Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként szeretném azt a talán nem meglepő bejelentést tenni, hogy az MSZP képviselőcsoportja egyik előterjesztést sem támogatja, ezt néhány gondolat erejéig szeretném is megindokolni.

Elsőként talán a legegyszerűbb dologról kellene beszélni: bár a frakcióvezető úr arra utalt, hogy 2006-tól kezdődően kezdeményezi a Fidesz a kormány lemondását, emlékeztetném rá a frakcióvezető urat, hogy bizony ez 2002-től kezdődött, és számos politikai akcióval, sőt 72 órás ultimátummal is, a legkülönbözőbb politikai események kapcsán próbálták meg felszólítani a Gyurcsány-kormányt lemondásra. Úgy tűnik egyébként, hogy a Fidesz politikai vezetése egyszerűen képtelen megbékélni azzal a gondolattal, hogy Magyarországon négyévenként parlamenti választásokat tartanak, és a többséget szerzett politikai erő irányítja az országot, azzal a politikai felhatalmazással, amit egyébként a választóktól kapott.

Megértem Orbán Viktort is a másik oldalon, hogy három elveszített választás után kissé türelmetlen, mert ha visszagondolunk, és tulajdonképpen az 1990. évi választást figyelmen kívül hagyjuk, akkor a Fidesz a parlamenti választások kapcsán egyetlenegy választást tudott megnyerni; ez 1998-ban volt, ismert módon a Kisgazda Párt segítségével. Úgy tűnik, ezek a kezdeményezések tulajdonképpen arról szólnak, hogy most sem igazán bíznak a parlamenti választások sikerében, és szeretnék ezt a dolgot minél hamarabb letudni ilyen egyszerűsített módon. (Zaj, derültség a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Pedig tudomásul kellene venniük azt a tényt, hogy Magyarországon parlamentáris rendszerben mégiscsak a választásokon lehet elnyerni az ország irányítását.

Abból a szempontból is világos a Fidesz kezdeményezése, ha a parlament feloszlatná önmagát, akkor nyilvánvalóan abban bíznak, hogy a Fidesz megnyerné az előrehozott választásokat. Úgy gondolják, ezt a frakcióvezető úr is elmondta, hogy a néptől kívánnak felhatalmazást nyerni arra, hogy irányítsák az országot.

Csak azt szeretném kérdezni önöktől, tisztelt képviselők, hogy mire kérnek felhatalmazást. Merthogy egyébként nemcsak a választási kampányban, hanem itt a parlamentben is számos lehetősége kínálkozik például a Fidesz elnökének, hogy beszámoljon arról, egyébként ő hogyan gondolja a válság kezelését, és elmondja, hogyan kíván segíteni úgymond az országon. Erre az elmúlt időszakban nem nagyon találtunk példát (Taps az MSZP padsoraiban.), hogy Orbán Viktor felállt volna a Fidesz nevében, és elmondta volna, egyébként mit gondolnak. Sőt, az utóbbi napokban Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője arról tájékoztatott mindenkit, hogy egyébként a Fidesz a választásokat megelőzően nem is kíván erről beszélni, majd a választások után bejelentik a népnek, hogy mire gondolnak, és mit akarnak megvalósítani.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Szemünkre hányta, hogy a választási kampányban, 2006-ban milyen ígéretek hangzottak el. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Egyetlenegy olyan ígérete sem volt az MSZP-nek, amit a Fidesz ne licitált volna felül; hogyha a 13. havi fizetésről és nyugdíjról volt szó, akkor a Fidesz a 14. haviról beszélt, adócsökkentésről, tb-járulékról beszélt, és most is mindezekről beszél, csak egy dologról nem beszélnek, hogy ennek a forrásait egyébként honnan lehetne előteremteni. (Zaj a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Orbán Viktortól hallhattuk az elmúlt napokban is, hogy jelentős adócsökkentésre van szükség, illetve egymillió munkahelyet kíván teremteni a Fidesz. A tisztelt elnök úr egy dologról nem beszélt: ennek a forrásait egyébként honnan kívánják előteremteni? Ilyenkor kénytelenek vagyunk arról beszélni, amit a Fidesz közeli közgazdászok vagy a Fidesz volt miniszterei nyilatkoznak ezekben az ügyekben. Járai volt pénzügyminiszter, jegybankelnök úr azt találta mondani, hogy aki ezekben a napokban adócsökkentésről beszél, az nem normális, és nem gondolja át a javaslatait. Ezt egyébként még a tegnap esti Duna Televízióban elhangzott nyilatkozatában is korrigálta, és azt mondta, hogy adócsökkentésre csak azt követően kerülhet sor, ha annak egyébként a forrásait megteremtjük. De ugyancsak nyilatkozott Chikán miniszter úr, aki az ön kormányában gazdasági miniszter volt, hogy bizony egy kormányváltás automatikusan nem jelenti a gazdasági problémák megoldását, ehhez egyébként olyan javaslatokat kell megfogalmazni, amelyek a társadalom többsége számára elfogadhatóak.

