Felszólalás adatai

Ma Katona Zsigmondról szeretnék megemlékezni - aki a Szatmár megyei Vámfaluban született 1828. május 1-jén -, és elmondani azokat a gondolatokat vele kapcsolatban, amelyek, úgy gondolom, ma is aktuálisak lehetnek és tanulhatunk belőle. Gimnáziumi tanulmányait előbb Nagybányán kezdte, majd Máramarosszigeten folytatta. Már 15 éves korában gyógyszerészeti pályára lépett. Négy év múlva Debrecenben vállalt gyógyszerészeti állást. Miután befejezte tanulmányait, gyógyszertárat vett az Arad megyei Borsosjenőn. Később Kecskemétre költözött. Az Országos Gyógyszerész Egyesületben előbb igazgatósági tagnak, majd elnöknek választották.

Eredményesen foglalkozott gyógyszerészeti kérdésekkel is, itt egészen a vegyészkedésig elmerészkedett. Találmányát, amelyet sok kiállításon éremmel tüntettek ki, a mai napig hideg oltóviasz néven emlegetik. Ez egy fatapasz, amelyet ő talált fel. A figyelme egyébként ekkoriban egyre inkább a gyógynövények termesztésére terjedt ki. Botanikus kertet is létesített ezekből. 1862-től pedig már a termesztett növények értékesítésével is foglalkozott.

Katona Zsigmond a hazai gyógynövénykutatás és -termesztés úttörőjének is nevezhető, rengeteg eredményes módszert dolgozott ki, és a működése is eredményes volt. Sikerült például a városi vezetést is meggyőzni arról, hogy 1872-ben országos ipari kiállítást rendezzenek Kecskeméten. Később több alkalommal szőlő- és gyümölcskiállítást rendeztek szintén Katona irányításával. Az Országos Iparműtárlat kiállításában betöltött szerepe révén neve országszerte ismertté vált. Később hasonló megbízást kapott egyébként a Bécsben megrendezett világkiállítás alkalmával is. A gyógynövények termesztésével és vizsgálatával párhuzamosan terjedt ki figyelme a kertészeti növények világára is, előbb a gyümölcsfák, az epreskertek, majd a szőlészet kötötte le figyelmét. Kecskemét szőlő- és gyümölcstermesztése akkoriban fejlődésnek indult ugyan, de ehhez több külső körülmény is hozzájárult. Először a homokmegkötési törekvések, a piacok növekvő felvevőképessége és ezzel párhuzamosan a vasútvonalak kaptak fontos szerepet a Duna-Tisza-közi szőlő- és gyümölcstermesztés fellendülésében. Később pedig a tragédiában is előnyt szerzett ez a terület, hiszen a filoxéravész által a hagyományos dombvidéki szőlőink jelentős hányada elpusztult, és ennek ellensúlyozására nagyarányú szőlőtelepítés bontakozott ki, hiszen a homokos területek ennek a filoxérajárványnak ellenállóbbak voltak.

Katona Zsigmond az 1870-es években beutazta Európa jelentősebb szőlőtermesztő országait, ahol fontos tapasztalatokra tett szert, és a hazai gyümölcstermelő és szőlőtermelő területeket is felkutatta, feltérképezte, és ezek összevetésével kapott egy pontos, reális képet, amely alapján már a kertészeti termelésünket és azok megfelelő adaptálását már céltudatosan létre tudta hozni.

Tudományos tevékenységét egyébként a Kecskemét környéki gyümölcsfajták tanulmányozásával is folytatta. 274 alma-, 187 körte- és 66 szilvafajtát írt le, ezek legjobbjait pedig ő maga is nemesítette. Életének 60. évéhez közeledve újabb jelentős lépésre szánta el magát, és a kecskeméti dűlőkben 13 holdas homokterületet vásárolt, ahol saját gyümölcsöst és szőlőst hozott létre. Az ottani sikereiről is hosszasan lehetne beszélni.

Joggal írt egyébként róla a korabeli művésznő, Jászai Mari, hogy Katona Zsigmond egy olyan ember, akivel kapcsolatban remélte, hogy a sors még sok ilyen embert ad a hazának. Kecskeméten halt meg végül is 1902. március 18-án. Sírja és síremléke a kecskeméti temetőben található. Szobrát pedig a helyi múzeum szoborparkjában állították fel, ahol tevékenységével külön kiállításrész foglalkozik. Mindenkit biztatok ennek megtekintésére.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)