Felszólalás adatai

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Már látom, hogy nagy érdeklődést vált ki felszólalásom az ellenzéki padsorokban. Nem mindig pozitív természetesen a hozzáállásuk egy ilyen felszólaláshoz. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)

Áder János részére csak annyit mondanék, hogy volt idő, amikor az országban a gazdasági növekedés üteme mínusz 19 felé irányult: 1990-93 között. Megszűnt másfél millió munkahely. Teljesen egyértelmű volt, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége kormányváltást szeretne, fel szeretné oszlatni a parlamentet. A LAÉT összegyűjtött több mint 100 ezer aláírást, és ennek alapján ki kellett volna írni egy népszavazást a parlament feloszlatására, hogy az emberek döntsenek a parlamenti képviselők helyett.

Akkor Áder képviselőtársam írt a Népszabadságban egy cikket - 1992. december közepén -, amelyben teljes egyértelműséggel kifejtette azt, hogy mindezen körülmények ellenére elkerülhetetlen, hogy egy parlament a parlamentáris demokrácia keretei között kitöltse a maga négyéves mandátumát! (Nagy taps és közbekiáltások az MSZP padsoraiból. - Dr. Szekeres Imre: Wiener a csodafegyver!) Akkor a Magyar Demokrata Fórum támogatottsága sokkal gyengébb volt, mint (Az elnök csenget.) ma a Magyar Szocialista Párté. Ma a Magyar Szocialista Párt támogatottsága valamivel jobb, mint a brit munkáspárté, valamivel jobb, mint az egyébként kormányon levő német szociáldemokrata párté, és valamivel jobb, mint számos más hatalmon levő politikai erőé.

(18.30)

Természetesen az ellenzék nagy vezetését, nagy fölényét (Zaj. - Az elnök csenget.), amelyet a közvélemény-kutatási adatok mutatnak, senki sem vonja kétségbe. Azonban alapvető követelmény az, mint előbb már említettem, hogy a parlamentáris demokráciában - hacsak valamilyen rendkívüli körülmény egy adott ország esetében nem áll fönn - a parlament kitöltse a négyéves vagy ötéves megbízatását. Ma nemcsak Magyarországon áll fenn ilyen helyzet, hanem más országokban is. Lettországban, ahol a gazdaság a leggyorsabb ütemben növekedett, 2008 utolsó negyedévében a GDP alakulása mínusz 10,5 százalék volt. Ennek ellenére, szemben azzal, amit Navracsics frakcióvezető úr ma az alkotmányügyi bizottság ülésén elmondott, még nem született döntés arról, hogy feloszlatnák a lett parlamentet, amelynek persze az az oka, hogy ha a lett köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet, utána népszavazást kell tartani, és ha a népszavazáson nem alakul ki egy többség a feloszlatás mellett, akkor az elnöknek távoznia kell a tisztségéből. Ez még egy 1922-ből származó alkotmányos szabály. (Derültség és szórványos taps az MSZP soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Teljes egyértelműséggel látnunk kell azt is, hogy valóban rendkívül magas a magyar államadósság GDP-arányosan. Azonban ez nem magyar sajátosság. Meg kell nézni a belga, meg kell nézni az olasz, meg kell nézni a görög és meg kell nézni a francia, valamint a német államadósságot is. (Zaj. - Közbeszólások a Fidesz soraiban.) A francia és a német államadósság éppúgy közel van a 70 százalékhoz, mint a magyar, mégsem mondja senki, hogy távozzon Sarkozy, távozzon Merkel. Senki nem állítja azt, hogy politikai váltásokkal ebben a helyzetben komoly eredményt el lehetne érni.

Azt is világosan látnunk kell, hogy a költségvetési hiány, amely Magyarországon valóban 2006-ban olyan magas volt, az elképzelhetetlen lenne máshol. Éppen tegnap jelent meg az a hír az Egyesült Államokban, hogy a neokonzervatív George Bush elnök egy 9,2 százalékos GDP-arányos államkincstári hiánnyal, költségvetési hiánnyal adja át a kormányzatot, és Obama elnöknek az a feladata, hogy négy év alatt ezt a 9,2 százalékot lefaragja 3 százalékra. Tehát azt lehet mondani: lehet, hogy Európában nem volt még olyan böszmeség, mint amelyet ez a kormány csinált 2006-ig, de most az önök amerikai szövetségese, George Bush, akinek a pártja melletti kampányban önök is részt vettek, ugyanezt el tudta érni, és ugyanolyan lépéseket kell az Obama-kormánynak ezen a területen végrehajtania, mint amelyet végre kellett hajtania a maastrichti kritériumok következtében a magyar kormánynak.

És milyen eszközt kívánnak önök alkalmazni? A Ház feloszlatásának azt az eszközét, amely még az 1949. évi XX. törvényből származik, mert az, hogy egy parlament kimondja önmaga feloszlását, a szocialista kamarai rendszernek, a hatalom egységén alapuló államberendezkedésnek egy sajátossága. (Derültség.) Csak 1989-ben elfelejtették kihúzni ezt a szakaszt az alkotmányból, amikor az I/1. munkabizottságban ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak. Tehát önök olyan eszközt akarnak felhasználni, amelyet egyébként elméletileg elítélnek.

Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps az MSZP soraiban.)