A felszólalás szövege:
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a kérdést, és örülök neki, hogy ön elkötelezett az önkormányzati dolgozók béremelése mellett. Remélem, hogy ez az elkötelezettség az önök pártjához tartozó polgármesterekben is megvan, és azokkal a lehetőségekkel élnek, amelyekkel az önkormányzati dolgozók bérét emelhetnék. A gyakorlat persze nem ez, hiszen a kimutatások azt mutatják, hogy az önök által vezetett önkormányzatokban nem tették meg azokat a lépéseket a polgármesterek, illetve az önkormányzatok, amelyeket megtehettek volna.
A kormány elkötelezett az önkormányzatiság támogatásában és az önkormányzatok működőképességének a javításában. Ezt mutatja az is, hogy amíg korábban az önkormányzati szféra évről évre deficittel zárta a költségvetési éveket, az elmúlt években, 2014-től folyamatosan növekvő módon plusszal zárják az önkormányzati szféra részei a költségvetési éveket.
Az önkormányzati dolgozók bérének eltérítésére, illetve az önkormányzati dolgozók bérének az emelésére az önkormányzatoknak nagyon sok lehetőségük volt, már a 2011-es törvény is lehetőséget adott arra, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a munkatehernek megfelelően, az elvégzett munka minőségének megfelelően, a végzettségnek megfelelően különböző mértékben, különböző szorzókkal, akár 50 százalékos nagyságrendben is eltérítsék az önkormányzati vezetők. A 2017-es költségvetési törvény azt is lehetővé tette, hogy az illetményalapot is az önkormányzat a 38 650 forinthoz képest más mértékben állapítsa meg. Nyilván minden önkormányzat, önkormányzati testület saját döntése az, hogy a képviselők hogyan döntenek, hogy a béralap változtatásával vagy az egyéb lehetőségekkel növelik meg a dolgozók bérét.
Itt jegyzem meg egyébként, hogy például az adminisztratív feladatok csökkentése érdekében számos új program bevezetése folyik, ilyen az ASP-rendszer is, amit önök egyébként folyamatosan támadtak, amit már egyébként most a kis önkormányzatok, ahol bevezetésre került, támogatnak, és megértik azt, hogy az adminisztratív terheik csökkentését szolgálja ez is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A közműépítés igazi nagy boomja a rendszerváltás indult el Magyarországon, és ennek egyik formája volt az úgynevezett lakossági önerős közműberuházás.
A lakossági önerős közműberuházás formájának a megteremtéséhez jött létre, illetve alakult ki az a lehetőség, amely a víziközmű-társulatok bevonását eredményezte ezeknek a beruházásoknak a lebonyolítására. A víziközmű-társulatok a település lakosságából összeálló társulatok, a település lakossága adja a víziközmű-társulatot, saját alapszabályt fogalmaz meg, saját maga választja meg a víziközmű-társulat vezetőjét. A víziközmű-társulat általában, mint ebben az esetben is, az önkormányzattal kötött megállapodás alapján végzi a beruházást.
A kezdetekben általában 40 százaléknyi állami támogatás mellett, 60 százalékban lakossági önerővel zajlottak ezek a beruházások. Ahogy az állam erősödött, ahogy a gazdaság erősödött, az állami támogatások mértéke is növekedett, különböző egyéb támogatások is megjelentek, illetve az európai uniós társfinanszírozás esetén az európai finanszírozás is csökkentette a lakosság önerejét. Így lehetséges az, hogy például az ön által elmondott nagyságrend a ’90-es években is ekkora volt, akkor is 250-260 ezer forintot kellett a csatornaberuházáshoz ingatlanonként biztosítani.
Az elszámolás kötelezettsége a társulatnak, nyilvánvalóan el kell hogy számoljon, hiszen az európai uniós finanszírozással, a felhasználással el kell számolnia fillérre, és ha a társulat megszűnik, akkor minden kötelezettsége, illetve megtakarítása az önkormányzathoz kerül át (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és amennyiben nem zárul le a lakossággal való elszámolás, az önkormányzat folytatja ezt. Még egyszer mondom: a társulat és a társulatot alkotó lakosok azok (Az elnök ismét csenget.), akik ebben a legtöbbet tehetnek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció elmondása, az interpelláció feltétele önmagában azt jelzi, hogy valahol a szíve mélyén a képviselő úr mégiscsak bízik a kormányban, hiszen az a vizsgálat, amelyre ön hivatkozik, november 20-án jelent meg az ombudsman honlapján, és a napokban érkezik vagy érkezett meg a Belügyminisztériumba. Nyilvánvaló, ha ön bízik abban, hogy ilyen gyors reakciót és ilyen gyors beavatkozást tud tenni a kormányzat az emberek érdekében, akkor ön bízik a kormányban, és ezt jól teszi, tisztelt képviselő úr. Jól teszi, hiszen az önök kormányzása alatt ebben az országban mindösszesen mintegy 3,7 millió foglalkoztatott volt, ma túl vagyunk a 4,7 millión. 741 ezerrel dolgoznak többen ebben az országban, mióta a Fidesz-KDNP kormányoz, és a munkanélküliség az időtől számolva, tehát 2010-től 60 százalékkal csökkent.
A kormány meghirdette azt, hogy mindenki, aki munkát tud vállalni, mindenki, aki alkalmas arra, hogy munkából éljen, az munkához juthasson. Ennek egy eleme, a „Segély helyett munka” program egy eleme a közfoglalkoztatás, amelyről mindig elmondtuk és mindig elmondjuk, hogy ez egy átmeneti lehetőség, átmeneti adott esetben egy közfoglalkoztatott számára, és maga a közfoglalkoztatási rendszer is átmeneti. De a közfoglalkoztatás rendszere lehetővé tette azt, hogy azok az emberek, akik kiszorultak az elsődleges munkaerőpiacról, azok az emberek, akik évtizedek gazdaságpolitikai tévedései miatt olyan területeken laknak, ahol nincs más foglalkoztatási lehetőség, ott a közfoglalkoztatásban juthattak a közfoglalkoztatotti bérhez, nem segélyből kell a családjukat eltartani. Ráadásul ezek az emberek a szűkebb közösségüknek is megbecsült tagjaivá váltak, ráadásul ezek az emberek a saját önbecsülésüket is megkapták azáltal, hogy foglalkoztatják őket, hogy közösségben vannak, hogy folyamatosan dolgozhatnak. Természetesen, ahogy mondtam, ez egy átmeneti állapot, és bízunk abban, hogy minél többen kerülnek ki a közfoglalkoztatotti létszámból vissza a munkaerőpiacra. Ezt jelzi az is, hogy amíg 2016-ban 223 ezer fő közfoglalkoztatott volt, 2017-ben várhatóan 175 ezerre csökken a létszám, és 2020-ig ez a létszám 150 ezerre fog apadni.
A közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedéséhez munkaerőpiaci képzésekkel járulunk hozzá, de ezen túlmenően segítséget adunk abban is, hogy a munkavállalás érdekében 120 nap fizetés nélküli szabadsággal, alkalmi munkával már ki tud menni a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatásból, nem veszíti el a közfoglalkoztatási jogosultságát. A közfoglalkoztatottakat álláskeresési célból munkaidő-kedvezmény illeti meg, egyszerűsített foglalkoztatás formájában részt vehetnek mezőgazdasági munkában, valamint megfelelő állásigény esetén nyílt munkaerőpiaci ajánlatokat is biztosít a közfoglalkoztatás esetében a munkaügyi kormányzat. A közfoglalkoztatott a versenyszférában történő elhelyezkedésére elhelyezkedési juttatásban részesülhet, és természetesen tovább folytatjuk a közfoglalkoztatásban alkalmazottaknak a képzési programokat is. Ezen túlmenően aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel, a foglalkoztatottak munkahelyének a megőrzésével is több mint 900 ezer embernek biztosítottuk azt, hogy ne veszítse el a munkáját.
Úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy minden olyan lépést, amelyet az ország gazdasági helyzete megteremtett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), megtettünk a közfoglalkoztatottakért, és természetesen az ombudsmani jelentést megvizsgálva a megfelelő válaszokat meg fogjuk adni. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény értelmében jövő év január 1-jétől a törvény hatálya alá tartozó széles körű szervi hatállyal megindul az elektronikus ügyintézés biztosítása. A természetes személy ügyfelek jogosultak, a gazdálkodó szervezetek, jogi képviselők pedig kötelezettek lesznek az elektronikus kapcsolattartásra. A törvény széles körben határozza meg az elektronikus ügyintézés biztosítására köteles szerveket, azon szerveket, ahol eljárhatunk, illetve egyes szereplők kötelesek eljárni elektronikusan. Ezek közé tartoznak az államigazgatási szervek, az önkormányzatok, a bíróságok, az ügyészségek, a közjegyzők, a köztestületek, végrehajtók, az ombudsman, az MNB és még egyes szolgáltatók is.
Látszik az, hogy széles körű az alanyi hatály, és ez magával vonzza azt is, hogy ezek az alanyok eltérő lehetőségekkel rendelkeznek. A szolgáltatás nyújtásához szükséges informatikai feltételeket, programokat és az úgynevezett szabályozott elektronikus ügyintézés szolgáltatásokat a kormány elkészítette, de ezenkívül ezeknek a szervezeteknek rendelkezniük kell a megfelelő minőségű informatikai infrastruktúrával és az egyedi igényeknek megfelelő szakrendszerekkel is. Az eltérő költségvetési helyzet, a felkészülés egyedi és sajátságos jellege miatt előfordulhat, hogy egyes fejlesztések, beszerezések nem állnak készen határidőre. Mindezek okán a kormány elfogadja ezt a helyzetet, illetve helyesnek tartja azt, hogy a felkészültség szintjét a kormány felmérje, és ahol egyébként önhibájukon kívül akadályozottság áll elő, azon szervezetek esetében átmeneti időre felmentést adjon az elektronikus ügyintézés teljes körű bevezetése alól.
Ez az eltérő felkészültség persze nem adhat alapot arra, hogy az elektronikus ügyintézés alól, ennek a feltételrendszernek a kialakítása alól kikerüljenek szervezetek, arra kell törekedni, hogy a felmentett szerv azon ügyekben, ahol már a rendszerei készen állnak, biztosítsa az e‑ügyintézést. Természetesen a felmentés nem lehet hosszú határidejű, azt szeretnénk, ha minél gyorsabban teljes körben az elektronikus ügyintézés bevezetésre, illetve elterjedésre kerülne. Éppen ezért a kormány a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány támogatja az előterjesztést. Köszönöm.
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Mindenekelőtt felhívnám a figyelmét, hogy Soros Györgyöt nem a kormány reklámozza, hanem Soros Györgyöt saját maga reklámozza. Soros György az, aki beszállt a magyarországi választási kampányba, és nyilván ön mint Soros támogatottja érdekelt abban, hogy a parlamentben is ez minél többször elhangozzék, és ez a fajta kampányszervezés ezzel megtörténjen. (Dr. Szél Bernadett: Orbán Viktor Soros támogatottja. ‑ Az elnök csenget.) Tudja, képviselő asszony, a parlamentáris demokráciának egyik alapelve az, hogy meghallgatjuk egymást. Ön ezt mindig számonkéri másoktól, ön viszont sosem képes befogni a száját akkor, amikor önnek válaszolnak, tisztelt képviselő asszony. (Dr. Szél Bernadett: Nem én voltam egy évig Soros-ösztöndíjas. ‑ Dr. Fónagy János: Hol volt ön? Sehol.)
Azt is el kell mondanom, hogy ha ön olyan állításokat fogalmaz meg, hogy bárki polgármestereket vagy bárkit megfenyeget, és ön ezt látja, akkor tegyen feljelentést, képviselő asszony, ugyanis az, hogy valakit megfenyegetnek, ebben az országban bűncselekmény. Lehet, hogy ön ezt még nem tudja, de érdemes lenne tanulmányozni az idevonatkozó jogszabályokat, képviselő asszony. (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Köszönöm szépen, hogy tegez, de engedje meg, hogy én ezt ne folytassam önnel szemben.
Tisztelt Képviselő Asszony! A közmunkával kapcsolatban is olyan vádakat fogalmaz meg, ami egyértelműen bűncselekmény. S amennyiben ilyen bűncselekmények derülnek ki, ezeket kivizsgáljuk, és ezekkel szemben nyilván a hatóságok a szükséges lépéseket megteszik. Úgyhogy ismételten azt javaslom önnek, hogy ezt tegye meg.
Ön közel 3 ezer polgármestert sért meg azzal, amikor kijelenti, hogy csak annak a társaságnak a tagjai közé sorolhatóak, amellyel önök választási szövetséget kötöttek, azok a polgármesterek, akik a saját közösségükért tesznek. Én ezt visszautasítom, képviselő asszony, a magyar polgármesterek nevében. (Dr. Szél Bernadett: Soha nem mondtam ilyet.) Már csak azért is, mert a magyar polgármesterek, a magyar önkormányzatok nagyon sokat tesznek azért, hogy Magyarországon a polgárok saját településükön az otthonukban éljenek, és az otthonukat valóban a sajátjuknak érezhessék.
Mánfa polgármesterére is kitért. Én is találkoztam vele, igaz, akkor ő még a Soros-terv megvalósítása ellen, a menekültek ellen, a migránsok befogadása ellen küzdött, de úgy látszik, neki is jelentősen változott a hozzáállása, és az önök pártjában próbál politikai ernyőt találni.
Mindamellett, tisztelt képviselő asszony, mi, a Fidesz-KDNP, illetve a magyar kormány a magyar polgárok oldalán állunk, és ebben a munkában, ebben a politikai tevékenységben együttműködő partnerként tekintünk az önkormányzatokra, és együtt is működünk az önkormányzatokkal. Ha ön ismerné a magyarországi önkormányzatok történetét az 1990-es megalakulástól kezdve, akkor tudhatná azt, hogy a magyar önkormányzatok a 90-es évek közepétől folyamatos gazdasági szorításban, folyamatos pénzügyi restrikcióban, folyamatos pénzügyi fojtogatásban léteztek.
(11.40)
Elmondhatom önnek, hogy például a 90-es évek közepén az önkormányzatok vagyonát eladták, az önkormányzatok az őket megillető tulajdonrészükhöz az első Orbán-kormány idején juthattak hozzá, amely jelentős segítséget jelentett az önkormányzatoknak ahhoz, hogy az akkor induló, illetve az azután induló európai uniós források pályázatához a saját önrészüket hozzá tudják tenni.
