Felszólalás adatai

Ennek a véleménynek van egy elvi oldala és egy gyakorlati, jogalkotási oldala. Az elvi, általános probléma a következő. A mi megítélésünk, az én megítélésem szerint azt gondolom, az a meggyőződésem, hogy ezzel a paktummal - ha már így nevezzük - Magyarország szuverenitásának egy újabb darabja fog elhullani a szabadságharc utóvédharcaiban. Ugye, egy ország szuverenitása - a történelemből tudjuk - alapvetően három pilléren nyugszik: külügyek, hadügyek, pénzügyek. A külügy és a hadügy, a honvédelmi kérdések ugye feloldódtak már az Európai Unió kettes pillérében, a közös kül- és biztonságpolitikában. A gazdasági közösségek az első pillért alkotják, ebben a pillérben a gazdaságpolitikai vagy pénzügyi rendszernek is a monetáris alrendszere már lényegében ugyancsak eurokonformmá vált, hiszen ismerjük azokat az előzetes feltételeket, amelyeket az IMF fog támasztani velünk szemben ahhoz, hogy valamiféle stand-by vagy más hitelt kapjon az ország.

(20.10)

Maradt a pénzügyi rendszer fiskális oldala, és most a fiskális oldal az, ami jelentősen sérülni fog, sérülhet. Itt valójában arról van szó, hogy a magyar állam, Magyarország költségvetési joga fog sérülni, hiszen nem az Országgyűlés lesz szuverén módon abban a helyzetben mint népképviseleti szerv, hogy döntsön olyan kulcskérdésekről, mint a hiány, az államadósság csökkentése vagy esetleg megváltoztatása, hanem itt bizonyos feltételeknek tesszük ki magunkat, persze akkor, ha az EU-övezet tagja leszünk. Ezek voltak az elvi fenntartások.

Ami a jogalkotási problémát illeti, megítélésem szerint itt sokkal több gond van, kedves miniszter úr. Én azt gondolom, megtisztelhette volna a tárca az Országgyűlést azzal, hogy nem egy háttéranyag formájában terjeszti ide ön a paktum szövegtervezetét, hanem egy hiteles fordítást hoz ide, ugyanis ebben számos olyan vitatható kifejezés van, ami félreértésekre adhat okot. Hadd mondjak erre néhány példát. Volt szíves a tisztelt kormányoldal az alaptörvényben úgy megfogalmazni a bruttó hazai termék fogalmát, hogy teljes hazai össztermék, ami egy közgazdasági képtelenség. A szakma évtizedek óta használ egy fogalmat a GDP-re, ami nem úgy szól, ahogy az alaptörvényben van. De ha már egyszer az alaptörvényben ez van, akkor miért nem konzekvens a Külügyminisztérium, hogy ugyanezt a kifejezést használja ebben a tervezetben is? A Külügyminisztérium, egyébként helyesen, bruttó hazai terméknek nevezi ezt a fogalmat, amivel sok mindent fogunk majd csinálni, illetve fog csinálni a mindenkori kormány, különösképpen akkor, ha ennek van egy jelzője, ami úgy szól, hogy piaci alapú. Mi az, hogy piaci alapú bruttó hazai termék, tessék mondani? (Derültség a Jobbik soraiban.) Miért nem tettek egy glosszáriumot, egy kifejezésmagyarázatot ehhez a tervezethez, hogy mi mit jelent?

Ugyanezek a problémák az államadósság tekintetében is. Az, hogy a fordító vagy a ferdítő azt, hogy government debt, államadósságnak fordítja, még rendben van, de utána van, hogy general government debt, és ezt általános államadósságnak fordítja. Kérem, az általános államadósság fogalmat a magyar közgazdasági terminológia nem ismeri! Nem tudjuk, hogy mi az. Ezeket a kifejezéseket jó lett volna tisztába tenni! Önök egy tervezet jóváhagyását várják a parlamenttől, ami vagy jó fordítás, vagy nem jó fordítás. Én tudnék még jó kis példákat mondani, ha meghallgatják, hogy mi minden van itt elferdítve, vagy legalábbis nem egyértelműen megfogalmazva. Itt alapvető problémákról van szó! A fogalomhasználat alapvető kérdés! Az Európai Bíróság szankcionálhatja Magyarországot, ha bizonyos mutatókat nem tart be. Hát melyek ezek a mutatók?

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)