Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/1426. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/1426/2. számon ismerhették meg képviselőtársaim.

Tájékoztatom önöket, hogy ma délelőtt a vita megkezdése során az expozéra, a bizottsági előadók felszólalásaira, valamint a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. További képviselői felszólalásokra a vita folytatása során lesz lehetőség ma, az esti órákban.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 35 perces időkeretben. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt nyolc év, különösen a Gyurcsány-kormány időszaka veszélyesen megrendítette az állammal, az állam intézményeivel és a közszereplőkkel szembeni közbizalmat. Különös súlyt ad mindennek a korábban soha nem látott mértékű kormányzati korrupció, a hatalommal való visszaélés tömeges jelenléte az állami vállalatokban és intézményekben, vagy az államháztartási adatok kormányzati meghamisítása. Ez a jelenség tovább nem tartható, a korrupció tűrhetetlenné vált.

A nemzeti együttműködés kormánya ennek a korrupciónak a felszámolására már eddig is erőteljes lépéseket tett, ám nem szabad azt gondolni, hogy minden rendben van. Már a kormányprogramban is kifejtettük, hogy a rend érdekében nemzeti ügynek tekintjük, hogy új rendőrség szülessen. Az adófizetők a magyar rendőrséget azért tartják fenn, hogy szolgálja őket, nem pedig azért, hogy uralkodjon felettük. Szakítani fogunk az elmúlt évek gyakorlatával, amelyben a rendőr az állami uralom jelképe és annak végrehajtója. Ennek megfelelően a rendőrt is hatékonyan ellenőrizni kell. A magyar emberek számára az államnak elsősorban a védelmet és a biztonságot kell szolgáltatnia, amire csak egy értékeiben, gondolkodásmódjában, mentalitásában megváltozott és megújult rendőrség képes.

A magyar rendőrség a szocialista kormányok alatt elveszítette az emberek bizalmát és támogatását, súlyos morális és anyagi válságban van. Sok tekintetben ezt megváltoztattuk; be kell vallanunk, hogy még van teendőnk. Célul tűztük ki, hogy a magyar rendőrséget megváltoztatjuk, visszaadjuk régi tekintélyét, és olyan rendvédelmet valósítunk meg, amelyik visszaadja az emberek bizalmát.

Egyszerűen fogalmazva, olyan rendőrökre van szükség, akik méltóak a társadalom tiszteletére és megbecsülésére, akik munkájukat valódi szolgálatnak tekintik. Ennek elősegítéséhez, illetőleg megerősítéséhez tehát új szabályokra van szükség. E szabályokban nemzetközi követelményeknek is eleget téve, de elsősorban a nemzeti érdekeink mentén olyan normákat kell kialakítanunk, amelyek elősegítik azt, hogy a rendőrséget tiszteljék, és a rendőrség is olyan szervezet legyen, amely teljes mértékben alkalmas az emberek szolgálatára.

Tisztelt Országgyűlés! A rendőrséget olyan szervezetté kell átalakítani, amely munkája során figyelemmel van az ország területeinek különféle szociális, társadalmi, gazdasági adottságaira. Az új rendőrség kialakításának célja, hogy az ország legkevésbé biztonságos településein megfelelő mennyiségű és minőségű rendfenntartó erő legyen. A törvényjavaslat ennek érdekében tartalmazza a rendészeti tárgyú, elsősorban a rendőrség szervezetére és a rendőrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára vonatkozó, valamint az ezzel összefüggő más törvények módosítását. A szabályozás kialakítását alapvetően a feladatellátás hatékonyságának növelésére, a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek tevékenységében megnyilvánuló párhuzamosságok megszüntetésére, az intézkedések jogszerűségének fokozására és az államigazgatás tisztaságának növelésére vonatkozó társadalmi igény határozta meg.

A törvényjavaslat elfogadásával a következő területeken érhetünk el jelentős haladást.

1. Hatékony eszközöket teremtünk a rendészeti korrupció határozott és gyors visszaszorítására. A törvényjavaslat ennek érdekében azért, hogy a hivatásos állomány tagjai csak valóban arra érdemes személyek lehessenek, szigorítja a hivatásos állományba kerülés, illetve a szolgálati viszony fenntartása előéleti követelményeit, azaz a kifogástalan életvitel követelményét, valamint a jogszabálynak megfelelő munkavégzés hatékony ellenőrizhetőségére új módszert vezet be, a megbízhatósági vizsgálatot.

