Készült: 2024.09.20.13:21:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

99. ülésnap (2011.06.15.), 70. felszólalás
Felszólaló Rogán Antal (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:36


Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes kis intermezzót hallhattunk az előbb. Hadd kezdjem azzal, hogy a Magyar Szocialista Párt, amelyik egyébként felelős ezeknek a devizahiteleknek a kialakulásáért, azért, hogy az embereket részben belekergette, részben áltatta azzal, hogy ez jó megoldás, a kockázatokra nem figyelmeztetve, most egyébként azt kéri az Országgyűléstől, hogy ne oldjuk meg a problémát. Ez azért elég sajátos hozzáállás, azt kell hogy mondjam. Előbb belekergetik a csődbe az embereket, utána pedig azt mondják, hogy hagyjuk őket ott, ne is foglalkozzon vele az Országgyűlés. (Nyakó István: Itt a konzultációs kérdőív! - Felmutatja.)

Ezt jelentette az az indítvány, amit egyébként Nyakó úr az előbbiekben megfogalmazott. Ezt csak az egyszeri rádióhallgatók, illetve tévénézők kedvéért szeretném megfogalmazni. Én azt gondolom, ez meglehetősen álságos hozzáállás, mélyen tisztelt képviselő úr. (Nyakó István: Nekik küldtétek ki ezt is!) És természetesen a szocialista frakció részéről is az. Én azt gondolom, az, hogy ennek a problémának a megoldására szükség van, az sok százezer ember véleménye Magyarországon. Én nagyon bízom benne, hogy a szociális konzultáció kérdőíveiből is ez derül ki. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ezek szerint!)

Ha az ellenkezője derülne ki, az természetesen egy másik helyzet, de én nem hiszem, hogy ez így lenne, hiszen Magyarországon a devizakölcsönök problémája jelenleg több mint 1 millió családot érint. Több mint 1 millió család küszködik ezzel a problémával, és tekintettel arra, hogy a hozzászólásomból próbáltam volna a politikai felhangokat abszolút mellőzni és sokkal inkább egy szakmai hozzászólást tenni, az előbbiek miatt azonban kénytelen vagyok 2 percben mégiscsak kitérni arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy azért ez a probléma hogyan keletkezett.

Ez a probléma úgy keletkezett, hogy Magyarország volt az egyetlen olyan ország, amelyik 2002 után a lakáscélú hitelfelvételt semmilyen formában nem ösztönözte állami támogatással. Ilyen programmal a magyar kormány 2002-2010 között érdemben nem rendelkezett. Tehát azokat az embereket, akik a lakhatásukat próbálták megoldani, gyakorlatilag belekergették a devizahitelekbe.

Annak ellenére, hogy volt egy Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, létezett a kormány, és mindegyiknek lehetősége lett volna arra, hogy a devizahitelek tekintetében korlátozásokat léptessen életbe, hogy a veszélyekre felhívja a figyelmet, semmi ilyesmi nem történt. Hogy erre lett volna jogi lehetőség, arra pont a tavalyi esztendő a példa. Tavaly az Országgyűlés egy egyszeri döntéssel meg tudta tiltani például a devizahiteleket. Önök is megtehették volna, hogy a legkockázatosabbnak számító svájci frank hiteleket betiltják. Nem azt mondom, hogy feltétlenül az euróalapú hitelezést, hiszen annak is megvan a kockázata, de még mindig lényegesen kisebb kockázata van. A svájci frank alapú hitelezést kellett volna betiltani. Mivel ezt nem tették meg, ennek lett köszönhető, hogy egyébként Magyarország volt az egyetlen olyan ország, ahol ezt korlátlanul meg lehetett tenni.