De elmondhatom önnek azt is, tisztelt képviselő asszony, hogy 2008-2009-re a kormányzati tevékenység következtében az önkormányzatok teljesen ellehetetlenültek. (Dr. Szél Bernadett: Inkább a 2010 utánról kéne beszélni.) Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint, az Állami Számvevőszék akkori megállapítása szerint mintegy 3800 milliárd forintnyi támogatást vont el az állam az önkormányzati rendszertől, ezért az önkormányzatok eladósodtak, feladatuk ellátása szinte lehetetlenné vált. Ezért döntött úgy a Fidesz-KDNP által vezetett kormány, hogy az önkormányzatok adósságát átvállalja, és visszaadja az önkormányzatok szabadságát, visszaadja az önkormányzatok pénzügyi lehetőségét ahhoz, hogy a szükséges fejlesztéseket és a polgárok érdekében a tevékenységeiket el tudják végezni.
Az önkormányzati rendszer ma stabil, az önkormányzati rendszer 2013 óta pozitív szaldóval zárja évről évre a költségvetést, az önkormányzatok számára a feladatfinanszírozás biztosítja, hogy a kötelező feladataikat ellássák, illetve az önkormányzatok részben az önerő-támogatások következtében, részben a saját gazdasági erejük növekedése következtében képesek arra, hogy újabb és újabb pályázatokon vegyenek részt. Ezt kiegészítően a magyar gazdaság erősödésével mind több belföldi forrást tudunk az önkormányzatoknak biztosítani arra, hogy fejlesszenek. (Dr. Szél Bernadett: Mi a helyzet a bérekkel? Mindjárt sztrájkolnak a dolgozók.) De nemcsak a pénzügyi támogatás a lényeges, hanem az is, hogy az önkormányzatok képesek a saját lakóközösségükben valódi közösségeket szervezni, képesek arra, hogy a polgárok érdekeit kiszolgálják. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is visszautasítom azt a megállapítását, miszerint az állam bármikor is azt mondaná vagy a kormány bármikor is azt mondta volna, hogy az önkormányzatokhoz semmi köze. A kormányzat nagyon sokat tett azért 2010 után, hogy az önkormányzatok talpra állhassanak, nagyon sokat tettünk azért, hogy az önkormányzatok az elvesztett függetlenségüket, a gazdasági szabadságukat visszanyerhessék.
Az önkormányzatok adósságállományát a kormány átvállalta, az el nem adósodott önkormányzatok pedig támogatásban részesültek azért, hogy azokat a fejlesztéseket, amelyeket ők nem végezhettek el, mert nem vettek fel hiteleket, más forrásból megtehessék.
Az önkormányzati feladatok és az állami feladatok újragondolását követően az önkormányzatoknál források szabadultak fel, mindenki jól tudja, aki az önkormányzatokban dolgozott, hogy amikor az oktatás, a köznevelés intézményeinek költségvetési vitája folyt, mindig elhangzott, hogy az államtól az iskolák fenntartására maximum 40-50 százalékot biztosít az állam, a többit az önkormányzatoknak kellett hozzátenni a működéshez. Nyilvánvalóan onnantól kezdve, hogy az iskolák fenntartása nem önkormányzati feladat, ez az összeg szabad forrásként a településeknél megmarad.
Az érdekegyeztetésről, illetve arról, hogy az önkormányzati dolgozók bérének az emeléséhez milyen kapcsolódása van a kormányzatnak, én azt gondolom, hogy ez roppant egyszerű: az önkormányzati tisztségviselők, az önkormányzati dolgozók az önkormányzatokkal állnak munkaviszonyban, az önkormányzat az, amely a bérüket meghatározhatja, és az önkormányzatok egyébként éltek is ezzel a lehetőséggel, hiszen nem csak a bértábla alapján meghatározott bérrel finanszírozzák az önkormányzatokat.
Meg kell említenem, hogy 2017. január 1-jétől az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy a bértáblát szabadon módosítsák, lehetőségük van arra, hogy a bért megemeljék. Amennyiben az önkormányzatok működési problémák elé néznek, akkor az önkormányzati rendkívüli működési támogatásból támogatást igényelhetnek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az önkormányzatok működőképességének megőrzése érdekében a kormányzat biztosítja azokat a forrásokat, amelyekből az önkormányzatok a kötelező feladataikat el tudják látni, illetve biztosítja azokat a forrásokat, amelyekből az önkormányzatok a szükséges önrészt elő tudják teremteni a fejlesztéseikhez, és ezen túlmenően természetesen az önkormányzatok a saját bevételeikkel is gazdálkodhatnak.
Az önkormányzati finanszírozás harmadik eleme azoknál az önkormányzatoknál, ahol a saját bevételek, illetve az állami támogatások nem elegendőek az önkormányzati működésre, a rendkívüli működési támogatás. Itt egyébként évről évre azt látjuk, hogy ha lassan is, de csökken a rendkívüli támogatást igénybe vevő önkormányzatok száma. Tehát a feladatfinanszírozás alapvetően elérte a célját, és beteljesítette azt a küldetését, hogy a működéshez szükséges forrásokat minden településen biztosítsa.
Az önkormányzati dolgozók béremeléséről tévedésben van, képviselő úr. Az önkormányzati dolgozók bérét az önkormányzatok maguk határozzák meg. 2017 óta egyébként az illetményalapot is maguk határozhatják meg az önkormányzatok, de hozzá kell tenni azt, hogy az önkormányzati rendszerben régóta nem az illetményalap alapján megállapított bér a jellemző, hanem az önkormányzatok, a jegyzők, a polgármesterek élnek azzal a lehetőséggel, hogy az önkormányzati dolgozók bérét eltérítsék. Ennek az eltérítésnek az alapja a munkavégzés, a munkavégzés minősége, a végzettség lehet. Tehát az önkormányzati vezetőknek lehetőségük van arra, hogy személyre szabott, egyénileg megszabott béreket biztosítsanak.
Egyébként mellékesen jegyzem meg, hogy az önkormányzati szövetségek sem feltétlenül értenek egyet a szakszervezet azon követelésével, hogy mindenki egységes bérfejlesztést kapjon. Még egyszer mondom, január 1-je óta az önkormányzatoknak lehetősége van arra, hogy akár az önkormányzati dolgozók illetményalapját is megemeljék, és ez alapján határozzák meg a béreket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! 1991 óta működik az Európai Unió területén a 112-es segélyhívó szám, amely minden tagállamban egységes elvek alapján, ingyenesen biztosítja a segítséget, a segítséget nyújtó készenléti szervekkel történő kapcsolatfelvétel lehetőségét.
A katasztrófavédelem 2012. április 1-jétől alakította ki a területi szintű műveletirányítási rendszert, amely a korábbi években a helyi szinten működő ügyeleti rendszert alapvetően átalakította. A tűzoltóságokon működő ügyeletet 22 területi szintű műveletirányító ügyelet váltotta fel, lehetőséget teremtve a rendelkezésre álló eszközök hatékony alkalmazására.
Vitathatatlan, hogy a 112-es segélyhívó működésével kapcsolatban előfordulnak hibák, azonban ez a rendszer még mindig biztosabb segélyhívónak számít, mint az azt megelőző. A 112-es rendszer digitálisan megtámogatott, többszörösen lebiztosított rendszer, ahol 15 másodpercen belül élőhangos kapcsolathoz juthatnak azok, akik segítségkérés miatt telefonálnak. Felelőtlen minden olyan elbizonytalanítás, amely a bajba jutott embereket elbizonytalanítja abban, hogy ezt a segélyhívó számot hívják.
