Készült: 2024.09.19.11:11:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

202. ülésnap (2001.04.19.), 94. felszólalás
Felszólaló Lezsák Sándor (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:27


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hadd kezdjem rövid felszólalásomat egy két héttel ezelőtti híradással, aminek tartalma mindennél nyomatékosabban indokolja ennek a törvényjavaslatnak a létjogosultságát. Idézem a hírt: "A távközlési piac három évvel ezelőtti liberalizálása óta Ausztriában meredeken csökkentek a telefondíjak. A helyi beszélgetésekért a liberalizálás előtt az állami vállalat percenként 4 schillinget számított fel, ma ugyanez az állami cég csak 80 groschent, míg a magánszolgáltatók átlagosan 50 groschent kérnek egyperces beszélgetésért." Bárki kiszámolhatja, hogy a piacnyitás ötödére, nyolcadára csökkentette a vezetékes telefon tarifáit.

Tisztelt Ház! Az ausztriai piacnyitás nemcsak gazdaságpolitikai tett volt, hanem társadalompolitikai előrelépés is. Ma egyre nagyobb egzisztenciális különbséget okoz a társadalomban az ismeretekhez, tudáshoz vagy a gyors kapcsolatteremtéshez történő hozzáférés lehetőségének a különbsége, ami végső soron az állásszerzés és a jövedelemszerzés terén jut később érvényre.

Nos, Ausztriában lényegesen kiszélesedett a távközlésbe bekapcsolódók köre, azaz a távközlési piac liberalizálása mérhetően csökkentette a leszakadóban lévő rétegek eddigi, az információáramlás és a kapcsolatteremtés terén létezett hátrányát. A nagy áresést tehát nem követte a hírközléssel foglalkozó cégek összárbevételeinek a csökkenése, mert a korábbinál lényegesen szélesebb néprétegek használhatták nap mint nap azokat a távközlési szolgáltatásokat, amelyeket korábban csak esetlegesen vehettek igénybe.

Magyarországon is hasonló pozitív változásokat várunk a távközlési piac liberalizálásától. Mint ismeretes, ez év decemberében lejár a Matáv Részvénytársasággal kötött koncessziós szerződés bizonyos elemeinek a határideje, s egy esetlegesen kialakuló exlex állapot megelőzése érdekében mindenképpen szükség van a hírközléssel foglalkozó törvényjavaslat elfogadására. Ehhez a szükségszerűséghez társulnak a törvényjavaslat piacnyitást elhatározó részei.

A kormányzat társadalompolitikai célja e törvény révén az is, hogy mind a tájékozódást, mind az internethasználatot olcsóbbá tegyék. Mindenki számára egyenlő esélyeket akarunk biztosítani az információs társadalomban történő részvétel területén.

A jelenlegi törvénytervezetet hosszas szakmai és érdekegyeztető munka előzte meg. Ez a törvényjavaslat már több mint tíz változatot élt meg, míg végül a legutóbbit elfogadták mind a szolgáltatók, mind a szakmai szervezetek és a kormány illetékesei. Az idő pénz, hiszen minden újabb változat feletti vitatkozás a piacnyitás már említett előnyeit késleltetné, ezért semmiképpen nem lehet egyetérteni azokkal az ellenzéki bírálatokkal, miszerint a törvényjavaslatban a sietség jegyei, az év végén lejáró koncessziós határidők miatti lépéskényszer tükröződik.

A fővárosi cégek átlagosan 20 százalékos tarifacsökkenéssel számolnak jövő évtől - derül ki egy piackutató cég felméréséből. Az árcsökkenést előrejelző válaszadók harmada a helyi hívásoknál várja a legnagyobb mértékű tarifacsökkenést. A felmérés szerint a mobilpiacon is várható a díjak mintegy 15 százalékos mérséklődése.