Tisztelt Országgyűlés! A megbízhatósági vizsgálat végrehajtására feljogosított szervezet a munkakör ellátása során valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket mesterségesen hoz létre, és az ezekben tanúsított munkavállalói magatartást reprodukálható módon rögzíti. A megbízhatósági vizsgálat - a külföldi példákban úgynevezett integritásteszt - a nemzetközi gyakorlatban is működik mint az ellenőrzés egyik eszköze. A nemzetközi gyakorlatban a megbízhatósági vizsgálat elrendelése ügyészi közreműködéshez kötött, így az ügyész olyan külső kontroll szerepét tölti be, amely hozzájárul a vizsgálatok objektivitásához. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a hazai szabályozásban is garanciális szabályként jelenik meg az, hogy a megbízhatósági vizsgálat felett az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol.

2. A hatékony állami, kormányzati működés, a polgároknak nyújtott szolgáltatások szakmai színvonalának további javítása csak az állam működési viszonyrendszerének új alapokra helyezésével érhető el. Ennek érdekében a törvényjavaslat átalakítani javasolja a rendőrség szervezetét.

A rendőrségi törvény jelenleg egységes rendőrségi koncepciót érvényesít. A törvényjavaslat szakít ezzel a megoldással, és a rendőrség szervezetrendszerébe illesztve rendőrségi szervekként határozza meg a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, továbbá a közelmúltban az Országgyűlés döntésének köszönhetően létrehozott terrorizmust elhárító szervet. Így a rendőrséget - a törvényjavaslat elfogadása esetén - a jövőre nézve három szerv: az országos rendőrfőkapitány vezetése alatt álló általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, korábban a rendőrség; a terrorizmust elhárító szerv, a Terrorelhárítási Központ; valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata bázisán továbbműködő nemzeti védelmi szolgálat együttesen alkotja.

A megújulás része az is, hogy ki kell alakítani a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzés új mechanizmusát. Ennek az állami funkciónak a végrehajtása jelenleg nem kellő hatékonysággal történik. A jövőre nézve is irányadó, hatékonyan hasznosítható tapasztalatokat ezen a területen egyedül a rendvédelmi szervek bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzését végző Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata halmozott fel.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata védelmi tapasztalatai a rendvédelmi szerveken kívül eső, további ellenőrizendő szervezetek vonatkozásában is hasznosuljanak. A törvényjavaslat e bővülő feladatok hatékony ellátása érdekében biztosítja a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata újjáalakítását a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerveként, nemzeti védelmi szolgálat néven.

A törvényjavaslat jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését is szolgálja. Az információcsere javítását célzó feladatok végrehajtása, másrészt az Európai Unió tagállamai között fennálló együttműködési formák megvalósíthatósága érdekében a törvényjavaslat módosítani javasolja a jelenleg hatályos rendőrségi törvényt.

A szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló tanácsi irányelvben meghatározott minimumkövetelményekkel összefüggésben a törvényjavaslat biztosítja azt, hogy a hivatásos állomány tagja a gyermek születésének időpontjától igénybe vehesse a szülői szabadságot.

(10.00)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a szolgálati viszonnyal összefüggő egyéb szabályokat is módosítani javasolja. A rendelkezési állományba helyezés és a vezénylés szabályainak módosításával szűkíti annak lehetőségét, hogy a hivatásos állomány tagja szervezeti átalakítás alkalmával, erre hivatkozva a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetését alanyi jogon kezdeményezhesse. A törvényjavaslat szerinti szabályozás azáltal, hogy növeli a fegyveres szerven belüli, beleegyezés nélkül történő vezénylés lehetőségét, várhatóan jelentősen csökkenti a szervezet-korszerűsítésekkel, feladatmódosulásokkal együtt járó átszervezések következtében fellépő jelentős létszámcsökkenést. Erre az elmúlt hat esztendőben súlyos tapasztalatokat szereztünk, több mint 15 ezer hivatásos hagyta el így a rendőrség szervezetét.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat ruházati ellátmánnyal kapcsolatos módosításának célja az, hogy a hivatásos állomány a ruházati utánpótlási ellátmány jelentős összegét egyenruházati termékek beszerzésére használja fel, s ezzel tegyen eleget a rendezett megjelenés alapvető követelményeinek és az ezzel összefüggő társadalmi elvárásoknak. A törvényjavaslat az önkormányzatok széles körű szervezetalakítási szabadságára tekintettel biztosítja, biztosítani javasolja a közterület-felügyelet szervezeti kereteinek bővítését.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, 5-5 perces időkeretben. Elsőnek megadom a szót Borbély Lénárd úrnak, a honvédelmi bizottság előadójának.

Parancsoljon, képviselő úr!

