Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: (Mikrofon nélkül a pulpitusról:) Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! (Közbeszólások: Nincs hang! Nem halljuk!  A hangosítás helyreáll.) Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal kezdeném felszólalásomat, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit abból megvalósítanak, és talán közhelyszerűen hangzik, de attól még igaz, hiszen így van. Nagyon jól hangzottak, nagyon szépen hangzottak azok a mondatok, amelyeket Áder János köztársasági elnök úr elmondott innen az emelvényről, azonban sajnos azt kell tapasztaljuk, hogy a kormányzati cselekvés, amit az elmúlt több mint 8 évben megtapasztalhattunk, az majdhogynem pont az ellenkezőjét mutatja annak, mint ami itt nagyon szép körmondatokban, fellengzős mondatokban elhangzott. És nagyon tiszteletteljes és megköszönendő köztársasági elnök úrnak az, hogy nemzetközi színtéren is képviseli a klímavédelem, a klímaváltozás elleni harc ügyét, azonban sajnos, és talán ez nem feltétlenül csak az ő hibája, itthon nem sikerült olyan eredményeket elérnie, hogy a saját kormányát, illetve azt a kormányt, amely őt a köztársasági elnöki székbe juttatta, meggyőzze arról, hogy mennyire fontos a klímaváltozás elleni harc, és a kormány cselekedetei sokszor éppen az ellenkezőjét mutatják.

A klímaváltozás elleni harc egy nemzetközi összefogáson alapuló ügy, akár európai uniós, akár világszinten inkább összefogni kellene. Magyarország a külpolitikáját illetően pedig inkább az elszigetelődés irányába indult el, mint európai szinten, hiszen az Európai Unión belül is a fekete bárány szerepét kezdi magára venni, illetve az ENSZ-szel is inkább azt láthattuk, hogy összeveszett, és kormányzati célokra, propagandacélokra használta fel az ENSZ elleni támadást, amely pedig nyilvánvalóan a klímaváltozás elleni harc egyik legfontosabb szerve volt az elmúlt években és nyilvánvalóan lesz a jövőben is, hiszen azok az országok, amelyek a klímavédelem ellen kívánnak fellépni, ott fognak össze ebben a szervezetben. Magyarul, összefoglalva azt lehet mondani, hogy nem elszigetelni, hanem leszigetelni kellene Magyarországot.

(11.20)

Azt már sokszor elmondtuk mi is itt a parlamentben, hogy Magyarország épületállománya energetikai szempontból mennyire rossz állapotban van, és hogy mennyire fontos lenne az, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb programok induljanak az energiahatékonyság javítására, az épületek leszigetelésére. Tehát felhívnám a kormány figyelmét, hogy nem elszigetelni, hanem leszigetelni kellene az országot, és mi szeretnénk, ha ez a cél megvalósulna.

A köztársasági elnök úr is elmondta, hogy az utóbbi években hatodik vagyunk az Európai Unióban az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében, vagyis nőtt, nem pedig csökkent. Tehát ami a kormány zöldpolitikáját illeti, hogy hogy áll hozzá a jelenlegi kormányzat a klímavédelmi célok teljesüléséhez, nagyon jól alátámasztja ez a mutatószám, hogy nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt években. Egyfajta „eldobható” társadalommá váltunk. Erről is beszélt a köztársasági elnök úr. Az utóbbi évtizedekben nagyon nagy divat lett az eldobható, egyszer használatos eszközök minél nagyobb arányú alkalmazása a fogyasztói társadalomban. Nagyon beszédes az, amikor maga az országimázs is a nemzetközi sajtóban egy eldobható eszköz, egy eldobható nadrágpelenka útján jelenik meg, és pont az jeleníti meg ezen az úton, akinek az országimázsért és az ország nemzetközi megítéléséért, akár informálisan is, de a turizmus útján tenni kellene.

