Felszólalás adatai

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor 1997-ben megalkottuk az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt, akkor az volt a célunk, hogy minden évben még a költségvetési időszak előtt helyzetképet, helyzetértékelést, folyamatokat lássunk, hogy milyen irányok zajlanak az agrárgazdaságban. Többé-kevésbé ez a törvény be is töltötte ezt a szerepét, ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy hosszú távú agrárgazdasági stratégia emellett nem született.

Ennek a törvénynek a legnagyobb hátránya az volt, hogy nem 1990-ben született meg, amikor is egy hosszú távú agrárstratégia mentén talán sokkal könnyebb helyzetben lennénk most, amikor a mostani feladatokra kell megoldást találnunk. Most már látjuk, hogy jó és hosszú távú agrárprogramra van szükség, mert az elmúlt évek bebizonyították, hogy a magyar húsipar, a szántóföldi növénytermesztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés és az alatta épült integráció versenyhátrányokat szenved az Unió hasonló tevékenységet végző cégeivel, integrációival szemben, illetve hogy hatékonyságban, szervezettségben és szabályozottságban lényegesen előttünk járnak. Félő, hogy a szlovákok és a lengyelek - mint ahogy az előző hozzászóló is mondta - ebben előttünk járnak, és meg fognak előzni.

Én most egy kicsit talán rendhagyó módon egy dél-alföldi régióra kidolgozott agrárstratégiát szeretnék önökkel ismertetni, mert ezeknek a törvényeknek az a célja, hogy ha kiépül valami stratégia, akkor e lehetőség mentén minden eszközzel próbáljuk ezt segíteni. Nézzük meg, van-e olyan termékkör, amely verseny- és piacképes, és a hazai piacokon kívül az európai piacokon is érdeklődésre tarthat számot.

A húsipar területén erre a válasz a magyar szárazáru lehet, hiszen a magyar kolbász- és szalámifélék az egész világon ismertek. E hungarikumnak tekinthető termékek, a gyulai és csabai kolbász, a Pick szalámi nagyjából egy régióban, a Délkelet-Magyarországon elhelyezkedő húsipari cégeknél kerülnek előállításra, Szegeden, Gyulán, Békéscsabán gyárthatók. Ezek a termékek 2004-ben európai oltalom alá kerültek, ezért csak ezen a tájon gyárthatók. A szárazárunak jelenleg is és a piackutatások szerint hosszú távon is jó piaca lehet egész Európában, Magyarországon kívül fellelhetők Angliában, Svédországban, Németországban, Csehországban és Szlovákia piacain is.

Ugyanakkor a magyarországi sertés-előállításban bekövetkezett sertésállomány-csökkenés miatt a szárazárugyártás alapanyagának számító kistermelői és háztáji nagy súlyú sertések előállítása gyakorlatilag megszűnt. E hagyományos és különleges termékünknek oltalom alatt álló eredetmegjelölését az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kiterjesztésével kívánjuk bővíteni, például az minősül ilyen terméknek, amit száz kilométeres körzetben vagy meghatározott régióban állítottak elő, ezt termékleírások előkészítésével, technológiák kiterjesztésével meg lehet valósítani.

A felsorolt üzemek valós keresletet támasztanak a nagy súlyú sertés iránt, és a Gyulai Húskombinát Részvénytársaság fejlesztésével 1-1,2 millió sertés vágására lehetne specializálódni, leterhelve ezzel a vágókapacitást, biztosítva a további üzemek sertésalapanyagát, megoldaná a foglalkoztatás és feldolgozás kérdéseit, és felépíthető lenne egy olyan termelési és tenyésztési integráció, kultúra, amely hosszú távon foglalkoztatást biztosíthat a régió kistermelőinek, vállalkozásainak, és ezzel az integrációval biztosíthatóvá válna a hazai szárazárugyártó cégek egyenletes alapanyag-ellátása a felmerülő külföldi igények kielégítésére. Természetesen ebben a vertikális integrációban a tulajdonosi érdekeket közös mederbe kell terelni, be kell vonni a takarmánykeverőket és egyéb szakmai és pénzügyi befektetőket is. Ez megítélésünk szerint egy olyan program, amit meg lehet valósítani.