A piackutatók felhívták egy fontos tényezőre a szolgáltatók figyelmét: csupán 5 százalékos díjmérséklés kedvéért egyetlen vállalat sem vállalná a szolgáltatás felmondásával kapcsolatos bonyodalmakat; 9 százalékos megtakarításért is csak 17 százalékuk döntene így; a cégek mintegy fele kizárólag 20-30 százalékos tarifacsökkenés esetén pártolna át egy új szolgáltatóhoz.

Nos, ezeket az idézett nagyfogyasztói elvárásokat a megrendelésekért ringbe szálló kilenc vezetékes szolgáltató világcég is jól ismeri, azaz változatlan eltökéltségük azt sejteti, hogy valóban hajlandók lesznek lényegesen alacsonyabb áron kínálni szolgáltatásaikat, máskülönben nem lesz piacszerzési esélyük.

Fölvetődhet az az aggodalom is, hogy az eddig piacvédett Matáv Rt. dolgozóit hátrányosan érintheti a törvény bevezetése. Nos, az Európai Unióban történt változások ismeretében nem kell ettől tartanunk. Az eddigi piacliberalizáló döntések tapasztalatai arra utalnak, hogy a korábban védett, erősebb vállalatok általában továbbra is megőrzik az addigi meghatározó szolgáltató szerepüket. A Matáv Rt. öt év alatt valószínűleg csak néhány százalékos helyi, és 10-25 százalékos helyközi, illetve nemzetközi piacvesztésre számíthat. Mivel joggal várható, hogy a versenynek köszönhetően az eddigieknél gyorsabban növekszik a távközlési szolgáltatások piaca, a jelenlegi monopolszolgáltató bevételei - a piacvesztés ellenére is - várhatóan tovább bővülhetnek.

A törvényjavaslat mintegy ötszáz rendelkezést tartalmaz, ezen belül kiemelten kezeli a felhasználók jogait, s az új piaci szereplők lehetőségeit. A törvény 12 esetben a kormányt, és 40 területen minisztereket hatalmaz fel a részletes jogszabályok meghozatalára. Ezzel a jogalkotói szemlélettel egyetértek, mert a távközlés területén olyan gyorsak, olyan forradalmiak a változások - gondoljunk csak az internet vagy éppen most a DVD néhány év alatti gyors elterjedésére -, hogy akár minden évben törvényt kellene módosítania az Országgyűlésnek, ha lépést kívánna tartani a kor kihívásaival. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemondjunk a gyorsabb és rugalmasabb jogalkotás lehetőségeiről ezen a gyorsan változó területen.

Tisztelt Ház! Mind a sajtóban olvasható volt, mind a törvényjavaslat eddigi vitáiban elhangzott az a vád, hogy nem árcsökkenés, hanem áremelkedés várható a törvényjavaslat elfogadása után, pusztán azért, mert a szolgáltatóknak térítésmentesen kellene teljesíteniük bizonyos nemzetbiztonsági igényeket. Az állítással ellentétben semmiféle költségnövelő hatásról nem beszélhetünk, hiszen a jelenleg hatályos jogszabályok is felruházzák ilyen jogosítványokkal a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Ez egyezik az európai gyakorlattal, s most nem történik más, csak annyi, hogy törvényi szintre emelkednek a nemzetbiztonsági szolgálatok korábbi felhatalmazásai. Mellesleg az a rendelet, amelyik ezután törvényi szintre emelkedik, azaz amelyik eredendően a nemzetbiztonsági szolgálatok számára ezt a felhatalmazást először megadta, az első formájában a két ellenzéki párt kormányzásának idején született meg, részükről tehát különösen méltánytalan egy plusz állami teher emlegetése.

Tisztelt Ház! Végezetül: a törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum alapvetően jónak tartja, általános vitára alkalmasnak tekinti, s a végszavazásnál igennel fog szavazni.

Csak meg tudnám ismételni Gémesi György képviselőtársam vezérszónoklatának záró mondatait, miszerint a monopolhelyzet további oldására, s az önkormányzatok érdekérvényesítő képességének a kihasználása érdekében módosító javaslatokat nyújtunk be, melyek elfogadása vagy részbeni elfogadása mindenképpen a törvényjavaslat minőségi javulását szolgálná.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai