Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon rövid törvényjavaslatról van szó, mivel mindösszesen három paragrafusról szól a műemlékvédelemről szóló törvény módosítása, és ehhez is három módosító javaslat érkezett. Az én indoklásom tulajdonképpen összefügg mind a három módosító javaslattal.

Három héttel ezelőtt az általános vitában már részletesen szóltam arról, hogy ez a törvényjavaslat tulajdonképpen érdekes módon összefügg a december 13-án meghozott kormányhatározattal, amely az ORFI - az Országos Reumatológiai Intézet - részleges átadását célozta meg az irgalmas rend részére. Erre igyekeztem ráirányítani a képviselőtársaim és a tisztelt Ház figyelmét, tettem ezt azért, mert a kormányrendelet megalkotásába a képviselőknek értelemszerűen nincs beleszólásuk, csak szemben találjuk magunkat egy problémával. Éppen ezért különösen fontosnak ítéltem azt, hogy amikor egy törvénymódosításnál lehetőségünk kínálkozik rámutatni azokra az ellentmondásokra, amelyeket a kormányrendelet tulajdonképpen maga hordoz, de a kormányrendeletből következően ez a műemlékvédelmi törvény is, akkor úgy gondolom, hogy ezt az ellentmondásokra való rámutatást szükséges megtenni.

Már a három héttel ezelőtti vitában is jeleztem, hogy olyan módosító indítványt nyújtunk be Donáth képviselőtársammal, amely a hatályba léptetés módosítását célozza meg a Hild-udvar esetében. Akkor főképpen egészségügyi szempontokat hoztam elő a vitában, most műemlékvédelmi oldalról kísérlem megközelíteni ezt a problémát.

Elöljáróban annyit mindenképpen mondani kell a módosító javaslat indoklásakor, hogy összességében nem következetes ez a nagyon rövid törvénymódosítás. Ugyanis az egyik paragrafus, amely arra irányul, hogy csak a műemlékvédelem alá eső épület, illetve épületmaradvány kerüljön valójában kijelölésre, és az eddig műemlékvédelem alá helyezett ingatlanrészt tulajdonképpen leszűkíti, és a tényleges műemlékvédelem kerül csak felsorolásra a törvény mellékleteként, ezt én egy helyes iránynak tartom.

Ha azonban a törvényalkotónak ez a szándéka, akkor úgy gondolom, hogy a Hild-udvarnál is ugyanezzel a következetességgel kellett volna eljárni, és ha már előveszi az 1. számú mellékletet és hozzányúl a Hild-udvarhoz és ahhoz a helyrajzi számhoz, akkor úgy gondolom, illett volna végiggondolni ugyanazt az elgondolást, mint ami vezérelte egy másik műemlékvédelem esetében. Nevezetesen itt is illő lett volna úgy elrendezni a törvény mellékletét, hogy valójában csak és kizárólag a műemlékvédelem alá tartozó ingatlanokat, illetve épületek alatt lévő ingatlanokat sorolja fel ez a törvény. Hiszen ha megnézzük, hogy ez a melléklet a Hild-udvar vonatkozásában mit is mond - és most már érdemes elővenni azt a mellékletet, amelyre a műemlékvédelmi törvényjavaslat hivatkozik -, ez azt mondja, hogy a Budapest II. kerületében meghatározott műemlékek, illetve műemlékegyüttesek közé tartozik a Frankel Leó út 31-33. szám, illetve az Árpád fejedelem útja 7-8. szám és a Zsigmond köz által behatárolt terület, amely magában foglalja a Császár fürdőt és a Hild-udvart, és ezeknek a helyrajzi száma 14479/1., illetve 14479/2. Ha megnézzük, a melléklet tartalmaz egy lehatárolást, amit utcával és utcaszámmal jelöl meg; egy megnevezést, amelyben rögzíti, hogy esetünkben a Császár fürdőről és a Hild-udvarról van szó; valamint a helyrajzi számot.

Ha megnézzük, hogy a jelenlegi törvényi melléklet tulajdonképpen miről is beszél, akkor nagyon nagy ellentmondásra bukkanhatunk, hiszen a lehatárolás szempontjából a Frankel Leó út 31-33., az Árpád fejedelem útja 7-8. és a Zsigmond köz tulajdonképpen a Hild-udvar és a Török fürdő épületegyütteseket foglalja magában. Plusz a lehatárolás oldaláról része a műemlékvédelemnek egy, a nyolcvanas évek elején épített kórházi épület, amelyet, úgy gondolom, hogy nem szükséges - hacsak a szocreálban épített épületegyütteseket nem akarják műemlékvédelmi oltalom alá helyezni - bevenni ebbe a körbe.

Ha tehát a lehatárolás oldaláról nézzük, akkor ma a Hild-udvar is, a Török fürdő is és ez a bizonyos kórházépület is műemléki védelem alá esik. Ha a megnevezés oldaláról nézzük, akkor már például a Török fürdő - amely kellene hogy műemlékvédelem alá essen - nem szerepel benne, viszont a Császár fürdő és a Hild-udvar szerepel a megnevezés oldaláról. A helyrajzi szám oldaláról pedig szerepel a Hild-udvar, a Török fürdő, a Császár fürdő és a kórházépület. Mindezt azért soroltam fel, mert szeretnék rávilágítani arra, hogy bizony a jelenleg hatályos műemlékvédelmi törvény is ellentmondásos, és megítélésem szerint műemlékvédelmi szempontból helytelen.

