Készült: 2024.09.21.08:12:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (2019.07.01.), 209. felszólalás
Felszólaló Paulik Antal (szlovák nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó Magyarországi nemzetiségek bizottsága
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Ďakujem za slovo pán predseda! Köszönöm a szót, elnök úr. Vážený pán predseda, vážené panie poslankyne a hovorkyne, vážení páni poslanci a hovorcovia! Vo svojom príhovore informujem Vás o stanovisku Výboru národností Maďarska, ktoré sme si vytvorili po podrobnej rozprave k návrhu zákona číslo T/6361 o príprave ústredného rozpočtu Maďarska na rok 2020. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásomban tájékoztatom önöket a Magyarországi nemzetiségek bizottsága T/6361. számú, a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos, a részletes vita során kialakított álláspontjáról.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a házszabálynak megfelelően június 24-i ülésén részletes vita keretében tárgyalta a törvényjavaslatot. A bizottság a vita során kialakult döntése szerint, a HHSZ 45. § (5) bekezdése alapján a törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot terjesztett elő, amelyet a bizottsági ülést követően a Parlex-rendszerben be is nyújtott.

A benyújtott kezdeményezés a tárgyalt törvényjavaslat 87. §-át kívánta kiegészíteni a következő szöveggel:

„(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő j) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)

„j) a nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és feladatainak támogatásait.”

A javaslat lényege, illetve célja szakmai szempontból abban foglalható össze, hogy a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási alapjai a helyi önkormányzatokkal essenek egységes elbírálás alá, és az államháztartás rendszerében ne legyen megkülönböztetés velük szemben. A jogállásuk az Alaptörvény és a hatályos jogszabályi előírások alapján azonos, azonban a két önkormányzati rendszer egymástól merőben eltérő közfeladatokat lát el. Éppen ezért a működésüket és gazdálkodásukat nem lehet szolgaian azonos szabályokkal leírni. Miközben a jelenlegi rendszerben a jogállásuk, ahogyan már említettem, azonos, ugyanakkor az Áht. 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére mégis eltérő az államháztartási megítélésük. Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az önkormányzatok adottságai is teljesen eltérőek, ahogyan egyébként a helyi önkormányzatok esetén is, a kis lélekszámú települések önkormányzataira a Mötv. is eltérő szabályokat állapít meg.

A fentebb tárgyalt megkülönböztetésből fakadóan a nemzetiségi önkormányzatok jogai és kötelezettségei közül a kötelezettségek azonosak a helyi önkormányzatokéval, míg egyes költségvetési forrásokból kizárólag pályázati úton  egyedi elbírálás keretében  részesülhetnek. E belső jogi ellentmondás feloldásával véleményünk szerint megszüntethető lett volna a nemzetiségi önkormányzatokkal szemben fennálló diszkrimináció.

A jelenlegi állapot szerint ugyanis a nemzetiségi önkormányzatok két különböző módon juthatnak forrásokhoz a központi költségvetésből, a felhasználást követően pedig ezeket a támogatásokat két párhuzamos rendszerben számolják el. Ez a kettős elszámolás indokolatlan mértékben terheli a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait ellátó szervezeteket. Az általunk javasolt megoldás lehetővé tette volna, hogy az Áht. felhatalmazása alapján a kormány rendeletben foglalja össze a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának és gazdálkodásának szabályait, amelyek így figyelembe vehetnék a nemzetiségi önkormányzatok speciális helyzetét az államháztartás, illetve az államigazgatás rendszerében. A gazdálkodási szabályok részletes átgondolása és átdolgozása nélkül sem a támogató szervezetek  jelen esetben a Bethlen Gábor Alapkezelő, illetve az EMET , sem pedig a támogatott szervezetek, azaz a nemzetiségi önkormányzatok nem képesek arra, hogy az Áht. szabta keretek között lássák el a pénzügyi tervezés, a feladatok finanszírozása, a támogatások felhasználása és elszámolása, továbbá az elszámolások feldolgozása és a felhasználás ellenőrzése területén előírt feladataikat.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott módosító javaslat elsődleges célja éppen az volt, hogy minden érintett képes legyen a hatályos jogszabályi környezetben ellátni feladatait, és képes legyen a törvényes gazdálkodásra. Bíztunk abban, hogy a kezdeményezésünk alapján a megoldások keresése jegyében sikerül megtennünk az első, talán legfontosabb lépést a nemzetiségi önkormányzatok saját gazdálkodási szabályainak megalkotása felé.

Miután a Törvényalkotási bizottság június 27-ei ülésén kiderült, hogy a kormány nem támogatja ezen módosító javaslatunkat, a TAB összegző módosító indítványában már ez nem szerepelt. A TAB ülésén elhangzottaknak megfelelően a nemzetiségi bizottság az ősz folyamán újabb egyeztetést kezdeményez majd a kormány egyházakért és nemzetiségekért felelős államtitkárságával és a Pénzügyminisztériummal a vázolt probléma megoldásnak érdekében.

Ďakujem Vám za pozornosť! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)




Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai