Felszólalás adatai

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most ismét egy olyan törvényjavaslatot tárgyal a tisztelt Ház, amelyben, mint más törvények esetében, nagyon sok jogharmonizációs feladat is megvalósításra vár. Az előterjesztő, a szokásoknak megfelelően, a törvényjavaslat zárórendelkezései között fel is sorolta, hogy az Európai Unió mely közösségi jogszabályaival kívánta megteremteni a szükséges összhangot. A távközlési területen összesen 17 ilyen irányelvre, illetve rendeletre történik hivatkozás.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat hivatkozásokról szóló 110. §-ában, én legalábbis a magam részéről megdöbbenve tapasztaltam, a felsorolt 17-ből 16 olyan közösségi jogszabály, amely 2002. január 1-jétől hatálytalanná válik. Az egyetlen kivétel a helyi hurok átengedéséről szóló rendelet, de erről majd később ejtenék néhány keresetlen szót.

Engedjék meg, hogy röviden vázoljam, hogyan állhatott elő ez a helyzet! A dolog úgy történt, hogy az Európai Közösségben 1999 végén felülvizsgálták a hatályos távközlési joganyag működését. A számos negatív tapasztalat miatt megindultak az előkészületek és az egyeztetések a terület újraszabályozására. Időrendben mondom: 2000 júliusára el is készültek, és július 12-én nyilvánosságra is lettek hozva azok az irányelvtervezetek, amelyek a jelenleg hatályos távközlési szabályozást hivatottak felváltani, mármint az Európai Unióban. A tervezetek elfogadása egyébként küszöbön áll, és az Európai Unió tagállamainak 2002. január 1-jéig már az ezeknek megfelelően módosított távközlési jogszabályokat kell hatályba léptetniük.

Az előttünk lévő törvényjavaslat rendelkezéseiből viszont nem szűrhető le, hogy az előterjesztő ismerte volna ezeket a majdnem egy éve nyilvánosságra hozott, egyébként az interneten is megtalálható anyagokat. Ha szükséges, a kormány jelen lévő képviselőjének majd papíron is átadom a vonatkozó internetelérhetőségeket; kettő is van belőlük, úgyhogy majd ragyogóan át tudják tekinteni ezeket a dolgokat. Persze, a sors iróniája, ezt azért még illik hozzátenni, hogy ez a törvény konkrétan az információs társadalomról szól. Ehhez képest az előkészítés során csak az információs társadalom vívmányait nem vették igénybe.

Egyébként még ezen a ponton szeretném megjegyezni, ez csak egy jó tanács a kormánynak adott esetben, hogy néhány éve az Európai Unió szinte kizárólag az internetet használja a különböző irányelvek és rendeletek informatív közreadására. Természetesen a végleges dolgoknak a papíron megjelenő változata az érvényes. Mindenesetre az internet mint eszköz, ebben a kérdéskörben szinte egyedüli, már ami az informatív részt illeti.

A hírközlési törvényjavaslat az előterjesztő tervei szerint 2001. december 23-án lép hatályba. Így aztán elő fog állni az a helyzet, már amennyiben az Országgyűlés ezt a törvényt elfogadja, hogy december 23-ától kezdve pontosan egy hétig, még pontosabban december 23. és 31. között, a karácsonyi ünnepek alatt, az Európai Unió közösségi szabályaival összeegyeztethető, azaz jogharmonizált szabályozást fog tartalmazni. Magyarul, csinálunk egy törvényt, egy hétre. Nem állítom, hogy abban az egy hétben ez a jogharmonizáció valóban megvalósul, de az biztos, hogy ezt az egyhetes időszakot követően még ilyen illúziónk se marad.

Nem igazán értem egyébként, miért kell az Országgyűlés idejéből ennyit áldozni egy olyan törvényjavaslat elfogadására, amely a hatálybalépése után egy héttel teljes mértékben elavulttá válik, mármint jogharmonizációs szempontból. Azt sem értem továbbá, mi indokolja a törvényjavaslat azonnali elfogadását, miért nem várta meg az előterjesztő az irányelvtervezetek végleges formájának a megjelenését, ami egyébként májusra-júniusra várható ez évben, hacsak nem az volt az indok, hogy a Postabank Posta általi megvételének a legalizálását elrendezzék, így nagy sietve. Ezért viszont nem kell egységes hírközlési törvényt alkotni, például elég lett volna a hitelintézeti törvény rövid, célratörő módosítása. Ebből a tévedésből kifolyólag, tisztelt hölgyeim és uraim, nekem az az érzésem, hogy az Orbán-kormány, most már deklaratíve is, nem Európa jövőjéhez, hanem Európa múltjához köti magát. (Tóth István közbeszól.)

Visszatérve a távközléshez: mik az uniós jogszabályok módosításának fő irányai, amikkel ez a törvény a rövid virágzása után majd ütközni fog? A fő irány: a hatályos, tehát a régi közösségi szabályozás arra törekedett, hogy a távközlési hatóságnak minden szükséges joga és hatásköre meglegyen. Aztán a tapasztalatok megmutatták: azt is meg kell határozni, hogy mire ne legyen se joga, se hatásköre. A tapasztalatok tehát azt mutatták, hogy a távközlési piaci verseny kialakulását a hatóságok túlzott beavatkozása bizony megnehezíti.

