Készült: 2024.09.20.09:17:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

9. ülésnap (2006.06.27.), 249. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:11


Felszólalások:  Előző  249  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Amikor egy önkormányzati rendszerről beszélünk, azt nem lehet önmagában kiszakítani az egész államrendből, hiszen az önkormányzati rendszer mellett itt vagyunk mi magunk, a törvényhozói hatalom, és természetesen ott van a végrehajtó hatalom, a kormány, a minisztériumok, és mellette van egy igazságszolgáltatási hatalom, a bíróságok. (Babák Mihály: Ez a montesquieu-i hatalommegosztás elve.) Többen történelmi tanulmányokat emlegetnek, örülök neki.

Ebben a rendszerben a rendszerek nem koherensek egymással. Ha az egyik oldalról megnézzük a végrehajtó hatalmat, akkor azt látjuk, hogy van egy rendkívül erősen centralizált kormányzati hatalom, és vannak emellett erős minisztériumi, egymással presztízsharcot vívó minisztériumi dekoncentrált szervekből álló hatalmi gócpontok a középszinten; amit részben úgy igyekeznek most szétszedni, hogy felcsúsztatják a lopakodó regionalizmus következtében regionális szintre a dekoncentrált szervezeteket. Egy részüket összevonják középszinten, és azt mondják, hogy ez az államreform része.

Az önkormányzati világban egy három és fél lábon álló rendszer van, hiszen vannak a települési önkormányzatok, vannak a jelenleg önkéntes többcélú vagy egycélú kistérségi társulások, a települési önkormányzatnál mind a három funkció megtalálható, a településfejlesztés, maga az államigazgatás, a végrehajtó hatalom része, a helyi végrehajtó hatalom része a jegyzőn keresztül, illetve ott vannak az önkormányzati közszolgáltatást nyújtó képviselő-testületek, illetve maga az önkormányzati rendszer. A többcélú kistérségi társulások választott testület nélkül, szemben a települési önkormányzatokkal, önkormányzati közszolgáltatást nyújtanak, de nincsenek államigazgatási feladattal felruházva, hiszen az államigazgatási feladatokat a körjegyzők vagy a jegyzők látják el térségi, kistérségi szinten is, hiszen a többcélú kistérségi társulásnak ilyen feladatot nem osztott a legutóbbi törvényhozás.

Azután vannak a megyék, ahol vannak választott testületek, és önkormányzati közszolgáltatást látnak el, hatósági ármegállapítást egy esetben, ez, ha jól tudom, a kéményseprődíj, komoly funkciót kapott ezáltal a hatósági ármegállapító szerep. Hogy miért ilyen a megye, az előző vitában már elmondtam. Azért ilyen, mert ilyenné tette maga a törvényhozás. Egy kiüresített megyét akart, nem akart a központi hatalomnak akkor egy komoly ellensúlyt létrehozni. Ezért ma könnyen mondják egyébként azok, akik annak idején ezt a kiüresített megyét akarták, hogy ez egy gamesz. Azok mondják, akik egyébként részben ennek alkotói voltak, ma is itt ülnek jó néhányan közülük a parlamentben.

Aztán van térségi regionális statisztikai-tervezési régió, amit '96-ban a parlament akkor "összedobott", ha szabad ezt a kifejezést használni. Ebbe a rendszerbe később behozta a területfejlesztést, mert ez felel meg a NUTS-rendszernek, az európai uniós követelménynek. Sokáig ez volt az állítás, hogy azért kell régiókat létrehozni, mert egyébként nem lehet lehívni az Európai Unióból pénzeket. Azután az európai uniós miniszter, Baráth Etele maga is cáfolta ezeket a kitételeket, úgyhogy most már ezért nem érdemes erről beszélnünk. Utána vannak az ágazati minisztériumok, illetve a központi államigazgatási hatalom, amely részben összefüggésben van funkcionalitásánál fogva az önkormányzatokkal.

Most ehelyett a megye eltörlését, kötelező kistérségeket, kötelező körjegyzőségeket kíván létrehozni az úgynevezett önkormányzati reformcsomag, választott testülettel, tehát nem a megyéknél lesznek, hanem a régióknál, és azt mondják, hogy ez hatékonyabb, jobb, minőségileg mást jelent. De ezeken a szavakon kívül és azon kívül, hogy ez hoz némi megtakarítást a konyhára, igazi érveket e mellett a rendszer mellett egyetlenegy alkalommal sem hallottunk. Arról már lehátráltak a kormánypárti képviselők, hogy ez a megszorító csomag, ezt mi hívjuk így, ők nem így hívják, reformcsomagnak hívják... - hogy a reformcsomaggal komoly megtakarítások érhetők el. Önök mondják azt, hogy ez mindösszesen 20-30 milliárd megtakarítással jár. Minden forint számít egyébként az ország életében, de ez a 20-30 milliárd megtakarítás, az egész önkormányzati reformcsomag az országos ezermilliárdhoz mérhetően annak néhány százaléka.

