Felszólalás adatai

GRÁF JÓZSEF (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyar állampolgárként és agrárgazdálkodóként az európai uniós csatlakozást meglehetősen kettőslelkűséggel éltem meg. Elhangzott itt már sok vélemény, miért érezzük úgy esetenként, hogy az agráriumban dolgozók nem igazán nyertesei a csatlakozásnak, legalábbis a jelenlegi állapotban. Ezeket az okokat Karsai képviselőtársaim felsorolta, és ezek döntő többségével, azt kell mondanom, egyetértek.

Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy az európai uniós csatlakozás egy soha nem látott lehetőség számomra mint magyar állampolgár számára és mindannyiunk számára. Az európai népek megértették két nagy világháború traumája után, hogy a kegyetlen véráldozatokkal megszerzett területek és gazdaság időleges, jön az új, igazságtalan háború, ami vérrel, vassal, tűzzel ismét átírja a határokat és a gazdaságokat. Született egy új rendszer, egy új szisztéma, amelyben szinte minden az emberért, az állampolgárért történik. Európa jobb módú, gazdasági fejlődésben elöljáró országai megtalálták a módját annak, hogy ne leigázzák erőfölényükkel a tőlük ma még elmaradt országokat, hanem a határok eltörlésével, a gazdasági gátak lebontásával egy, az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben is versenyképes belső piacot hozzanak létre, és hogy egy kvázi új Marshall-tervvel segítsék, csökkentsék a gazdasági és politikai színvonalbeli különbségeket Európában.

Hazánk azon országok közé tartozik, amelyeknek a felzárkózásához jelentős anyagi segítséget nyújt az Európai Unió, és ez örömteli mindannyiunk számára. Még kimondani is hihetetlen, hogy a következő évek forrása több mint 24 milliárd euró, csaknem 6,5 ezer milliárd forint, amihez jönnek a nemzeti erőforrások is. Szinte mindenki egyetért abban, hogy ez példa nélküli a magyar történelem során, soha ilyen összeg ilyen rövid alatt országépítésre, fejlesztésre nem állt rendelkezésünkre.

Mégis rögtön itt a másik oldal, hogy ezt az összeget és ezeket a lehetőségeket óriási felelősséggel kell felhasználni. Természetesen nem lehetett és lehet várni, hogy az európai uniós csatlakozás egy csapásra megold minden gondunkat és problémánkat, hiszen ennek a rendszernek másik igen fontos eleme a verseny. Tehát igazán eredményes az lesz, aki tehetséges, ügyes, jól felkészült, vagyis él a lehetőségekkel.

A mezőgazdaság területén dolgozók mégis nagy nehézségekkel néztek szembe. Az első trauma a magyar agrárium résztvevőit akkor érte, amikor kiderült, hogy ebben a versenyben az uniós gazdák támogatási szintjének csak 25 százalékát kapjuk. Ezen a nagy döbbeneten olyan sokat még az sem segített, hogy 30 százalékban kiegészíthetjük a nemzeti támogatással, hiszen könnyű kiszámolni, hogy a nálunk lényegesen jobb helyzetben lévő, fejlődésben előrébb tartó gazdákkal szembeni hátrányunk nem csökkenni, hanem egy ideig még nőni is fog.

Aztán jött a második feketeleves: az EU pénzügyi rendszerében utófinanszírozás van, így, nagyon leegyszerűsítve azt kell mondanom, kimaradt a magyar belső finanszírozásból egy év. És ehhez hozzáteszem azt a jogos ellenzéki kritikát - és azt hiszem, akkor vagyunk tisztességesek, ha ezt így vetjük fel -, hogy még azt sem tudtuk az adott termelési évben kifizetni, ami törvényesen járt volna. Mindezt ezzel a 8 ezer forintos előleggel valamilyen szinten tudtuk csökkenteni, de ez bizony nem jelentett végső megoldást.

Azt gondolom, hibás az a kritika, ami ma elhangzott, hogy semmit nem tettünk azért, hogy felkészítsük a gazdákat; államtitkár úr konkrét számokkal tájékoztatott róla bennünket. De hibás az a felvetés is, hogy bizony jól felkészültünk, és mindent megtettünk azért, hogy ezeket a pénzeket eredményesen tudjuk használni. És ebből kormányzati oldalon is le kell vonni mind a személyi, mind a tárgyi következtetéseket, akkor lesz hiteles mindkét oldal véleménye.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

(13.30)