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi és rendészeti bizottság a tegnapi napon tárgyalta az egyes rendészeti tárgyú és azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló T/1426. számú törvényjavaslatot. Az előterjesztés célja a rendőrséggel szemben fennálló szakmai igények, a közbiztonság helyzetének javítására irányuló célkitűzések teljesítéséhez, továbbá a jogharmonizációs kötelezettség teljesítéséhez hatályos szabályozási környezet átalakítása.

A szabályozás kialakítását alapvetően meghatározza a feladatellátás hatékonyságának növelésére, a párhuzamosságok megszüntetésére, az államigazgatás tisztaságának növelésére vonatkozó társadalmi igény. A javaslat a hivatásos állományba kerülés, illetve a szolgálati viszony fenntartása előéleti követelményeit szigorítja, és új módszereket vezet be. A kifogástalan életvitel követelményét kiterjeszti valamennyi hivatásos állományúra, akik az 1996. évi LXIII. törvény hatálya alá tartoznak. A tervezet megteremti a megbízhatósági vizsgálat lehetőségét. Az eljárás felett az ügyészség törvényi felügyeletet gyakorol, ennek egyik garanciája az például, hogy éves szinten legfeljebb háromszor és maximum 15-15 napra rendelhető el ilyen vizsgálat.

Az előterjesztés a rendelkezési állományba helyezés és a vezénylés szabályainak módosításával szűkíti annak lehetőségét, hogy a hivatásos állomány tagja a szervezeti átalakítás alkalmával, erre hivatkozva szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetését alanyi jogon kezdeményezze. A tervezett szabályozás várhatóan jelentősen csökkenti az átszervezések következtében fellépő fluktuációt. A jogi szabályozás megalkotására általában is szükség van, de különös időszerűségét mutatja Romániának a schengeni egyezményhez történő, várhatóan 2011 tavaszi csatlakozása.

Az előterjesztés ruházati ellátmánnyal kapcsolatos módosításának az a célja, hogy tegyen eleget a rendezett megjelenés alapvető követelményeinek. Az előterjesztés tartalmazza a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, valamint a terrorizmust elhárító szervnél a hivatásos szolgálati viszony munkajogi kérdéseit, megteremtve a jogszabályok összhangját.

A rendészeti tárgyú törvények módosításával összefüggésben indokolttá váltak további törvénymódosítások, a rendészeti tárgyú törvények előterjesztés szerinti módosítása, és nem rendészeti tárgyú törvények módosítását is szükségessé teszi. Erre figyelemmel az előterjesztés tartalmazza számos egyéb, ehhez szükséges törvény módosítását is.

Mindezek alapján a honvédelmi és rendészeti bizottság a tegnapi ülésén többségében az előterjesztést megtárgyalásra javasolja, illetve elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Gajda Róbert képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

GAJDA RÓBERT, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága megtárgyalta az egyes rendészeti tárgyú és azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 14:3 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta.

A törvényjavaslat ilyen arányú támogatásának indokául szolgált az is, hogy a bizottság 2010. május 20-ai ülésén albizottságot hozott létre, amely a 2002-2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről, a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgálta. A bizottság az albizottság jelentését 2010. október 20-án elfogadta. A jelentésből a bizottság tagjai, valamint a közvélemény számára is világossá vált, hogy az állam részéről a jog megsértése nagy részben a rendőrség által elkövetett jogsértéseket jelenti. Az albizottság munkája során bebizonyosodott, hogy a rendőrség által elkövetett bűncselekmények és vétségek szankció nélkül maradtak, illetve az albizottság számos hiányosságot is megállapított a rendőrség mindennapi működésével kapcsolatban.

Az emberi jogi bizottság tagjaként kötelességemnek érzem, hogy minden olyan törvényjavaslatot támogassak, ami megakadályozza azt, hogy a jövőben olyan jogsértések megtörténhessenek, amiknek az elmúlt 8 évben tanúi lehettünk, különös tekintettel a 2006. október 26-i eseményekre. Meggyőződésem, hogy egy szervezet törvényes és átlátható működésének elengedhetetlen feltétele a jól elkülönített feladat- és hatáskörmegosztás.

A törvény általános indoklása szerint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv bűnmegelőzési ellenőrzést végez, felderíti a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket, ellenőrzi a hivatásos állomány tagjai kifogástalan életvitelét, és gondoskodik a megbízhatósági vizsgálatok folytatásáról. Ezekről a megbízhatósági vizsgálatokról mint újonnan bevezetendő, a hivatásos állomány újfajta ellenőrzési módszeréről külön is szeretnék szólni.

