Felszólalás adatai

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy jelentőségű törvényjavaslat módosító indítványainak a szavazásához érkeztünk. Ennek a törvényjavaslatnak a kiemelt fontosságát a vita is igazolta. Engedjék meg nekem, tisztelt Országgyűlés, hogy a vita súlyponti kérdéseire most reagáljak. E kérdések a főtisztviselői rendszer bevezetése, a vagyonnyilatkozati rendszerhez kapcsolódó garanciák, valamint az illetményreform bevezetésének gyorsítása.

Tisztelt Országgyűlés! Éles megfogalmazások hangzottak el a főtisztviselői kar kialakításával kapcsolatban, amelyhez kötődően az ellenzéki képviselők klientúra létrehozásáról és politikailag függő rendszer kialakításáról beszéltek. Hangsúlyozom, hogy itt nem valamilyen magyar újításról van szó, a főtisztviselői kar intézménye a Lajtán túl számos országban ismert, elfogadott és szükségesnek ítélt jogintézmény. A stratégiai gondolkodású, szakmailag kiemelkedően felkészült közigazgatási szakemberekből verbuválódó főtisztviselőkre, s a hasonló funkció miatt a központi tisztikarra ma már minden modern és hatékonyan működő közigazgatásban szükség van. Mindezek alapján a magas színvonalú szakmaiság igénye fogalmazódik meg velük szemben, nem pedig a politikai lojalitás kívánalma.

A rendelkezési állomány a szakmai elit stabilitását hivatott biztosítani. Egyetlen közigazgatás sem engedheti meg magának, hogy a drága pénzen kiképzett, felkészült szakmai elitet négyévenként lecserélje. A miniszterelnök szerepe a főtisztviselői kinevezésekben nem példa nélküli, több országban, ahol ezt már korábban bevezették, hasonló szerepköre van.

Az előzőekhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy többen kifogásolták a főtisztviselői díjazás tervezett mértékét. Az iparban, a kereskedelemben, a bankszférában szinte senki nem vitatja a meghatározó menedzseri réteg kiemelt anyagi megbecsülését. Ne feledjük azt sem, hogy ez az egyetlen személyi kör a magyar közigazgatásban, akiket egyetértésük nélkül egyik napról a másikra át lehet helyezni a különböző kormányhivatalok között. Ezt a szigorú kötelmet, tisztelt Országgyűlés, álláspontunk szerint megfelelően honorálni kell.

Az általános és a részletes vita során, valamint a bizottsági vitákban visszatérően elhangzott, hogy nem tisztázott, hány embernek kell majd ténylegesen vagyonnyilatkozatot tennie, emellett többen felvetették a rendszer működéséhez kapcsolódó garanciák hiányát. Úgy gondolom, hogy az érintettek számát 300-400 ezerre - tehát 300-400 ezerre - becsülők nem voltak figyelemmel arra, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem általános kötelezettség a törvényjavaslat szerint, nem terjed ki mindenkire, csak a törvény által taxatíven felsorolt körre és a velük közös háztartásban élő közvetlen hozzátartozókra vonatkozik. Arra figyelemmel, hogy vagyonnyilatkozatot csak a döntéshozatalban érintetteknek kell tenniük, e kötelezettség mintegy 22 ezer vezetőt, valamint döntést hozó köztisztviselőt, továbbá közel 3400 rendvédelemben dolgozó vezetőt érint. Ha a családtagok számát is figyelembe vesszük, még így is töredéke ez a szám annak a számnak, ami az ellenzék több képviselője részéről a vitában helytelenül, pontatlanul elhangzott.

Az ellenzéki képviselők legfőbb kifogása a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban, hogy ez feltehetően nem alkalmas a korrupció felszámolására, így nem éri el célját, miközben alkotmányossági aggályokat vet fel. A vagyonnyilatkozat, tisztelt Országgyűlés, valóban nem csodafegyver a korrupció elleni harcban, csupán egy eszköz, de úgy gondoljuk, elég hatékony, és az első komoly lépés ez irányban. Társadalmi igény van arra, és ez a társadalmi igény érezhető, hogy a törvénymódosítással érintett személyi kör vagyoni viszonya, vagyongyarapodása átlátható legyen, s ennek a társadalmi igénynek meg kell felelnünk. Vagyis nem öncélú az új jogintézmény bevezetése. Nem véletlen, hogy ennek intézményesítésére számos OECD-országban sor került, ott is korrupcióellenes eszközként vezették be. Mi is azt valljuk, amit az egyik ellenzéki képviselő mondott a vita során, hogy a köztisztviselők túlnyomó többsége tisztességes, ezért azt gondolom, hogy nincs mitől tartani a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség miatt.

A garanciák tekintetében szeretném kiemelni, hogy több e körbe tartozó módosító indítvány támogatásával az e körbe tartozó követelmények még tovább erősödtek. Szűkült a vagyonnyilatkozat-tételben érintettek köre, s eljárási határidők beiktatásával érvényesülnek a jogbiztonság követelményei.

(19.30)

Azt is szeretném megjegyezni, hogy a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába a munkáltató nem tekinthet be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban olyan ellenvetések, ellenvélemények is felvetődtek, amelyek a közszolgálati ellenőrzési hivatal tervezett létrehozását bírálják. Ehhez kapcsolódóan arra szeretnék rámutatni, hogy új feladatként országosan nagyszámú nyilatkozat kezelése válik szükségessé. A köztisztviselők munkáltatóitól nem várható el, hogy bizonyítékokat, adatokat szerezzenek be, ha indokolatlan vagyongyarapodás gyanúja merül fel. Az ellenőrzés lefolytatását egy független, felkészült szakmai apparátussal rendelkező hivatalra kell bízni.

Több képviselő is felvetette a vita során, hogy gyorsítani kellene az illetményreform bevezetését. A kormány az e körbe tartozó javaslatokat kellő alapossággal mérlegelte, és olyan döntés született, hogy a korábbi négy lépcsőből álló bevezetés ütemezése kerüljön felgyorsításra. Ennek eredményeként már az első lépcsőben, 2001. július 1-jétől bevezetésre kerül az összes szorzóemelési intézkedés 70 százaléka, és a fennmaradó rész bevezetéséről az Országgyűlés ez év végéig fog dönteni. Ennek köszönhetően ez év július 1-jétől az illetményszorzók átlagosan közel 50 százalékkal és a teljes körű bevezetést követően csaknem 70 százalékkal emelkednek. Úgy gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy e gyorsítással már rövid távon is érdemben érzékelhető lesz az életpályaprogram kedvező hatása mind a köztisztviselők, mind a rendvédelem személyi állománya körében.

Tisztelt Országgyűlés! Minderre a központi költségvetés bruttó kiadásként mintegy 150 milliárd forintot fordít.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjak a tisztelt Háznak azért, hogy felelősségteljes indítványaikkal és hozzászólásaikkal segítették a kormány által benyújtott törvényjavaslat megalkotását. A kormány bízik abban, hogy a törvénymódosítás elfogadásával hazánk európai uniós csatlakozása előtt megteremtődnek és stabilizálódnak az egységesebb, hatékonyabb közszolgálati rendszer alapjai.

Tisztelt Országgyűlés! Biztosak vagyunk abban, hogy az új intézmények bevezetésével, valamint az illetményrendszer reformjával megteremtjük a köztisztviselői kar számára a kiszámítható és tervezhető, anyagi és szellemi értelemben egyaránt megbecsült közszolgálati életutat.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, azt támogassák és fogadják el.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)