Készült: 2024.09.20.12:41:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

99. ülésnap (2011.06.15.), 229. felszólalás
Felszólaló Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 12:29


Felszólalások:  Előző  229  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a tegnapi hosszú maratoni napot is beszámítva megengednek egy szóviccet az elején, akkor azt tudom mondani: igaz, hogy ez egy salátatörvény, de azért itt jó néhány felszólalásban az érdemi észrevételek mellett sok zöldséget is hallottunk. Hadd reagáljak ezekre néhány mondatban.

Szocialista képviselőtársaim említették, részletek nélkül, hogy e javaslat kapcsán a kormányzat befektetői bizalomvesztéssel szembesül. Nos, tőlük hallani ezt a bizalomvesztést a befektetők tükrében, elég érdekes. Tény és való, hogy év közben nem szerencsés adótörvényt módosítani - ebben egyetértünk -, de az a fajta gazdasági irány, és ez vonatkozik más kérdésre is, hogy egyáltalán tudjuk, mit akarunk tenni, nos, azt gondolom, a törvényjavaslat alapvetően teljesen egyértelmű szándékokat tartalmaz, tehát egyrészt lényeges eleme bizonyos adók és jól célzott adók növelésének, s a regisztrációs adó kapcsán is egyértelmű, hogy mit akar a kormányzat, illetve az adminisztrációcsökkentés kapcsán is nagyon világos a kormányzat politikája. Úgyhogy nem gondolnám, hogy ez bármi módon a hazánk iránt érdeklődő befektetők vagy a Magyarországon működő cégek tekintetében bármilyen bizalomvesztést okozhatna.

Ugyancsak nehezen értelmezhetőnek gondolom azokat az észrevételeket, hogy - azt hiszem, ezt Volner képviselőtársam vetette fel - ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán az egész elmúlt egyéves gazdaságpolitika hibás lenne. Ezt a költői túlzáson túl azért sem tartom elfogadható kritikának, mert ha azt vesszük, hogy több mint egy évvel ezelőtt az ország milyen helyzetben volt, csak az IMF köldökzsinórján keresztül volt képes finanszírozni saját magát, egy év alatt lényegében az ország költségvetési és gazdasági helyzetét sikerült úgy stabilizálni, hogy az egyik legstabilabb költségvetéssel rendelkező ország ma az Európai Unióban, amely az egy évvel ezelőtti állapotához képest lényegében a piacról képes magát finanszírozni. Ha ez nem egy jó gazdaságpolitika mérőeszköze, akkor nem tudom, hogy mi lehetne ennél jobb, egyébként nem egy szubjektív elemként értelmezhető dolog.

Úgy gondolom, azért is méltánytalan volt néhány felszólalás, mert az egykulcsos adó kapcsán többen utaltak a hibás gazdaságpolitikára. Jobbikos képviselőtársaim részéről ezt nehezen tudom értelmezni, mert lehet, hogy sok mindenben vitatkozunk, de abban talán nem, hogy egy olyan adórendszer által működtetett országban szeretnénk élni, ahol az egyéni felelősségvállalás és a gyermekvállalás elismert eleme az adórendszernek.

(17.00)

Azt gondolom, ez is talán egy kicsit méltatlan kritika volt.

A konkrétumokkal kapcsolatban a javaslatok figyelembevételével azt is vissza kell utasítanom a javaslat kapcsán, hogy itt bármiféle megszorítást emlegetnek. Valóban van két adóemelési része a javaslatnak, de pontosan azért más a mostani kormány gazdaságpolitikája, mert nem egy fűnyíróelvszerű behajtást vagy bármiféle megszorítást eszközöl, hanem jól célzott - akár a különadók példáját tudnám felhozni - területeken emel, ha kell emelni bizonyos adókon.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, az egyik tekintetében, az E85-ös üzemanyag kapcsán az a megnyugtató, itt az LMP-s képviselőtársaim is elismerték, akik köztudottan a parlamentben talán a legradikálisabban képviselik a zöldelképzeléseket, ők maguk is azt mondták, hogy ennek az üzemanyagnak az adóemelésével alapvetően egyet tudnak érteni.

