Felszólalás adatai

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy mondat erejéig visszautalnék polémiámra Aradszki képviselőtársammal a munka törvénykönyvének - ahogy ön is mondta - 17. §-ára utalandó. Van egy nagyon fontos különbség az önök előterjesztésében, ami a munka törvénykönyvében ezután, ha ez elfogadásra kerül, nem fog szerepelni.

A jelenlegi munka törvénykönyve szövege szerint a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban lezajlott viták és konklúzió alapján hozza meg a minimumbérre vonatkozó rendeletét. Az új szöveg szerint a kormány meghozza a minimumbérre vonatkozó rendeletét, anélkül, hogy akár még az önök által létrehozott nemzeti gazdasági és társadalmi tanáccsal való egyeztetést is figyelembe kellene vennie.

Azt gondolom, hogy ez egy óriási különbség, és bizonyítja azt is, hogy ez a tanács, ez a sóhivatal nem fogja tudni helyettesíteni az Országos Egyeztető Tanácsot semmilyen formában akkor, hogyha a Schiffer képviselőtársam által elmondott érdekegyeztetésről beszélünk, és nem csak konzultációról, amelyben önök nagyon ügyesek és gyakorlottak, amint tudjuk.

Röviden összefoglalnám azokat a gondolatokat, amelyekben mi kritizáltuk az előterjesztést, és ami miatt sajnos ebben a formában nem fogjuk tudni támogatni, csak akkor, ha módosító javaslataink, amelyek az Országos Érdekegyeztető Tanács fenntartására vonatkoznak, támogatásra lelnek a kormányoldal által.

Tehát miről is beszélünk? Arról beszélünk, hogy ez az előterjesztés tulajdonképpen felcserélné az Országos Érdekegyeztető Tanácsot a nemzeti gazdasági és társadalmi tanáccsal, és ezzel tulajdonképpen hozzányúlna és komolyan megcsonkítaná a Magyarországon működő érdekegyeztetés rendszerét, amelyet egyébként az ENSZ munkaügyi szervezete által is példaértékűnek lehet nevezni.

Mi azzal nem vitatkozunk, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsot meg kell reformálni, modernizálni kell, bővíteni kell. Én önöktől nem hallottam a mai nap folyamán semmi olyan érvet, amely a tripartit rendszer felhígítása, felvizezése mellett szólna. Mindazok a szempontok, mindazok az érdekcsoportok, akiket önök felsoroltak mint hiányzó érdekcsoportokat, vagy munkaadóként, vagy munkavállalóként részt vehetnek az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában. A kamarák is éppúgy, mint a civil szervezetek vagy az egyházak, attól függően, hogy a munka világának mely aspektusában vesznek részt; és hogy a tudomány és a gazdaság párbeszédét a munka világának szakmai kérdéseket, gyakorlati kérdéseket megvitató és rendező érdekegyeztető fórumán belül kell-e elintézni, ezzel kapcsolatosan komoly kételyeim vannak.

Elhangzott Czomba államtitkár úrtól a bizottsági ülésen a hétfői napon, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal az is probléma volt, hogy a társadalom egy túl szűk köre döntött nagyon fontos kérdésekről. Visszakérdeznék: a munka világának mely szereplői nem voltak jelen az Országos Érdekegyeztető Tanácsban? Hiszen jelen voltak a munkavállalók, a munkaadók és a kormány egyaránt. Azt gondolom, hogy azon lehet vitatkozni, hogy vajon a szakszervezetek, minden munkavállaló képviselve volt-e az Országos Érdekegyeztető Tanács jelenlegi formájában, vagy sem, minden munkaadó képviselve volt-e az Érdekegyeztető Tanács jelenlegi formájában, vagy sem; ezen lehet vitatkozni, de azon, hogy ez a szűk kör nem fedte volna le a munka világát, azon biztos, hogy nem.

Az is elhangzott, mind a médiából értesültünk, mind az előterjesztésből, hogy önök az észak-európai modellt egy latin modellre kívánják cserélni ezzel az új rendszerrel, és így tulajdonképpen a dél-európai országokban működő egyeztetési modellt honosítanának meg Magyarországon.

