Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat felsőoktatási, oktatási és tehetséggondozási tárgyú, ezért pár gondolatot mondanék önöknek általában a felsőoktatási, illetőleg tehetséggondozási kérdésekről.A világban zajló trendek és a technológiai változtatás komoly kihívások elé állítják az egész oktatási rendszert, de különösen a felsőoktatási rendszert, illetőleg a legtehetségesebb hallgatókkal foglalkozó tehetséggondozási programokat. Mi úgy gondoljuk, hogy Magyarország versenyképessége és általában a magyarság sikeressége alapvetően függ attól, hogy az oktatási rendszer miképpen tud megfelelni ezeknek a változó trendeknek, gazdasági, munkaerőpiaci igényeknek, társadalmi változásoknak, illetve bizonyos esetekben miképpen tud ellenállni ezeknek a társadalmi változásoknak.

Egy olyan oktatási, felsőoktatási, tehetséggondozási komplex rendszerben gondolkodunk, amely kreatív, rugalmas, versenyképes szaktudással bíró fiatalokat nevelő rendszer; itt a „nevelő” szót kétszer-háromszor is aláhúznám, a mostani törvényjavaslat vonatkozásában különösebben.

(17.00)

És azt gondoljuk, hogy ezeknek a struktúráknak a kulcsává kell tenni a teljesítményt, a sikert, illetve a társadalomért és a nemzetért való felelősségérzetet is.

Az oktatás rendszere egy komplex rendszer, egy struktúra, de azt látjuk, és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy szükséges az oktatási rendszer meglévő elemeire épülő, azokat kiegészítő módon a tehetségek azonosítására és a tehetséggondozás ügyének kezelésére képes önálló struktúra, és nagyon fontos kifejezetten ennek a célnak prioritást adni.

Ezekben a kifejezett tehetséggondozási programelemekben minden ország esetében az alábbiak a követendő vezérelvek: társadalmi mobilitás; a társadalom, valamint a nemzet iránti elkötelezettség támogatása; a tehetségígéretek minél fiatalabb korban és minél szélesebb körben való azonosítása, képzése, támogatása; az általános iskolától kezdve a középiskolán át a felsőoktatási intézményig, sőt közösséget formálva azon túl is ívelő struktúra kiépítése és fejlesztése; illetve a mi esetünkben kifejezetten a Kárpát-medencei magyarság egésze számára való tehetséggondozási lehetőségek biztosítása, a magyar-magyar közti kapcsolatok erősítése.

Az elmúlt években egyébként  ahogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján képződött versenyképességi program is beszél erről  jelentős sikereket sikerült elérni mind a felsőoktatás átalakítása, mind a felsőoktatás minőségi követelményeinek megteremtése ügyében. Nem szeretnék azonnal pártpolitikai síkra terelődni, de ha a 2010-ben megörökölt rendszerben megnézzük a felsőoktatásban dolgozók bérezését, megnézzük a felsőoktatási rendszer versenyképességét, megnézzük az egyetemi infrastruktúra helyzetét, akkor mind azt látjuk, hogy nagyon komoly problémákkal küzdöttünk, amelyeknek egy részét szerencsére mára már sikerült magunk mögött hagyni, és egyébként a Ház asztalán lévő más törvényjavaslatok is  itt az alapítványi formulára való áttérésre gondolok elsődlegesen  kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a még a múltból görgetett adósságokat minél előbb törleszteni tudjuk.

Végső soron általánosságban azt szeretném önöknek kiemelni, hogy miközben ez a felsőoktatásistruktúra-váltás zajlik, miközben ez a felsőoktatási megerősítési, versenyképesség-növelési program immáron évek óta történik Magyarországon, eközben kifejezetten kell egy olyan tehetséggondozási struktúrát felépíteni, amely a kiemelten tehetséges fiatalok támogatását emeli a központba, nem oly módon, hogy egy újabb felsőoktatási intézményt hoz létre, nem oly módon, hogy egy újabb felsőoktatási struktúrába tereli be őket, hiszen melyikünk tudná megmondani, hogy vajon a legtehetségesebbek a jogászok, közgazdászok, nemzetközi szakirányosok vagy éppen valamelyik reál tárgyat tanulják. Mi azt gondoljuk, hogy a legtehetségesebb diákok minden foglalkoztatási ágban, minden képzési területen ott vannak, így nekünk az a feladatunk, hogy azon túlmenően, hogy ők az adott felsőoktatási képzésben részt vesznek, legyen egy olyan program, amely ezen képzési rendszeren kívül is az ő tehetségüket elismeri, az ő képzésüket támogatja.