A műveletirányítási rendszer valós időben mutatja a rendelkezésre álló erők helyzetét, elhelyezkedését, képességeit, valamint másodpercre pontosan leköveti és megjeleníti a folyamatban lévő eseményeket, így visszaellenőrizhetővé teszi azokat. A rendszer alkalmas az integrált katasztrófavédelmi tevékenység irányítására, magában foglalja az események tűzoltósági, polgári védelmi, iparbiztonsági szakterületek aspektusainak komplex kezelését is. A hívásfogadók részére a katasztrófavédelem szakmai kikérdezési protokollt állított össze, amelyet az eljárási rend rögzít is. Az állampolgári bejelentéseket szakemberek fogadják, legalább középfokú tűzoltósági végzettséggel rendelkezők kezelik ezeket a műveletirányító ügyeleteket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Visszautasítom minden vádját, illetve amit itt összehordott. Először is senki nem titkolta el a szolnoki ügyet. (Demeter Márta: De, de!) A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vizsgálatot rendelt el, lezárta, és feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen, és mind a feljelentés, illetve a nyomozó ügyészség vizsgálata után pontosan látni fogjuk, hogy mi történt Szolnokon.
Amit pedig ön önkormányzati tűzoltóság címén összehordott, annak semmi köze nincs a valósághoz. Volt önkormányzati fenntartású tűzoltóság, de a tűzoltóság mindig is egy hierarchikus rendszer volt, amelyet mindig a megyei, illetve az Országos Tűzoltó Parancsokság, illetve a katasztrófavédelem irányított. Soha nem fordulhatott elő az, hogy ‑ amit ön mond ‑ szakmai önállósággal a helyi tűzoltóvezetők döntsenek.
Parancsot teljesítenek a tűzoltók, mindig is parancsot teljesítettek. Az önkormányzatok, amikor önkormányzati fenntartású volt a tűzoltóság, annak a nyűgjét nyögték, hogy nekik kellett a fejlesztéshez szükséges források nagy részét előteremteni, mert a kormány rájuk taksálta ezt; ’97-től volt egyébként ez a rendszer. Úgyhogy az önkormányzatok jelentős pénzügyi tehertől szabadultak meg, hiszen semmiféle szakmai irányításuk nem volt, és felügyeleti lehetőségük nem volt a katasztrófavédelem és a tűzoltóság fölött. Nem is lehet, hiszen nem egy önkormányzat területén teljesít egy tűzoltó-parancsnokság, hanem sokkal nagyobb területen; mondjuk, egy tízezres város 110 ezres területen lát el feladatot.
Amit pedig ön a ruházatban mond, tisztelt képviselő asszony, az Európában elfogadott legmagasabb minőségű ruházatban dolgoznak a tűzoltók. A tűzoltógépjárművek esetében pedig elmondható az, hogy kifejezetten a magyar tűzoltók számára kifejlesztett, a fejlesztés során a tűzoltók által javasolt fejlesztésekkel megépített tűzoltóautókkal dolgozhatnak. Nyilvánvaló, az LMP más képviselője is már megtette, hogy külföldi befektetők érdekében lobbizott, nyilvánvalóan ön is a magyar gyártású tűzoltóautók ellen a külföldi vásárlás mellett lobbizik, mindezt visszautasítom. (Demeter Márta: Tessék? Nem válaszolt a kérdésre!) Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP, a kormány elkötelezett híve az önkormányzati rendszer működtetésének, az önkormányzatiságnak. Elkötelezett hívei vagyunk annak, hogy a településeken élők a település fejlődésében, a településen nyújtott szolgáltatásokban a legmesszebbmenőkig képesek legyenek a saját érdekeiket érvényesíteni.
Az elfogadott Mötv., az önkormányzatokról szóló törvény, de akár az Alaptörvény is ezt a szándékot erősíti és biztosítja. Minden magyar település önkormányzatot választ, minden magyar település polgármestert választ, és ezeknek a településeknek, ezeknek az önkormányzatoknak, az önkormányzati rendszernek a parlament a költségvetésen keresztül a működéshez szükséges forrásokat biztosítja.
A feladatmegosztás megváltoztatásával az önkormányzatok jelentős része egyetértett, sőt a köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatban számos kérés volt az önkormányzatok részéről az elmúlt években, sőt évtizedekben, hogy amennyiben az állam azt a finanszírozási rendszert tartja fenn, amelyben az önkormányzatok számára az iskolák fenntartásához szükséges forrásoknak még csak az 50 százalékát sem biztosította a kormányzat, abban az esetben az iskolai oktatást a települések nem képesek fenntartani; a szakmai felügyeletet a települések nyilvánvalóan nem voltak képesek fenntartani, ezért nagyon sok kistelepülés kénytelen volt arra, hogy az iskoláitól megszabaduljon, iskolákat zártak be. Éppen ezért az iskolai esélyegyenlőség megteremtése, az oktatás színvonalának biztosítása érdekében volt szükség arra, hogy az oktatás állami fenntartás alá kerüljön.
Amit ön az egyetemekről mondott, az az önkormányzati szinten nyilvánvalóan értelmezhetetlen, hiszen az egyetemeket az önkormányzatok soha nem működtették, soha nem tartották fenn. Az önkormányzatiság feladatait az önkormányzati törvény, illetve az Alaptörvény egészen pontosan szabályozza, és még egyszer hangsúlyozom, hogy az önkormányzatoknak az ehhez szükséges forrásokat mind a működéshez, mind a fejlesztéshez a költségvetés biztosítja is. Köszönöm a szót, elnök úr.
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön felszólalása és a költségvetési összehasonlítás azt mutatja, amit a mai napon az önkormányzatok működésével kapcsolatos felszólalásai egészében tükröztek, hogy önök nem értik, nem is értették, hogyan működik az önkormányzati rendszer, és mi is az önkormányzati finanszírozás. Ha ön azt a finanszírozást keresi, amely átfolyó finanszírozás volt, például a tűzoltóságok esetében, amikor egy önkormányzat feladatul kapta, hogy egy állami feladatot lásson el, saját maga könyvelje le, és aztán ezt a feladatot teljes egészében az állam irányítja, ha ön ezt gondolja önkormányzati szabadságnak, én azt gondolom, hogy ön nagyon nagyot téved.
Az önkormányzati döntés szabadsága az, ha vannak az önkormányzatoknak forrásaik arra, hogy a helyben szükséges programokat, a fejlesztéseket, a helyben működő intézményeket működtetni, fejleszteni tudják, közösségi platformokat hozzanak létre, hogy a közösségek összetartozását tudják segíteni, és ha az ehhez szükséges forrásokat biztosítjuk. És ezek megvannak. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma az ország különböző tájegységein különböző területeken lévő települések, különböző önkormányzatok között jelentős eltérés van gazdasági erőt tekintve, és jelentősek az eltérések az adottságokat tekintve is: vannak szerencsésebb területek, amelyek az élénkülő gazdaság következtében jelentős saját forráshoz jutnak, és vannak olyan területek, ahol ez még várat magára. De bízhatunk abban, hogy a kormány gazdaságpolitikájának következtében az ország egész területén érezhető lesz a gazdasági fellendülésnek minden jótékony hatása.
Azok a települések, amelyek kevés önerővel, kicsi bevétellel rendelkeznek, hátrányban vannak az európai uniós társfinanszírozott pályázatokon való induláskor is, hiszen önerő szükséges, hiszen előzetesen tervezés szükséges, és egyébként is, sok kistelepülésnél a pályázati cél nem olyan volumenű, hogy azt európai uniós társfinanszírozott pályázatból lenne érdemes megvalósítani. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy a kormány gazdaságpolitikájának eredményeképpen eljutottunk oda, hogy mind több belső forrás, mind több, a magyar kormány által meghirdetett forrás áll rendelkezésre fejlesztésekre, illetve olyan önkormányzati feladatokat ellátó épületek, létesítmények megújítására, amelyek máshonnan ehhez a forráshoz nem juthatnának hozzá.
