Felszólalás adatai

A 9. módosító javaslatban az építtető fogalmát javaslom módosítani az eredetihez képest. Hogy miért van erre szükség? Egyébként egy egyszerű ember azt gondolja, hogy teljesen világos, hogy kicsoda az építtető: hát az, aki odamegy, és aztán valamit csinál, épít egy falat, ott garázst csinál, gépekkel dolgozik. De azt is látjuk a gyakorlatból, hogy ez nem egészen így van, nagyon gyakran előadódik az, hogy valaki még az építési engedély kézhezvétele előtt az adott területen munkát végez, engedély nélkül épít valamit vagy hoz létre valamilyen létesítményt, és amikor ebből valami baj van, netán baleset történik vagy sérti éppen az ott meghatározott szabályokat, akkor nagyon nehéz az építtetőt megtalálni. Ezért teszek javaslatot arra, hogy az építtető fogalmát bővítsük ki a törvényhez képest, hogy már az engedély kézhezvétele előtt munkát végzőt is felelősségre lehessen vonni a későbbiekben.

A 15. és a 16. módosító javaslatomban pedig az építési telek és a külterület fogalmát javaslom meghatározni a törvényben, és ez egyébként nem másról szól, semmi újdonság nincs ebben, mint a jelenleg hatályos törvényben lévő építési telek fogalmát és külterület fogalmát javaslom visszaemelni a törvénybe, mert - mint ahogy az elején mondtam - nagyon sok esetben azt láthattuk, hogy ami eredetileg benne volt, az most kikerült a törvényből. Én azt javaslom, hogy ezek kerüljenek vissza a törvénybe.

A 21. módosító javaslatról már beszéltem, ez a különleges eljárásról szólt.

Az 52. számon benyújtott módosító javaslatom pedig arról a részről szól, ami talán a polgármesterek számára az önkormányzati bizottságban a legérzékenyebb pont volt, ez a bontási engedélyezés és a bontás tudomásulvételének a kérdése. Ez korábban önkormányzati határozattal jöhetett létre, és az önkormányzatnak ebben volt szerepe. A most benyújtott törvény ezt kiveszi, és egy tudomásulvételt mond, hogy az önkormányzat mintegy tudomásul veszi, hogy bejelentik, hogy valamit le akarnak bontani. Tehát a jogkörét gyengíti az önkormányzatnak. Ez nagyon rossz, mert sok esetben történik, hogy valamilyen értéket már elbontottak, eltüntettek az adott településről, és lehet, hogy persze utána meg lehet büntetni őket, de azzal a gondolatkörrel, hogy csak bejelentési kötelezettség van, megnyitja a kaput arra, hogy ha valaki gyorsan lebont egy épületrészt vagy egy műemléki szárnyát valamelyik épületnek, utána már nem lehet ezt helyrehozni. Ezért azt javaslom, hogy a 38. §-ba kerüljön be a bontási engedélyezés és a bontás tudomásulvételének a feladata, ami ismét azt kell hogy mondjam, hogy a jelenlegi építési törvényben egyébként benne van, tehát ma ez a jogosítvány ilyen erősen jelen van, nem kellene ezt tovább gyengíteni.

A hátralévő időben két időpont-módosításra hívnám fel a figyelmet. Teljesen érthetetlenül a településképi véleményezési eljárást rövid időre szabja a törvény, míg a településfejlesztés és a településrendezés általános szabályairól szóló paragrafusban pedig növeli az időpontot, holott pont fordítva kellene a törvényben csinálni. A módosító javaslat is arról szól, hogy ezt a két időpontot pont fordítani kellene: a véleményezési eljárásra több időt kellene adni, míg a másik esetben, a településrendezési eszköz esetében rövidebb idő is elég az önkormányzatok esetében. Tehát azt javaslom, hogy mind a két esetben az időpontokat módosítsuk. Eredetileg ma hosszabb időpontok vannak adva ezekre a feladatokra az önkormányzatoknál.

Ha a módosító javaslatokat megnézzük, valamint a mai bizottsági ülést, akkor szinte azt lehet mondani ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogyha hívószót keresünk, akkor körülbelül az a hívószó, hogy ebben a kérdésben vissza az önkormányzatokhoz. És szerencsére ezt a feladatot a kormány az önkormányzatoktól még nem vette el, remélem, hogy a későbbiekben is ott marad, hiszen ez eredményezi, hogy egy-egy településen olyan sok szép felújítás és új épület létrehozása történik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)