Azt gondolom, nem mennék bele a dohánytermékek vitájába, hiszen ezt korábban épp a nemdohányzók védelméről szóló törvény kapcsán lefolytattuk. Azt gondolom, egyébként tarthatatlan az az állapot, amikor ekkora különbség van ma a normál dohánytermék és a vágott dohány jövedéki adója között. Ezt semmiféle, sem egészségügyi, sem közgazdasági álláspont nem támasztja alá, tehát itt alapvetően egy kiegyenlítődésről van szó.

A regisztrációs adó is elhangzott. Azt gondolom, egyet tudok érteni azokkal a képviselőtársaimmal, akik azt mondják, hogy a regisztrációs adóval hosszú távon, komplexen kell foglalkozni, komplexen kell kezelni. Ezen az úton itt egy lépést tettünk, hiszen alapvetően csökkentek a kereskedőknek a környező országokhoz viszonyított terhei, de alapvetően ennek a módosításnak, a regisztrációs adónak a célja vagy az igénye nem egy átfogó és végleges rendezés, hanem alapvetően az európai uniós eljárás adta feladatok elvégzése volt, és ennek tükrében kérek mindenkitől megértést, hogyha nem kezeli most, jelen pillanatban a regisztrációs adóhoz benyújtott módosító indítvány az e témakör kapcsán felmerülő minden kérdést.

Amiben viszont - nem azt mondom, hogy szomorú, mert ez egy furcsa kijelentés lenne - a legtávolabb állnak az elképzeléseink, és merem azt mondani, hogy itt a különböző oldalról elhangzott vélemények az én olvasatomban eléggé álszentnek tűnnek: ezek az adminisztrációcsökkentésre vonatkozó észrevételek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam, talán tudják, a gazdasági érdekképviseletek világából jöttem, és amióta ott felnőtt fejjel vagyok, minden kormány a zászlajára tűzte a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentését, csak éppen az égvilágon semmi nem történt - legalábbis az elmúlt 8 évben - érdemben a vállalkozások adminisztrációs terheinek a csökkentésére. Jól emlékszem, és szocialista képviselőtársaimat is tudom arra emlékeztetni, hogy néhány évvel ezelőtt még azon vitatkoztunk, hogy a napi standolást akarták önök meghonosítani, és megtiltani mindenféle készpénzfizetési gyakorlatot. Meg is lett volna annak a jó következménye, sikerült volna kiterjeszteni egyébként a körbetartozást azokra a szektorokra is, amelyek még nagyjából megmenekültek ez alól a probléma elől.

Tehát itt nagyon határozottan azt tudom képviselni, hogy végre van egy olyan kormányzat Magyarországon, amelyik nem csak beszél arról, hogy adminisztrációs terhet csökkent, még ha azt is tudomásul vesszük, ezt önök is tudják, ezt nem lehet egy vágással megoldani, ez nem egy gordiuszi csomó, hogy hozok egy jogszabályt, utána azután az a különbség, ami a magyar adminisztrációs terhek és az uniós adminisztrációs terhek között van. Az Unióban a GDP 3 százaléka az adminisztrációs teher, Magyarországon ez 7 és 10 százalék, attól függően, hogyan számoljuk. (Göndör István: Az áfabevételekről is szólj, államtitkár úr!) Az áfabevételekről is futtatunk egy kört, de most maradnék az adminisztrációs problémánál.

Tehát azt szeretném mondani, hogy végre van egy olyan kormány Magyarországon, amelyik komolyan veszi, apró lépésenként próbálja meg - mert csak így lehet - lefejteni a hosszú évek alatt a vállalkozókra rakódott, az államigazgatásból jövő adminisztrációs terheket, amelyeket a magyar vállalkozói szektor nyög, ezt merem így mondani, mert ez nagyon komoly terhet jelent.

Nem állítom, hogy akár a napi egy standolás megszüntetése, akár a könyvvizsgálói díj emelése, mint mondom, egy csapásra megoldja ezt a problémát, de lépésenként fontos jelzőkövei lehetnek a kormányzat politikájának ezek az intézkedések. Azt is tudomásul kell venni, hogy adminisztrációcsökkentés, ami a vállalkozóknak egyrészt nyereség, másrészt valóban bizonyos érdekeket sért, hiszen már piacok épültek ki - most nem feltétlenül a könyvvizsgálókra gondolok -, és tudunk jó néhány más olyan adminisztrációs terhet is, amelyre iparágak épültek rá, hogy a vállalkozóknak bizonyos éves szintű összegekért végeznek el bizonyos dolgokat.