Hasonló program a tűzifaprogram is, amely sokak számára rosszul rakódik össze. Ugye, a tűzifasegítséget az önkormányzatok számára nyújtja a kormányzat, pénzt nyújt a kormányzat azért, hogy a rászoruló, krízishelyzetben lévő embereknek megoldást nyújthasson a legnehezebb hónapokban.
De összességében az önkormányzati finanszírozás is lehetőséget teremt arra, hogy a működést meg tudják oldani a kistelepülések, és a működéskiegészítéshez továbbra is nyújtani fogunk támogatást belföldi források tükrében is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ezeknek a pályázatoknak, a belföldi forrású pályázatoknak a népszerűsége teljesen nyilvánvaló. És valószínűleg ez a népszerűség két fő dologból tevődik össze. Egyrészről olyan dolgokra, olyan feladatokra pályázhatnak az önkormányzatok, amelyek napi, égető feladatok, amelyek közvetlenül érzékelhetők az ott élő polgárok számára, és közvetlenül javítják az ott élők életminőségét. A másik pedig: nem elfelejtendő, hogy ezek a pályázatok egyszerű pályázatok, nem igazán igényelnek külön közreműködőt, nem igényelnek nagy szakmai tudást ahhoz, hogy ezek megpályázhatók legyenek, az önkormányzatok hivatalában dolgozó szakemberek az internetes felületek megnyitásával és azok kitöltésével jelentős forrásokhoz segíthetik így az önkormányzatokat.
Tehát az előny kettős: egyrészről olyan forrásokra lehet így pályázni, amelyeket az európai uniós társfinanszírozott programok nem segítenek, másrészről pedig könnyen megpályázhatók és könnyen elszámolhatók ezek a pályázatok. Kérem, hogy továbbra is pályázzanak rá. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Egyetértünk, ebben az országban arra van szükség, hogy az emberek nyugodtan dolgozhassanak, arra van szükség, hogy mindinkább a gazdaság teljesíteni tudjon, és a gazdaság teljesítőképességéből, a befolyó adókból az állami alkalmazottak bére emelkedhessen, és természetesen mindazok, akik a gazdaság bármely szegmensében dolgoznak, a megfelelő bért elérhessék.A magyar kormány nagyon sokat tett annak érdekében, hogy az ország teljesítőképességét figyelembe véve (Dr. Szél Bernadett: Választ! Választ kérünk!), az országot nem eladósítva a béremelések megtörténjenek. Az állami szféra számos területén bevezetésre kerültek az életpályamodellek, amelyek segítségével mind a rendvédelmi szervezeteknél, az egészségügyben, a szociális területen is jelentős béremelések történtek. Nem mondjuk azt, sosem állítottuk azt, hogy ez elég, nyilvánvalóan a bérek emelése továbbra is nagyon fontos, és az a gazdaságpolitika, az a politika, amelyet folytatunk, az meg is teremti az alapját, a lehetőségét annak, hogy a bérek tovább emelkedjenek. Megszületett a megállapodás a minimálbér folyamatos emelésével, amely kihat a gazdaság egészére, kihat az állami szektorra és természetesen kihat a magánszektorra is. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a gazdaság teljesítőképességének növekedése, a hatékonyság növekedése lehetővé tette azt, hogy a versenyszférában a bérek folyamatosan emelkedhetnek.
Az önkormányzati szektor, az önkormányzati rendszer nagyon fontos részét képviseli a magyar demokráciának, az önkormányzati rendszer stabilan és az ország polgárait kiszolgálva, a közszolgáltatásokat eljuttatva jól működik.
(13.30)
Ezt most már elmondhatjuk, bár 2010 előtt ezt nem mondhattuk el, hiszen az Állami Számvevőszék 2009-es jelentése alapján az azt megelőző hat évben az önkormányzati szektorból több mint 1900 milliárd forintnyi forrást vont ki a kormányzat, és ezzel lehetetlenítette el az önkormányzatokat, ezzel érte el azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek a saját vagyontárgyaik értékesítésére, illetve a hitelfelvételre.
2010 után, látva ezt a tarthatatlan állapotot, a kormány rendezte az önkormányzati hiteleket. Több mint 1300 milliárd forinttal biztosítottuk azt, hogy az önkormányzatok visszanyerjék a döntési szabadságukat, lehetőségük legyen arra, hogy a működést és a fejlesztéseket saját forrásokból megvalósítsák. Ezen túlmenően azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, azok egy támogatási rendszer keretén belül három év alatt mintegy 40 milliárd forint értékben hozhattak létre fejlesztéseket. (Dr. Szél Bernadett: Illetményalap, államtitkár úr!)
A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésére is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel zárhatnak.
A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.
Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A börtönépítéssel kapcsolatban a Jobbik véleménye, úgy tűnik, ellentmondásos, hiszen itt ön Kunmadaras esetében szorgalmazza a börtönépítést, a munkahelyek teremtése, illetve az esetleg munkavállalók miatt aggódik, míg 2017. október 24-én a frakcióból elhangzó szóbeli kérdés arra irányult és azt szorgalmazta, hogy ne legyen börtönkórház Berettyóújfaluban. (Dr. Lukács László György: Az teljesen más!)
(17.20)
Tehát jól látható, hogy merő politikai haszonszerzésből próbálják az embereket akár a börtönkórház ellen hangolni, vagy éppen, amikor úgy gondolják, hogy az érdekük azt kívánja, akkor a börtön megépítésével kapcsolatos kérdést teszik fel. (Dr. Lukács László György: De akkor lesz, vagy nem?)
Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország Kormánya tudja kötelességét, és tudja azt, hogy a börtönférőhelyeket bővíteni kell. Ennek az egyik legfontosabb oka az, hogy Magyarországon a bűnözés csökkentésével együtt járt az is, hogy a bűnözők börtönökbe kerültek, és itt őket meg kell óvni attól, hogy kikerülhessenek. Ehhez a szükséges túlzsúfoltságot meg kell szüntetni, és erre a kormány 2016-ban hozott egyébként egy kormányrendeletet, amelyben az építési helyeket is megjelölte. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Most igen, vagy nem?)
2010-ben indult a büntetés-végrehajtási szervezet által egy férőhelybővítési program, amely a meglévő börtönök belső átalakításával, új körletrészek kialakításával mintegy másfél ezerrel növelte a börtönök férőhelyét. Ezen túlmenően azt is elmondhatom, hogy a fogvatartottak mintegy 90 százaléka dolgozik ma a börtönökben, és reményeink szerint a börtönbővítési programban is részt fognak venni. (Dr. Apáti István: De nem ez volt a kérdés!)
A kormány eldöntötte, hogy a börtönépítést végrehajtja. Ez a határozat ma is él, tehát meg is fog történni. Köszönöm szépen, elnök úr.
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar önkormányzati rendszer a magyar politika, a pártpolitika viharában számtalanszor megjelent, és számtalan állítás hangzott el az elmúlt 28 évről. Mindezek fényében is azt mondhatom, hogy a magyar önkormányzati rendszer a rendszerváltás egyik legjobban sikerült intézménye, a rendszerváltás óta a magyar önkormányzati rendszer az, amelyik a településeken a polgárokkal közvetlenül kapcsolatot tartó helyi politika legerősebb színtere, és elmondhatjuk azt is, hogy a helyi politika, a helyi politikusok, a polgármesterek és a képviselők miután nap mint nap találkoznak a településeken élőkkel, ezért a legnagyobb megbecsülésben és közvetlen elismerésben is részesülnek a településen élőktől. A magyar önkormányzati rendszer persze nem különíthető el és nem egy külön elem a magyar élet, a gazdaság tengerében. A magyar önkormányzati rendszer működése mindig is megérezte, esetenként a magyar önkormányzati rendszert megviselte a magyar gazdaság állapota. A kezdeti, az 1990-es első egy-két évet követően az önkormányzati rendszer támogatása, a normatívák, a feladatok megszabása folyamatosan erőltetett irányt vett, egyre több feladatot, egyre nagyobb feladatokat láttatott el az állam az önkormányzatokkal, változatlanul maradó normatívával, változatlanul maradó pénzügyi támogatás mellett.
