Felszólalás adatai

PAIZS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Nem túlzás azt állítani, a parlamenten kívül is élénk érdeklődés kíséri a törvénytervezetet, és ez a vita nem új keletű, bármit állít az ellenzék egyébként ennek a törvénytervezetnek a vitájáról. Igenis az utóbbi időben előtérbe került a régió, a megye, a kistérség kapcsolatrendszerében a feladatok újragondolása, megosztása. Így az alábbi területek fontossága nőtt: a régiók szerepe, jövőbeni lehetősége, a kistérségek helyzetének változása, a megye, a megyei önkormányzatok, Budapest tevékenysége, szerepe.

Hozzászólásomban általános elméleti, valamint a törvénytervezethez konkrét észrevételek formájában kívánok a továbbiakban szólni.

Magyarországon a megyéken alapuló közigazgatási rendszer átfogó korszerűsítésére irányuló - jórészt a tudományos szféra által felvetett - különböző javaslatok, törekvések a XX. században, a XX. század folyamán kudarcba fulladtak. Ennek ellenére napjainkban ismét előtérbe került a közigazgatás területi struktúrájának korszerűsítésével a területi államháztartás regionális alapokra helyezése és a választott testülettel rendelkező önkormányzati régiók kialakítási lehetősége.

A modernizáció időszakában az európai integrációhoz tartozó országban - ilyen Magyarország is - nem lehet megkerülni a közigazgatás területi struktúrájának korszerűsítésével kapcsolatos kérdéseket sem. Szembe kell nézni a közigazgatás alapvetően nem szakmai, hanem politikai kérdésnek tekinthető területi reformjával. Ebből kapunk a parlamentben nagyon sok ízelítőt, hogy mennyire politikai természete van itt a vitáknak. És lehet, hogy nem érdemes morális ráhatásokat a továbbiakban egyébként eszközölni, mert úgy sem lehet kierőszakolni, de azért én megpróbálom ezeket a morális ráhatásokat a hozzászólásomban egy fölkiáltásként közzétenni.

Ennek természetesen előfeltétele a területi közigazgatási rendszer politikai és államszervezeti alapjait meghatározó koncepcionális alapelvek tisztázása, az állami és az önkormányzati közigazgatás, illetve a területi és a települési önkormányzatok feladatkörének és viszonyának áttekintése.

Megállapítható, hogy a regionalizálódás alapvetően Magyarországon is egy modernizációs kihívás, amelyre - ez is meggyőződésem - a nemzeti hagyományok figyelembevételével lehet és kell megadni a választ. A megye, illetve a régió kérdése nemcsak területszervezési, területfejlesztési, igazgatásszervezési, méretgazdaságossági kérdés, hanem alapvetően a politikai hatalom centralizációjának vagy decentralizációjának a kérdése is.

A közigazgatás szervezeti kérdései, a területi közigazgatás szintjei jelenleg, de belátható időn belül, a közeljövőben sem képezik az Európai Unióban a közös jog tárgyát. Az Európai Uniónak sem az elsődleges, sem a másodlagos joganyaga nem tartalmaz sem kötelező erejű rendelkezéseket, sem elvárás jellegű ajánlásokat a tagországok belső közigazgatási rendszerével, a közigazgatás tér- és településstruktúrájával, az állami területbeosztással kapcsolatban.

(17.20)

Leszögezhető, hogy a közigazgatás térstruktúrájának megváltozatása az Európai Unió részéről nem elvárás. A tapasztalat azonban - figyelemmel a közösség regionális politikájára és az ennek megvalósítását szolgáló strukturális és kohéziós alapok működtetésére, valamint a szervezetnek az utóbbi évtizedekben tagjává vált államok eredményeire - azt mutatja, hogy az Unióban pozitívan értékelik, ha a statisztikai, tervezési, területfejlesztési térstruktúra és a területi közigazgatási, államigazgatási és önkormányzati térszerkezet megfelel egymásnak, főleg a NUTS II. szinten. Meg kell állapítani, hogy Magyarországon hosszú évek óta folynak viták, tehát újra aláhúznám: nem igaz, hogy a jelenlegi törvény előkészítése egyéjszakás, ad hoc jellegű tevékenység. Igenis meggyőződésem, hogy most nagy szüksége van az országnak a végleges régióbeosztásra és az erre épülő fejlesztési tanácsokra és főleg ezek stabil, kellő szakértelemmel rendelkező munkaszervezeteire, azért, hogy megfelelő színvonalú, a támogatások elnyerésének komoly esélyével kecsegtető pályázatok és projektek, programok születhessenek.

