmazódott ebben a témában - ha nem is a 4 százalékra, de valamifajta határra vonatkozó beépítés is ebben a törvénytervezetben.

Néhány módosító indítványt mi is benyújtunk, de elsősorban azt várjuk a kormánytól, hogy vegye figyelembe azokat a tapasztalatokat, amelyek 2008 óta felhalmozódtak, megfogalmazódtak az önkormányzat szintjén, a Balaton környékén élő emberektől, a turisztikai szolgáltatóktól és azoktól a civil szervezetektől - például a Balatoni Települések Szövetsége részéről -, amelyek lényegessé és fontossá teszik azt, hogy a 2008 óta eltelt időszak átfogóbb értékelését is tegye meg a kormányzat, és ennek megfelelően tegyen javaslatot a Balaton-törvény átfogó és a mai korhoz igazító módosításaira.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Én egyébként zárásképpen hadd mondjam el, hogy - gondolom, sok más képviselőtársammal együtt - úgy szólunk hozzá a vitához és olyan módon szeretnénk segíteni, hogy a Balaton közös nemzeti kincsünk, és ez mindenképpen egy pártpolitika feletti hozzászólást igényel. Ezért is indokoltam én is nagyon sokszor és mondtam az általános vitában elhangzott felszólalásomban is, hogy elsősorban az önkormányzatok, a balatoni emberek, a Balaton Fejlesztési Tanács, illetőleg a balatoni szolgáltatók részéről beérkezett vélemények alapján fogalmazódjanak meg a módosító javaslatok, amelyek egy részét tartalmazza az előttünk fekvő törvényjavaslat, azonban hogy erre teljesebb körben sor kerülhessen, azt igényli, hogy egy átfogóbb, alaposabb törvénymódosító javaslat is álljon majd rendelkezésünkre amellett, hogy ennek is a jelentős pontjait teljes mértékben elfogadhatónak tartjuk.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Lengyel Szilvia független képviselő. Öné a szó, képviselő asszony.

LENGYEL SZILVIA (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár úr is azzal kezdte a mondandóját, és a javaslat indoklásában is azt olvashatjuk, hogy a cél a jelenlegi szabályozás rugalmasabbá tétele. Azt nem tudom megítélni, hogy ez az igény mennyire a helyi települések visszajelzéséből és mennyire ad hoc személyes igények alapján alakult ki, azt viszont bátran állíthatjuk, hogy az egész javaslatcsomag tele van rugalmas, illetve rugalmassá váló szabályozási elemekkel. Mint tudjuk, a rugalmasságnak nem minden esetben van pozitív jelentése. Áttanulmányozva az előttünk fekvő javaslatot, sajnos azt kell mondanom önöknek, egy újabb példáját láthatjuk annak, hogy az életszerűbb szabályozások indokolják azt, hogy a Balaton és vízgyűjtője ökológiai és turisztikai adottságainak fejlesztése helyett a garanciális szabályok lebontását és a befektetéseknek jobban utat engedő törvénymódosítás született. Azaz a közösségi érdekekkel szemben megint az egyéni érdekek erősödtek.

De lássuk is, hogy melyek az LMP által kifogásolt részek a javaslatban. Rögtön az 1. §-ban találkozhatunk azzal, hogy a javaslat az erdőterület besorolás minimumát csökkenti azzal, hogy a fennmaradó rész nem lehet beépítésre tervezett, az indoklás szerint ezzel a zöldfelület nem csökken a hatályoshoz képest. Véleményem szerint ez így nem igaz, mert például az erdő zöldfelületi értéke és ökológiai szerepe jóval magasabb például a mezőgazdasági területnél vagy a bányaterületnél.

Ha szépen sorban haladunk az egymást követő szakaszokon, akkor a 2. §-nál rögtön megállapíthatjuk azt, hogy a hatályos szerint a jelenben levő erdő- és zöldterület nagysága összességében nem csökkenthető, míg a javaslat az összességében nem csökkenthető kitételt csak azokra az erdőkre tartja fenn, melyek a térségi szerkezeti tervben is erdőgazdálkodási térségként vannak megjelölve. Ez egyértelműen szűkíti a kötelezően megtartandó erdőterületi mértéket.

