Felszólalás adatai

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között '97-ben megállapodás jött létre a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásával, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről.

(10.20)

A megállapodás megkötését követően megkezdődtek az annak végrehajtását célzó törvényhozási munkálatok, így a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló '91. évi XXXII. törvény módosítása már '97-ben megtörtént. Ez a módosítás azonban nem felelt meg teljes mértékben a megállapodásban foglaltaknak, így például a megállapodás szellemével ellentétesen nehezíteni kívánta az iskolák átadását az egyházak részére.

A polgári kormány, mint említettem korábbi felszólalásomban, vegyes bizottságot állított fel a szentszéki megállapodásban foglaltak végrehajtási kérdéseinek a tisztázására és rendezésére, különös tekintettel a szükséges törvénymódosítások előkészítésére. A vegyes bizottság világosan megfogalmazta a maga ajánlásait, amelyek a törvényhozás területét is érintik, s ezzel a munkáját valójában be is fejezte. Ezen ajánlásokon alapul többek között a '91. évi XXXII. törvény módosításáról szóló újabb előterjesztés, amit a kormány tehát elfogadott, és ez a javaslat van előttünk.

A javaslat az iskolaátadások vonatkozásában felmerült, az egyházak által sérelmezett gondot is orvosolni kívánja, másrészt viszont a gyakorlatban felmerült problémák megoldása érdekében lehetővé kívánja tenni az egyházak pénzbeni kártalanításának szélesebb körű alkalmazását, a volt egyházi ingatlanok természetbeni átadása helyett. Természetesen a pénzbeni kártalanítások a továbbiakban is csak hitéleti vagy más közcélú ingatlanok létesítésére fordíthatóak. Valamint előírja a javaslat az átadásra váró volt egyházi ingatlanok megfelelő karbantartási kötelezettségeit is. A javaslat egyidejűleg rendelkezik más idejétmúlt törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről.

Tisztelt Elnök Úr! A javaslattal kapcsolatban ellenzéki képviselőtársaim öt módosító javaslatot terjesztettek elő, a következők szerint. Az első módosító indítvány javasolja, hogy az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója részére, a karbantartásból eredő költségeik megtérítésére, a 9. § (1) bekezdésében említett, az ingatlan átadásáról szóló határozat rendelkezzen, mivel az ehhez e kötelezettséghez szükséges pénzügyi fedezettel az önkormányzatok nem rendelkeznek. A második Hegyi Gyula képviselőtársam módosító indítványa: az önkormányzatok karbantartási kötelezettségére vonatkozó 2. § elhagyását javasolja, arra hivatkozik, hogy az csupán feszültségkeltésre alkalmas. A harmadik javaslat Szabados Tamás és Csizmár Gábor képviselőtársainktól származik, ezek szerint a '91. évi XXXII. törvény iskolaátadást megnehezítő 2/A. §-ának hatályon kívül helyezése nem indokolt, figyelemmel az Alkotmánybíróság 4/93-as határozatára.

Végül: Lamperth Mónika képviselőtársam ugyancsak az előbbiekben említett 2/A. § hatályon kívül helyezését ellenzi; javasolja továbbá, hogy amennyiben a karbantartás megfelelőségének kérdésében az érintett felek nem értenek egyet, akkor az átvevő kezdeményezheti a NKÖM-nél a karbantartáshoz szükséges pénzügyi fedezetnek a következő évi költségvetésben történő biztosítását. Az önkormányzat akkor köteles az átvevő által igényelt karbantartást elvégezni, ha az ehhez szükséges fedezetet az Országgyűlés biztosította.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok támogatását nem tartjuk indokoltnak a következők miatt. A volt egyházi tulajdonú ingatlanok, amelyek 2011-ig átadásra kerülnek az egyházak részére, jelenleg az esetek túlnyomó többségében önkormányzati, kisebb részben állami tulajdonban vannak. A már többször hivatkozott Ptk. 99. §-a alapján: "A tulajdonos jogosult a dolgokat használni, és a dolgokból folyó hasznokat szedni, viselni a dologgal járó terheket, és a dologban beállott azon kárt, amelynek a megtérítésére senkit sem lehet kötelezni."

Amikor az ingatlanok az egyház részére kormánydöntéssel átadásra kerülnek, az egyházi törvény 9. § (2) bekezdése alapján, a hivatkozott 9. § (1) bekezdése szerint az ingatlan ügyét rendező határozatban: "a kisajátítási eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával rendelkezni kell a helyi önkormányzat tulajdonjogának, illetve kezelői jogának megvonásáról, az ingatlan birtokba adásának időpontjáról, az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának és egyéb, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultjának kártalanításáról". A 10. § (1) bekezdése értelmében: "a kártalanítást úgy kell meghatározni, hogy az ingatlan használójának a megfelelő elhelyezése biztosítható legyen". A hivatkozott paragrafus (2) bekezdése ugyanakkor lehetőséget biztosít a saját pénzeszközből végzett értéknövelő beruházás megtérítésére is.