Ez a törvényjavaslat ezen megközelítésből íródott, és ahogy a címe is fogalmaz, a Mathias Corvinus Collegium és a Corvinus Egyetemet működtető alapítvány további támogatásáról rendelkezne. Ugye, a tehetséggondozási struktúra felépítése az, amelyik a Mathias Corvinus Collegiumot érintené, és így felmerül a kérdés, hogy miért a Mathias Corvinus Collegium támogatására kerül sor. Itt elsődlegesen azt tudom önöknek elmondani, hogy minden ilyen támogatási központ létrehozása esetén a legfontosabb szempont lehet hatékonyság és eredményesség szempontjából az, hogy támaszkodni kell a már működő sikeres intézményekre. Jelen pillanatban is ezt tartottuk szem előtt, ugyanis választani kell aközött, hogy vagy zöldmezős beruházásként útjára indítunk nulláról egy külön tehetséggondozó programot, vagy a Mathias Corvinus Collegium támogatása mellett döntünk, amelyik 1996 óta valósítja meg a korábban megfogalmazott elvek mentén a célkitűzéseket, és már most egy olyan komplex programot működtet, amely az általános iskolás kortól egészen a felsőoktatásig, sőt azon túl is és a Kárpát-medencei magyarság egészére kiterjed.

Ha az MCC képzési programját nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt majdnem negyedszázad alatt olyan jelentős tapasztalatra, szakértelemre, hazai, nemzetközi kapcsolati tőkére tettek szert, rendkívül széles tudományterületi képzési spektrumra földrajzi lefedettség mellett, amely nem csak Magyarországon, de nemzetközi viszonylatban is egyedülállóvá teszi ezt az intézményt. És ez a megállapítás, azt gondolom, ha nézik a sajtót, akkor egyébként pártpolitikai logikán túlmutatóan megállja a helyét. Éppen ezért mi arra teszünk javaslatot, hogy a Mathias Corvinus Collegiumra támaszkodva valósítsuk meg ezt a tehetséggondozási programot.

A törvény egy olyan struktúrát tárna önök elé, amelyben a kiemelten tehetséges fiatalok külön támogatása alapvető fontosságú közérdeknek minősülne, és ennek szellemében, bár a szakmai feltételek adottak, az irány és a koncepció helyes, a Mathias Corvinus Collegium jelenlegi erőforrásai nem elégségesek, hogy kiemelten tehetséges fiatalok központjának szerepét eredményesen betölthessék. Éppen ezért a törvényjavaslat ezeket a feltételeket kívánja megteremteni a szükséges szakmai és erőforrásbeli háttér központosításával.

Megítélésünk szerint ezen célok megvalósítására a legjobb szervezeti forma a vagyonkezelői alapítvány, jelentősebb vagyonok egy cél érdekében való kezelésére szolgál. Erre is azt mondhatjuk, hogy ez egy nemzetközi minta, a legtöbb tehetséggondozó intézmény, egyébként pedig a felsőoktatási intézményeknek is egy jelentős része így működik Nyugat-Európában és a tengerentúl is.

A technikai megvalósítása ennek a koncepciónak, hogy a nemzeti vagyonról és az állami vagyonról szóló törvények előírásainak megfelelően a kormány az állam nevében az MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítványhoz csatlakozik, és a szükséges vagyonjuttatással teszi ezt meg. Tőkeminimum és a szükséges források biztosítása mellett történik meg ez a csatlakozás a Tihanyi Alapítványhoz.

Garanciális elem, hogy a csatlakozás és a vagyonjuttatás csak akkor történhet meg, ha az államnak biztosítékot adó módon megtörténik az alapítvány átalakítása, és ugyanúgy, ahogy a Corvinus Egyetem, illetőleg a többi egyetem fenntartóváltása esetében, a kuratórium kijelölésre kerül az alapítói jogok gyakorlására. Tehát innentől kezdve közérdekű vagyonkezelő alapítványként működik az alapítvány, az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, és az eddigi alapítóknak, akik magánalapítónak minősültek eddig, egy magánalapítványt működtettek eddig, semmilyen ráhatásuk nem lesz az alapítvány további működésére, csak és kizárólag a szakmai kuratórium  ugyanúgy, ahogy a Corvinus esetében  lesz felelős ezért.

