Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt egy megjegyzés: Őry Csaba képviselő úr pártpolitikussá vedlett szakszervezeti vezetőkről beszélt az imént. Nos, Őry képviselő úr, mi együtt alakítottuk meg annak idején a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét, és mind a ketten csak utána lettünk pártpolitikusok. De hadd tegyem hozzá, ön még vezetője is volt a Liga-szakszervezeteknek, tehát ön legalább annyira szakszervezeti vezetőből lett pártpolitikus, mint azok, akik a másik oldalon ülnek. Úgyhogy én azt javaslom mindenkinek, mind a két oldalon, hogy a mondanivalóval vitatkozzunk, és tegyük félre azt, hogy az illető mit csinál, amikor kimegy ebből a teremből. Ez az egyik megjegyzésem.

A másik megjegyzésem, meg kell ismételnem azt, amit már Benedek képviselő úr mondott arra, amit Sümeghy képviselő úr mondott: Szekeres Imre valóban fölvetette a minimálbér emelésének gondolatát, nem frakcióvezetőként, hanem bizottsági elnökként; de ami ennél fontosabb, nem kormánypárti képviselőként, hanem ellenzéki képviselőként tette ez a javaslatot; én egyébként nem is helyeslem, hogy ezt a javaslatot tette, ezt meg is mondtam annak idején a nyilvánosság előtt is egy rádióriporternek. A dolog érdeme azonban az, hogy függetlenül attól, hogy ki mondja, egy olyan minimálbér-emelés meghirdetése és keresztülvitele, egy olyan mértékű és olyan időzítésű minimálbér-emelésnek, aminek az adott munkaerő-piaci és versenyképességi helyzetben nincs meg a létjogosultsága, az az adott gazdaságnak árt. Nagyon népszerűtlen ezt mondani - nem véletlen, hogy ezt nagyon kevesen, legalábbis a politikai szférában nagyon kevesen mondják, a szakemberek között a nagy többség ezt mondja -, de az árt, és ezért én a magam részéről merem azt mondani, hogy nem helyes.

A két percem lejárt, úgyhogy annak ellenére abbahagyom, hogy az elnök úr még nem figyelmeztetett.