Tehát nagyon nagy a felelőssége a kormánynak, nagy a felelőssége természetesen a kormány mögött álló, akár üzleti, akár társadalmi, tanácsadói köröknek abban, hogy milyen irányba mozdítják el az Orbán-kormányt a környezetvédelem, a klímapolitika ügyében. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem a jó irányba történik ez. Orbán Viktort magát, tulajdonképpen kimondva-kimondatlanul, de nem érdekli a környezetvédelem ügye, talán egy szükséges rosszként elfogadja, hogy létezik, de a lehető legkevesebbet igyekszik törődni azzal. Természetesen annak, aki egyfajta urizáló, helikopterező, magánrepülőző, rénszarvasvadászó kormány fejeként próbálja elhitetni nemzetközi szinten azt, hogy Magyarország igenis ad a környezetvédelemre, annak nincs könnyű dolga, hiszen valószínűleg jóval nagyobb Garancsi gépének az ökológiai lábnyoma, mint mondjuk, akár egy személyautóé vagy akár egy vonaté vagy bármilyen más tömegközlekedési eszközé.

Nagyon fontos egyébként, attól egy kormányfő önmagában nem lesz kisebb, nem fog sérülni a méltósága, ha akár a mindennapi közlekedése során is a környezetvédelmet, a klímavédelmet mint szempontot figyelembe veszi. A holland miniszterelnök példájával jönnék, aki kerékpárral közlekedik, és nem hiszem, hogy ettől kisebb lenne, mint Orbán Viktor (Moraj a kormánypárti padsorokból.  Halász János: Jaj!  További közbeszólások a kormánypártok padsoraiból.), és nem hiszem, hogy a méltósága, mondjuk, jobban sérülne azáltal (Balla György: Mivel jöttél ma?  Bana Tibor Balla Györgynek: Ne idegeskedj!), hogy komolyabban veszi a klímavédelmet, mint magyar kollégája. (Folyamatos zaj a kormánypártok padsoraiból.  Balla György: Mivel jöttél?  Bana Tibor: Ideges vagy?  További közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Nagyon gyenge vagy!) Igenis jó példával kellene a kormánytagoknak és önöknek is mint kormánypárti képviselőknek elöl járni ezen a téren, ha ilyen… (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.  Az elnök megkocogtatja a csengőt.  Balla György: Mivel jöttél ma a parlamentbe?) Képviselőtársam, nyugodjon meg, önöknek is volt lehetőségük vezérszónoki felszólalásukat elmondani! Tehát egy miniszterelnöknek igenis jó példával kell elöl járnia és a kormány tagjainak természetesen.

Az elektromos autókról volt szó. Nagyon fontos az, hogy az elektromos autózás egyre jobban elterjed, ami egyébként jó és pozitív, különösen a főváros, különösen a nagyvárosok levegőminőségére igencsak pozitív hatással bír. Azonban nem mindegy természetesen, hogy az az elektromos áram, amit ezekbe az autókba üzemanyagként betöltünk, az milyen erőművekben, milyen módon jött létre. Hiszen ez csak akkor előrelépés és csak akkor nem lokális, hanem teljes körű megoldás, ha megújuló energiaforrásokból állítják elő, és klímabarát szempontból legalább semleges energiaforrásokból állítják elő azt a villamos energiát, amelyet felhasználunk.

Jelen pillanatban mondhatná Magyarország akár azt is, hogy mennyire környezettudatos az erőműparkja, hiszen a szénerőművek egyre inkább leépülnek, elöregednek és bezárnak. Azonban amikor van egy-egy olyan nap, hogy 50 százalékát akár az elektromosáram-felhasználásunknak importból fedezzük, az az import pedig Ukrajna felől jön, ahol többségében még szénerőművekben állítják elő fosszilis energiahordozók felhasználásával, akkor ez egy országon belül lehet, hogy egy kicsit környezetbarátabbnak tűnik, de ha a teljes képet nézzük, akkor megint csak nem az. Tehát ez picit egyfajta látszatpolitizálásnak tűnik. Mindenképpen azt kell elérni, hogy minél nagyobb arányban hazai felhasználásból és minél nagyobb arányban megújuló energiákból tudjuk az elektromosenergia-felhasználásunkat fedezni. Természetesen ilyen szempontból, klímabarát szempontból az atomenergia is idesorolandó.