Ahogy említettem, a kiemelten tehetséges fiatalok támogatását a törvény közfeladatnak minősíti, és vagyonjuttatást rendel, a MOL Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettjének a tulajdonjogát adja át ennek az átalakult alapítványnak, illetőleg az alapítványnak részben most is otthont adó, Somlói úton fekvő ingatlanegyüttes tulajdonjogát adja át. A cél, hogy a működés anyagi háttere stabil legyen, folyamatos legyen, hosszú távon ez a tehetséggondozó intézmény önellátó módon működjön.

Jelentős garanciák vannak a javaslatban az állami oldalt tekintve, ugyanis a részvények elidegenítési szándéka esetén vételi jog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül meghatározásra. Bármilyen elidegenítés esetén a bevételt kizárólag a közfeladat megvalósítására lehet fordítani. Az alapítvány megszűnése esetén minden vagyon az államra száll vissza, és ezen konstrukció által biztosított, hogy ez a juttatott vagyon mindig a tehetséggondozás közfeladatát szolgálja, és hogy ez a vagyon mindig rendelkezésre álljon ezen feladat ellátására, függetlenül attól, hogy éppen milyen formában áll rendelkezésre.

(17.10)

Ezen túlmenően a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy itt egy közfeladatról beszélünk, tehát egy tehetséggondozó központ létrehozásáról, ráadásul sajnálatos módon ők egy lepukkant, volt munkásőrlaktanyából átalakított kollégiumban működnek, tehát azt lehet mondani, hogy ezen nemes céloknak meg nem felelő helyszínen. Éppen ezért a tulajdonba adás és a felújítás támogatása mellett a közérdek megvalósítását szolgálja az is, hogy a törvény alapján az épület felújítására irányuló beruházás kiemelten közérdekű beruházásnak minősül, és a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyeket is a törvény kiemelten közérdekűnek és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíti.

A törvény emellett nemcsak a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának támogatásáról szól, hanem a Corvinus Egyetemet működtető és egy hasonló részvénypakettel vagyongazdálkodó alapítvány támogatásáról oly módon is, hogy jelen pillanatban az a részvénypakett, amely a Corvinus Egyetemet működtető alapítvány számára rendelkezésre áll, az bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban áll rendelkezésre. A törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy ugyanúgy, ahogy a Tihanyi Alapítvány esetén, ez a részvénypakett kerüljön tulajdonba. Ugyanazok a garanciák, amelyek a Tihanyi Alapítvány esetében fennállnak, és amelyeket említettem, azok itt is megvannak; csak a közfeladat ellátására, ami egy felsőoktatási intézmény működtetését jelenti, lehet a vagyonból származó osztalékot fordítani. Cél a hosszú távú stabil működés biztosítása, természetesen akkor is, ha az osztalék nem nyújt kellő bevételt ehhez. Vannak ilyen helyzetek is, vannak jobb napok és rosszabb napok, vannak jobb évek és rosszabb évek. Egy olyan struktúrát és egy olyan rendszert kell kialakítani, amelyben ennek a felsőoktatási intézménynek és a majdan létrejövő tehetséggondozó központnak a hosszú távú működtetése nem kerül veszélybe.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az, hogy miért a Corvinus Egyetem, és hogy miért szerencsés az, hogy a Corvinus Egyetem ilyen vagyonjuttatásban részesül, természetesen ha a vita későbbi szakaszában ezzel kapcsolatban kétség vagy kérdés merül fel, szívesen állok rendelkezésre. Azt gondolom azonban, hogy a tekintetben is pártpolitikai logikán és egyáltalán politikai logikán túlmutató konszenzus van, hogy a közgazdászképzés és részben a társadalomtudományi képzés egyik magyarországi, budapesti fellegvára a Corvinus Egyetem, így minden olyan támogatás  amellett, hogy más egyetemek támogatására is sor kerül , amely az egyetem működését és a nemzetközi rangsorokban való előrelépkedését segíti, fontos és kiemelkedő közérdek.

Röviden összefoglalva bevezető jelleggel: erről szól a törvényjavaslat. Szerintem ez egy nemes cél, és reménykedem az önök általi minél tágabb támogatásában. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)