Így, még egyszer szeretném elmondani azt a sokkoló adatot, hogy a világ összes, svájci frankban kihelyezett hitelének egytizedét Magyarországon vették fel - egytizedét! Tekintettel arra, hogy a svájci frank egy menekülő deviza, egy tartalékvaluta, amelyiknek ilyen szempontból óriási jelentősége van, ez nagyon erősen elgondolkodtató adat. Ez pontosan azt mutatja, hogy felelőtlen volt az a kormányzati hozzáállás, amelyik ezt engedte.

És annak ellenére, hogy az adatokból látszott, hogy ez az állomány hogy alakul, nem hoztak intézkedést 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban. Az első, amikor egyáltalán ez a probléma felmerült az önök fejében, az 2009-ben volt, a választások előtt. Akkor is egy olyan intézkedést hoztak, hogy hoztak egy kilakoltatási tilalmat, gyakorlatilag a téli időszakra (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: A választásokig!), és április 15-ével ez a moratórium megszűnt volna. Tehát ha önökön múlik, a Bajnai-kormányon múlik, akkor április 15-e után korlátlanul ki lehetett volna lakoltatni mindenkit, akinek a feje fölött devizahitel van. És aki esetleg nem tudta fizetni a hitelét, az új kormányra volt szüksége ahhoz, hogy ezt a kilakoltatási moratóriumot meg lehessen hosszabbítani. (Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Ezek tények, képviselőtársaim. Teljesen felesleges vitatkozni velük, ezek a tények.

Április 15-éig tartott a Bajnai-kormány által bevezetett moratórium, ami ráadásul azért is egy ravasz döntés, mert önök is nagyon jól tudták, hogy új kormány nem lesz egyébként több mint másfél hónapig. Tehát szándékosan úgy hozták meg egyébként ezt az intézkedést, hogy lehetőség szerint jóval az új kormány hivatalba lépése előtt le tudjon járni. Ezek azért elég elgondolkodtatóak. Ennyit az önök hozzáállásáról a devizahitelesekkel kapcsolatban.

Semmilyen érdemi megoldást nem nyújtottak, sőt; azt se felejtsük el, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetet örököltünk. Az Országgyűlésnek az előző év őszén a pénzintézeti szabályozásokat jó néhány helyen módosítani kellett annak érdekében, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak a hitelesek. (Szűcs Erika: Szegény, mindent nekik kell csinálni!) Például a középárfolyamokra vonatkozó szabályozást nekünk kellett bevezetni. Éveken keresztül eszükbe sem jutott, hogy legalább e téren megpróbáljanak kiszámítható viszonyokat teremteni. Az Országgyűlésnek kellett az előző év őszén ezeket a döntéseket is meghoznia.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ahhoz a felelőtlen hozzáálláshoz képest, amit az előző kormányok tanúsítottak, az a megoldási csomag, ami elénk került, egy komplex és ráadásul egy jó megoldási lehetőség. Jó megoldási lehetőség, mert a valós problémákra próbálunk koncentrálni.

A devizahitelek esetében, ha számszerű adatokat nézünk, akkor a devizaalapú lakáshitelek körülbelül 75 százalékát, illetve lakás jelzáloggal fedezett, szabad felhasználású devizahitelek 75 százalékát az emberek, a családok tudják rendesen fizetni - valószínűleg a túlnyomó többségük vért izzadva tudja ezt megtenni -, 25 százalékuknál vannak ma fizetési problémák.

Én azt gondolom, mindenki számára egységes megoldást kell kidolgozni. Az egyértelműen kiderült a különféle kutatásokból, piaci elemzésekből, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy kiszámíthatatlanok a törlesztőrészletek. A kiszámíthatóság irányába egy óriási előrelépést tesz a tisztelt Ház azzal, hogy egyébként az árfolyam-rögzítéses megoldást elfogadja. Mostantól kezdve a törlesztőrészletek kiszámíthatóvá válnak. Aki ezt a konstrukciót fogja választani, az gyakorlatilag eléri azt a helyzetet, hogy pontosan tudja, mennyi törlesztőrészletet kell fizetni januárban éppúgy, mint decemberben. Ráadásul csökken a törlesztőrészlet. Ha a jelenlegi árfolyamszintet vesszük figyelembe, akkor gyakorlatilag ötödével csökkennek a törlesztőrészletek.