Éppen ezért egy kapcsolódó módosító indítványt tervezünk benyújtani, amely egyértelművé teszi azt - legalábbis a mi megítélésünk szerint -, hogy mi tartozzon műemlékvédelem alá azok után, ha a Hild-udvart kivesszük az állam által tulajdonolt műemlékvédelmi körből. Ha a mi javaslatunkat nem fogják elfogadni, akkor is felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy a Frankel Leó út 31-33. szám nem egyezik a Császár fürdő lehatárolásával. Tehát mindenképpen indokolt - ha már hozzányúlnak a törvényhez - legalább a mi módosító javaslatunkat megfontolni; és most nem egészségügyi szempontból mondom, mert nem jött el a vitára az egészségügyi miniszter úr, bár erről az elmúlt héten is folyt vita a sajtóban, és éppen ezért nem fogok belemenni e kérdéskör taglalásába, de lenne miről beszélni.

(16.50)

De még egyszer mondom, hogy ha ehhez a sorhoz hozzányúlunk, most műemlékvédelmi oldalról is indokolt újragondolni, hogy tényleg az legyen csak lehatárolva, ami szükséges, de az le legyen határolva, és az egyértelműen legyen lehatárolva. És ha már a Császár fürdőről beszélek, akkor azt is érdemes megnézni, hogy milyen mértékben indokolt a műemléki védettség, hiszen a Császár fürdő egy részén, azon a bizonyos helyrajzi számon, a 14479/2. helyrajzi számon az utóbbi években jelentős átalakítás folyt, a legjobb tudomásom szerint ennek a műemlékvédelemhez semmiféle köze nincsen.

A második kérdéskör, amiről szólni szeretnék és a módosító indítványunkhoz megnyerni a kormánypártok többségének a szimpátiáját, illetve a miniszter urat elgondolkodtatni, ez pedig a határidő kérdése. Én a három héttel ezelőtti vita után arra a következtetésre jutottam, hogy jó, nekem is szükséges korrigálni azt a határidő-módosítási javaslatomat, amit Donáth képviselőtársammal benyújtottunk, mert a 2002. december 31-e valószínűleg nagyon távoli időpont. De mindenképpen szükséges a határidőt módosítani azért, hogy a most tárgyalandó törvény szinkronba kerüljön a '99. decemberi kormányhatározattal, és ez megítélésem szerint műemlékvédelmi szempontból fontos. Ugyanis azt mondja a kormányhatározat, hogy 2001. január 1-je után kell birtokba adni a Hild-udvart, illetve a 14479/1. számú helyrajzi számon lévő ingatlanegyüttest. Nyilvánvaló, hogy ha ez csak 2001. január 1-je után következhet be, akkor felelősen az, aki ezt majd át fogja venni, műemlékvédelmi szempontból nem tud a gazdája lenni, hiszen nincs birtokban az épületegyüttesen belül.

Lehetséges olyan megoldás is, hogy azonnal kerüljön ki az állam tulajdonából, de akkor átmenetileg rendelkezni kell arról, hogy ki legyen a műemlékvédelem gazdája. Mert most, abban az időszakban, amikor kikerül az állami tulajdonból, állami kezelésből, és még nem kerül a birtokába annak az intézménynek, amelyik ezt át fogja majd venni, akkor műemlékvédelmi szempontból lesz egy olyan intervallum, amikor nincs igazi gazdája ennek a műemlékvédelmi együttesnek, még egyszer hangsúlyozom: a Török fürdőnek és a Hild-udvarnak.

Mi olyan kapcsolódó módosító indítványt nyújtottunk be a Házhoz, ami ezt a problémát is igyekszik kiküszöbölni, és ezért azt mondjuk, hogy az 1. számú melléklet megfelelő sorából a Hild-udvar és az ennek megfelelő 14479/1. számú helyrajzi szám csak 2001. január 1-jével kerüljön ki, így egészen addig, ameddig birtokba nem lép az az intézmény, amelyik ezt át fogja venni, addig az állam lesz felelős a műemlékvédelemért, utána pedig az, aki a birtokbavétel után nemcsak tulajdonosa lesz az együttesnek, hanem valóban birtokon belül is lesz, mert csak az tud megfelelő műemlékvédelmet ellátni.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy most más megközelítésben próbáltam rávilágítani arra, hogy miért szükséges ezt a rövid törvényjavaslatot módosítani. Én arra szeretném kérni a miniszter urat, ne legyen presztízsszempont az, hogy ellenzéki képviselők nyújtották be ezt a módosító javaslatot.

Megítélésem szerint ez a törvényjavaslat-kidolgozás nem arra az időszakra esik, amikor erre a folyamatra kellő rátekintést tudott volna fordítani, és éppen ezért azt gondolom, közös felelősségünk az, hogy ez a rövid törvénymódosítás legalább korrektül és szakmailag megfelelően történjen meg. Éppen ezért kérem, fontolja meg a módosító indítványainkat akkor, amikor erről a döntést meghozza.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)