Felszólalás adatai

DR. VOJNIK MÁRIA, az egészségügyi és szociális bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi és szociális bizottságban közel háromórás vita után tíz ellenzéki képviselőtársammal ennek a benyújtott törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmassága kérdésében nemmel szavaztunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Abban reménykedem, hogy miniszter úr nemcsak azt az egyetlen mondatot olvasta el a bizottsági jegyzőkönyvből, amelyet idézett az előbb, hanem végigolvassa a bizottsági vitát a maga teljes terjedelmében, és akkor látni fogja, hogy ezt a törvényjavaslatot nemcsak az ellenzéki képviselők nem dicsérték, hanem a kormánypárti képviselőknek is komoly aggályaik voltak a beterjesztett javaslat kapcsán.

A következő kérdésekre kerestük a választ a vitában:

1. Mi az a közös jogalkotási cél, melynek alapján a kormány ezt az úgynevezett salátatörvény-csomagot beterjesztette? Miért kell nyolc törvényt ebben a csomagban módosítani? Miért kell egy csomagban tárgyalni a kapacitásszabályozási törvény megszüntetését, a korlátozottan cselekvőképes személyek jogaival összefüggő kérdéseket, különös tekintettel arra, hogy a Ház a polgári törvénykönyv jelenleg folyó módosításán dolgozik? Miért van összefüggésben a szakellátási törvény módosítása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatás- és jogkörének módosításával?

2. Mennyire felel meg a beterjesztett törvényjavaslat egészségügyi szakellátási kötelezettségről szóló módosítása az Alkotmánybíróság 1995-ben hozott határozatának, és mennyiben felel meg a beterjesztett módosítás az Alkotmánybíróság 1996-os határozatában foglalt alkotmányi kötelezettség előírásának? Emlékeztetem miniszter urat és kormánypárti képviselőtársaimat, hogy az 1996-ban született alkotmánybírósági határozat azt a bizonyos kapacitásszabályozási törvényt minden elemében alkotmányosnak ítélte.

3. Hogyan érvényesül a normativitás, a szektorsemlegesség, az esélyegyenlőség, az önkormányzati autonómia a beterjesztett törvényjavaslatban?

4. Milyen lesz az egészségügyi szakellátó rendszer a törvényjavaslat érvényesülése, elfogadása után?

5. Hogyan tud megfelelni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladat- és hatásköre bővítésének maga a rendszer?

6. A korlátozottan cselekvőképes személyek jogairól szóló törvényjavaslat megfelel-e a jelenlegi polgári törvénykönyv módosításának?

Tisztelt Országgyűlés! A kérdéseink és a vitában elhangzott hozzászólások mindegyikére egy kisebbségi javaslat ismertetése során nem tudok kitérni, ezt képviselőtársaim meg fogják tenni. Azt tudjuk megállapítani, hogy a javaslat kidobja a régi rendszert, de újat nem állít a helyébe, a javaslat indoklása hangzatos, ugyanakkor üres, és a későbbiekben megalkotandó kormányrendelet tartalmára épül. A törvényjavaslat szövegezése jól tükrözi, hogy az előterjesztő, az előkészítő saját előítéleteinek áldozata lett, mert szinte kizárólag az önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények kapacitására koncentrál, és megfeledkezik a szektorsemleges szabályozásról. Az új törvényjavaslat sem alkotmányossági, sem célszerűségi szakmai követelményeket nem elégít ki, az alkotmányossági korlátok formális kerülgetése kifejezetten öncélú, és a már említett ellenérzés igazolására szolgál.

Mindezek alapján a kapacitásszabályozásról szóló törvényjavaslati rész általános vitára véleményünk szerint teljes mértékben alkalmatlan. Az ÁNTSZ-ről szóló törvényjavaslat határozott módosításra szorul, hiszen annak az eredetileg kitűzött célnak, hogy egy egységes szabályozórendszert hozzon létre, nem tud megfelelni, a fokozott követelményeket pedig a jelenlegi rendszer nem tudja kielégíteni.

(9.50)

Az elfogadott törvényjavaslat politikai szándéka egyértelmű: a választásokra való felkészülés egy mozzanatának tekintendő, és ezért nem támogatjuk az általános vitára való alkalmasságát.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)