A legsúlyosabb gond viszont a 3. § (2) bekezdésében található. A hatályos szabályozás egyértelműen és kategorikusan tiltja a vízpart-rehabilitációs és egyéb zöldterületek hasznosításának módosítását és átsorolását. A javaslat ezzel szemben rugalmasabb, három kategóriát fogalmaz meg a zöldterületekre, a vízparti, nem vízparti meglevő, nem vízparti tervezett zöldterületet, amelyekre különböző feltételekkel, de megengedi az átsorolást. Az a feltétel, mely szerint az átsorolással az összfelület nem csökkenhet, mert egyidejűleg csereterületet kell kijelölni, nem jelenti azt, hogy a módosítás nem okoz értékcsökkenést. A zöldterületi rendszer, különösen a Balatonnál, a vízparti területek hosszú idő óta kialakult rendszert alkotnak, illetve a cél ez lenne a védelemmel. Az átsorolás lehetősége ezeknél az igen értékes ingatlanoknál, még ha csak részben is, semmiképpen nem települési közérdekből vagy ökológiai szempontból születik meg, hiszen ezek az átsorolással elvesznek, kizárólag ingatlanértékesítési, illetve ingatlanhasznosítási szempontok indokolhatják.

De a sort sajnos tudom tovább folytatni. A javaslat a feltöltött zagytereken lehatárolt zöldterületek átsorolására is lehetőséget teremt a 8. §-ban, míg a jelenlegi az általános tiltás miatt nem. Itt is ugyanazt tudom elmondani, mint az előbb, hogy az átsorolás lehetőségét más nem indokolhatja, csak és kizárólag ingatlanértékesítési, illetve -hasznosítási szempontok. Ráadásul a vízpart védelmében a feltöltött zagyterek esetén még közvetlenebb a kapcsolat a vízzel, így annak más célú hasznosítása nem szolgálja sem a part, sem a tó védelmét.

(17.20)

A 10. §-ban javasolnak egy új bekezdést: "A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településeinek önkormányzata a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatáig kezdeményezheti a települést érintő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervről szóló miniszteri rendeletben szereplő területhasználat megváltoztatását." Ezzel a lehető leghatározottabban nem ért egyet az LMP, éppen amiatt, mert az új törvényben szerepel már eleve egy csomó lazítás, úgynevezett rugalmassá tétel és ezáltal átminősítési hullám indulhat meg, továbberodálva a legsérülékenyebb terület, vagyis a tópart természeti értékeit.

Szintén zöldterület-használati lazításként értékelem azt, hogy hatályát veszti a 18. § (2) bekezdése, amely azt mondta ki, hogy a települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4 százalékos beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények. És még talán folytatva a sort, a nádasokra is sajnos nem annyira szép jövő vár, miután könnyen felgyorsíthatja a nádasok pusztulását a javaslatnak azon része, amely azt tartalmazza, hogy kerüljön ki a 35 § j) pontja, tehát a nyilvántartásba vételre nem kötelező vízi jármű a tómeder területén csak kiépített kikötőben tárolható. Véleményünk szerint ez tényleg a nádasok pusztulásához fog vezetni.

Összegzésképpen azt tudom megállapítani, hogy a rugalmasság kétségtelenül megvan a törvényjavaslatban. A kérdés ebben az esetben is, mint oly sokszor máskor, csupán az, hogy mindez kinek az érdekeit fogja szolgálni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra kért szót Bóka István képviselő úr, a Fidesz-képviselőcsoportból. Megadom a szót, képviselő úr.

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előbb elhangzott felszólalás kapcsán szeretnék néhány megjegyzést tenni. A térségi szerkezeti terv szerint az erdőgazdálkodási térség tekintetében vagylagos javaslat van. Ezt próbáltam elmondani. Tehát marad a 95 százalék, ami eddig volt, a fennmaradó 5 százalék pedig beépíthető. Vagy marad a 85 százalék erdőterület, de a 15 százalék nem beépíthető, és azt a 15 százalékot a jogszabály szerint, ahogy én olvasom - lehet, hogy rosszul olvasom - csak három területfelhasználási egységbe lehet sorolni: mezőgazdasági, vízgazdálkodási vagy természet közeli. Hova jöhet be ingatlanspekuláns ezekbe a kérdésekbe, tisztelettel kérdezem. Melyik területre jöhet ingatlanspekuláns? A zöldterületek tekintetében, akár a vízpart-rehabilitáció kapcsán. Beszéljünk konkrét dolgokról! Hol tetszik azt érezni, hogy ilyen probléma előállhat?

A zagyterületek tekintetében a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy milyen területfelhasználási egységbe lehet sorolni: zöldterület, erdőterület, vízgazdálkodási terület. Hol építhetők be ezek olyan mértékben, hogy akár bármilyen ingatlanfelértékelés történjen ezen területek tekintetében?

A vízpart-rehabilitációs tanulmány felülvizsgálata: bocsássanak meg, de 2000-ben egy új típusú törvény született. Egy olyan törvény, amelynél az állam a mai napig fenntartja magának azt a jogot - nagyon helyesen -, hogy valamennyi közvetlen parti terület tekintetében egyedi szabályokat alkot miniszteri rendeletben. Ez megtörtént. Lassan eltelik a tíz év. Hiszen 2004 körül jöttek ki ezek a TM-rendeletek, ahogy történtek valamikor a települési érdek alapján, mert rosszul lett szabályozva, csak kezdeményezni kell ennek a felülvizsgálatát. Tehát nem biztos, hogy egy rossz dolog, vagy ördögtől elrugaszkodott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) dolog.

