Felszólalás adatai

ROCKENBAUER ZOLTÁN, a nemzeti kulturális örökség minisztere: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Magam is szeretném megköszönni önnek a szavait, hogy méltóképpen emlékezett meg a Házban az egyik legnagyobb költőnkről, Vörösmarty Mihályról.

Vörösmarty Mihály, mint közismert, mind a három műnemben nagyot tudott alkotni, nemcsak lírikus volt, de nagy epikus is, és nagy drámaíró is, éppen ezért az idei év, és különösen a születésének a 200. évfordulója és napja, december 1-je körül zajló események a dráma körül zajlottak. Így érdemes megemlítenünk, hogy egész évben láthatták a nézők a Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatos hallgatóinak Csongor és Tünde előadását; hogy most a Pesti Magyar Színházban a Csongor és Tünde új betanításban, új színpadra állításban került bemutatásra december 1-jén; hogy Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban ugyancsak december 1-jén egy ősbemutató hangzott el, Szabó Magdának a Sziluett című, ez alkalomra írt darabja, amely Vörösmarty életét dolgozza fel. De egy másik ősbemutatót is láthattak a nézők a térszínházban, Vörösmarty Bujdosók című tragédiáját, amely 170 évvel ezelőtt íródott, és ebben az évben került először előadásra. Ugyancsak kiemelkedő eseménynek számít az, hogy a Vendégségben Budapesten című, Tháliában rendezett, nagyszabású, a határon túli magyar színházak sorát felvonultató színházi fesztiválon a Kolozsvári Színház Vörösmartynak a Fátyol című darabját mutatta be.

Meg kell említenünk azokat a kiállításokat is, amelyek az emlékév kapcsán zajlottak. Ilyen volt a Petőfi Irodalmi Múzeum által készített Vörösmarty Vándorkiállítás, amely január 11-én indult Bonyhádon, majd ezután Szekszárdon, Szombathelyen, Budapesten, a Vörösmarty Gimnáziumban, Kecskeméten, Kiskőrösön, Fóton is bemutatták.

Külön öröm számomra, hogy a most megnyílt Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol hat új kiállítást láthatnak az érdeklődők, az első kiállítás Vörösmarty Mihályt idézi, méghozzá egy verspályázat kapcsán, ez a "Ment-e a könyvek által a világ elébb?" című verspályázat volt, amelyre kortárs magyar költőinktől 99, egészen pontosan végül is 102 pályamű érkezett, amely ezt a gondolatot próbálta meg a mai kornak megfelelően feldolgozni. Ebből a versgyűjteményből készült egy kiállítás, amely megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban, és remélhetőleg hamarosan könyv formájában is meg fognak jelenni ezek a versek.

Említhetnénk még a konferenciákat, amelyek az egész év folyamán folytak, legutóbb, talán érdemes kiemelnünk: szeptemberben a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak a konferenciáját, vagy november 27-én a Vörösmarty Emlékülést. November 11-én Érden volt konferencia. A képviselő úr említette, magam is részt vettem a kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékház újranyitásának avató ünnepségén, és a nadapi szoboravatás is kiemelkedő esemény volt, hiszen valóban ott keresztelték meg Vörösmarty Mihályt, ezenkívül emléktábla van Budapesten az egykori Csiga vendéglő falán, és méltó emléket állít a költőnek, illetve szobor Kerekegyházán, valamint számos más olyan esemény, amelyben a vidék legkülönbözőbb falvait, településeit, városait vontuk be a Vörösmarty Emlékév lebonyolításába.

Vörösmarty Mihály kapcsán talán leginkább a hazaszeretetet érdemes kiemelnünk. Azt írta Pázmánd című epigrammájában, hogy legszentebb vallás a haza és emberiség. Vörösmarty számára ez a két fogalom összekapcsolódik, minden versében a kettőt csak együtt tudja elképzelni. Számára a kirekesztő nacionalizmus éppúgy elképzelhetetlen volt, mint valamiféle nemzetfogalomtól lecsupaszított kozmopolita jogegyenlőségnek a vallása. Úgyhogy, azt gondolom, Vörösmarty olyan példát állít mindannyiunk elé itt a parlamentben, amelyet méltón követhetünk.

Talán befejezésképpen érdemes még azt is megemlíteni, hogy Vörösmarty Mihály képviselő is volt, képviselővé választatta magát azért, mert úgy gondolta, hogy egy igazi honfinak az ország Házában a szavazatával kell hozzájárulnia a fejlődéshez. Talán nagyon érdekes, hogy Vörösmarty Mihály soha nem szólalt fel az Országgyűlésben, mert úgy gondolta, hogy a tett a fontos, ahogy ezt egy másik versében megfogalmazta: "Gyűlöletnél jobb a tett, kezdjünk egy újabb életet, legyen minden magyar utód különb ember, mint apja volt." Ezt tudom javasolni mindannyiunk számára.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)