Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülünk annak, hogy a kormány is foglalkozik az áldozatvédelemmel, az áldozatok kártérítési igényeivel vagy az áldozatok kárenyhítésével, és nagyon örülünk, hogy ez a jogszabály is idekerült végre. Sokkal korábban is lehetett volna már egy ilyen tartalmú jogszabályt idehozni. Éppen már sokat vitatkoztunk mostanában a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos törvényjavaslatról, és már annak a vitájában elmondtuk négy és fél évvel, öt évvel ezelőtt azt, hogy a kormánynak nem az elkövetők kárenyhítésével vagy kártalanításával kellene foglalkoznia, hanem éppen hogy az áldozatok, a bűncselekmény áldozatainak kártérítésével, kárenyhítésével.Amikor volt az ominózus vita annak idején, amikor aztán életbe lépett, ami alapján kialakult a börtönbiznisz 2016-tól Magyarországon, már akkor elmondtuk azokat a szempontjainkat, hogy az a törvényjavaslat nem veszi figyelembe az áldozatok védelmét, nem veszi figyelembe az áldozatok kártérítési igényét, vagy esetleg a kár enyhítésére nem fordít figyelmet az állam. Azt is elmondtuk akkor, hogy ebből egy biznisz fog kialakulni, egy iparág fog rátelepedni a börtönzsúfoltsági kártalanításokra. Akkor a vezérszónoki felszólalásában Staudt Gábor képviselőtársam mondta el, és lám, mennyire meg lehetett látni azt, hogy az a törvényjavaslat, ami akkor megszületett, mennyire bántotta az elmúlt négy-öt évben az állampolgárok igazságérzetét, hogy mennyire igaza volt a Jobbik-frakciónak abban, hogy erre egy iparág fog rátelepülni, hogy ebből bizonyos emberek hasznot fognak húzni.

(13.30)

Hiszen most már nagyon jól tudjuk azt, hogy ez egy 9 milliárd forintos iparág lett, és bizony ezt a kormány egy egyszerű intézkedéssel meg tudta volna szüntetni abban az esetben, ha nem az elítéltekre kívánta volna a 9 milliárdot kárenyhítésként vagy kártalanításként fordítani, hanem a börtönök felépítésére, a börtönzsúfoltság megszüntetésére költötte volna ezt a pénzt, és párhuzamosan az áldozatvédelemmel, az áldozatoknak a kárenyhítésével, az áldozatoknak a kártalanításával kellett volna inkább foglalkozni. Igen sajnáltuk, hogy inkább az elítéltekkel foglalkozott a kormány, ezt tehát semmiféleképpen nem tudtuk támogatni, és ezért is nem szavaztuk meg annak idején azt a törvényjavaslatot, amelyre a börtönbiznisz épült.

Viszont tényként meg kell említeni azt, hogy ez a jogszabály maga előremutató, és végre egy olyan irányba mozdul el a kormány, amellyel egyet tudunk érteni az áldozatvédelem, az áldozatok támogatása szempontjából, tehát mindenféleképpen előremutató jelek vannak benne. Ez sem fogja azonban megoldani a problémát, hiszen valóban egy gyorsított eljárásról beszélünk, és valóban kiveszi az általános polgári perrendtartás szabályai közül, amire azért azt mondanám, hogy ez egy kicsit ellentmondásos is lehet  majd mindjárt erről is mondanék néhány szót , de itt az alapvető probléma az, hogy hiába gyorsítjuk fel ezt az eljárást, hogyha önmagában van egy alapeljárás, amelyen ez a gyorsított eljárás alapul, az az alapeljárás pedig a büntetőeljárás, amelynek során megállapítják valakinek, egy személynek a büntetőjogi felelősségét, hogy vane, nincse, ezt jogerősen meg kell állapítani.

Ezalatt eltelhet egy év, két év, három év, öt év, bármennyi idő, s addig a bűncselekmény áldozatává vált személy nyilván nem fogja tudni érvényesíteni azt a jogát. Az pedig, hogy iksz év után majd gyorsított eljárásban fog tudni hozzájutni, és így nem hét év, hanem hat év lesz majd, amire ő hozzájut, azt gondolom, az önmagában nem egy olyan nagyon nagy dolog, de mindenféleképpen előremutató.

Említettem azt is, hogy a Pp.-vel kapcsolatban is foglalkozni kell azzal, hogy kikerül a polgári perrendtartásból az erre vonatkozó szabály. Ezt azért tartom egy kicsit ellentmondásosnak, mert ha akkor a kormánynak annyira tetszett a polgári perrendtartás, és teljesen új polgári perrendtartást kellett csinálni, és azt pillanatok alatt így kellett keresztülvinni itt a tisztelt Ház előtt, és el kellett fogadtatni, akkor vajon most utólag ezzel beismeri a kormány, hogy az a Pp. mégis egy kicsit elhamarkodott és egy kicsit elnagyolt volt, és nem túl jók a szabályai, talán nem gyorsított az új polgári perrendtartás a régi szabályok megváltoztatásával, és talán még nehézkesebb és lassúbb, hogy egy gyorsított eljárásra már nem lehet a polgári perrendtartás szabályait alkalmazni?

Tehát én ebben látok néminemű ellentmondást, ami éppen azt mutatja nekem, hogy bizony a Pp.-vel kapcsolatban vannak problémák, és ezt azért a szakma már számtalan szinten jelezte akár a bíróságok részéről, akár az ügyvédi kamara, országos ügyvédi kamara részéről, és bizony már igazságügyi bizottsági ülésen is foglalkoztunk a polgári perrendtartás problémájával. Igenis örülünk annak, hogy az igazságügyi miniszter asszony az e heti bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy a 2020-as törvényhozási ciklusban szeretnék megváltoztatni a polgári perrendtartást, és igenis az őszi ülésszakon majd nagyobb terjedelemben fogunk foglalkozni a polgári perrendtartás módosításával. De ez a jogszabály is, és az is, hogy kikerül a Pp. hatálya alól, azt mutatja, hogy bizony vannak problémák a jelenlegi polgári perrendtartással.

Egy dologra szeretném még felhívni a kormány figyelmét: ez a 2005. évi CXXXV. törvény, az állami kárenyhítésről szóló jogszabály, amellyel kapcsolatban nem győzöm hangsúlyozni felszólalásaimban, hogy nagyon szűk az a kör, amelyet ez érint, illetve nagyon kicsi az az összeg, főleg, hogy 2005-ös jogszabályról beszélünk, és akkor is kis összegben lett meghatározva az a lehetőség, amellyel az áldozatok kárenyhítését meg lehetett oldani, ez is szűk körű volt.

Ezen is jó lenne változtatni, és akkor, amikor áldozatvédelemről beszélünk, akkor komplex módon kellene ezt kezelnie a kormánynak, tehát nemcsak az eljárás gyorsításával, hanem mellette bizonyos nagyobb összegek, keretek biztosításával is. És főleg akkor, hogyha figyelembe vesszük, hogy a börtönzsúfoltsági kártalanítások miatt a kormány, a magyar állam az adófizetők pénzéből már 9 milliárd forintot kifizetett, azt látjuk, hogy ez az összeg nincs egyensúlyban az áldozatok számára kifizetett kárenyhítési pénzekkel.

Még mindig azt mondom tehát, hogy sokkal jobban odatette magát az állam az elítéltek kártalanítása, mint az áldozatok kárenyhítése kapcsán, és ez szerintem nagyon ellentmondásos  ezen tehát mindenképpen változtatni kellene.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)