Felszólalás adatai

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mint ahogy elhangzott, a bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Nem véletlenszerűen, hiszen mi azt mondtuk, azt hangsúlyoztuk, hogy főleg az elmúlt egy esztendő hátunk lévő időszakát figyelembe véve, amikor is - nyugodtan mondhatjuk - dinamizált formában lett volna szükség az érdekegyeztetés működtetésére, a párbeszéd intenzifikálására, ehelyett azt lenullázták, ehelyett azt nem működtették. Ennek a folytatását most alapozzák meg, gyakorlatilag gittegyletet hívnak életre.

Nem akarom bántani és sérteni a majdani nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsban részt vevőket, nem is nekik szól a megjegyzésem, hanem egyszerűen annak a keretfeltételnek - és ezt a bizottsági ülésen is hangsúlyoztuk -, amelybe belekényszerítik őket. Ennek az új párbeszédfórumnak a létrejötte gyakorlatilag a párbeszéd hiányával alapozódott meg, vagy a párbeszéd nélkül született. Sem a munkaadókkal, sem a munkavállalókkal - nem az én, hanem az ő elmondásuk alapján - nem történt e tekintetben egyeztetés. Az nem egyeztetés, hogy valakit megszólítok, hogy így döntöttem, és ez lesz. Az egyeztetés az, amikor egy asztal körül ülnek a felek, és társalognak a dologról, hogy hogyan és miképpen látják.

Az átszervezés hatékonyságának a növeléséről beszélnek akkor, amikor látható módon a kormány kivonul a folyamatokból. Eddig ebben a tripartit rendszerű együttműködésben, ami a munkaadók, munkavállalók és a kormány között történt, fajsúlyos kérdésekben - minimálbér, bérminimum, szakmunkás-bérminimum, egyéb más ügyek tekintetében - úgy születtek a döntések, hogy a munkavállalók a munkaadókkal, a munkaadók a munkavállalókkal megegyeztek, és a kormány ezen egyezség alapján hitelesítette a dolgokat egy közös, tripartit elv alapú együttműködés rendszerében.

Most a kormány kivonul a szándékok szerint, gyakorlatilag centralizál, döntéscentralizálást hajt végre. Merthogy ezek a felek egymás között beszélgethetnek, sok mindent tehetnek, és a kormány majd, ha megegyeznek, ha nem egyeznek meg, dönt, ahogy akar. Nem, nem az Országos Érdekegyeztető Tanács, hanem a teljes magyar érdekegyeztetés színpadán lévő tripartit rendszer szétzúzásáról szól ez a törvénytervezet. Példaként mondom a Munkaerő-piaci Alapot felügyelő testületet is, amely a munkaadói és a munkavállalói befizetésekből származó alap pénzügyi felhasználásáról döntött. Hát persze most, hogy majd széthordják a Munkaerő-piaci Alapot, a MAT felügyeleti jogosítványai is szükségtelenné válnak ilyeténképpen. A munkaadók és a munkavállalók persze majd ugyanúgy befizethetnek, csak a befizetett pénzeik utáni jogbiztonságon alapuló juttatásokhoz nem juthatnak majd hozzá, mert azt másik törvény keretei között fogják elvenni tőlük.

Ilyen értelemben nyilván ilyen testületekre semmi szükség, de megcsinálják ezt helyben is, regionális, megyei szinteken is, példaként a munkaügyi tanácsokkal, amelyet még nem is e törvény keretei között, hanem egy másik törvény, az egyes munkaügyi tárgyú törvények keretei között hoznak be, és ott szüntetik meg. Azt szeretném tehát mondani, amit a bizottsági ülésen is mondtunk, hogy ez nem más, mint az érdekegyeztetés rendszerének lenullázása, szétzúzása. Ha igazából nemzeti együttműködést akarnának, ha érdeket akarnának egyeztetni, akkor komolyan vennék azokat a javaslatokat, amelyek arról szólnak, hogy ha egy ilyen nemzeti gazdasági-társadalmi testületet, tanácsot kívánnak életre hívni, akkor ettől elkülönülten egy üzleti-gazdasági tanácsnak is kellene működni, nem ad hoc jelleggel, hanem rendszeresen. Ezt módosítóba is belefoglaltuk.

Köszönöm a megtisztelő figyelmét, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)