Nagyon szépen köszönöm. Elnézést.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Lengyel Szilvia képviselő asszony. Öné a szó.

LENGYEL SZILVIA (független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Bóka Képviselőtársam! Egész egyszerűen egyetlenegy kérdést tudnék feltenni az előbb vázolt pontokkal kapcsolatosan. Egész egyszerűen csak azt szeretném megkérdezni, hogy akkor miért kerül ki a javaslatból a 18. § (2) bekezdése.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. (Lengyel Szilvia: Köszönöm.)

Tisztelt Országgyűlés! Az írásban előre bejelentett felszólalások végére értünk. Most a normál időkeretben szót kérő képviselők következnek felszólalásra. Megadom a szót Kővári János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mostani előterjesztésnek az a címe, hogy Balaton Kiemelt Üdülőkörzet. Az eddig elhangzott felszólalások nyilvánvalóan és helyesen egyébként elsősorban azzal foglalkoztak, hogyan lehet megőrizni a Balaton ökológiai állapotát, jelenlegi állapotát; egyensúlyáról ne beszéljünk, mert az már régen nincs. Azonban azt gondolom magam is, azzal együtt, hogy a fenntartható fejlődés bizottságában ülök és fontosnak tartom az ökológiai szempontokat, azon el kell gondolkodni, hogy a szabályozást tényleg nem kellene-e átfogóan felülvizsgálni abból a szempontból, hogy alkalmas-e részben a turisztikai, részben a nyaralótulajdonosok, részben pedig az ott lakók szempontjaiból is. Hiszen számos polgármester, illetve ott élő képviselő jelezte, hogy számos változásra volna szükség e tekintetben.

Néhány számadattal hadd húzzam alá azt, hogy átfogó gondolatokkal, gondolkodással kellene a Balaton-rendezéshez, területrendezéshez hozzáfogni, egyetértve egyébként több hozzászólóval az ellenzéki padsorokból is. Amíg a 2001-ben 4,9 millió vendégéjszaka volt a Balaton körül, 2011-ben ez 4,3 millió volt. Ennek számos oka van. Az egyik oka az, hogy akik ismerik a Balaton vízminőségét, környezetét, valamint szolgáltatásait, pontosan láthatják, hogy megállt az idő, sőt talán vissza is fordult mind a vízminőség tekintetében, mind a szolgáltatások ár-érték aránya tekintetében meg különösen. Nem is csoda, hogy jelentős mennyiségben állnak üresen ingatlanok, amelyek nem is értékesíthetők. Nem is csoda, hogy üresen állnak a kempingek is, és az sem csoda, hogy a turisztikai vendégéjszakák ilyen mértékben csökkentek. (Dr. Józsa István: Több víz van!)

Egy összehasonlító adatot hadd mondjak: a Garda-tónál, amely kisebb méretében, nyilván a szolgáltatások minőségében más, 21 millió turista, a Bodeni-tónál pedig 6 millió turista fordul meg évente. Miután Magyarország, a magyar kormány, a mostani kormány is kiemelt gazdasági ágazatnak tekinti a turizmust, el kellene gondolkodni végre azon, hogy tényleg megfelelő gondossággal gondolkodunk-e a Balatonról turisztikai, területrendezési szempontból. Azok a módosítások, amelyek abba az irányba hatnának - hatnak is, reméljük -, hogy a turisztikai igényeket, az ott élő nyaralótulajdonosok igényeit és az ott élők igényeit is figyelembe veszik az ökológiai szempontok mellett, azt gondolom, helyes, ha ezek életszerűbbek és rugalmasabbak lesznek, mint voltak korábban. Hiszen egyértelműen látszik, hogy semmi pozitív változás a víz minőségében vagy a zöldfelület minőségében attól nem történt, hogy olyan szabályozások léptek életbe, amelyeket most valamelyest rugalmasabbá tesz ez a törvénymódosítás.

Ezzel együtt is néhány konkrét felvetésre reagálnék, talán javaslatokat is téve. Elhangzott Bóka képviselő úrtól, hogy a szennyvízelvezetés dolgában van még jelentős feladat a Balaton körüli területeken. E tekintetben azt javasolnám, hogy miután most folyik az európai uniós források, a '14-20-as uniós források tervezése, talán ott meg kellene jeleníteni ezt az igényt egy átfogó programban együttesen azoknak a településeknek, ahol ez még problémát jelent. Ez valóban környezetvédelmi szempontból is fontos lenne és lehetséges is, csak akkor ezt meg kellene tenni.