Sem nekünk, sem más elemzőknek nem sikerült azonosítani azt a latin modellt, amelyet önök itt létre kívánnak hozni, ugyanis minden dél-európai országban létezik a tripartit modell, különböző, ahogyan önök is mondták, nemzeti sajátosságokra adaptálva, de az, hogy a kormány egyeztet a munkaadókkal és a munkavállalókkal olyan alapvetően fontos kérdésekben, mint a minimálbér és a többi, amelyekről itt beszéltünk az elmúlt órákban, ez minden dél-európai országban létezik. Ez tehát nem azonos azzal, amit önök itt létre kívánnak hozni. Én bizonyos szintig még Schiffer képviselőtársammal is vitatkoznék, hogy vajon ez a rendszer, amelyet létre kívánnak hozni, és amelyben a kormány egyfajta önhatalmú módon döntéseket hozhat alapvető kérdésekben, ez korporatív rendszer-e, vagy sem. Az is lehet, hogy ez még egy korporatív rendszernek sem felel meg, hiszen az, hogy mi történik ebben a testületben, ebben a tanácsban, az tulajdonképpen irreleváns abból a szempontból, hogy a kormány utána milyen döntéseket fog hozni ezekben a kérdésekben.

Még egy kérdést feltennék, ez pedig a munka világának morális kérdéseire vonatkozó kérdés lenne. Többször hallottam már azt, mind a szociálpolitikai kérdésekben, mind a munka világára vonatkozó kérdésekben, hogy itt vannak morális kérdések, lehet arról beszélni, hogy vannak lusta emberek és vannak szorgalmas emberek, és hogy igazából mindenkit arra kellene nevelni, hogy dolgozzon, és ne lopja a napot.

Szeretnék egy konkrét kérdést hallani önöktől, amely például az önök által is említett közmunkaprogramban morális kérdésnek nevezhető. Én ilyenről még nem hallottam, részt vettem a közmunkaprogramokkal kapcsolatos vitában, jómagam is jártam az országot, és beszéltem minden érintettel, illetve nagyon sok érintettel, akik a közmunkaprogramot működtették vagy abban részt vettek - morális kérdésekre én nem leltem. Igazából olyan kérdésekre leltem, amelyek a gazdasági ösztönzőkre utalnak, arra, hogy érdemes-e dolgozni, úgy működik-e a szociális rendszer, hogy az munkára ösztönözze az embereket, vagy sem, de morális kérdésekről én nem hallottam.

Egy dolgot szeretnék még megemlíteni, amit nagyon fontosnak tartok, és ezt pedig sajnos az elmúlt év során is többször a kormány szemére kellett vetni. Önök párbeszédről beszélnek, de valójában nem csinálnak mást, mint utasítgatják a társadalmat. Ahogy Schiffer képviselőtársam is mondta, a szakszervezetek sorra szervezik a tüntetéseket, a mozgolódásokat az utcákon, és biztosan önök is értesültek, hogy a holnapi nap folyamán egy országos akcióba kezdtek a szakszervezetek, forgalomlassításról lesz szó és rendezvényekről több megyei jogú városban is, így Budapesten is. Jogosan mondhatják azt, hogy nem értik azt a jó szándékot, amit az érdekegyeztetés reformjával kapcsolatosan, a munka világának különböző aspektusaival kapcsolatosan önök igyekeznek elérni. A szakszervezetek nem értik, és nem kívánnak önökkel párbeszédet folytatni, esetleg nem kíváncsiak új megoldásokra, csak a régi nótát fújják.

Az a baj, hogy a párbeszéd és az utasítgatás között, a konzultáció és a valódi társadalmi részvétel között óriási különbség van, és ezt önöknek fel kellene ismerni; és fel kellene ismerni azt, hogy önök azok, akik szembemennek az autópályán, önök azok, akik fordítva ülnek a lovon, és ennek nagyon súlyos következményei lesznek.

(20.30)

Ahogyan Schiffer képviselőtársam is elmondta, ha a kormány és a társadalom szembefordul egymással, annak jó vége nem lesz, az igazából valószínűleg egy csúnya bukáshoz fog vezetni.

Köszönjük szépen. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)