Az különösképpen üdvözlendő, hogy az Egyesült Királyság és Hollandia után a korrupció visszaszorításáról nemcsak beszélünk, hanem konkrét feladattal is megbízunk arra kijelölt egységeket. Kíváncsian, ugyanakkor nagy bizakodással várom ennek a módszernek a gyakorlati megvalósítását, azonban biztos vagyok benne, hogy a korrupció visszaszorulásának jelei már rövid távon jelentkeznek a rendőrség berkeiben. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv élén álló főigazgató személye és jól meghatározott hatásköre egyértelműsíti a felelősségi kört, míg a szerv feletti ügyészségi felügyelet a megfelelő törvényességi garanciát biztosítja.

A törvényjavaslat egészéről elmondható, hogy nagy hangsúlyt fektet az emberi jogok tiszteletben tartására, gondolok itt elsősorban az adatok megfelelő kezelésére. A titkos információgyűjtés kereteinek és korlátainak pontos meghatározása és az így szerzett adatok pontos kezelési szabályainak rögzítése teljes mértékben eleget tesz a jogbiztonság és jogállamiság követelményeinek csakúgy, mint az állampolgárok felé egyes esetekben a tájékoztatás előírása.

Új elemként jelenik meg a törvényjavaslatban a nemzeti kapcsolattartó pont, mely intézmény léte a prümi határozat magyar jogrendszerbe integrálásával válik szükségessé. Európai uniós tagállamként, ahol az állampolgárokat megilleti a szabad mozgás joga, különös figyelmet kell fordítani a nemzeti, határokon átívelő bűncselekmények felderítésére. A jogszabály-módosítások lehetővé teszik, hogy a magyar rendőrség uniós tagállami rendvédelmi egységekkel zökkenőmentesen együttműködhessen, közös műveleteket hajthassanak végre, és segítséget nyújthassanak egymásnak. Ilyenfajta közös fellépések lehetőségénél nagyon fontos a lakosság tájékoztatása, amelyet a javaslat nem felejt ki rendelkezései közül.

Összességében elmondható a törvényjavaslatról, hogy megfelelő lépés, hogy Magyarország közbiztonsághelyzetének javítására irányuló célkitűzéseit elérje, és jogharmonizációs kötelezettségének teljesítéséhez hozzájáruljon.

(10.10)

Továbbá megfelelnek annak az elképzelésnek, hogy Magyarország rendvédelmi szervei feladatukat hatékonyabban elláthassák, és a párhuzamosságok megszűnhessenek. Az intézkedések jogszerűségének fokozása és az államigazgatás tisztaságának növelése a törvényjavaslatból egyenesen következik.

Teszi mindazt úgy, hogy a célok eléréséhez olyan új intézményeket vezet be, mint például a megbízhatósági vizsgálat vagy a nemzeti kapcsolattartó pont, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországnak egy XXI. századi modern rendőrsége születhessen.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy azt a felvezetőben már említettem, ezen napirendi pontunk általános vitája két részletben zajlik. Most a vezérszónoki felszólalások körét éljük, majd azután az esti órákban utolsó előtti napirendként folytatjuk a vitát. A napirendnek megfelelően tehát a vezérszónoki felszólalások következnek 30-30 perces időkeretben. Ezek között kétperces felszólalásra lehetőség nincs.

Elsőként megadom a szót Ágh Péternek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Belügyminisztérium október 22-én terjesztette be az Országgyűlés elé a rendészeti tárgyú és azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló T/1426. számú törvényjavaslatot. Az új szabályozás egyik legfőbb indoka egyrészt a kormányprogramban megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges intézkedések megtétele, másfelől jogharmonizációs kötelezettség teljesítése.

A nemzeti együttműködés programja világosan kifejezésre juttatja, hogy a rendőrök által elkövetett visszaélések, korrupciós ügyek, bűncselekmények tűrhetetlenek, és a legsúlyosabb következményekkel kell járniuk. A tapasztalt rendőrök mellett olyan új és fiatal rendőrökre és rendőri vezetőkre van szükség, akik hitelesen tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben, és a társadalom számára fontos értékeket képviselnek.

Ahogy miniszter úr is megfogalmazta, a cél a magyar rendőrség régi tekintélyének visszaállítása. A tervezet e pont megvalósítása érdekében új módszereket biztosít a rendészeti korrupció határozott és gyors visszaszorításához.