Ami az attól való félelmet jelenti, hogy a beépítettség jelentősen fog nőni ezeken a területeken, erre Bóka István már az előbb válaszolt. Erről szó nincs. Az erdőterületek mennyiségét meg kell tartani, illetve csak olyan módon lehet kiváltani, ahol a zöldfelület hasonló mértékűen megmarad, mint ami azelőtt volt. Szeretném azonban felhívni a figyelmet a zöldfelület kapcsán a nádkezelés kérdésére, amiről ritkán szoktunk beszélni, holott nem kicsi területet jelent a Balatonnál a nádak területe és ezeknek az állapota.

(17.30)

Itt különösen szeretném jelezni, hogy a Balaton déli partján a nádasok 5-6 éve, van, ahol 7-8 éve nem voltak kezelve semmilyen módon; tehát nemhogy irtva - természetesen az helytelen lenne, ha irtanák -, kezelve, karbantartva nincsenek. Ez önmagában is hozzájárul a nádasok pusztulásához. Hívom fel a figyelmét a kedves LMP-s képviselő kolléganőnek, hogy nemcsak azzal lehet pusztítani a nádast, sőt azzal nem feltétlen lehet pusztítani, hogy a nádasokba nyaralótulajdonosok vagy a horgászok csónakkal beeveznek, sokkal inkább lehet azzal pusztítani - és itt van egyfajta nézetkülönbség közöttünk, azt hiszem -, ha egyáltalán nem nyúlnak hozzá semmilyen módon a nádasokhoz, hiszen akkor valóban önmagától is elpusztulnak ezek a területek, arról nem beszélve, hogy a vízminőséget jelentősen rontják.

A tavalyi évben egyébként az egyébként is két hónapra szűkült turisztikai időszak... - július-augusztusról beszélünk most már csak döntően sajnos, erről is érdemes lenne gondolkodni, hogy valóban így gondolkodunk-e a Balatonról, hogy két hónapos turisztikai desztináció. De most már az is csökkent egy hónapra. Például a tavalyi év során a déli parton augusztusban már nem lehetett fürödni, merthogy az alacsony vízállás miatt ezeken az elmocsarasodó területeken, amelyek a kezeletlen nádasterületek voltak elsősorban, illetve a mederkotrás elmaradása miatt, ezeken a területeken már bakteriális fertőzések jelentek meg, és ezért még a legkitartóbb ott nyaralók is elhagyták a Balatont.

Hasonlóképpen fontos lenne az, hogy a vízleeresztés, illetve szinten tartás vonatkozásában egy újragondolása szükséges lenne talán ennek a szabályozásnak, hiszen azért nemegyszer élhettük meg azt is, hogy ugyancsak augusztus második felében már gyakorlatilag fürdésre alkalmatlan mennyiségű és minőségű víz áll rendelkezésre.

Tehát összességében azt szeretném mindenképpen jelezni a kormányzat felé is, hogy amit ebben a törvénymódosításban olvashatunk, az egyébként helyes irány, mert figyelembe veszi az ott lakók és a nyaralótulajdonosok érdekeit is, nem veszélyeztetve az ökológiai állapotokat, ezt szeretném hangsúlyozni. Ezzel együtt jómagam egyébként kevésnek tartom azokat a módosításokat, amelyek megjelentek ebben a törvényben. Valóban egy átfogó fejlesztésre lenne szükség, nemcsak területrendezési szempontokból, hanem valóban végig kellene gondolni, hogyan lehet úgy fejleszteni a turisztikai lehetőségeket, hogy az egyébként az ökológiai állapotokat fenntartó legyen. Erre biztos, hogy szükségünk lesz akkor, ha valóban kiemelt ágazatnak tekintjük a turizmust.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Pálffy István képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kővári Képviselőtársam! Nem akarok különösebb vitát nyitni, mert haladjunk előre és intézzük a dolgokat, de azért a Balaton védelmében, ha már egyszer valami a Házban elhangzik, mégpedig erőteljes hangsúllyal, akkor pontosítani is kell.

A Balaton vízminősége kiváló, semmi baja, hála a jóistennek. A Balaton vize nagyon jó, még inni is alkalmas. Csak hozzáteszem zárójelben, hogy én magam, amikor lehetőségem van, azzal kezdem a napot, hogy egy pohár Balaton-vizet megiszom. Nagyon jót tesz a gyomornak, az emésztésnek és a többi. De a lényeget illetően: fürdésre, vízi sportra és minden olyan turisztikai, üdülési célra, horgászatra, haltenyészésre, ami a Balaton alapvető funkciói közé tartozik, a Balaton vize kiválóan alkalmas, annak ellenére, hogy kevés van belőle. Sajnos kevés, a tavalyi év aszályos időszakát ismerve tudják nagyon jól, hogy mennyivel csökkent a víz szintje. De öröm az ürömben, ami a sok téli csapadék volt vagy a hóviharok, hogy a víz nagy része visszatért, hála istennek, és most 50 centivel vagyunk magasabban, mint voltunk tavaly nyár végén, ősz végén, amikor az aszály tényleg nagyon visszavetette a vízmennyiséget.