És szeretném hangsúlyozni, hogy mindazon hírekkel ellentétben, amelyek megjelentek a sajtóban, ezt az árfolyam-rögzítéses megoldást a szabad felhasználású hiteleknél is igénybe veheti mindenki, akinek a jelzáloga a lakására van bejegyezve. Tehát itt csak a jelzálog az előfeltétel ebből a szempontból. Ez egy jelentős előrelépés. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Igen? És utána mi lesz a végén?)

Nyilvánvaló, hogy azok körében, akik jelenleg valamilyen banki fizetéskönnyítő megoldásban vesznek részt, ott is igénybe lehet ezt venni, de akkor a banki fizetéskönnyítő programból ki kell lépni. Tehát annak az a feltétele, hogy a banki fizetéskönnyítő programból (Szűcs Erika: Ez a törvényjavaslatból ennyire nem világos!), még azelőtt, mielőtt a bejelentést megteszi, a kilépést meg kell oldani. A kettő együtt ugyanis technikai okok miatt is nagyon nehezen működik, hiszen a banki fizetéskönnyítő programok egyébként sokkal nagyobb mozgásteret is engednek, viszont kétségkívül rövidebb ideig tart a hatókörük. Ezt az embereknek el kell dönteni, hogy 2 évre kívánnak fizetéskönnyítést, vagy 4-5 esztendőre, ennek alapján kell a választást megtenniük.

Ezt egyébként azért is szeretném elmondani, mert tegnap az MSZP szóvivőjétől mindenféle, ezzel pontosan ellentétes nyilatkozatokat láttam a sajtóban, amelyek egyébként nem felelnek meg a törvény betűjének, és messze nem felelnek meg a valóságnak.

A másik oldalról, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy azért is egy komplex megoldási javaslat ez, mert azoknak is lehetőséget nyújt, akik már egyértelműen, még a könnyített feltételek mellett sem tudják fizetni a hiteleiket.

Persze visszatérnék egy pillanatra arra, elhangzott itt sokszor, hogy mi van utána. Én azt gondolom, itt is egy kiszámítható pályát kínálunk, hiszen a törvény rögzíti, amit a bankok is elfogadnak, hogy a törlesztőrészlet most ötödével könnyebbül, tehát 20 százalékkal lesz kisebb, és 2015. január 1-jétől maximum 15 százalékkal emelkedhet meg.

(11.50)

Tehát itt van egy olyan garancia, ha önök ezt törvénybe foglalták volna korábban már a devizaalapú hiteleknél, akkor ilyen probléma nem lenne, nem is kellene ezzel a Háznak érdemben foglalkoznia.

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik, amire érdemes rámutatni, hogy a svájci frank alapú hitelezésnek milyen veszélye volt, az az, hogy egyébként nem azzal van a probléma, hogy devizahitelek voltak. Ma például, ha megnézik az euróalapú hitelt - én vettem fel euróalapú hitelt -, az az igazság, hogy ma az euró árfolyama kicsit alacsonyabb, mint az az árfolyam, amin én annak idején fölvettem. Tehát az euróalapú hitelekben volt a kisebb kockázat, a svájci frankban volt a nagyobb, de ez a kockázat azért van, mert Magyarország ezt a kockázatot nem tudja befolyásolni. A svájci frank-euró keresztárfolyam változott óriásit, ma már lassan abba az irányba, hogy akár még az a pillanat is eljöhet, hogy majdnem 1:1 lesz a két árfolyam ehhez képest.