Az előterjesztésről összefoglalóan a következőket szeretném elmondani. A rendőrség szervezetére vonatkozó változásokat meghatározza, hogy a terrorizmus - mindenekelőtt annak nemzetközi megnyilvánulásai - egyre nagyobb kihívás elé állítják a demokratikus jogállamokat, így Magyarországot is. A terrorizmus jelentette kihívásra jellemző, hogy a demokratikus jogállamokat is a szabadság és a biztonság közötti kényes egyensúly újragondolására, a terrorizmust leküzdeni hivatott speciális szervek létrehozására, valamint e szervek felhatalmazásának szélesítésére ösztönzi.

Magyarországot vállalt nemzetközi jogi kötelezettségei a terrorizmus és a terrorszervezetek elleni hatékony fellépésre, a terrorizmus anyagi alapjainak felszámolására kötelezik, valamint arra, hogy minden törvényes eszközzel küzdjön a terrorszervezetekkel és a terrorizmust anyagi eszközökkel támogatókkal szemben. A terrorellenes tevékenység hatékonyságát jelentősen növeli, ha a terrorizmus elleni küzdelmet kizárólagos hatáskörrel, egységes szervként működő terrorizmus elleni nemzeti felderítő szerv végzi. Ezért a törvényjavaslat rendőrségi szervként definiálja a terrorizmust elhárító szervezetet. Így a javaslat, szakítva az eddigi rendőrségi koncepcióval, ezzel a megoldással lehetőséget teremt, hogy rendőrségi szervként hozhassa létre a terrorizmust elhárító szervet és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet. A belső bűnmegelőzést és bűnfelderítést jelenleg a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata végzi, ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatai között is szerepelnek belső bűnmegelőzési célú feladatok.

Célszerűségi és hatékonysági szempontból egyaránt indokolt, hogy ezekről a feladatokról a jövőre nézve egyetlen szerv, az immár rendőrségi szervként működő belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv gondoskodjon. A törvényjavaslat kiterjeszti a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörét a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott szervek bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzésére is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos beszélni ugyanakkor arról is, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatai között új elemként jelenik meg a megbízhatósági vizsgálat. A megbízhatósági vizsgálatot más európai országok is alkalmazzák, mint az ellenőrzés egyik eszközét. Nézzünk néhány példát! Romániában integritástesztnek nevezik, és a szabályait a közigazgatási és belügyminiszter minősített rendelete tartalmazza. A tesztet a Belügyminisztérium teljes állománya vonatkozásában alkalmazzák, lefolytatása ügyészi engedélyhez kötött. Az Egyesült Királyságban az antikorrupciós szervezetek széleskörűen alkalmazzák az integritási tesztet abban az esetben, amikor a rendelkezésre álló információk bűncselekményre utaló adatokat tartalmaznak, de semmilyen más eszköz vagy módszer nem áll rendelkezésre a bizonyításhoz. De ismeri ezt az eszközt Hollandia jogrendje is.

A hazai szabályozásban garanciális szabályként jelenik meg, hogy az eljárás felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet, továbbá a vizsgálat éves szinten legfeljebb háromszor, maximum 15 napra rendelhető el, és az eljárás pozitív eredményéről az érintettet tájékoztatni kell.

Annak érdekében, hogy a hivatásos állomány tagjai csak valóban arra érdemes személyek lehessenek, indokolt a hivatásos szolgálati viszony létesítésére és fenntartására vonatkozó feltételek szigorítása. A kifogástalan életvitel körülményét a törvényjavaslat egységesen, a Hszt. hatálya alá tartozó minden hivatásos állományban szolgálatot teljesítőre kiterjeszti. Ugyanakkor a jogállamiság követelményét szolgálva konkrétan nevesíti az ennek érdekben jelenleg is alkalmazott munkamódszereket, mint például a környezettanulmány készítését.

A hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok felülvizsgálatának egyik indoka az az elv, hogy a hivatásos állomány tagja szolgálati jogviszonya létesítésekor nem egy meghatározott munkakör ellátására szegődik, hanem azt vállalja, hogy a fegyveres szerv állományában képzettségének és végzettségének megfelelő bármely munkakört el fog látni. A tervezet azáltal, hogy növeli egy fegyveres szerven belüli beleegyezés nélkül történő vezénylés lehetőségét, várhatóan jelentősen csökkenti a fluktuációt. Ez különösen Románia schengeni övezethez való csatlakozása után kap nagyobb szerepet, tekintve, hogy e határszakaszon 1614 fő hivatásos állományú dolgozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rendőrségi törvény módosítása jogharmonizációs kötelezettségek miatt is indokolt, egyrészt az információcsere javítását célzó feladatok végrehajtása, másrészt az Európai Unió tagállamai között fennálló együttműködési formák megvalósíthatósága érdekében. Ennek érdekében a javaslat elvégzi a szükséges törvénymódosításokat és kiegészítéseket.