Tudnék még kemping- és egyéb ügyekben is vitatkozni, de miután most a Balaton-törvény módosításánál vagyunk, az eredeti szándékomnál maradva csak azt szeretném ismételten megerősíteni és akkor innen nyomatékkal aláhúzni, hogy a Balaton vízminősége kiváló.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak annyit reagálnék Pálffy képviselő úr szavaira, hogy igen, valóban kiváló a Balaton vízminősége. Itt mindig el kell dönteni, hogy milyen szempontból ítéljük meg a kiváló vízminőséget. Hiszen amit ön mondott, hogy iható is akár a Balaton vize, az azt jelenti, hogy minőségileg olyan paraméterekkel rendelkezik, ami turisztikai célokra, vízisport-célokra, vagy amiket ön is felsorolt, kiválóan alkalmas.

Azonban nyilván van egy másik oldala a történetnek. Sokszor és sok oldalról megközelítjük, hogy miért van kevés hal a Balatonban, szoktuk mondani a rapsicokat, orvhalászokat, mindenki más oldalról közelíti meg a témát. De az is tény, hogy a Balaton vízminőségének a jelentős javulása, ami turisztikai szempontból mindenképpen előnyös, az halgazdálkodási szempontból pedig hátrányos, hiszen kisebb a szervesanyag-tartalma és kisebb a tápanyagtartalma a víznek, és így kevesebb halat tud ugyanaz a vízmennyiség eltartani.

Ez csak az egyik megközelítés. Nyilvánvalóan mindig el kell dönteni, hogy milyen célra akarunk egy élővizet hasznosítani, és ezek után kell meghatározni vagy beállítani a tó vízminőségét. De mivel a Balatonnál az elsődleges szempont már évtizedek óta a turizmus fejlesztése, és nyilvánvalóan egy jelentős nemzetgazdasági bevételt képez az, hogy van nekünk a Balatonunk, és ott különböző nyaralási és szabadidős aktivitásokat lehet végezni, ennek nyilvánvalóan nem lehet a másik szempontot alárendelni. Jelenleg már csak olyan célú halászat folyik a Balatonban, hogy az oda nem illő fajokat szelektíven lehalásszák. Tehát nyilván ezért sincs gazdasági célú halászat.

Azonban az ökológiai állapotát a tónak mindenképpen fenn kell tartani, mert arra mindenképpen oda kell figyelni, hogy a jó ökológiai állapothoz szükséges összetevők a Balaton vizében meglegyenek. Ennek ellenére én is örülök a jó vízminőségnek természetesen.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Kővári János képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Pálffy Istvánnal együtt én is annak szurkolok, hogy a Balaton vízminősége valóban jó legyen, és a javaslataim is erről szóltak.

Azonban szerintem nem az a helyes marketing és jó üzletpolitika, ha becsukjuk a szemünket, és azt mondjuk, hogy minden rendben van, hanem az a helyes, ha megnézzük, hogy ahol nincsen rendben... - és itt most én a Balaton déli partjáról beszéltem, annak is különösen a délnyugati részéről, fotókkal is igazolható és személyes tapasztalatom is van róla, hogy ott a víz minősége tavaly augusztusban az egészségre is káros volt. És ez annak volt köszönhető, hogy kezeletlen a nádasfelület azon a területen, 6-8 éve nem volt kezelve. Tehát ezt nem lenne jó elbagatellizálni, pont azért, hogy valóban jó legyen a vízminőség, és még inni is lehessen belőle.

Ami pedig az ökológiai vonatkozásokat illeti, jómagam azt gondolom, hogy rendkívül fontos, hogy mind a halállomány, mind a növényállomány szempontjából megfelelő legyen az ökológiai egyensúly, de ezt biztosan össze kell hangolni. Ezért lenne végre szükség egy átfogó tervezésre, össze kell hangolni a turisztikai igényekkel. Hiszen láthatóan a Balaton, amely a legfontosabb, legkiemeltebb turisztikai övezet volt valaha, szemmel láthatóan lejtmenetben van ilyen tekintetében, és az kevés, hogy itt a parlamentben elmondjuk, hogy szép és jó és tele van, ha nem ez a tapasztalata a turistáknak vagy az ottani nyaralótulajdonosoknak.

