Felszólalás adatai

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításának 1501-es előterjesztése tárgyalásának tematikája szerint az utolsó fejezethez érkeztünk. Én a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselőkről szóló 1992. évi XXII. törvényről, illetve a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvényről és az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatásról szóló 1997. évi LXXIV. törvényről szeretnék szólni, amelyek tulajdonképpen már címüket és tartalmukat tekintve se nem adótörvények, se nem járuléktörvények, mégis valahogy közvetve, áttételesen kapcsolatban vannak az adótörvényekkel, ezért feltétlenül ebben a módosító csomagban kell tárgyalni néhány paragrafusuk módosítását.

Ugyanakkor az, hogy ilyen nem adó- és nem járuléktörvények módosítására kerül sor, ez cáfolata annak is, ami az elmúlt négy napban itt kritikaként elhangzott - különösen az első nap, amikor a vezérszónokok szólaltak fel -, hogy talán egyetlenegy előterjesztésben, törvényben módosítani azt a nagyon sok - több mint húsz - törvényt, amely az adóval és a járulékokkal kapcsolatos, talán nem szerencsés, és témája szerint talán több törvényre kellene felbontani a módosító törvényeket is.

Meggyőződésem, hogy ha ez így történt volna, és nem egyetlen törvényben történik meg ennek a rendkívül összetett és ágas-bogas kérdéskörnek, amely mind az adóval és járulékokkal valamiféle szinten kapcsolatban van, nem így történik meg a módosítása, akkor szinte biztos, hogy újabb módosításokra kellett volna sort keríteni, mert néhány törvény módosítása kimaradt volna. Valószínűnek tartom, hogy az előbb felsorolt törvények módosítására se került volna sor, mert valóban csak annyira áttételesen kapcsolódnak az adó- és a járuléktörvényekhez.

A munka törvénykönyvének például egyetlenegy paragrafusa, annak is egyetlenegy bekezdése módosul, a 8. § (2) bekezdése. Ám ez rendkívül lényeges és nagyon fontos, mert azt tartalmazza, hogy a munkavállaló milyen igazolásokat köteles kiadni a munkavállaló számára, amikor annak munkaviszonya megszűnik. Így ez a módosítás, hogy a táppénzben töltött időt kell igazolnia a munkavállalónak, a munkáltató adja ki ezt az igazolást. Tehát egy rendkívül fontos igazolás, enélkül dupla fizetések történhetnének; mindenesetre tehát olyan helyzetbe kerülne akár a munkavállaló, akár a munkáltató, amely nyilvánvalóan nemkívánatos.

Legnagyobb mértékben talán az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottakról szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosul, mégpedig két nagy részében is. Egyrészt kiterjeszti azok körét, akik ilyen címen munkát vállalhatnak, másrészt kiterjeszti azok körét is, akik ilyeneket foglalkoztathatnak. Eddig ugyanis, az eddigi rendelkezések szerint csak és kizárólag magánmunkáltató foglalkoztathatott ilyen munkakönyvet pótló könyvvel alkalmi munkást. Ez most kiterjesztődik, mégpedig azért, mert a gyakorlati élet bebizonyította, hogy máshol is szükség van rá. Az önkormányzatoknál nagyon nagy szükség van rá, kisebb társaságoknál, részvénytársaságoknál, korlátolt felelősségű társaságoknál nagyon nagy szükség van rá. És ha ez nem lenne, azzal végül is a feketegazdaságot segítjük a gyakorlatban megvalósulni.

Tehát a feketegazdaság ellen is hat annak a módosítása, hogy most már nemcsak magánmunkáltató - majd ennek a módosító törvénynek az elfogadása után -, hanem önkormányzatok és kisebb társaságok is foglalkoztathatnak ilyen könyvvel alkalmi munkásokat, és az is módosul, hogy kik vállalhatnak ilyen munkát. Eddig a munka törvénykönyve 72. §-ára hivatkozott a jogszabály, hogy aszerint foglalkoztathatók, tehát amelyekre az engedélyt ad. Ez kiterjesztődik például a Magyarországon tanulmányaikat folytató diákokra is.

Kérem szépen, teljesen életszerű a dolog! Magyarországon egy egyetemista, egy magyarul beszélő határon túli magyar, miért ne dolgozhatna alkalmi munkaként, kiegészítendő azt a kis ösztöndíját, amit esetleg az egyetemen kap?

(11.20)

Teljesen logikus, és hozzá kell tenni, ha nem lenne ez a törvény, akkor is valószínű, hogy feketemunkásként ez megjelenne a munkaerőpiacon, ami viszont teljesen értelmetlen és céltalan lenne.

Azt tudjuk, hogy ezek után az alkalmi munkavállalók után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, erre szolgál egy bizonyos kis bélyeg, amelyet be kell ragasztani ezeknek a könyvébe, és ezeknek a bélyegeknek - amelyek persze illetékbélyeg-szerűségnek tűnnek - az összegét meg kell osztani a forgalmazónak a társadalombiztosítási és az egészségügyi biztosító pénztárak között. Ez most csökken, 11 százalékkal csökken, vagyis ezzel a forgalmazókat előnybe helyezik, mintegy késztetik őket még több ilyen könyvecske forgalmazására, mert több marad náluk a befizetésekből. Igaz, hogy így 11 százalékkal kevesebb jut a társadalombiztosításnak, illetőleg az egészségbiztosításnak, de mindenesetre ezzel mégis fellendítik a forgalmat.

Említés történt arról, hogy a közalkalmazottak és a köztisztviselők egy szűk körére is vonatkozik ez a jogszabály, nevezetesen, amikor az önkormányzatoknál vagy olyan szervezeteknél is, amelyeknek a rendes dolgozója közalkalmazottnak, köztisztviselőnek számít a jogszabály szerint, most már meg van engedve e foglalatoskodás, így ki kell venni ezeket a közalkalmazottak és a köztisztviselők köréből, hisz tudjuk, hogy mind a közalkalmazott, mind a köztisztviselő rendkívül szabályozott karrierrendszerben dolgozik, külön minősítési rendszerrel, külön bértáblázatokkal és kategóriákkal - aminek megvan a megfelelő magyarázata -, hogy a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket egy meghatározott életpályán, kedvező életpályán végig lehessen futtatni. Nyilvánvaló, hogy ezek az alkalmi munkavállalók oda nem tartozhatnak, ezért kellett módosítani a közalkalmazotti és köztisztviselői törvényt is.

Összegezve: ezeket a jogszabályi módosításokat mi egy rendszer módosításában szükségesnek tartottuk. Utalni szeretnék a Független Kisgazdapárt vezérszónokának legelső nap elmondott beszédére, mely szerint bár nem tekinthető reformcsomagnak ez az előterjesztés az adó- és járuléktörvény módosításáról, több azonban, mint egy egyszerű kiegészítés. Talán úgy lehetne felfogni, hogy az egész, rendkívül kusza törvényhalmazban próbál valamiféle rendet csinálni és azt egyszerűsíti. Ennek a néhány törvénynek a módosítása eklatánsan bizonyítja ezt a megfogalmazást, úgyhogy összességében a Független Kisgazdapárt támogatni fogja ezeknek a törvényeknek a módosítását.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)