Jogharmonizációs kötelezettség továbbá az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-ai 2008/617/EB tanácsi határozat átültetése a nemzeti jogba.

A szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 96/34/EK tanácsi irányelv nem megfelelő átültetésével kapcsolatban a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert hiányosnak találta annak a magyar jogba való átültetését. A Bizottság javaslatával összhangban biztosítani kell azt, hogy a hivatásos állomány tagja a gyermek születésének időpontjától igénybe vehesse a szülői szabadságot.

Tisztelt Ház! A törvénymódosítási javaslat tehát számos jogharmonizációs feladatból és a gyakorlati élet tapasztalataiból kiindulva helyes irányba tesz változtatási lépéseket, így annak támogatását magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében is feltétlen támogatásra alkalmasnak találom.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat a korrupció és a politikai önkény törvényi szintre emelése. (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Jaj!) Megoldásaiban ötvözi a politikai önkény rendszerváltás előtti eszközeit a középkori hűbéri világ zavaros és korrupt viszonyaival.

A törvényjavaslat megbontja az eddig egységes rendőrségi szervezetrendszert, összekuszálva, átláthatatlanná téve a felelősségi viszonyokat. Rendőri szervként, a rendőrség szervezetéből mégis kiemelve, attól függetlenítve teremti meg a legújabb kori királyi gárda, az Orbán Viktor személyes testőrségeként funkcionáló Terrorelhárítási Központ működésének törvényi kereteit. Az elit alakulat tagjának lenni, a király személyes testőreként szolgálni komoly megtiszteltetés, és anyagilag is kifizetődő. A nemzeti együttműködés rendszerének vezérei, akárcsak a középkori várurak, nagyvonalúan bánnak udvartartásuk katonáival. Az elit alakulat tagjai az átlagrendőrnél messze jobb munkakörülmények között dolgozhatnak majd. A Terrorelhárítási Központ a honvédség nemrég felújított, legkorszerűbb laktanyájába költözhetett be, és működésére 2011-ben több mint 10 milliárd forintot biztosít a költségvetés. A TEK állományának tagja rendőri fizetése mellé beosztási illetményének akár 50 százalékát pluszban hazaviheti, s ezen felül akár 450 százalékos pótlékban is részesülhet. Igen, jól hallják, tisztelt képviselőtársaim: akár 450 százalékos pótlék is adható a királyi gárda tagjának, miközben a közterületen dolgozó rendőrök pótléka ennek csupán tizede, 45 százalék.

A kormány filozófiája világosan látható: biztosítja a pénzt, paripát, fegyvert azoknak az elit alakulatoknak, amelyekre az új rendszer urai hatalmuk fenntartása érdekében támaszkodni kívánnak, míg a hatalom szívéhez kevésbé közel álló, Lázár János által kommunista mentalitásúnak titulált átlagrendőrök sem a törvényjavaslat, sem a szombaton benyújtott költségvetési javaslat alapján nem számíthatnak fizetésemelésre. Őket azonban nem is pénzzel igyekszik megvenni magának az új kormányzat. Őket állandó félelemben, egzisztenciális bizonytalanságban tartással fogja motiválni a belügyi vezetés. Ennek legfőbb eszköze az új rendszer urainak másik kedvence, az ugyancsak rendőri szervként e törvényjavaslattal felállítandó nemzeti védelmi szolgálat.

A szintén kiemelt díjazású állománnyal felálló szerv titkosszolgálati eszközökkel fog kutatni nap mint nap a megbízhatatlan rendőrök, kormánytisztviselők és közalkalmazottak után. Bár kérdéses, mennyi ideig lesz szüksége a kormánynak arra, hogy ilyen körülményes módon tartsa félelemben az állományt. Az elégedetlenkedő vagy nem eléggé szervilis kormánytisztviselőktől már most is indoklás nélkül megszabadulhatnak a hatalom gyakorlói, és félek tőle, hogy nem kell sokáig várni, hogy e szabály a hivatásos állomány tagjaira is érvényes legyen.

A kormány intézkedéseinek eredményeként gyakran középkori állapotok alakulnak ki az országban. Miközben a legtehetősebbek adóterhei csökkennek, addig a szegénység elleni küzdelmet felváltotta a szegények elleni küzdelem. A jórészt szociális gyökerű problémákat kizárólag rendészeti kérdésként kezeli a kormány. Furcsa módon azonban a hatalom még a rendőrségben sem bízik, ezért van szükség a jól megfizetett elitalakulatokra, besúgóhálózatra, a bizalmatlanság légkörének kialakítására, a világos felelősségi viszonyok megbontására. Önök a lex Borkait, vagyis a volt rendőrök passzív választójogának Európában példátlan megvonását azzal indokolták, hogy a rendőrséget depolitizálni kell. Ezzel szemben azonban ez a törvényjavaslat tág teret enged a politikai önkény érvényesülésének.