Tehát szerintem az a helyes, ha egy átfogó vizsgálata történik a Balaton-törvénynek, a mai igényekhez viszonyítottan és persze az ökológiai szempontoknak megfelelően. Jómagam erre tettem javaslatot. És egyébként én is azt szeretném, hogy mindannyian örülhessünk a Balatonnak.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Kepli Lajos képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden. Valóban, reagálva az előző felszólalásra, gondoljunk bele, hogy mennyiféle érdeket kell összehangolni egy Balaton szintű rendszer üzemeltetéséhez idézőjelben mondva, hiszen ahogy már itt elhangzott, mások a turisztikai és a halászati érdekek, és mások a különböző, akár csak, mondjuk az északi parti és a déli parti települések érdekei, hiszen ha csak a Balaton vízszintjét nézzük, már érdekütközéseket találunk; vagy akár a nádasokkal kapcsolatos problémákat, ott megint csak más a természetvédelem és más a turizmus érdeke.

Mindehhez arra volna szükség, hogy legyen gazdája a Balatonnak, minden egy kézben összpontosuljon, és legyen egy stratégia, hogy konkrétan hosszabb távon mire szeretnénk a tavat felhasználni, és természetesen a természetes ökológiai állapotok fenntartása mellett hogyan tudjuk úgy kiaknázni ezeket a lehetőségeket, hogy abból a turizmus is megfelelően profitáljon, nyilvánvalóan a természetvédelem is elláthassa a feladatát, és fenntarthassa a jó ökológiai állapotot, és egyéb funkciók is teljesülhessenek. Nem utolsósorban a tó mentén élők is akár munkahelyekhez jussanak a turizmusból, egész évben bevételekhez jussanak.

(17.40)

Ez mindannyiunk, szerintem minden pártnak egyformán érdeke, és nem is hallottam ettől eltérő megnyilatkozást most itt ezen az estén, és nyilvánvalóan ez a törvényjavaslat sem megy szembe ezzel az érdekkel. Mindezzel azt szeretném kifejezni, hogy kellene már végre erre vonatkozóan egy hosszú távú koncepció, ahol a különböző igényeket ütköztetjük vagy összehangoljuk, és megtaláljuk a közös nevezőt is, és lenne egy olyan gazdája a Balatonnak, aki ezek mentén a stratégiák mentén el tudná végezni ezeket a feladatokat, illetve irányítaná azokat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Bóka István képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Bocsánat, csak az általam tisztelt Kepli képviselő úrra szeretnék reagálni. Tehát a Balatonnak van hosszú távú területfejlesztési koncepciója, amelyet 7 évente mindig aktualizál, markánsan megjeleníti a célokat, van stratégiai programja. Gyakorlatilag uniós programozást is végzett, ezekben a célok markánsan megjelennek.

Kétségkívül igaza van a képviselő úrnak a tekintetben, hogy jó lenne fokuszálni, mert egyszer azt mondani, hogy a legfontosabb cél az üdülési cél, és mindent ennek rendelünk alá, amellett meg azt mondani, hogy gőzerővel kívánjuk a horgászturizmust fejleszteni, ebben nyilván van konfliktus, hiszen egy képviselő elmondta, a tiszta víz gyakorlatilag ennek ellene hat. Bízunk abban, hogy 2014-től kezdve az új uniós fejlesztési ciklus tekintetében lesz önálló balatoni program, önálló balatoni versenyképességi program.

De szeretném elmondani, van a Balatonnak hosszú távú fejlesztési programja, van aktualizált programja, és van stratégiai programja is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Pálffy István képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport. Megadom a szót a képviselő úrnak.

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük, mi maradt akkor nekem, hogy ne tartsam fenn az ügyek menetét, és mégis az, ami fontos, elhangozzék, de ne ismételjem magam és önöket sem.

Mindenekelőtt a környezeti szakértőink munkáját ideidézve le kell szögeznünk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat reményeink szerint elősegíti a Balaton természeti és a települési környezet minőségének a védelmét, a környezeti értékek megóvását, valamint a sokat emlegetett idegenforgalom feltételeinek biztosítását és fejlesztését, úgy, hogy ezzel együtt megteremti a feltételeket a térség kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez. Ez a szakértők véleménye.

