Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Meglehetősen nehéz már, amikor szinte minden fontos dolgot elmondtak, olyan témával előhozakodni az előterjesztés kapcsán, amelyik újdonság erejével hathat. Először is azzal szeretném kezdeni, kedves képviselőtársaim, hogy föltették itt a kérdést már előtte: hol van a kormány? Hol van a miniszter? Én úgy látom, kedves képviselőtársaim, ezt Albániában nem engedik meg maguknak, az albán parlamentben nem engedik meg maguknak, hogy egy ilyen fontos, az ország életében talán a legfontosabb törvény ebben az évben idekerül az éjszakai órákban, és a kormány képviseletében nincs itt a miniszter. Ide előrelöki az államtitkárát, meg ideküldik a kis Orbánt, akinek látszik, hogy fogalma sincs arról, hogy miről beszélünk itt. Kritikán aluli ez a fajta mentalitás. Képviselőtársaim említették Szijjártó Péter előadását Düsseldorfban. Én is idecitálom, mert egyértelművé tette, hogy a megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni. Ezt írta az MTI. Ebből egyértelműen látszik, hogy a multicégeket maradéktalanul ki fogják szolgálni. Ha törik, ha szakad.

Az is látszik, képviselőtársaink, legalábbis az elmúlt évek ezt mutatták, hogy a multinacionális cégek, a nagytőkések a profiton nem akarnak osztozkodni, nem akarnak adni a magyar munkásnak belőle csak annyit, amennyit éppen muszáj, amennyit éppen a törvény előír, és az összes profitot ezek a kapitalisták  dollármilliárdokat, eurómilliárdokat keresnek itt Magyarországon, és ebből vajmi keveset csurgatnak vissza.

Kedves Képviselőtársaim! Az egy hazug állítás, hogy a munkaerőhiányt lehet pótolni ezzel a törvényjavaslattal. Munkaerőhiány ott van, kedves képviselőtársaim, ahol nem fizetik meg a munkásokat. Ahol megfizetik a munkásokat, ott minden munkahely be van töltve.

Említették azt is képviselőtársaim, hogy Németországban van olyan ágazat, amelyik most taposta ki éppen azt, hogy 28 órás munkahét legyen. Nálunk pedig 48 óráért gyúr a Fidesz képviseletében Kósa Lajos képviselő úr. Igen, ez rabszolgatörvény. Ez a törvény embertelen. Ez a törvény aljas és családellenes. Többen utaltak erre is. És igen, ez a munkásokat kizsigereli. Itt nincs semmi másról szó, csak arról, hogy dolgozz többet kevesebb pénzért.

Próbálom én a Fidesz nyelvét lefordítani magyarra, mert itt az elmúlt években mindig amit állítottak, annak az ellenkezője valósult meg. Ha ön azt mondja, képviselő úr, hogy ez egy lehetőség a munkavállalók számára, akkor ez azt jelenti a Fidesz nyelvén, hogy ez kötelező lesz. Ha önök egy törvényjavaslatba azt teszik bele, mint ahogy az Alaptörvényükbe, hogy valami majd lehetővé teszi, akkor azt előbb-utóbb kötelezővé fogják tenni. Ha ön azt mondja, hogy ez a munkaerőt védi, akkor ezt azt jelenti a Fidesz nyelvén, hogy ez a munkaerőt támadja. Ha azt mondja, hogy a munkásoknak ez jó, akkor az tuti, hogy rossz lesz. Már most is 400-500 órát dolgoznak pluszban ezek a munkavállalók. Itt voltak a felszólalók előttem, akik elmondták a különböző szakszervezeti vezetők elmúlt napokban tett nyilatkozatait, mindegy, hogy a vasutasok szakszervezeti vezetőjét citáljuk ide, vagy éppen a Vasas Szakszervezet vezetőjét citáljuk ide. Pontosan tudják, hogy miről van szó.

Minden negyedik dolgozót olyan jogsértés ér, amely a munkaidővel kapcsolatos. Ezeket szociológiai felmérések tudják bizonyítani. Hamisítják a nyilvántartásokat, hamisítják a munkaerő-nyilvántartásokat, a munkaórák nyilvántartásait. Az is látszik, hogy a cégek jelentős része, aki eddig is ki akarta zsigerelni a saját munkásait, és számít arra, hogy megbüntetik, mondjuk, egy Gazdasági Versenyhivatal által, bekalkulálják az összes költségükbe azokat a bírságokat, amelyeket előre tudnak, hogy meg fogják őket bírságolni.

Erre a három évre való kitolásra hoznék néhány példát. Mondják meg nekem, hogy három év múlva ki fog arra emlékezni, hogy három évvel ezelőtt szombat délután éppen munkanap volt vagy bedolgozott idő volt, vagy olyan munkaszüneti nap volt, amikor egyébként nem is kellett volna dolgozni? És mi történik akkor, ha három év alatt felszámolják ezt a céget? Varga-Damm Andrea képviselő asszony éppen előttem említette, a magyar cégek 40 százaléka három éven belül bedől. Senki az égvilágon nem tudja behajtani ezeken a cégeken a ki nem fizetett munkaórákat.

(21.40)

És mi van, ha úgy alakul át ez a cég, hogy nincs jogutódja? Itt az égvilágon senki nem fogja kifizetni ezeket a munkabéreket. És mi történik akkor, ha elveszik egyszerűen csak a nyilvántartás? Hopp, elszállt a winchesterről minden adat. Márpedig ilyet láttunk már, még a nemzeti adóhatóság központi szerverével kapcsolatosan is. És mi történik akkor, ha három éven belül meghal a munkavállaló? Ki fogja megkapni azt a munkabért, amelyet három év alatt nem fizettek ki? Én azt látom, hogy egyszerűen követhetetlen, hogy három évvel ezelőtt mikor, ki, mennyit dolgozott, és ezért milyen munkabér jár neki.