Sőt, 1996 tájékán megtörtént az, hogy az önkormányzati vagyont, a települések kiszolgálását végző energetikai vagyont az állam privatizálta, eladta, és ennek az önkormányzatokat megillető részt sem biztosította az önkormányzatoknak. Ezt az ezredfordulón az Orbán-kormány adta vissza a településeknek. S jól emlékszünk arra, hogy az ezredforduló környéke volt az az időszak, amikor az önkormányzatok saját forrásból, egészen pontosan abból a forrásból, amit a közmű-privatizációból őket megillető részt igazságosan megkaphattak és felhasználhattak, rendkívül sok fejlesztést tudtak elvégezni a településeken. Nagyon sok olyan szolgáltatás indulhatott be, amelyek a településeken élők mindennapjait javították, az életkörülményeket, a helyi életszínvonalat emelték.
(9.30)
2002 után, különösen 2004 után azonban, az országban terjedő egyre nagyobb gazdasági problémák és a rossz gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok finanszírozása is egyre súlyosabb és egyre nehézkesebb lett. Az Állami Számvevőszék 2009-es megállapítása szerint 2004 és 2009 között több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást vont el, illetve többletfeladatot rótt az állam az önkormányzatokra, ami miatt a települések először a saját vagyon felélésével, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati ingatlanok értékesítésével, majd később hitelfelvétellel próbáltak egyensúlyt teremteni. Elsősorban és nagyobbrészt fejlesztési feladatokhoz, a pályázati források megteremtéséhez, ugye, elindultak az európai uniós pályázatok, ott a saját forrás megteremtéséhez. De bizony egy idő után jó néhány településen, különösen azokon a településeken, ahol a közszolgáltatások jelentős részét az önkormányzatok biztosították, működésre is kénytelenek voltak hitelt felvenni.
Különösen nehézzé vált a helyzet a megyei önkormányzatoknál 2009 után, hiszen a költségvetési törvényben az akkori kormánytöbbség úgy döntött, hogy a megyei önkormányzatoktól elveszi az illetékbevételből addig a megyei önkormányzatoknak járó részt. Ez viszont egész egyszerűen azt eredményezte, hogy a megyei önkormányzatok havi finanszírozása a megyei önkormányzatok intézményrendszerében, az oktatási, a szociális intézményekben dolgozók bérét sem fedezte. Így a megyei önkormányzatok különösen nagy présbe kerültek, és rászorultak arra, hogy ingatlanjaikat értékesítsék, illetve hitelt vegyenek fel.
2010 után látszott, hogy az a mechanizmus, az a folyamat, ami a településekre hárítja az állam rossz gazdaságpolitikájának következményeit, ami a településekre hárítja az elvégzendő, de az ehhez szükséges forrással nem rendelkező feladatokat, nem folytatható tovább. Ezért döntenünk kellett, hogy egyfelől az önkormányzatoknak visszaadjuk a döntés szabadságát, visszaadjuk az önkormányzatiság szabadságát, és a hiteleket több lépésben a magyar kormány átvállalta. Ugye, először az 5 ezer főt meg nem haladó települések esetében, a megyei önkormányzatok esetében, majd végül teljes egészében, mintegy 1369 milliárd forint értékben vállalta át az állam a hiteleket az önkormányzatoktól.
Nagyon lényeges megjegyezni, hogy bár sokféle igény és sokféle vélemény megfogalmazódott a hitelátvállalásnál, a kormányzat nem bonyolódott abba bele, hogy az önkormányzatokat valamiféle utólagos, akár 10-15 évre visszamenő elszámoltatásba kergesse bele. Azt vállalta a kormányzat, hogy minden önkormányzat adósságát átvállalja. Néhány, talán egy tucat önkormányzat esetében, amikor kirívó volt az, hogy olyan vállalkozási célú fejlesztésekbe fektettek hiteleket, amelyek adott esetben akár többszörösen meg is térültek, azokban az esetekben vizsgálta azt, hogy átvállalja-e a hiteleket. De egyébként pártállásra és településméretre tekintet nélkül a hiteleket átvállalta a kormányzat, átvállalta a költségvetés.
Ugyanakkor gondoltunk arra is, hogy jó néhány település a szerencsés helyzete folytán nem szorult rá, hogy hiteleket vegyen fel, de fejlesztések maradtak el, hiszen hitelekből fejleszthettek volna. Illetve, valljuk be, jó néhány esetben eleve olyan volt a település adottsága, hogy nem is kaphatott volna hitelt, hiszen nem rendelkezett olyan ingatlan vagyonnal, amit a hitelintézetek megfelelőnek találtak volna. Ezek a települések egy négyéves, végül háromévesre csökkentett, redukált programban az előre megígért támogatást, 40 milliárd forintot megkapták. Ebből a 40 milliárd forintból jelentős részben pótolhatták mindazokat az elmaradt vagy elmaradni vélt fejlesztéseket, amelyeket a hitelfelvétel helyett elhagytak.
Tehát összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok szabadságát a hitelátvállalással a kormányzat visszaadta. Itt utalnék a 2000-es időszakra, amikor a gázközművagyon privatizálásából az önkormányzatokat megillető részt megkapták az önkormányzatok, itt a hitelátvállalás megtörtént. A két Orbán-kormány olyan forrásokhoz juttatta az önkormányzatokat, amelyekre azt megelőzően nem volt példa.
Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatok sem tarthatók. Nem tartható az, hogy egy-egy település a feladatellátáshoz nem kapja meg a szükséges forrásokat, és azt is át kellett gondolni az államnak, hogy milyen feladatok azok, amelyek szervezését jobbnak látja, ha központilag oldja meg. A kettőt egybevetve az új Mötv.-vel a feladatmegosztás megváltoztatása megtörtént, ahol az alapvető önkormányzati feladatok közül lényegében két nagy csoport, az oktatás, az általános iskolai és a középiskolai oktatás, valamint a szakorvosi ellátás, pontosabban a kórházi ellátás került át állami feladatba, a többi önkormányzati feladat döntően a településeknél megmaradt.
Az önkormányzatok esetében egyébként 141 önkormányzat kivételével az a forrás, ami eredetileg a köznevelési intézmények, iskolák, középiskolák fenntartását szolgálta, a helyi forrás helyben maradt. Tehát amikor arról beszéltünk évtizedeken keresztül, hogy egy általános iskolás taníttatásához az önkormányzatnak az állami normatívához 30-40, vagy akár nyilván település- és iskolanagyságtól függően 70 százalékot kellett hozzátennie, ezt a fedezetet, azáltal, hogy az önkormányzatoktól átvállalta az állam az iskolai oktatást, nem kellett átadni. Ez ott maradt, ez szabadon felhasználható forrásként az önkormányzatoknál mind a mai napig megtalálható.