Nekem, mint az év nagy részét, több mint a felét a Balaton partján töltő és családommal ott élő embernek, Veszprém megyében politikai munkát végző képviselőnek külön öröm és lehetőség, hogy a parlament kiemelten foglalkozik ezzel a térséggel, illetve a Balaton-törvény módosításával, nyilván Budapest után az ország második legfontosabb turisztikai célpontjával. Itt elhangzott, hogy mi ennek a törvénymódosításnak a legfőbb iránya, pontjai, a zöldterületekre vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tétele, könnyítése, de nem is ismételném ezt, hanem inkább arról, egy kicsit abba az irányba menve, amelyre Pál Béla képviselőtársam célzott, nem is azzal, hogy hiányolnánk ebből a módosításból, hiszen ez a módosítás most nem arról szól, de azokra a kérdésekre terelve a figyelmet, amelyeket ön is felvetett, és én is szeretnék mindenképpen idehozni, mert ez egy kiváló lehetőség, hogy az általános vitában a Balaton kérdéseiről átfogóan is beszéljünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek a felvetések, amelyek 2008 óta a térségben leginkább felmerülnek, amelyeket az ott élők, az érintettek leginkább megfogalmaznak, a következők. Itt azért emlékeztetni kell rögtön, mindjárt erre a közigazgatási széttagoltságra, a három megyére, a 2008 óta rögzített 179 településre, ezekből 51 parti, illetve part közeli, tehát arra a rendkívül sok érdekre, részérdekre, amelyekre Kepli Lajos is utalt az imént. A három balatoni megye innentől fogva azután három, tehát más és más tervezési-statisztikai régióhoz tartozik, ezért sokan mondják, hogy nehéz az egységes fejlesztési koncepció kialakítása, bár valóban van hosszú távú Balaton-stratégia. Nehezen értékelhető koherens egységnek ez a terület, de ennél talán sokkal fontosabb, hogy a népességfogyás és az elvándorlás a térségben az átlagosnál magasabb, ráadásul ez nem tűnik visszafordítható folyamatnak. Tehát ennek a stratégiának erre is választ kell tudnia adni a jövőben.

Akkor már csak tényleg pontokban, pontokba szedve: lassan halad, sok konfliktust vet fel a vízparti rehabilitáció, ezt mondják a helyiek és a mi képviselőink; illetve hogy szükséges lenne, és ez a turisztikai ügyekre utal, a TDM, a turisztikai desztináció menedzsment rendszerének egy másféle kiterjesztése, sikeresebb működtetése, egységesebb régiós turisztikai együttműködés, és a többi, illetve hogy a közlekedési projektek nem alkotnak egységes térségi rendszert. Ezek csak kiragadott pontok, s inkább arra kívánják terelni a figyelmet, hogy mi van még a Balaton-törvény mostani módosításán túl, ami bennünket kell hogy majd foglalkoztasson, de még néhányat hadd említsek meg, amelyekből örvendetes - ezek az észrevételek -, hogy a horgászok panaszára ez a javaslat, ez a módosítás azért tartalmaz választ, de arra nem, hogy kevesebb a hal, vagy arra sem, hogy nehéz horgászengedélyt kapni, legfeljebb csak arra, hogy ezek után a csónakokat könnyebben fogják tudni tárolni. Az is sokszor felmerül, hogy a csónakkikötőket nem lehet, képtelenség állami támogatás nélkül működtetni, fenntartani; lehet, hogy erre is kellene egyfajta megoldás.

Külön kiemelik az észrevételek a vitorlás kishajókat, különösen a túravitorlázókat, ami azért fontos, mert nagyon nehéz követelmények elé állítják őket akkor, amikor ha nem kikötőben, hanem forgalommentes parti vizeken horgonyoznak, akkor éjszakára ugyebár őrző személyzetet is biztosítaniuk kellene, ezért az a javaslat, hogy a törvényben kellene majd egy kivételt beépíteni a tavi kishajók éjszakai parkolásának megkönnyítésére, hiszen őrszemélyzetet képtelenség ezekre biztosítani.

A kikötők száma kevés, kevés a szolgáltatás, ami megint turisztikai vonatkozású, alacsony vízállásnál nem tudnak hajókat fogadni, ami azért a globális klímaváltozás mellett nagyon elképzelhető, hogy a közeli években is hasonlóan alakul, mint a tavalyi volt. A mederkotrás problémája is nagyon sokszor elhangzik.

Elhangzanak olyan javaslatok is, amelyek szerint a következő, 2013-2020-as uniós támogatási ciklus fejezetei között önállóan kellene szerepelnie a Balatonnak, ezt is meg lehet fontolni.

Több tanulmány a jelenleginél sokszor, ötször több kikötő létesítését javasolja, amelynek gátja, azt mondják, a mederhasználati díj és legfőképp a banki ügyek, a banki kifogások, merthogy a kikötői létesítményeket nem lehet garanciaként a hitelek mögé állítani. Jelenleg 45 kikötői terv vár megvalósításra, és ezek a nehézségek állnak előttünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem visszaélve a türelmükkel, hallottuk a mai napon, hogy összetett kérdés a Balaton-törvény módosítása, de ez a jelenleg előttünk fekvő szűkebb javaslatcsomag legalább megoldást ad a zöldterületek kérdésének szabályozására, rugalmasabbá tételére, ami feltétlenül előrelépést jelent az előzőekhez képest, de a tovább felsorolt problémákat, ezek megoldását sem szabad elfelejtenünk.

