Felszólalás adatai

Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy önmagában a május 31-i határidő megjelölése logikus, bár annyiban javasoltam volna, államtitkár úr, hogy esetlegesen azt is határozzuk meg, hogy mely határidő az, amíg a kormány a parlament elé terjeszti a beszámolót. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan kérdés, ami pontosan elősegíti azt a közös tudást, amit nekünk, parlamenti képviselőknek igenis tudnunk kell, hogy ezt az egyébként nemzeti érdeket szolgáló alapot hogyan működtetik, milyen célokra került felhasználásra az a finanszírozási összeg, amit erre biztosítunk.

Képviselőtársaim! Ami a mondandóm lényegét jelenti, az önmagában a 7. §. Utal arra a módosítás indokolásának általános része, ami az alaptörvény D) cikkét idézi, mégpedig azt, hogy önmagában a nemzet összetartozását szem előtt tartva Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti a közösségek fennmaradását, fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, a szülőföldön való boldogulást.

(13.40)

Azt gondolom, nincs ma köztünk egyetlen olyan képviselő, aki ennek a fontosságát megkérdőjelezné. Azt gondolom, ez egy nagyon magasztos cél, és az is, ami egyébként az alaptörvényből fakadóan a Bethlen Gábor Alap létrehozásában fogalmazódott meg célként, a szülőföldön való egyéni és közösségi boldogulás, anyagi, szellemi gyarapodás elősegítése, és sorolhatnám tovább, hiszen egyébként a módosítással érintett törvény ezt nagyon jól megfogalmazza. Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, a 7. §-ban az szerepel, ahogyan képviselőtársam utalt rá, itt két gondolatjel között: a bizottság - különös méltánylást érdemlő esetekben - eltekinthet a céltól és a szerződésben rögzített feltételektől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Önmagában mi tekinthető szerződésszegésnek? Természetesen az, ha önmagában nem azt a célt szolgálja, ami egyébként a törvényben megfogalmazódott, illetőleg szabad kezet adunk arra, hogy eltérően is fel lehessen használni. Tehát két dologra is utal ebben a módosítás: egyrészt, hogy el lehet térni a céltól, ugyanakkor a szerződésben foglaltaktól is. Képviselőtársaim! Azt gondolom, ha a mi célunk valóban az, hogy ez egy átlátható, mindenki számára világos kereteket megfogalmazó törvény legyen, ahhoz ez nem illő és azzal nem harmonizálható. A Magyar Köztársaság parlamentje nem adhat lehetőséget arra, még méltányossági alapon sem, hogy az egyébként a törvényben megfogalmazott céltól, amelyhez nyilván támogatási eszközök odaadása fűződik, bárki eltekintsen. Arról nem is beszélek, hogy egy szerződésszegést sem szankcionál egyébként ebben az esetben a 7. §-ban megfogalmazott, azt kell mondanom, rendkívül elasztikus szabály. A Magyar Köztársaság parlamentje ebben az esetben lehetőséget nyújt arra, hogy bárki egyébként nyugodtan térjen el a céltól vagy pedig szegjen szerződést, hiszen teljesen szubjektív módon dönthet úgy egy bizottság, hogy akkor ehhez kapcsolódóan nem követeli azt a kamatot, ami egyébként, én úgy gondolom, úgymond - idézőjelben - ennek a szankcionálását biztosítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, gondolják azt át, hogy valóban megfelel-e annak a célnak a 7. §, és arra csak utalnék, államtitkár úr, hogy az indokolásban ehhez a szakaszhoz egyetlenegy olyan mondat nem fűződik, amelyik kibontaná azt, hogy a jogalkotónak, illetőleg a beterjesztőnek mi a célja azzal, hogy azt fogalmazza meg, hogy a bizottság eltekinthet a céltól, illetőleg a szerződésben rögzítettektől eltérően a felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamattól és a többi.

Képviselőtársaim! Én maximálisan egyetértek azzal, hogy nyilván méltányossági esetekben, ott, ahol a szociális körülmények - és sorolhatnám tovább - indokolják, abban az esetben legyen lehetőség arra, hogy akár a kamatot csökkentsék vagy tekintsenek el tőle. De az, hogy egy jogszabály azt mondja ki, hogy egyébként a bizottság eltekinthet a céltól, miért fogalmaztunk meg akkor célt, képviselőtársaim? Itt szórakoztatjuk saját magunkat, hozzuk a jogszabályokat, utána mi magunk adunk felmentést az alól, hogy egyébként a szabályozásban is fixen megfogalmazott szabályokat bárkinek be kelljen tartania. És akkor még melléteszi azt is, hogy egyébként annak sincs következménye, ha a bizottság úgy dönt, teljesen szabad kezet kap, ha valaki nem a szerződésnek megfelelően használta fel ezt az összeget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ezt a 7. §-t, főleg ebben az (1) bekezdést át kellene gondolni, egyrészt azért, mert ha kimondjuk azt, hogy a cél éppen az átláthatóság, és nyilvánvalóan itt nem megkérdőjelezve azokat a nemes célokat, ahogyan én magam is a bevezetőmben említettem, ami akár az alaptörvényben, akár egyébként a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010-ben megalkotott törvényben megfogalmazódott. De akkor, tisztelt képviselőtársaim, nem tehetjük azt meg, mi, akik itt egyébként a jogszabályokat alkotjuk, törvényeket alkotunk, hogy önmagunk biztosítunk arra menekülési utat vagy bármilyen egyébként teljesen szubjektív módon történő megítélést a támogatások odaítélésénél, arra az esetre is, ha az nem felel meg a célnak vagy éppen nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően történt a felhasználása.

Kérem az államtitkár urat is, hogy gondolják át ezt még egyszer. Azt gondolom, nagyon-nagyon rontja annak a nemes célnak a megítélését, amit, még egyszer hangsúlyozom, önmagában az alap jelent, a finanszírozás jelent. Az előttem szóló képviselőtársaimmal kapcsolatosan is megjegyzem, hogy úgy gondolom, önmagában azt, ami egy nemzet közös érdekét szolgálja egy ilyen alap működtetésénél, nem lehet megkérdőjelezni. Azt hiszem, nekünk az a feladatunk, hogy tegyük hozzá azokat az értékeket, amelyek egyébként ezt valóban kiszámíthatóvá, átláthatóvá teszik, és valóban olyanná teszik, hogy olyan felhasználásra kerüljenek ezek az összegek, amelyek ennek a nemzetnek az identitását, nyilván ehhez kapcsolódóan a közösségek boldogulását, a szülőföldön maradását, a nyelv megőrzését, és sorolhatnám tovább, ezeket a nemes célokat segítik.

Államtitkár úr, elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)