Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Öröm számomra, hogy a mai napon immár másodjára válaszolhatok a képviselő úrnak.

Úgy gondolom, hogy a kérdése, az interpellációja meglehetősen ellentmondásos. Az egészségügy helyzetének javítására vonatkozó kormányzati szándékot bírálja; ennek időszerűségét, szükségességét ugyan elismeri, viszont hangoztatja, hogy valamennyien örülhetünk, ha több pénz jut a költségvetésből az egészségügyre.

A kormány is úgy ítéli meg, hogy az egészségügy helyzetének jobbítása e Házban a nagy többség közös akarata. A feszültség mérséklése, oldása csak az államháztartás egyensúlyi helyzetének megőrzése mellett képzelhető el.

(16.30)

Sajnálom, hogy az intézkedés jogszerűsége már most, meglehetősen korán és minden alapot nélkülözően megkérdőjelezésre kerül. Jól tudjuk, hogy mit mond ki az alkotmány. Szó szerint az alkotmány 19. § (3) bekezdése azt mondja ki, hogy az Országgyűlés megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja a központi költségvetést és annak végrehajtását, a pontosabb szabályokat pedig a költségvetési törvény tartalmazza, a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések között. Szeretném önt megnyugtatni, hogy szükség esetén az egészségügy helyzetének feszültségeit oldó intézkedésre az érvényes jogi szabályozás alapján fogunk sort keríteni. Idő előtt azonban a végrehajtás gyakorlati megvalósulásáról felesleges vitát nyitni. Várjuk meg, hogy a gazdasági és pénzügyi folyamatok hogyan alakulnak, egyáltalán milyen esély jöhet létre az év során mindezek alapján. Lényegében ez a gyakorlat nem rendszeridegen.

Kérem, lássa be, hogy ez nem a kétéves költségvetés sajátos kérdése! Arról az oldalról sem közelíthető meg, hogy a kormány a nemrég jóváhagyott költségvetés alultervezettségére épít. A makrogazdasági célokhoz igazodó pénzügyi keretek behatárolták a kétéves költségvetési kiadások nagyságrendjét. A kiadásokon belül az egészségügyi ágazatban kialakult problémák orvoslását a kormány prioritásként kezeli. Abban azonban, mondom, egyetértünk, hogy az elmúlt évtizedek során felgyülemlett feszültségek, problémák egy-két év alatt teljes mértékben nem oldhatók meg. Számos megoldásra váró feladat közül az egyik legsürgetőbbnek az ágazat bérelmaradásának enyhítése mutatkozott. Ennek érdekében született a döntés az egészségügyi dolgozók keresetének átlagosan 20 százalékos emeléséről. Erre az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak növekménye forrást biztosít.

Dr. Mikola István egészségügyi miniszter úr az elfogadott költségvetési keretek ismeretében vetette föl az egészségügyben fennmaradt további gondokat, a tárca ezzel kapcsolatos sürgető feladatait. A miniszter úrral a tárgyalások során abban állapodott meg a pénzügyminiszter úr, hogy legkorábban 2001 májusában lesz megítélhető a költségvetés helyzete, az esetleges elmozdulások területei és tendenciái. Ennek tükrében mondta a pénzügyminiszter úr, hogy amennyiben esély nyílna a helyzet javulására, akkor a többletbevétel elosztásánál az egészségügyi ágazat bérhelyzetének javítása prioritást élvezhet.

Tisztelettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)