Sok feladat került el vagy jó néhány feladat került el azoktól az önkormányzatoktól, amelyek térségközponti feladatot láttak el, például okmányirodát működtettek. Azonban ezek döntően nem önkormányzati feladatok, hanem jegyzői feladatok. Ez a feladatcsomag csak az okmányirodával rendelkező nagyobb önkormányzatokat illette. Egyébként úgy gondolom, hibás is összekeverni az önkormányzati rendszer feladatait ezekkel a feladatokkal. Hiszen az, hogy egy személyi igazolványt, vagy egy útlevelet, vagy egy lakcímkártyát kiadjanak egy helyi hivatalban, abszolút nem tartozik az önkormányzati feladatcsomagba.
Sőt, korábban, amíg ez az okmányirodával rendelkező települési hivatalok feladata volt, 10-17 százalékban, okmánytípustól függően a helyi önkormányzat finanszírozta az állami okmánykiadás költségeit is. Természetesen ma ez a költség is megmarad a településeken.
Úgy gondolom, hogy a feladatrendszer korrekciója egyfelől tisztább képet hozott létre, a feladatokat, az állam és az önkormányzat által ellátandó feladatokat jól elkülöníti, és forrásokat hagyott a településeken.
Hiszen, ahogy mondtam, mintegy 140 önkormányzat kivételével nem kell az átadott feladatok után forrást átadni. Így tehát elmondhatjuk azt, hogy a hitelátvállalással, a feladatátalakítással az önkormányzatok helyzete stabilizálódott. Ezt segíti elő a feladatfinanszírozás, az a feladatfinanszírozási rendszer, amely az adott feladathoz a szükséges forrást hozzárendeli.
A hármas egység ma elérte azt, hogy az önkormányzati rendszer immár harmadik éve, illetve 2013 óta nem negatívan, hanem pozitívan zárja a gazdasági éveket. Elmondhatjuk azt, hogy a működés az önkormányzati költségvetések stabilitása biztosított, egyfelől a feladatfinanszírozás által biztosított forrásokkal, másrészt a helyben megteremtett, adott esetben a beszámítással megteremtett forrásokkal. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol különösen hátrányos helyzet van, egy kiegészítő mechanizmus segítségével pályázat útján minden évben biztosítani tudjuk a működéshez szükséges forrásokat. Elmondhatjuk azt, hogy egyébként erre a pályázatra évről évre egy kicsit kevesebben pályáznak, és alacsonyabb összegekkel is pályáznak. Tehát összességében a rendszer jól működik.
Ahhoz, hogy a feladatfinanszírozás teljes egészégben kiteljesíthető legyen, ahhoz, hogy valóban differenciáltan is meg tudjuk mondani azt, hogy a feladat, mondjuk, a zalai aprófalvakban vagy a főváros környékén mennyibe kerül, ehhez egy nagyon jó és a kor színvonalának megfelelő informatikai hálózat, informatikai egység is szükséges. Ennek kiépítése is megtörtént.
Az ASP-rendszer segítségével az önkormányzatoknak biztosítani fogjuk, biztosítani tudjuk azt, hogy mindig a törvények aktuális, napi állapotának megfelelő, legkorszerűbb informatikai rendszerben tudjanak dolgozni.
Ugyanakkor egy olyan adatbázist, egy olyan adattárházat hozunk létre, amelyet az önkormányzatok is tudnak használni, a kormányzat is tudja használni, és a valóságban fel tudják mérni azt, hogy a saját helyzetük az ország más területén lévő településekhez képest milyen.
(9.40)
És amikor a költségvetési vita folyik majd, amikor ez a rendszer beindul, akkor a költségvetési vitánál már a tényleges és napi adatokban tudnak akár az önkormányzati szövetségek, akár az önkormányzatok, akár pedig a kormányzat érvelni azért, hogy a megfelelő támogatást az önkormányzatok megkaphassák.
És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az Mötv. elfogadásával a Fidesz-KDNP kétharmados többsége eldöntötte azt méghozzá, úgy gondolom, hosszú évekre, évtizedekre eldöntötte azt , hogy a magyar önkormányzati rendszer alapja az, hogy minden településen önkormányzati képviselők és minden településen polgármesterek képviselik a helyi közösségek érdekeit, és ők azok, akik a helyi közösség alapszolgáltatásaihoz, illetve a fejlesztésekhez szükséges koncepciót megalkothatják, és az ehhez szükséges források fölött gazdálkodhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy azért néhány dologra mindenképpen vissza kell térni, és néhány dolgot mégiscsak rendezni kell. Egyfelől az ellenzéki felszólalók részéről két állítás fogalmazódott meg és fogalmazódik meg folyamatosan. Az egyik az, hogy az önkormányzatoktól az állam feladatokkal vett el, a másik megfogalmazás pedig az volt, hogy érdemben nem is vett el az állam az önkormányzatoktól feladatot. Egyébként azt gondolom, hogy valahol abban a másik állításban, amit a Jobbik részéről Hegedűs Lorántné fogalmazott meg, van nagyobb igazság.
A feladatmegosztás megváltoztatása során a legnagyobb mértékben, ami az önkormányzati hatáskört érintette, a köznevelés, az alapfokú, illetve a középfokú oktatás állami átvállalása, a fenntartás átvállalása volt. Hegedűs Lorántné képviselő asszony azt mondta, hogy ő olyan önkormányzati rendszert szeretne, ahol az önkormányzatok maguk dönthetik el azt, hogy milyen oktatási rendszert működtetnek, és minden település dönthesse el, hogy milyen oktatási rendszert működtethessen. Én úgy gondolom, ez egyértelműen a kormányzat véleménye, de szerintem az oktatási szakértők véleménye is, hogy ez aztán egy abszolút tragikus helyzetet hozna létre. Nem lehet 3200-féle oktatási rendszert vinni az országban. Sosem volt ilyen egyébként. Amikor az önkormányzatok voltak a köznevelési intézmények fenntartói, akkor ők egy állami feladatot láttak el, az állam által megszabott tantervekkel, az állam által megszabott óratervekkel. Tehát alapvetően egy központi oktatáspolitikában fenntartóként jelentek meg az önkormányzatok, és mint fenntartók az elmúlt évtizedek kormányzatainak hibáiból nem kapták meg a fenntartáshoz szükséges forrásokat, mindig a saját bevételükből kellett hozzátenni hol 30 százalékot, hol 60 százalékot. Minél kisebb volt az iskola, annál nagyobb arányban kellett ezeket kipótolni.
Éppen ez a költségvetési különbözet, amelyet egyébként az önkormányzatok maguknál tarthattak a feladat megváltoztatását követően, tehát amit addig az oktatásra kellett fordítani, az megmaradt ezeknél a településeknél, tehát növelte a költségvetés mozgásterét a településeken. Azt állítani, hogy az önkormányzatok nehezebb gazdasági helyzetbe kerültek, hogy az önkormányzatok forrásait a kormányzat 2010 után elvonta, teljes tévedés vagy szándékos félrevezetés, hiszen már beszéltünk róla, hogy egyfelől a hitelátvállalás egyáltalán visszaadta a működés lehetőségét. A feladatfinanszírozás bevezetése, illetve a feladatmegosztás megváltoztatása pedig biztosítja azt, hogy az önkormányzatok működni tudnak.