Ráadásul nem tudjuk, hogy mit hoz magával, mert erről érdemi háttérszámítások, hatástanulmányok nem vagy csak néhány dologban készültek. Nem szól ez az önkormányzati reform arról, hogy például a települési önkormányzat központi figurája maga a polgármester. A polgármesterek kiszolgáltatottak a testületeknek, nem szól arról ez az új önkormányzati reform, hogy milyen módon lehetne megerősíteni a polgármestereket, legtöbb esetben egyébként, ahol már pártok szerepelnek a testületekben, ott kis parlamentként pártszerűen működnek. Ha megnézzük, hogy mennyi lehetősége van egy polgármesternek a pénzek feletti diszponálásban, testületi döntés nélkül egy forintról sem dönthetnek.

(17.10)

Ugyancsak nem szól ez az előterjesztés a kötelező jegyzőségen kívül arról, hogy milyen államigazgatási feladatokat kívánnak a jegyzőkhöz telepíteni. Az elmúlt időszakban a jegyzőhöz települtek az okmányirodák, ami térségi feladatra vonatkozik, az építésügyi hatóságok, a körzeti gyámhivatalok, de vannak még államigazgatási feladatok kinn a települési önkormányzatoknál. Boross Péter elmondta, hogy a szakmai felkészültség néhány helyen hagy kívánnivalót, például lehet körzetközponti jegyzőhöz telepíteni még feladatot, természetesen nem úgy, mint eddig, hogy pénz nélkül, hanem a feladat ellátásához szükséges pénzzel együtt, ahol a szakmaiság biztosított.

A vagyonról Gyenesei István beszélt az előzőekben. Mi lesz a megyei önkormányzat vagyonával? Két irányból beszélt, az egyik, hogy a megyei önkormányzat feladatot kell hogy ellásson, a települési önkormányzatoktól átadottan. Azt sem tudjuk egyébként, hogy mi lesz ezekkel az átadott feladatokkal az elkövetkezendő időszakban, és nem tudjuk azt sem, hogy mi lesz azokkal a hitelekkel, amelyek milliárdokra rúgnak, amelyeket részben működtetésre, részben fejlesztésre vettek fel a megyék, hogy ennek jogutódai lesznek-e a régiók adott esetben vagy nem. Ezekre a kérdésekre nem adnak választ ezek az előterjesztések, mi ezeket a felvetéseket már korábban elmondtuk.

Ugyancsak elmondtuk azt is, hogy vizsgálták-e akár a kormány tagjai, akár a kormánypárti képviselők, ha a regionális vagy középszint nem a régió - ami mellé most át kell alakítani a választójogi törvényt, át kell alakítani a teljes ágazati rendszert, hiszen felcsúsznak a decentralizáció következtében, nemcsak lecsúsznak feladatok a minisztériumtól, hanem a megyéktől jó néhány feladat hozzákötődik vagy hozzácsapódik a régiókhoz -, hogy ennek a feladatellátásnak a mikéntje hogyan történne meg adott esetben egy kibővített megyét illetően, megyei feladatellátással. Erre egyetlenegy mondat nem hangzott el itt az önök részéről, hogy ez lehet-e javaslat. Mi ezt felvetettük egyébként, a miniszter asszony azt mondta - most már meg kell szokni, hogy nem belügyminiszter, hanem ÖTM, ugye, így hívják az új minisztériumot (Dr. Lamperth Mónika: Én nem úgy hívom.) -, hogy ebben az esetben nyitott. Hát, tessék megvizsgálni ezt a kérdéskört!

Azt számtalanszor leszögeztük az előző ciklusban is, most is, hogy nincs, nem vagyunk partnerek a kötelező önkormányzati társulásban. Nem vagyunk partnerek semmi, az önkormányzati szabadságot bekorlátozó, az alkotmányos korlátokat feszegető új törvénymódosításnak. Az Ötv.-ben számos ilyet találhatunk, tisztán és világosan megmondtuk, hogy ezeket nem fogjuk támogatni. Az álláspontunk az önkéntes társulás mellett van. Felvetettük, hogy vizsgálják meg a középszintnél, hogy milyen módon, a régiókon, a választott régiókon mivel lehet ezt ellátni, nem tették meg, majd ezt követően azt mondják, hogy mi nem vagyunk alkotó ellenzék, és nem kívánunk partner lenni.

Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ide behozott önkormányzati reformcsomag egy nagy blöff! Először azt mondják, hogy óriási megtakarítás lesz. Kiderült, hogy nincs belőle érdemi megtakarítás. Utána azt mondták, hogy hatékonyabb lesz a közigazgatás. Jelen pillanatban erre érveket nem tudtak mondani, más formában történő megoldásra sem hoztak érveket. Ezért úgy gondolom, hogy az önök felelőssége elsődlegesen az, hogy ezt a feladatot elvégezzék, és az ellenzékkel ezt megkonzultálják a továbbfejlesztés érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  249  Következő    Ülésnap adatai