A törvényjavaslat nem szabályozza kielégítően az új rendőri szervek feladat- és hatáskörét. Nem feltételezem, hogy a Belügyminisztérium vezetése és apparátusa ne tudna olyan törvényjavaslatot előterjeszteni, amelyben a feladat- és hatáskörök, valamint a felelősségi viszonyok egyértelműen meghatározottak. Ezért arra kell gondolnom, hogy szándékosan nagyolták el e törvény rendelkezéseit. Nem világos ugyanis, hogy ténylegesen milyen munkamegosztás szerint kell majd működnie az általános rendőri feladatot ellátó szervnek - újabb nevén a kisbetűs rendőrségnek -, a terrorizmust elhárító szervnek és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak. Kevéssé megnyugtató, hogy a hatáskörre vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet fogja meghatározni. Szinte biztosra vehető, hogy az elnagyolt törvényi szabályozás a mindennapi működésben állandó konfliktusforrás lesz. Ekkor fog nagy szerepet kapni a törvényjavaslat azon rendelkezése, miszerint hatásköri ütközés esetén a belügyminiszter dönt. A kellően homályos és a rendeleti felhatalmazás révén állandóan változtatható szabályozás jelentősen megnöveli a belügyminiszter informális befolyását, erősíti a rendőri vezetők megfelelési kényszerét a politika irányába, és így sokkal inkább teret enged a politikai önkény érvényesülésének.

Legalább ennyire aggályos a nemzeti védelmi szolgálat és a megbízhatósági vizsgálat törvényjavaslat szerinti szabályozása. Eszerint a megbízhatósági vizsgálatot meglehetősen önkényes módon lehet majd alkalmazni a hivatásos állomány tagjaival, kormánytisztviselőkkel és közalkalmazottakkal szemben. A megbízhatósági vizsgálatot évente akár három alkalommal is el lehet rendelni, alkalmanként akár 15 napig folytatható, tehát az érintett akár évi 45 napon, vagyis másfél hónapon keresztül is feldolgozás alatt állhat. Ezen időszak alatt a rendőrség legjobban fizetett rendőrei, a legmodernebb titkosszolgálati eszközök bevetésével, bűncselekmények elkövetésével, a legrafináltabb módon provokálhatják ki a kötelezettségszegésüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rendőri korrupcióval szemben a lehető leghatározottabban fel kell lépni, és a korrupt személyektől a rendészeti szerveknek meg kell válniuk. Ez vitán felül áll. Azonban világosan látnunk kell, hogy a rendőrök is a magyar társadalom részei. Nem szentek vagy szuperhősök, hanem gyarló, hús-vér emberek. Jól szervezett, rafinált és kitartó provokáció hatására olyanok is megbotolhatnak, akik egyébként tisztességesen, becsületesen végzik napi munkájukat. Ez a szabályozás jelenlegi formájában tökéletesen alkalmas arra, hogy a közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt új szerv a hatalom számára nemkívánatos rendőrökre, kormánytisztviselőkre úgymond rászálljon, vegzálja és végül az állományból eltávolítsa. Mindezt úgy, hogy az NVSZ felé is konkrét utasításadási joga van a belügyminiszternek. A törvényjavaslat szerint a belügyminiszter mindenféle jogszabályi kötöttség nélkül maga határozhatná meg a kifogástalan életvitel ellenőrzése elrendelésének gyakoriságát is, amivel nemcsak az állomány tagjáról, hanem annak egész családjáról információ szerezhető be, és a rendőri jelleg leplezésével, vagyis titokban környezettanulmány készíthető. Így több tízezer családot fog a Belügyminisztérium megfigyelés alatt tartani. Tehát a politika önkényes beavatkozására e szabályrendszer is tág teret enged.

Nagyon kíváncsi leszek, hogy az e törvényjavaslattal bevezetendő ellenőrzési eszközök alá vetettek körét mikor fogja tovább bővíteni a hatalom. Például a korrupt rendőrök és adórevizorok utáni hajszát követően a társadalom igazságérzetével biztosan találkozna, ha a korrupt politikai vezetők leleplezése érdekében például a kormány tagjai, a polgármesterek is megbízhatósági vizsgálat hatálya alá kerülhetnének.

