Felszólalás adatai

A 44. ajánlási pontban az előterjesztő az eredeti Étv. 36. §-ában egy eléggé értelmezhetetlen leegyszerűsítést javasol, nevezetesen, hogy építésügyi hatósági engedély akkor adható meg, ha a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek megfelelnek a beterjesztett anyagok. Az eredetiben például olyan elvárások voltak megfogalmazva konkrétan, mint például az állékonyságot, az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonság védelmét irányozza elő mint követelményt. Nem értjük, hogy ezt miért kellett kihagyni. Javasoljuk visszatételre, és ezt a túlzott leegyszerűsítést pedig szeretnénk elvetni.

A 41. ajánlási pontban a következő a helyzet; az építésügyi hatóság milyen eljárásokat folytathat le, van egy hosszú felsorolás "a"-tól "n" pontokig. Ugyanakkor itt is érthetetlen módon számunkra az elvi építési engedélyezés, valamint a bontási engedélyezési hatósági eljárás kimarad belőle, amit nem gondolnánk, hogy ésszerű és célszerű lenne, hiszen építészeti értékek védelmének igenis komoly szerepe volna ezekben a bontási engedélyezési eljárásokban és az elvi építési engedélyezésben. Ugye tudjuk, hogy az elvi építési engedélyezés arról szól, ami tisztázza az adott telekre vonatkozó engedélyezhető építmény különböző paramétereit, a bontási engedélyezésben pedig adott esetben meg is lehet tiltani, hogy egy építészetileg értékes épület eltűnjön. Emlékezzünk csak nyugodtan az olyan nagy vihart kavart badacsonytomaji borházra: az építkezés során egy régi műemléki épületet tettek a földdel egyenlővé az előtt, hogy az építési hatóság bele tudott volna avatkozni a kérdésbe, és ez nemcsak egy műemlékileg védett épület volt, hanem egyébként egy rendkívül fontos, ott a helyiek számára nagyon nagy történelmi értékkel is bíró épület.

A 20. ajánlási pontban arról szól az előterjesztés, hogy az Étv. 9. §-ában eddig meghatározott eljárásrendet, tehát a 9. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott eljárásrendet gyakorlatilag kiveszi a törvényből, és egy kormányrendeletté minősíti csak le. Szerintem, megmondom őszintén, a törvénynek ez az egyik legsúlyosabb hiányossága, és értelmezhetetlen számunkra. Ezt a bizottsági ülésen megkérdeztük, hogy vajon miért gondolja jónak az előterjesztő ezt az eljárási rendet, vajon mi lehet abban a kormányrendeletben, amire itt önök csak utalnak.

(21.00)

Én azt gondolom, hogy döntéshozó politikusként megérdemelnénk annyit, hogy ha már egy törvényről szavazunk, és ha már a törvénymódosítás arról szól, hogy egy ilyen igen lényeges pontot kiemel a javaslattevő, akkor ezt nem hagyjuk tovább lebegni, hanem megtisztelnek minket azzal a szakapparátus tagjai vagy maga az előterjesztő, hogy a kormányrendeletet legalább nagy vonalakban ismertetik velünk. Mert azt gondolom, hogy ami az építésügyben ma Magyarországon kárhoztatható és hátrány, az nagyon nagyrészt ennek az eljárásrendnek a be nem tartásából következik. Ugye, hogy a kétkörös államigazgatási eljárást bakugrásokkal kezelik azok, akiknek egyébként feladata lenne betartani és betartatni; hogy a nyilvánosságot, amely ezekben a paragrafusokban le van fektetve, sokszor szeretik kihagyni és elfelejteni, ez egy olyan dolog, amit kérünk visszaemelni az eredeti törvényjavaslatba. Tehát igen, ezentúl is törvényi szinten legyen szabályozva a településrendezési eszközök megváltoztatása.

És végül, mert az időm kezd lejárni, még egy nagyon fontos pontot hadd említsek meg: a magyar történelem kiemelkedő helyszínein és további helyszíneken a kormány rendeletben állapíthatja meg a beépítés szabályait. Tehát egy extralehetőséget ad mindenféle kivételes eljárás lefolytatására a kormány. Ez teljességgel elfogadhatatlan, ez olyan káros következményekkel jár, és olyan jogbizonytalanságot teremt, ami megítélésünk szerint alaptörvény-ellenes, alapvető jogokat sért.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr, lejárt az időm, úgyhogy be is fejezem. (Taps a Jobbik soraiból.)