A másik fő irány pedig a dereguláció, tehát a felesleges kötelezettségek, az adminisztratív beavatkozások megszüntetése. Ezzel szemben az előterjesztő hírközlési törvényjavaslata egy olyan mindenható hatóság létrehozására törekszik, amelynek a működésére nézve a garanciák abszolút hiányoznak, a jogkör viszont szinte határtalan. A garanciák hiánya persze relatív; az előterjesztő talán éppen abban lát biztosítékot, hogy a hatóság elnökét ő maga nevezi ki hat évre, az elnök pedig aztán valamennyi tisztviselőt, így a döntőbizottság tagjait is maga nevezi ki, és bármikor lecserélheti őket.

Konkrétan: a hatóság működésével kapcsolatos garanciális szabályok hiányoznak az adatszolgáltatás, a piacfelügyelet, az alkalmazható szankciók és a szabályozói, kvázi jogalkotási hatáskörök területén. E területeken a törvényjavaslat még a hatályos közösségi joganyag garanciális szabályait sem építi be, az új irányelvcsomag nevesített, hangsúlyos garanciális előírásait pedig durván sérti.

Nézzünk tehát néhány, a tervezett közösségi szabályozásban külön tilalommal nevesített, központi jelentőségű kérdést, amiket a törvényjavaslat sorban megsért! A piacra lépés, az új szolgáltatások engedélyezése feltételeit megállapító irányelvtervezet kifejezetten kimondja, hogy a hatóságnak tett bejelentés célja a hatóság tájékoztatása arról, hogy új távközlési szolgáltató vagy új szolgáltatás jelenik meg a piacon, nem pedig az, hogy a hatóság előzetesen vizsgálgassa a jogszabályi és egyéb feltételek teljesítését.

A tervezet kifejezetten tiltja még azt is, hogy a bejelentésben a szolgáltató nevén, címén, és a szolgáltatás megnevezésén vagy rövid ismertetésén kívül további adatok közlése legyen kötelező, meg azt is, hogy a hatóság adminisztratív korlátokkal megakadályozza a versengő szolgáltatók piacra lépését. Ezzel szemben mit tartalmaz a hírközlésről szóló, itteni törvényjavaslat? Részletes adatszolgáltatást, amihez a végrehajtási rendeletben még további adatok közlése és mellékletek csatolása írható elő. A hatóság ezenkívül a legkülönbözőbb esetekben megtagadhatja a nyilvántartásba vételt, és ezzel a szolgáltatók piacra lépését, vagyis a verseny kialakulását, amiről egyébként az előterjesztő a vezérszónoklatában oly sokat mesélt.

(17.00)

Tiltja a tervezetcsomag azt is, hogy a kábeltelevíziós hálózatok létrehozására speciális tilalmak vonatkozzanak, ezzel szemben a mi törvényjavaslatunk megtiltaná bizonyos vállalatoknak bizonyos területeken, hogy kábeltelevíziós hálózatot építsenek ki, és mindezt teszik a verseny érdekére hivatkozva. Itt ezek azok a konkrét pontok, ahol tetten érhető a képmutatás is.

Tiltja végül a tervezetcsomag a felesleges papírgyártást és a túltengő piacfelügyeleti tevékenységet, valamint olyan többletkötelezettség előírását, amely semmilyen érdek védelmében vagy közérdekű céllal nem támasztható alá. Nos, ebbe ütköznek a törvényjavaslat mindenkire kiterjedő összekapcsolási szerződéskötési kötelezettségei. Mellesleg megjegyzem: az Európai Unióban ez csak a jelentős piaci erővel rendelkezőket terheli, a tervezetcsomag szerint csak meghatározott esetekben. És akkor itt vannak még a felesleges nyilvántartások, és még hosszasan sorolhatnám.

Mindezek alapján én arra kérem az előterjesztőt és képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot... - persze jó, itt még ki-ki mondja el a véleményét, de az lenne a legokosabb, ha ebben a formában nem is tárgyalnánk tovább, és megvárnánk, amíg május-júniusban az új európai uniós irányelvi szabályozás a rendelkezésünkre áll, s akkor annak megfelelően átdolgozott és tartósan EU-konform jogszabályt fogadhatnánk el.

Elnök asszony, én azt gondolom, esetleg javaslom is, hogy a mostani felvetésemet, hogy ezt a vitát tekintsük egyféle első olvasatnak vagy valami hasonlónak, vegyük esetleg ügyrendi javaslatként. Amennyiben a kormány mint előterjesztő itt még a mai nap során visszavonná az egész törvényjavaslatot, ebben az esetben az MSZP részéről én garantálom, hogy nem fogunk visszaélni a kormány felületességéből előállt helyzettel.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP padsoraiban.)