A javaslatban szereplő karbantartási kötelezettség tehát nem haladja meg az úgynevezett rendes gazdálkodás kereteit, amely a Ptk. kommentárja szerint például az időszakonkénti festést, mázolást, a különféle hibák kijavítását foglalja magába. Természetesen ugyanez alkalmazható arra az esetre is, ha a volt egyházi ingatlan valamely ok következtében nem ment át állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba. Ezen ingatlanoknál általában a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a kezelő, az önkormányzat az ingyenes használó, kivéve például a nagyobb városi bérházakat. Ezen esetek leginkább a Ptk. szerinti haszonélvezettel analógok, a Ptk. nevesíti is a haszonélvező rendes gazdálkodás szabályai szerinti kötelezettségét.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, '97. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdése szerint - idézem -: "a helyi építészeti örökség értékeinek a feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének a biztosítása a települési önkormányzat feladata". A műemlékről szóló '97. évi LIV. törvény 30. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat gondoskodik a tulajdonában lévő műemlék védelméről, fenntartásáról és méltó hasznosításáról, ugyanakkor kiemelt vagy országos jelentőségű műemléki feladataihoz a központi költségvetésből támogatásra tarthat igényt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre tekintettel véleményünk szerint nem indokolt az ingatlanrendezésre fordított költségvetési keretekből fedezni a volt egyházi ingatlanok karbantartását, mivel véleményünk szerint ez egyrészt nem jelent többletköltséget a jelenlegi tulajdonosoknak, kezelőknek, használóknak. Hiszen az előbb az általam ismertetett jogszabályok egyébként is tartalmazzák ezen kötelezettségeket vagy az állami támogatás lehetőségét például a műemlékeknél; másrészt az ingatlan átadásakor a tulajdonosok, kezelők, használók jogosultak egyrészt a megfelelő elhelyezésre, másrészt az értéknövelő beruházásaik megtéríttetésére.

Ezen összegek véleményem szerint értelemszerűen magukba foglalják az ingatlanra fordított költségeket, így adott esetben felmerülhetne például a többszörös kártalanítás, s ezzel összefüggésben a jogalap nélküli gazdagodás eshetősége is fennforoghat. Ezenfelül még külön karbantartási költség fizetése a volt egyházi ingatlanok után véleményem szerint diszkriminatív lenne az e körbe nem tartozó ingatlanok tulajdonosaival, illetve birtoklóival szemben, akik alapesetben semmilyen támogatást nem vehetnek igénybe az ingatlanuk fenntartására vonatkozóan. Ez felvethetné a tulajdoni formák egyenjogúsága alkotmányos alapelveinek a sérelmét is.

Tisztelt Elnök Úr! Az előbbiekre tekintettel ugyancsak nem tartjuk indokoltnak a javaslatban szereplő 2. § elhagyását sem. Véleményem szerint az egyházi ingatlanrendezési törvény végrehajtását a hatályban lévő 2/A. § nem akadályozza; s az iskola célú ingatlanok vonatkozásában az átadási gyakorlatot e törvény hatályon kívül helyezése sem változtatná meg. A javaslattal kapcsolatban beterjesztett módosító javaslatok azonban véleményem szerint jogi szempontból nem helytállóak, mivel álláspontjuk szerint az egyházi törvény többi rendelkezése, illetve a javaslat indoklásában hivatkozott 4/93-as alkotmánybírósági határozat az önkormányzati iskolák számára nem jelent elegendő garanciát az egyházi igénylés esetén.

(10.30)

Ezzel kapcsolatban az az álláspontunk, amely már a javaslat eredeti indoklásában is szerepelt, hogy ezeken túlmenően a közoktatási törvény előírásai széles körű garanciát jelentenek az állami, önkormányzati el nem kötelezett oktatás mint állampolgári alapjog biztosítására, s e törvény előírásainak a betartása az egyházi ingatlanrendezési folyamat kapcsán eleve megakadályozza a módosító javaslat előterjesztői által jelzett aggályokat. Így például a közoktatási törvény alapján iskolamegszüntetésre, átszervezésre, a fenntartói jog átadására csak akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat továbbra is megfelelő feltételeket biztosít a lakosság számára az önkormányzati iskolák igénybevételére úgy, hogy az nem jelent aránytalan terhet az iskolába járó tanulók részére. Másrészt az iskolafenntartó egyházak igen komoly sérelemként élték meg az előző ciklusban a módosítás országgyűlési elfogadását, így részükről is tehát elvi kérdés ennek a hatályon kívül helyezése.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)