Ezt egyébként azok a bankárok és azok a pénzintézeti vezetők, a pénzügyi kormányzat vezetői is tudták, mert a svájci frank többször viselkedett már így. A '80-as években is viselkedett így, tisztában voltak vele, hogy milyen kockázatba kergetik bele az embereket. Ezt nem tudjuk befolyásolni. A svájci frank-euró árfolyamot nem tudja befolyásolni a magyar kormány, a svájci frank árfolyama nem azért magasabb, mert a forint gyenge, hanem azért, magasabb, mert az euró gyengült meg a svájci frankhoz képest, és Magyarország csak az euró és a forint árfolyamát tudja talán valamennyire befolyásolni, a svájci frank-euró keresztárfolyamot nem. Ezt önök pontosan tudták, ennek ellenére nem akadályozták meg a svájci frank alapú hitelek keletkezését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elénk kerülő megoldási javaslat szerintem azért is jó, mert például a kilakoltatási moratórium feloldásánál felelős megoldást választunk. Felelős megoldás az, hogy először a nagyobb értékű hiteleknél oldjuk fel, tehát a 30 millió forint feletti lakásoknál és 20 millió forint feletti hiteleknél, ott, ahol egyébként van lehetőség arra, hogy az illető kisebb értékű lakásba költözzön, és így szabaduljon meg a tartozástól. Erre a kormány egyébként egy támogatott kamatú hitelt nyújt, tehát azt gondolom, ez is egy felelős megoldás.

Azoknál pedig, akik már nem tudnának kisebb lakásba költözni, mert elég kicsi az, amiben laknak, vagy kicsi értékű, ott szociális alapú megoldást kínálunk, ott egyrészt nem oldjuk fel korlátlanul a moratóriumot, hanem egy árverezési kvótát vezetünk be százalékban, és ez az árverezési kvóta lehetővé teszi, hogy akár az eszközkezelőn keresztül, akár lakásépítési programmal a kormány mindig a költségvetési lehetőségeinek megfelelően tudjon beavatkozni. Idén ez körülbelül 2 ezer lakást jelent, hiszen körülbelül ennyinél oldódik fel - a 15 millió forint alatti lakásoknál egyébként - az árverezési moratórium, utána pedig értelemszerűen többet, de a költségvetési lehetőségekhez igazodóan felelősen tudunk bekapcsolódni.

Itt szeretném leszögezni, hogy az az álláspont, amit sokszor hallottam itt az ellenzéki frakcióktól - az MSZP-től például bizottsági üléseken is -, ami arról szól, hogy egyébként miért nem adunk 500 milliárdot arra, hogy minden rossz hitelest kiváltsunk, erre azt tudom mondani önöknek, hogy egyrészt felelőtlen hozzáállás, másrészt pedig ezt hívják bankkonszolidációnak. Megértem, hogy az MSZP ezt az álláspontot szeretné képviselni, mert ők most is azt képviselik, ami a bankoknak jó, ahogy az előző 8 évben is azt képviselték. (Derültség, közbeszólások az MSZP padsoraiban.) De mi ma olyan megoldást próbálunk választani, ami egyébként az adófizetők számára is elfogadható, és ahol a terheket együtt viselik a bankok, mert ebben az esetben egy jelentős részét ők viselik, hiszen például a garanciadíjat egyébként ők fizetik a garantált hitelek után. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Tehát a bankok azok, amelyek egyébként kénytelenek leírni a követelés egy részét, tehát ebből a szempontból azt gondolom, rajtuk van a legnagyobb teher, a következő a hiteleseken, és a harmadik pedig a kormányon, illetve az adófizetőkön. Azt gondolom, ez a felelős megosztása annak a javaslatnak, ami elébünk került. (Nyakó István: Az a Postabank konszolidációja volt, 300 millióval.)

Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy mindenki támogassa ezt a megoldási javaslatot, mert ez valóban komplex, egyrészt piackonform, eurokonform, nem növeli az államadósságot, és figyelembe veszi a valódi lehetőségeket, és tényleg érdemi segítséget jelent a devizahitelesek túlnyomó többségének.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai