Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. A miniszter asszonynak a sajtószabadságra vonatkozó észrevételéhez annyit szeretnék mondani, én meg akartam kerülni azt, hogy politológiai kategóriákkal próbáljam leírni a magyar közvélemény különböző irányzatait, összetevőit. Ezért az egyszerűség kedvéért használtam azt a módszert, amit, mondjuk, Németországban is lehet használni, mert mások olvassák Frankfurtban a Frankfurter Allgemeine Zeitungot, amelyik konzervatív irányú lap, és a Frankfurter Rundschaut, amelyik egy baloldali liberális lap. Mások olvassák Franciaországban a Figarót, mások olvassák Franciaországban a Monde-ot, és megint mások - ha még van - az Humanitét.

Tehát ilyen értelemben a közvélemény szegmenseit politikai lapokkal lehet jellemezni, ha nem akadékoskodunk emiatt - ez nem kötelező, én csak segíteni akartam a megértést. Mert ha megnézzük ezeknek a lapoknak a vezércikkeit meg az olvasóleveleit, akkor azt találjuk, hogy egy-egy ilyen politikai lap a vezércikkeivel meg az olvasóleveleivel egyesíti a közvéleménynek egy bizonyos részét, akik nagyjából egyetértenek az ilyen kérdések megítélésében. A Magyar Nemzet vezércikkei olyanok, hogy önök a saját álláspontjukat találják meg ezekben a vezércikkekben, másokat meg irritálnak. (Dr. Dávid Ibolya: Nem találom meg!)

A közös vonásunk nekünk az, önnek meg nekem, hogy én mindegyiket olvasom, és ön is mindegyiket olvassa, de a közvélemény általában nem ilyen. Az emberek általában kiválasztják azt, amelyik közelebb áll hozzájuk, azért, mert a közvélemény politikai kérdésekben erősen tagolt. Önök pedig úgy tesznek ezekkel a javaslataikkal, mintha a közvélemény egységes lenne, mintha a magyarság nagyon nagy többsége azt a politikai ízlést képviselné, amelyet önök (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és ezért megtehetik azt, hogy ezt az ízlést érvényesítik a parlamenti törvényekben.