Ettől bizonyos mértékig eltérő probléma a régiók és a közigazgatás kapcsolata, mivel az Unió nem követeli meg, hogy a régiók élén választott testület álljon, de megköveteli, hogy döntési joggal rendelkező legitim és felelős intézményrendszer működjön, ami biztosíthatja a támogatások cél-, illetve jogszerű felhasználását. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke már elment, egyetértek vele, amikor berzenkedett a kísérleti modell kapcsán, hogy a megye nem szolgáltat. Meggyőződésem, hogy bizonyos szolgáltató elemek léteznek a megyékben, így Baranyában is, amely közgyűlésnek tagja vagyok, gondolok itt a társulásra, a közgyűlés mellett működő társulásra, de akár gondolhatok a területfejlesztési tanács munkaszervezetére is. Összegezve: hiszem és bízom abban, hogy ezek a modellkísérletek, illetve ezeknek az eredményei, a szerzett gyakorlati tapasztalatok és a törvény-előkészítés vitája révén reálisabban fel lehet mérni a régiók létrehozásának és működésének neuralgikus területeit.

Említettem, hogy a törvényhez kapcsolódóan tételesen és konkrétan szeretnék szólni, ezt most nagyon röviden megteszem. Fönntartom, hogy a megye a magyar közigazgatásban egy olyan közigazgatási egység, amely jól szolgálta a neki szánt feladatokat. A probléma és a helyzet jelenleg abból adódik, hogy hatásköröket vontak el folyamatosan a megyétől, és párhuzamosan más szervezeteket hoztak létre. Gyakorlatilag egy hatósági funkciók nélküli, kiüresedett, ki merem jelenteni: jóformán csak egy intézményfenntartó szervezet lett apró kis szolgáltató megyei szereppel. Ennek fenntartása a hatékonyság miatt nem indokolt. Viszont azt is el szeretném mondani, hogy nagyon örülnék annak, ha olyan régió jönne létre, amely megszünteti a megyei szinteket, a dekoncentrált szerveket és minisztériumi intézményeket. Nem szeretném, ha indokolatlanul fönnmaradnának különféle más formákban ezek a szervezetek.

Nagyon érdekes a régió adókivetési joga. Úgy látom, hogy erre majd konkrét javaslatoknak kell születnie. Annak nagyon örülnék, mint egy olyan kisváros polgármestere, ahol nagyméretű kórház működik, ha nemcsak a megyei önkormányzatok volt intézményeire vonatkozna az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak fenntartásáról való gondoskodás, hanem kiterjedne a városi kórházakra is. Alkalmanként erőnket igencsak megpróbálja, megviseli ezeknek az intézményeknek a működtetése, még akkor is, ha Szigetváron jelenleg egy nagyszabású fejlesztés van folyamatban.

Még két dologgal szeretnék foglalkozni. Úgy látom, hogy nagyon örvendetes, hiszen gyakorlati probléma, hogy nem tudtak megállapodni több helyen kistérségközpontban, három erősebb város például nehezen birkózik meg ezzel, hogy létrejöhet egy regionális önkormányzat székhelyén kívüli - ez a 76. § - regionális társszékhely. Összegészében úgy látom, hogy a törvény foglalkozik a regionális közgyűlés hivatalának szervezetével, belső szervezeti egységeivel is. Ez azt jelenti számomra, hogy fontos lenne, hogy ehhez igazodóan - az igazgatóságokat önálló jogi személyként tervezi létrehozni a jogszabály, és állami közigazgatási hatásköröket is tervez telepíteni -, itt ismételten az a problémám, hogy ehhez kapcsolódóan hatásköri törvénymódosításra is szükség van, mert konkrét dolgok, feladatok nélkül nehéz egyébként elképzelni, hogy hatékonyan működik ez a szervezet.

Köszönöm a figyelmüket.