Analóg módon a baromfiipar területén is meg lehet ezt tenni, földrajzi védjegy kell és oltalom alatt álló eredetmegjelölés, hiszen hatékony marketingmunka márkanév nélkül ma már elképzelhetetlen. Természetesen a mostani baromfi-feldolgozó cégeknek is valami integrációba kell szerveződni, bevonva ebbe a termelőket és a takarmánygyártókat.

A szántóföldi növénytermesztésben, a hagyományos ágazatokban, úgy érezzük, tovább kell folytatni a korszerű talajművelési és növénytermesztési technológiák fejlesztését. Az Unió ebben az ágazatban stabilitást biztosít, kiszámíthatóságot és jövedelmezőséget, ugyanakkor egyre kevesebb munkaerőt fog foglalkoztatni. Biztosítani kell, hogy az előbb vázolt állattenyésztő és feldolgozó integrációnak a takarmánybázisát maradéktalanul előállítsa, fontos ez azért, mert a minőség-ellenőrzési lánc, a “Földtől az asztaligö program megvalósításához ez elengedhetetlen.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az ágazat legnagyobb problémája a terméktárolás és -kezelés, -manipulálás, az egységes árualap képzése és kialakulatlansága a kereskedelmi tételekben. Ebben a tárolóprogram megvalósítását és elindítását mindenképpen, kistérségi szinten hálózatokban, de minimum 15-20 ezer tonnás tárolóterek létrehozásával kell biztosítani, és támogatni kell az erre szakosodott szervezetek, tészek, bészek és raktárszövetkezetek ilyen irányú tevékenységét. Természetesen még nagyon sok mindent lehet elmondani ezzel kapcsolatban.

Hosszú távú piaci lehetőség zöldségfélék vonatkozásában a paprika, a dinnye, a paradicsom, a fűszerpaprika és a hagymafélék előtt áll. Ugyanakkor a multinacionális és kereskedelmi láncok új vagy a korábbinál stabilabb, felkészültebb beszállítókra várnak mind a hazai, mind az exportpiacon a folyamatosan kiépülő logisztikai központjaikba. Ezt az úgynevezett beszállítói programot igény szintjén már megfogalmazták.

A program lényege, hogy integrálja mind a vevői, mind a beszállítói oldalt oly módon, hogy a programba bevonja a legjelentősebb kereskedelmi láncokat és integrátorokat, valamint a kereskedelmi banki szektort, faktorházakat. Ehhez a zöldség- és gyümölcsfronton tevékenykedő gazdálkodóknak termelői és értékesítő szervezeteket kell létrehozniuk, ahol egységes árualapot képeznek korszerű manipuláló-, csomagolóberendezések és hűtőházak kiépítésével, a teljes régióban hálózatszerű csomópontok kiépítésével. A feltételek megteremtése, a logisztikai területfejlesztési központok megvalósítása a nemzeti fejlesztési tervben is fellelhető és pályázható kell hogy legyen.

Mit kínál ez a program a vevő számára? Biztos árualapot, biztos beszállítói kört, tervezhetőséget, egységes minőséget, költséghatékonyságot és rugalmas szállítást. Mit kínál az eladók részére? Biztos piacot, exportlehetőséget, kiszámíthatóságot, tervezhető termelést, logisztikai szolgáltatást, speciális faktorálást, támogatási és pályázati lehetőséget. Az így megvalósuló kétoldalú kezdeményezés megvalósítói, vevői oldalon, akik már szándékot nyilvánítottak a nagy kereskedelmi láncok közül, például az Auchan-, a METRO-, a CBA- és a Plusz-láncok, szállítói oldalon pedig a jelenleg meglévő szervezetek, amelyek bővítése, integrációja és beruházásainak támogatása a legfontosabb feladat lehet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénynek ezeknek a feltételeit kell biztosítani egyéb törvények és intézkedések keretében. Én azt hiszem, hogy ezeket a programokat - mivel tudom, hogy több készül - részletesen kibontva meg tudunk fogalmazni egy olyan agrárstratégiát, ami az elkövetkezendő időszakban a mezőgazdaság szereplőinek kibontakozási lehetőséget és biztos piacot jelenthet, de ehhez sürgősen hozzá kell hogy fogjunk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)