Az is látszik, hogy itt 50 munkanapot elvesznek a családoktól, és majd fizetnek, ha akarnak három év múlva. Ja, és van 3-4 százalékos infláció? Lehet, hogy három év múlva már 10-12 százalékkal eleve kevesebbet ér az a pénz, amelyért három évvel ezelőtt megdolgoztak. Igazán helyénvaló volt az, amit az egyik jobbikos képviselőtársam mondott, hogy Kósa Lajos mit szólna ahhoz, ha az e havi munkabérét három hónap múlva fizetnék ki? Vagy mit szólnának azok a szolgáltatók, akik benyújtják a számlát, legyen ez gázszolgáltató vagy áramszolgáltató vagy éppen lakossági egyéb közmű, és azt mondanánk, hogy három év múlva fizetjük ki a rezsit, nem most fizetünk a gázért, a villanyért vagy éppen a csatornáért.

Olvashattuk világosan azokat, ahogy említettem, szakszervezeti felvetéseket, hogy milyen gyalázatosan zsigerelik ki az ott dolgozó embereket. Az egészségügyi dolgozók esetében éppen az egyik szakszervezeti vezető említette azt, hogy a családok évében a normál 40 óra helyett plusz 8 órát dolgoznak az egészségügyben dolgozók, nemcsak az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók, és még van 8 óra elrendelhető és 12 önként vállalt óra, amelyet le kell dolgozniuk, de ha ezt nem vállalják, akkor egyszerűen kirúgják őket a munkahelyükről. És itt is majd az elszámolás háromhavonta fog bekövetkezni? Hangsúlyozom, most itt az egészségügyről beszélek. De ide tudom citálni a fuvarozók szakszervezetének a vezetőjét, akik megmondták, hogy nem akarnak ilyen életveszélyes munkakörben még plusz száz órákat dolgozni. Most is 300 órákat dolgoznak, különösen a buszsofőrök. Ezen túlmenően nyilvánvaló az is, hogy rabszolgát csinálnak ezekből az emberekből, mert 30-40 órát pluszban rendelkezésre állásban kell lenniük, például a gépkocsivezetőknek, például a buszsofőröknek. Ezek a gépjárművezetők napi 12 órát vannak távol a családtól akkor is, ha kevesebbet dolgoznak, de a rendelkezésre állás miatt bent kell lenniük a munkahelyükön. Tehát itt világosan látszik, hogy most is 11-12 óra a jelenlét a munkahelyen.

Kedves Képviselőtársaim! Ha önök azt szeretnék elérni, hogy itt a munkaerő rendelkezésre álljon, lehetőség szerint azokat az embereket, akik szalag mellett dolgoznak, folyamatos műszakban dolgoznak, azok, akik műszakos munkarendben dolgoznak, azokat nem túlmunkára kéne kötelezni, hanem csökkenteni kéne a munkaidejüket. Ezek az emberek, akik szalag mellett dolgoznak, akik folyamatos műszakban dolgoznak, vagy akik olyan műszakos munkarendben dolgoznak, hogy állandóan ott kell lenniük, fejben is ott vannak akkor, ha nincsenek fizikailag jelen, mert egyszerűen fiziológiailag a szervezetük teljesen átáll és elhasználódik, akkor a munkaidejüket csökkenteni kéne, és nem emelni.

És látjuk, hogy amikor egy ilyen gyalázatos törvényt beterjesztenek, párhuzamosan fut egy másik törvényjavaslat itt a Ház előtt, ahol a futballisták kedvezményes adózási keretét 500 millió forintra emelik, akkor, amikor ezt a gyalázatos törvényt ide betervezték és bejelentették, akkor azt jelenti, hogy a focisták kedvező adózással évente nettó fizetésben 425 milliót hazavihetnek akkor, amikor a havi fizetésük 35,4 millióra jön ki? Hát hol élünk? És az egyik szájukkal kedvezményeket adnak, a másik szájukkal meg gyalázzák azokat az embereket, akik, ahogy említettem az előbb, műszakos munkarendben dolgoznak, és rendszerint mire elérnék a nyugdíjkorhatárt, addigra vagy le vannak rokkanva, vagy a legtöbbjük meg se éri ezt a nyugdíjkorhatárt.

A másik gyalázat az, hogy folyamatosan megy, látom, a határon túli szervezeteknek az utalás. Nem tudjuk ugyan, hogy azok a beruházások megvalósulnak-e, nem tudjuk, hogy azok a fociakadémiák, azok a jégkorong-akadémiák, azok a parókián működtetett ökölvívó-akadémiák egyáltalán működnek-e, ahová százmilliókat utaltak ki. De miből utalták ki? Azt itt, a határon innen dolgozó emberek három műszakban termelik meg, és az ő adójukból és az ő járulékukból van az a pénz, amelyet kiutalnak a határon kívülre, és soha senki meg nem tudja mondani, hogy miből épültek meg ezek a stadionok, vagy hova lettek ezek a pénzek, hova lett az a pénz, amelyet ezeknek a szervezeteknek kiutaltak.

Zárásként még egyszer elmondom, értsék meg, munkaerőhiány ebben az országban csak ott van, ahol nem fizetik meg a munkást. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)