Az nem vitatható és abban egyetértünk, hogy a fejlesztésekhez, az önkormányzati infrastruktúra bővítéséhez további források szükségesek. Ezek ma nagyobb részben csak pályázatok formájában érhetők el. Egyébként ezek ma nagyon jó részben a TOP-os pályázatokon akár a kistelepülések részéről is elérhetők, és ezek pártállástól függetlenül elérhetők, ugyanakkor egyre több az a belföldi forrás, például a Belügyminisztérium által meghirdetett pályázatokon, amikor a kistelepülések a napi problémáik megoldásához, az intézményeik karbantartásához, felújításához forrásokhoz juthatnak. S az sem igaz, hogy ez párthoz, pártálláshoz kötött lenne. Elég, ha csak a tavalyi év végére visszautalok, amikor 16-17 milliárd forintnyi támogatás jutott az abban az évben pályázatot benyújtó településekhez, és a legkisebb települések is akár 5, 15, 30 millió forintot nyerhettek el intézményfenntartásra, intézményfelújításra vagy éppen útépítésre. Szó nincs tehát arról, hogy az önkormányzatoktól a kormányzat forrást vonna el, és különösen nincs szó arról, hogy az önkormányzatokat bármilyen módon pártállás szerint vagy bármilyen más okból megkülönböztetnénk.
Visszatérve a köztisztviselői illetményalapra: Dömötör Csaba államtitkár úr állítása teljesen helyénvaló, hiszen az önkormányzatok mindig is tudták szabályozni a köztisztviselőik bérét. Egyébként ma is vita van a sztrájkot hirdető szakszervezet és az önkormányzati érdekszövetségek között, hiszen a nyolc önkormányzati érdekszövetségből hét azt mondja, ők úgy képzelik el a béremelést, hogy az ne legyen kötelezően meghatározott illetményalappal. Ők azzal egyetértenek, hogy 2017. január 1-jétől az illetményalapot az önkormányzatok saját maguk is meghatározhatják, de ők nagyobb szabadságot látnak abban, hogy továbbra is akár személyi bérrel, akár az illetmény eltérítésével a dolgozóikat a munkavégzés színvonalától függően tudják többletjövedelemmel támogatni. Amikor a szakszervezet száz-egynéhány önkormányzati hivatal sztrájkjáról beszél, akkor azért érdemes felfigyelni arra, hogy ezen hivatalok részben nagyobb hivatalok, olyan dolgozók sztrájkolnak, akik egyébként nem a bértáblázat szerinti bérezésben részesednek, hanem annál lényegesen magasabb béreket kapnak. Ez egyértelműen jelzi, hogy ez a sztrájk sokkal inkább politikai jellegű, mint valóban a bérhez kapcsolódna.
S még egyszer hangsúlyoznám: a szakszervezettel ellentétben az önkormányzati érdekszövetségek, amelyekkel egyébként rendszeres és formális érdekegyeztetési fórumokat tartunk, és ezeken rendszeresen el tudják mondani és el is mondják az önkormányzati érdekszövetségek, amelyek gyakorlatilag lefedik a teljes magyarországi önkormányzati rendszert, a véleményüket az önkormányzati törvényről és a finanszírozásról is. Tehát az ő véleményük egyértelműen az, hogy jó az, hogy az önkormányzatok maguk dönthetnek az illetményalap mértékéről, emellett ők szabadon szeretnének a dolgozók bérének eltérítéséről, illetve a személyi bér megállapításáról dönteni, tehát ezt a szabadságot mindenképpen szeretnék megoldani.
Természetesen az önkormányzati szövetségek is szeretnének többletforrást ahhoz, hogy tovább tudják a béreket emelni, ez nyilvánvaló. Én azt gondolom, hogy ez minden esetben igaz. Az lenne a jó, ha minél több forrást tudnánk arra biztosítani, hogy a bérek emelkedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitanap címében a megfogalmazás úgy hangzik, hogy „Változás kell Magyarországon!” Megnyugtatok mindenkit, hogy változik Magyarország, méghozzá jó irányba változik Magyarország.2010 után megkezdődött egy olyan gazdasági felzárkózás, amikor az ország, az ország vezetése saját kezébe, a magyarok kezébe vette az ország gazdasági, társadalmi irányítását. Ennek az önállóságnak minden feltételét megteremtettük. Megteremtettük a pénzügyi feltételeit, megteremtettük az ország pénzügyi függetlenségének a feltételeit. Az idő változásával és a kihívások változásával a sorsunk kézben tartásához szükség van arra, hogy a biztonságunkat is saját magunk teremtsük meg. Úgyhogy megnyugtatok mindenkit, aki a vitát figyelemmel kísérte, és aki figyelemmel kíséri, kísérte a politikát, az elmúlt négy vagy nyolc évet, hogy mindaz a változás, ami szükséges ahhoz, hogy ez az ország gazdagodjon, hogy a polgárok otthonuknak érezhessék Magyarországot, ez a változás folyamatban van, tovább fog folyni és meg fog történni.
A gazdaság teljesítőképessége lehetővé tette azt, hogy nem hitelekből, nem külföldi forrásból életpályamodellek indulhattak el, a gazdaság teljesítőképessége lehetővé tette azt, hogy emelkedett az emberek bére, megtörténhetett az, hogy rekordmértékben emelkedett a reálbér Magyarországon, és nemcsak az állam beavatkozásának, nemcsak a kormány tevékenységének következtében, hanem a piaci folyamatok kényszerítették ki. De ezek a piaci folyamatok, a gazdaság erősítése egyértelműen az emberek erejéhez, az emberek szorgalmához és tehetségéhez kapcsolódik. A magyar emberek azok, akik garanciái a változásnak. A magyar emberek azok, akik garanciái annak, hogy az országban mindazt a szükséges feltételrendszert kialakítsuk, illetve javítsuk, ami ahhoz kell, hogy valóban a XXI. századnak megfelelő minden szolgáltatás a lehető legmagasabb színvonalon elérhető legyen, és hogy minden szolgáltatást minden településen elérhessenek az emberek.
Megkezdődött az egészségügy infrastruktúrájának, hátterének teljes átalakítása. Kórházak szépültek, épültek, eszközökkel bővültek. A háziorvosi szolgáltatáshoz, a háziorvosi szolgálathoz nagy állami támogatással, praxistámogatással járul hozzá a kormányzat. A mentőállomások sorban újultak meg, a mentőgépkocsik sorra újulnak meg. Az önkormányzatok számára biztosítottuk a gazdasági szabadságot, megszabadítottuk az önkormányzatokat a hitelállománytól, lehetőséget teremtünk, teremtettünk folyamatosan arra, hogy belföldi magyar forrásokból és európai uniós támogatásokból is fejlesztésekhez kezdhessenek, nyilván nem öncélúan, hanem azért, hogy a településeken élő polgárok a lehető legjobb szolgáltatásokat megkaphassák.
Az önkormányzati törvény átalakításával, az önkormányzati rendszer finanszírozásának átalakításával stabilizáltuk, és azt gondolom, hosszú időre biztosítjuk is azt, hogy az önkormányzatok gazdálkodhassanak, és biztosítjuk azt, hogy minden településen minden önkormányzati ciklus végén új képviselőket, új polgármestereket vagy éppen a régieket választhassák újra az emberek. Tehát a változás folyamatban van, a változás egy olyan folyamat, amelynek fő hajtómotorja a magyar polgárok tevékenysége, szorgalma és akaratereje.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen elnök úr és a Ház vezetésének a munkáját. Nekem adatott az a lehetőség, hogy a kormány képviseletében ebben a ciklusban utolsóként szólaljak fel. Köszönöm a Ház minden munkatársának a munkáját természetesen, és köszönöm képviselőtársaimnak, kormánypárti frakciótársaimnak, de természetesen az ellenzéki képviselőtársaimnak is azt, hogy részt vettek ebben a négyéves ciklusban ebben a közös munkában, és mindenkinek sok sikert kívánok a választáshoz. Jó munkát! Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)