Nyolcmilliárd ember élelmezése nem kis dolog. Magyarország jelen pillanatban agrárországnak mondható, és bizony az élelmiszer-termelésben, az élelmiszer-előállításban sikeresen ellenáll a GMO-harcban, és igyekszik egészséges élelmiszer termesztésével, előállításával a magyar embereket ellátni. Viszont a következő évtizedekben ez nagyon kritikus kérdés lesz, hiszen akár ha a húsipart tekintjük, annak az ökológiai lábnyoma rendkívül magas. Én is mint húsevő ember mondom, hogy nyilvánvalóan nem lehet mindenkit növényevésre vagy vegán étkezésre szoktatni, azonban arra oda kell figyelni, hogy a mezőgazdaság az egyik legnagyobb klímahatásúgáz-kibocsátó szektor, és a mezőgazdaságban kell leginkább odafigyelni arra, hiszen nyolcmilliárd embert kell maholnap a Földön élelmezni, hogy hogyan tudjuk ezt a lehető legnagyobb mértékben lecsökkenteni vagy minél hatékonyabbá tenni a mezőgazdaságot is.

A napelem-forradalomról is szó esett. Valóban van egy ilyen tendencia, hogy nő Magyarországon. Van honnan nőni, hiszen szinte a nulláról kellett felnőni a telepített napelemparkok számának. Ez nagyon dicséretes, azonban itt is jó volna, ha ezek a megoldások csatlakoznának az ország összes, teljes energiarendszeréhez, és egyre inkább átállna Magyarország egy okosenergia-hálózatra. Mert ez annak a feltétele, hogy minél több megújuló energia tudjon beimplantálódni a rendszerbe, hogy maga az energiahálózat is alkalmas legyen arra, és ki tudja küszöbölni azt az ingadozást, amit a megújuló energiaforrások jelentenek.

Erre, az okoshálózatok elmozdulása irányába nem történtek jelentős lépések az elmúlt években az országban, pedig nyilvánvaló, hogy a jövő ez. Főleg azt tekintve, hogy egyre inkább a nagy erőművek felől a következő évtizedekben a helyi előállítású energia felé fogunk elmozdulni. Egyre több az olyan háztartás, kisközösség, amely saját maga termeli meg akár napelemmel, szélerőművel, más egyéb megújuló energiaforrással a saját közössége számára az elektromos energiát, és természetesen a felesleget szeretné a hálózatba visszatáplálni. Ehhez azonban a jelenleginél jóval rugalmasabbá és alkalmasabbá kell tennünk a hálózatunkat.

Szó esett már talán többek részéről is a vízügy kérdéséről. Nagyon-nagyon fontos része a klímaváltozás elleni harcnak a felkészülés a klímaváltozás hatásainak kivédésére. Mert bármilyen vállalásokat is tehetünk, a tendencia már megindult, a tendencia zajlik, az átlaghőmérséklet növekszik, és azt láthatjuk világszinten és Magyarországon is, hogy egyre inkább szélsőségesebbé válnak az időjárási jelenségek, a csapadékeloszlás Magyarországon belül is. Vannak olyan napok, hetek, amikor szinte a teljes éves csapadékmennyiség nagy része lezúdul egyszerre felhőszakadás formájában, majd utána aszályos időszakok következnek. Tehát nincs egy egyenletes csapadékeloszlás, és erre a jelenlegi vízháztartása, vízgazdálkodása Magyarországnak egyszerűen nincs felkészülve. Arra vagyunk valamilyen szinten felkészülve, hiszen erre koncentrált a vízügy az elmúlt évtizedekben, hogy a hirtelen érkező vizeket, árvizeket minél gyorsabban le tudjuk vezetni. Ez nagyon fontos katasztrófavédelmi szempontból, viszont a vízmegtartó képességünk szempontjából negatív hatással bír nyilvánvalóan, hiszen lehet, hogy néhány héttel később arra a vízmennyiségre pedig szükség volna. Nincsenek meg azok a tározókapacitások, nincs meg az a vízügyi rendszer, amely kiegyensúlyozná ezt a hektikus csapadékeloszlást.