Úgyhogy a kereszténydemokrata képviselők nevében szólván, részletes vitára is alkalmasnak tartjuk a javaslatot, és további módosításokkal pedig feltétlenül elfogadhatónak, ami mögé szeretnénk azt az egységet látni, amely olyan ügyekben kivételesen indokolt számunkra Magyarországon, nemzeti kérdésekben is, mint amilyen a Balaton.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki szólni az adott napirendhez. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Tállai András államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Tállai András jelzésére:) Öné a szó, államtitkár úr.

(17.50)

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem szoktam hozzá az ilyen, hogy is mondjam, nem inkább vitához, hanem leginkább csak vélemények elmondásához, és itt a végén majdnem igazi csevegésbe fordult át a Balaton helyzetéről, vízminőségéről, a Balaton értékeiről, stratégiájáról - van-e vagy nincs -, úgyhogy megmondom őszintén, szakmailag nem is igazán sok mondandó maradt. Hiszen azt érzékelem, hogy alapvetően a két ellenzéki párt, az MSZP és a Jobbik is - és természetesen a kormánypártok - a törvényben leírt módosítási szándékkal és annak tartalmával egyetértenek. Ez alól kivétel a független képviselő, aki LMP-s, aki zöldpártként próbálja magát, magukat bemutatni, és ez persze ebben a helyzetben különleges véleménynyilvánítást jelent számára. Azt érzékeltem, hogy kicsit eltúlozva, eléggé elvontan, erőltetetten, kicsit nyakatekerten próbálta az ellenérveit elmondani a módosítási javaslat ellen. A végén persze föltette a kérdést, hogy kinek az érdekét szolgálja ez a törvényjavaslat. Azt gondolom, erre a kormánypárti frakciók, illetve azok, akik nem támadták, megadták a választ, hogy nyilván a Balaton mellett élők érdekét szolgálja, hiszen a módosítások eleve az ott élő emberek, önkormányzatok kérésére történtek meg.

Elnézést kérek, kicsit furcsa volt az MSZP álláspontja, hiszen az előző vitában, ami több hat órán keresztül tartott, ott egyértelmű volt az MSZP álláspontja a rezsicsökkentésről, ugyanis elmondták, hogy nem támogatják a tartalmát a törvényjavaslatnak, nem értenek vele egyet, igazságtalan, de megszavazzák. Itt viszont pont fordítva volt. Itt azt mondta Pál képviselő úr, hogy mindenben egyetértenek, ami a törvényjavaslatban benne van, hiányzik belőle egy-két dolog, és persze majd kell egy átfogó törvénymódosítás, de végül is az derült ki, hogy nem támogatják a törvényjavaslatot. Vagy mégis támogatni fogják? (Pál Béla: Elmondtam, hogy támogatjuk, de ezekkel.) Nagyszerű, mert a bizottságban még tartózkodtak.

Összességében azt gondolom, hogy a kormánypárti képviselők mondták el a valóságot, hogy ez a törvénymódosítás azt szolgálja, hogy az öt éve módosított Balaton-törvényben az azóta fölmerült gondokat, problémákat, feszültségeket, nehézségeket, ellentmondásokat orvosoljuk, és ez a rövid terjedelmű módosítás - természetesen a természetvédelmi garanciák megtartása mellett - oldja meg ezeket az alapvetően önkormányzatokat érintő gondokat és problémákat.

Köszönettel vettem az eddigi hozzászólásokat is, a módosító javaslatokat is, azokat szakmailag a Belügyminisztériumban természetesen értékelni fogjuk, és a bizottságokban, illetve a részletes vitában folytatni fogjuk a törvény megtárgyalását, azt követően pedig zárószavazás.

Köszönöm szépen a felszólalásokat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi kérdésben kért szót Pál Béla képviselő úr.

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg, hogy államtitkár úr kételyeit eloszlassam, mivel megszólíttattam...

ELNÖK: Képviselő úr!

PÁL BÉLA (MSZP): Hadd mondjam végig, bocsánat, csak azért, mert ő megkérdezte, mert nem értette az álláspontunkat.

ELNÖK: Képviselő úr, elnézését kérem önnek, de nem áll módomban. Ez nem ügyrendi, önök a szavazásnál, amikor sorra kerül, biztosan kinyilvánítják a véleményüket. Ne haragudjon, ügyrendi kérdésben nem tudok szót adni, a zárszó hangzott el, a zárszót követően nem áll módomban szót adni. Kérem, fogadja el, képviselő úr.

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm, elnök úr, csak államtitkár úr kételyeit szerettem volna eloszlatni, hogy nyugodt estéje legyen. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérem, fogadja el, képviselő úr. Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. L. Simon László, Gulyás Dénes, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/10353. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik, megadom a szót Gulyás Dénes képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Felszólalások:   25-347   347-395   395-425      Ülésnap adatai