Ami a könyvvizsgálókról szól, ezt a vitát az elnök úrral a gazdasági bizottságban lefolytattuk, tehát itt azért egyet tisztázni kell: ez a javaslat nem a könyvvizsgálók ellen van, nem is lehetne, nem is ez a szándéka. Itt egyszerűen arról van szó, magam is azt gondolom, hogy egyébként a könyvvizsgálók nagyon fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, fontos az a precizitás, az a gazdasági biztonság, amit ők adnak. Itt egyszerűen arról van szó, és az elnök úrral pont a skót példáról beszélgettünk, erről folyt egy kisebb diskurzus a bizottsági ülésen, tehát ott sem arról van szó, hogy kötelező, hanem olyan a vállalkozói kultúra, hogy igényli a könyvvizsgálatot. Azt gondolom, ez egy jó irány. Mi csak azt nem szeretnénk, hogy ez egy kötelező eleme legyen a gazdasági életnek.

Támogatjuk egyébként azt, ha a cégek a saját maguk bemutatása, a saját maguk biztonsága végett könyvvizsgálókhoz fordulnak a könyvelők helyett, de azt semmiképpen sem tartjuk indokoltnak, hogy egy kötelező állami segédlettel vagy egy kötelező állami szabállyal tartsuk ezt a rendszert olyan stabilitásban, ahol van, hiszen, bár itt a számokban különbség van, a mi számításaink szerint körülbelül 13-15 ezer céget érint, de nem arról van szó, hogy ennyi cég biztosan fel fogja mondani a könyvvizsgálóval a szerződését, hiszen ezek közül jó néhány olyan cég lehet, amelyek pontosan az üzleti partnerek bizalma miatt továbbra is igényelni fogják a könyvvizsgálót, de az uniós példák alapján nem indokolt az az alacsony értékhatár, ami ma Magyarországon a többi, akár a régiós országok átlagában, akár az európai uniós átlagban már az emelés tekintetében megmutatkozik. Egyébként ezek az emelések semmi mást nem jelentenek, mint a magyar könyvvizsgálói díjak közelítését az uniós átlaghoz.

Tehát összességében azt kérem képviselőtársaimtól, hogy amikor az adminisztrációs tehercsökkentésről beszélünk, akkor azért azt vegyék figyelembe, hogy van egy olyan kormány, amelyik elkötelezett ebben, még érdeksérelmek ellenére is végigmegy ezen az úton. Most egyébként említhetném a termékdíjtörvényt, ami ugyancsak a parlament előtt van, ott is nagyon komoly adminisztrációcsökkentési javaslattal bír az anyag, és ezen az úton végig kívánunk menni, még akkor is, mondom, ha ezzel kapcsolatban vannak érdekellentétek.

Azt gondolom, hogy elérkeztünk 8 vagy akár 20 év után a magyar gazdaságban oda, hogy valóban nem - ez most furcsán hangzik - a minisztérium ikszedik emeletéről akarjuk egyébként kitalálni, hogy mi jó a vállalkozásoknak, hanem a vállalkozóktól jövő észrevételek alapján próbáljuk megnézni azt, hogy mi a reális, és azt beépíteni a törvényi szabályozásba, hiszen ezt azért mondom, mert úgy a mindennapi standolás megszüntetése, mint pedig a könyvvizsgálói díj felemelésére vonatkozó javaslat nem a minisztériumból jött, hanem a vállalkozók érdekképviselete részéről.

Összességében egyébként úgy gondolom, hogy az itt megfogalmazott, a salátatörvényben összerakott javaslatok alapvetően a gazdaság érdekeit szolgálják, ezért bízom benne, hogy az ellenzéki képviselők is részben vagy egészben meggyőzhetők a javaslat támogatásáról.

Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  229  Következő    Ülésnap adatai