Erre mindenképpen fel kell készülnünk. Az őseink már ezer évvel ezelőtt is tudták, hogy hogyan kell a vízmennyiséget, ami hirtelen átzúdul az országon, hiszen a folyóink 95 százaléka külföldről érkezik, a folyóinkon érkező vízmennyiség 95 százaléka, hogyan kell annak minél nagyobb részét megtartani. Ez a fokgazdálkodás működött ezer évvel ezelőtt is akár vagy több száz évvel ezelőtt. Nyilvánvaló, hogy manapság ennek már vannak akadályai, hiszen ez óriási területeket vett igénybe, és nyilvánvalóan teljesen más a civilizáció és a beépítettségi környezet jelen pillanatban, mint akkoriban volt. Viszont a vízmegtartásnak az új megoldásait, a technológia fejlődését igenis figyelembe kellene venni, és lépni kellene ebbe az irányba gyakorlati cselekedetekkel is. Tehát nemcsak elméleti konferenciákon kell elmondani, hogy mennyire fontos lenne a vízmegtartás a későbbi aszályosabb időszakok szempontjából, hanem tenni is azért, hogy ez megvalósuljon.

A csapadékvíz-elvezetés is óriási problémákat okoz helyi szinten, települési szinten, nem megfelelően megoldott, akár azt is láthatjuk, hogy a belvízelvezetéssel is problémák vannak, hiszen az évtizedekig, évszázadokig létező csapadékvíz-elvezető árkokat beszántották, megszüntették az elmúlt évtizedekben, és ezeket újra meg kell tervezni, újra létre kell hozni ahhoz, hogy ne fenyegesse katasztrófahelyzet Magyarországot.

(11.30)

Nagyon belementem a részletekbe, de összességében, összegezve azért el kell hogy mondjuk, hogy az a tendencia, amely az elmúlt nyolc év kormányzását, az Orbán-kormány tevékenységét jellemzi, az inkább egy negatív tendencia, hiszen az intézményrendszer leépülését láthatjuk folyamatosan. Az önálló környezetvédelmi hatóság, az önálló ombudsmani tisztség és még sok minden más olyan, a klímapolitikához, a környezetvédelemhez, a vízügyhöz kapcsolódó szervezetnek a megszűnése zajlott az elmúlt évtizedekben  elég, ha csak mondjuk, a Vitukira térek ki , amelyek fontos feladatokat láttak el, és fontos adatbázisok felett rendelkeztek, amelyek, úgy tűnik, nem voltak eléggé fontosak a jelenlegi kormányzat számára. Reméljük, hogy ez a tendencia vissza fog fordulni, és pozitív irányt fog venni, és hogyha sokat is kritizáltam az elmúlt 15 percben a kormány tevékenységét (Dr. Rétvári Bence: 13!), ennek ellenére  ennek ellenére!  mi mindenképpen természetesen ennek a javaslatnak, a stratégiának az elfogadásával és a határozati javaslat támogatásával is és minden egyéb módon, ahogy eddig is tettük, szeretnénk a kormánynak partnerei lenni abban, hogy ha ilyen irányban kíván elindulni, hogy ha ilyen lépéseket kíván tenni, akkor mindig ott leszünk, és mindig meg fogjuk adni a támogató szavazatunkat ehhez.

Azonban mint ellenzéki pártnak, természetesen fontos feladatunk az, hogy a hiányosságokra is felhívjuk a figyelmet, és hiányosság sajnos jelen pillanatban jóval több van, mint pozitív kezdeményezés, pozitív lépés, de természetesen azért vagyunk itt, tisztelt képviselőtársaim, és természetesen próbáljuk meg azt, hogy pártok felett állóan egy összefogással fogadjuk el az ilyen javaslatokat teljes konszenzussal az egész Országgyűlésben, és konstruktív javaslatokat téve, hogy a környezetvédelem valóban legközelebb, hogyha a köztársasági elnök úr egy nemzetközi fórumon beszél Magyarországról, akkor valóban majd egy idő után, remélem, hogy évek után pozitív példák sorával tudja alátámasztani a saját országából is, hogy milyen kezdeményezésekkel segíti Magyarország a klímaváltozás elleni harcot.

A további észrevételeinket pedig majd a vita további részében fogjuk ismertetni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)