Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Amikor olvastam felszólalásának a címét: „A Nyugat alkonya”, az jutott eszembe, hogy a Time magazin címlapja sem szól másról (Kezében tartva a lapot:) ezen a héten, pontosan, amelyik szintén azt mondja (Dr. Szél Bernadett: Szemléltetünk, szemléltetünk?), hogy Kína megnyeri azt a csatát ‑ ez gazdasági és nem identitás értelemben szól ‑, amit a nyugati civilizációval szemben ő gazdasági értelemben vív. Tehát máshol is hasonló gondolatok jutnak a tollat ragadók kezébe, mint amit frakcióvezető úr mondott.

A józan ész alapján nehezen elfogadható, hogy II. János Pál szobra vagy a II. János Pál szobra fölé emelt kereszt kit és miért zavarhat. Ha van olyan egyházi vezető, akit tényleg a világon mindenhol elfogadtak, és aki mindenhol a jó hírt, az örömhírt közvetítette, és emellett a békesség mellett foglalt állást, az II. János Pál volt. Akik az ő szobrát vagy az ő szobra fölötti keresztet támadják, azok nyilván az európai identitásnak a gyökereit, a kereszténységet támadják, hiszen ami közös bennünk, európai nemzetekben, ami európaiságunknak az alapja, az bizony a keresztény gyökerekkel egyezik meg itt az európai civilizációban. Tehát a józan ész alapján senki nem tudja felfogni szerintem, hogy miért támadnak meg egy II. János Pál-szobrot. Ugyanakkor Magyarország kész mind a szobrot vagy a fölötte levő keresztet befogadni abban az esetben, ha nem járnak sikerrel az ottani jogi küzdelmek, és nem sikerül megvédeni ezt a szobrot a közterületen, de nemcsak Magyarország, hanem Lengyelország is bejelentette már, hogy akár ő is befogadná ezt a szobrot, ami, azt hiszem, egyfajta jelképévé is válik az európai identitásért való küzdelemnek.

(11.10)

Az identitásnélküliség nem lehet identitás sem Európában, sem máshol. Ha valahol egy identitásvákuum alakul ki, akkor ‑ ahogy a képviselő úr, frakcióvezető úr is mondta ‑ egy más civilizáció fog oda benyomulni, és átveszi a helyét; nem maradt fenn semmilyen térség hosszú távon a történelemben ilyesfajta identitás, önálló világnézet nélkül, hanem akkor egy másik civilizáció, egy másik kultúra nyomult oda be és lett domináns.

Ismerjük az örök értékű mondást, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Azt hiszem, hogy a tömeges bevándorlásnak az időszakában ez még inkább igaz, hiszen vagy Európa újra felfedezi, újra megerősíti és újraértékeli a keresztény gyökereit, újra értékessé teszi, vagy pedig ha ezt elveszti, akkor a mai értelemben vett európai civilizáció meg fog szűnni, mint ahogy Nyugat-Európa nagyvárosainak egyes külvárosi részein már meg is szűnt. Egyfajta invázió, egy csendes demográfiai hadviselés az, ami Európában zajlik, de a tét nagyon nagy. Bár mi az Alaptörvény elejére és a preambulumrészbe, a Nemzeti hitvallásba is beleszövegeztük azt a részt, hogy Magyarországot Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részeként hozta létre, de ez a keresztény Európa, úgy látszik, most alapjaiban remegett meg, és ennek az eredménye a bevándorlási hullám és az az óriási társadalmi feszültség, amely minden európai választást befolyásolt az elmúlt hetekben, hónapokban, és nyilván a következő hónapokban és a következő években is minden európai választásnak a legfőbb témája a bevándorlás kérdése lesz.

Ugyanakkor a bevándorlás kapcsán fontos elmondanunk, hogy Magyarország azoknak az embereknek segíteni kíván, akik nélkülöznek, akik nehéz körülmények között élnek, csak ahogy mi, magyarok is a saját szülőföldünkön szeretnénk boldogulni, ahogy azt szeretnénk, hogy az erdélyi magyarok is Székelyföldön, Partiumban, Erdélyben tudjanak bol­dogulni, ugyanúgy azt szeretnénk, ha ezek az emberek is Irakban, Szíriában, Jordániában, Libanonban, a saját szülőföldjükön tudnának boldogulni. Az elmúlt fél évben éppen ezért Magyarország újabb és újabb programokat indított (Szilágyi György közbeszól.) az üldözött keresztények megsegítése és egyéb emberek megsegítése céljából is, nem csak a keresztények megsegítése céljából, viszont ez már kézzelfogható eredményeket is hozott.

Miközben Brüsszelből elindult egy eljárás, egy kvótaper Magyarországgal szemben bő 1200 ember elhelyezése kapcsán, aközben Magyarország közel ezer családnak a lakhatásáról tudott a Közel-Keleten gondoskodni. A kvóta nem működik, a magyar helyben segítő Hungary Helps program működik. Míg a kvótaper bő 1200 emberről szól, addig ennek a többszörösét tudta segíteni Magyarország, hiszen ez az ezer család (Szilágyi György közbeszól.) több ezer embert jelent, akiknek a lakhatása, a feje fölött a fedél a magyar emberek adományából valósult meg, és köszönet illeti a magyar embereket, hogy Libanonban és Irakban az elmúlt fél évben közel ezer családnak a lakhatásáról tudtak gondoskodni, és ők ott helyben tudják újraindítani az életüket. Hozzátenném: én bármelyik egyházi vezetővel beszéltem, találkoztam a közel-keleti térségből, senki sem kért kvótákat, senki sem kért áttelepítési programokat; ezeket Brüsszelben találták ki, anélkül hogy megkérdezték volna azokat az embereket, akikről ez szól. De Magyarország emellett ösztöndíjjal, a Szent József Kórház gyógyszerkészletének a feltöltésével és erbíli iskola építésével is igyekszik helyben segíteni, hogy ezzel is megelőzzük az indokait ennek a világméretű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de egész Európát lassan térdre kényszerítő, legalábbis a brüsszelieket térdre kényszerítő bevándorlási válságnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)