Itt kell emlékeztetni arra is, tisztelt képviselőtársaim, bár utaltak arra, hogy a Reformszövetség által megfogalmazott javaslatokról lehet talán beszélni és vitát nyitni, de már rögtön másnap szintén a Fidesz szóvivője bejelentette, hogy az adók megváltoztatásában nem partner a Fidesz, a szociális szférához természetszerűleg semmilyen tekintetben nem lehet hozzányúlni. Tehát ismételten azzal találkozunk, hogy a Fidesz szakértői egyik nap ezt mondják, a másik nap azt mondják, egyébként pedig úgy gondolják, a választókat a választásokat megelőzően nem kell arról tájékoztatni, hogy egyébként ők hogyan képzelik el Magyarország jövőjét, és miben lehetne megoldásokat találni. Egy dologról beszélnek: a válságra egyetlen megoldás van, a kormány mondjon le, és tartsanak előrehozott választásokat. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Mi úgy gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy van másik megoldás is. (Zaj a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Van olyan megoldás, hogy a Fidesz végre belátja, hogy a demokratikusan működő parlamentben négyéves ciklusokban működnek a kormányok, tudomásul veszi azt, hogy ha a választáson nyerni akar, akkor itt a parlamentben be kell mutatnia a programját, és egyébként addig is lenne teendőnk.

(17.40)

Hiszen többen megfogalmazták, gazdaságpolitikusok is, hogy egy négy hónapos interregnum, amikor senki nem tudná azt, hogy a választásokat követően mire számíthat, az tönkretenné az országot mindenféle szempontból. (Moraj a Fidesz soraiból.) Azt, hogy sürgős intézkedésekre van szükség és rövid és középtávú, a gazdaság problémáit megoldó ügyekben a parlamentnek egyezségre kellene jutnia, ennek a parlamentnek lenne ez a feladata. Feladata lenne ennek a parlamentnek, tisztelt képviselőtársaim, az is, amit a társadalom joggal vár el tőlünk, hogy rendbe tegyük a parlament ügyeit (Moraj a Fidesz soraiból.); az, hogy a képviselő-választás rendszerét, a választójogi törvényt konszenzussal megalkossuk; az, hogy a pártfinanszírozás kérdésében itt megállapodjunk, és tiszta vizet öntsünk (Moraj a Fidesz soraiból.) a pohárba; vagy akár a képviselők juttatásainak ügyét is ennek a parlamentnek lenne kötelezettsége megoldani (Moraj a Fidesz soraiból.) és megszavazni. Ha mindezt sikerülne ebben a parlamenti ciklusban nekünk konszenzussal eldönteni és elfogadni, akkor a következő parlament tisztán indulhatna, és tisztán állhatna a magyar választópolgárok elé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ezek az indokok mindenképpen alátámasztják azt, hogy ha itt kimondaná a parlament a feloszlatását, azzal sokkal nagyobb kárt okoznánk a társadalomnak, mint hogy ez a kormány tovább folytatja azt a programját, amit meghirdetett (Folyamatos moraj a Fidesz és a KDNP soraiban. - Dr. Kövér László: Melyik programját?!), konzultálva (Dr. Kövér László: Melyik programját?!) azokról a javaslatokról (Közbeszólás a Fidesz soraiból: A leszakadás programja!), amelyek elhangzottak akár a Reformszövetség részéről, akár mások részéről. Kérünk mindenkit, hogy abban az egyeztető fórumsorozatban, amelyet a kormány meghirdetett, vegyenek részt, mondják el a véleményüket és álláspontjukat, és akkor talán esélyünk van arra, hogy sikeresek legyünk közösen, mindannyiunk a válság kezelésében (Dr. Kövér László: Sikeresek vagytok egyenként!). Nagy félreértés, úgy gondolom, hogy ez csak a kormányzat és a kormánypártok felelőssége. Ugyanolyan felelőssége van az ellenzéki (Hangok a Fidesz soraiból: Ó! Ó! Jaj! - Moraj a Fidesz és a KDNP soraiban.) pártoknak is ezekben az ügyekben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)