Önkényessé válik a vezetők kinevezésének rendszere is. A törvényjavaslat elhagyja a Hszt. azon rendelkezését, amelyik a vezetői állások, illetve az azok betöltéséhez szükséges képzések vonatkozásában kötelezővé tette a pályáztatást. Nos, a törvényjavaslat változatlan formában történő elfogadása esetén a pályáztatás csupán lehetőség marad. Mindez cseles módon, a hatályon kívül helyező rendelkezések között, jól elrejtve található meg a törvényjavaslatban. Ez a sunnyogó jogalkotás már nem először érhető tetten a fideszes kormány törvényjavaslataiban.

Az állomány legérzékenyebb pontja nyilvánvaló módon az illetményrendszer szabályozása. A királyi gárda tagjai és a provokátorok kiemelt díjazását már említettem. Azonban még e kategóriákon belül is megdöbbentően tág teret engednek maguknak a hatalom urai a büntetésnek és jutalmazásnak. A terrorelhárítók pótléka a törvényjavaslat szerint 150-450 százalékos sávban, a provokátorok esetében 100-250 százalék között mozoghat. Megéri tehát a felülről jövő elvárásoknak eleget tenni, a nemzeti együttműködés rendszerének mechanizmusait jól kitanulni, és minél több megbízhatatlan rendőrt és kormánytisztviselőt nyakon csípni. Aki nem buzgó és nem hozza a normát, az bizony a fizetésben is lemaradhat.

Az illetményre vonatkozó szabályok ilyen módon történő átalakítása nem csupán ebben a törvényjavaslatban érhető tetten. A nemzeti adó- és vámhivatal elnökének szintén biztosítanák, hogy személyi illetmény meghatározásával a politika számára kedves kormánytisztviselők, pénzügyőrök illetményét jóval a bértábla fölé emelje. A közszféra jogviszonyait szabályozó törvények éppen azért tartalmaznak bértáblákat, garantált előmenetelt, hogy a politikai vezetés e módon ne avatkozhasson bele önkényesen a szakmai munkába. Mint látható, ezt a féket is kioperálja a kormány.

A törvényjavaslat nem csupán a nemkívánatos politikai befolyás, durvábban fogalmazva az önkényes politikai beavatkozás kockázatát rejti magában, hanem ezenfelül valószínűsíthetően rontani fogja a bűnüldöző szervek tevékenységének hatékonyságát is, és végső soron az ország közbiztonsági helyzetének további romlásával is együtt járhat. A törvényjavaslatba kódolt, különböző rendőri szervek közötti konfliktusok és az ezzel járó ad hoc miniszteri beavatkozások már önmagukban alkalmasak lehetnek a normális hétköznapi munka megmérgezésére.

(10.30)

Ezért elfogadhatatlan a törvényjavaslat koncepciója, miszerint a Magyar Köztársaság rendőrségét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv - még egyszer mondom, a törvényjavaslat nagy ívű módosítása alapján a kisbetűs rendőrség -, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint a rendőri feladatokat továbbra is az egységes állami rendőrség keretén belül, egyértelmű felelősségi és függelmi viszonyok között kell ellátni.

Ez az elv a törvényjavaslat mögött meghúzódó számos, megfontolásra érdemes elgondolás elfogadása esetén is érvényesíthető és érvényesítendő. Így elfogadható lehet az a kormányzati szándék, ami a terrorizmus elleni küzdelemre, az ilyen jellegű fenyegetések elemzésére, felderítésére és elhárítására hivatott szervezetrendszer megújítására irányul. A hatályos törvények valóban nem szabályozzák kielégítően, ki és milyen mértékben felelős a terrorizmus elleni küzdelemért. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, a rendőrségnek és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak is van ebben feladata, a munkamegosztás szabályozása azonban valóban nem megfelelő.

A törvényjavaslat azonban e problémát nem megoldja, hanem a meglévő szereplők közé még egy újabbat beemel, a Terrorelhárítási Központot. Teszi ezt anélkül, hogy megnyugtatóan rendezné az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz és - a törvényjavaslat szavaival élve - az általános rendőri feladatot ellátó szervhez fűződő viszonyt. Ráadásul össze nem férő feladat- és hatáskörökkel ruházzák fel a Terrorelhárítási Központot. Legalább három, szervesen nem összekapcsolódó és ideális esetben külön kezelendő feladatkört kell majd ellátnia a TEK-nek:

Egyfelől elvégzi a terrorfenyegetésekre utaló adatok gyűjtését, elemzését, értékelését és felderítési feladatokat. E tekintetben az Alkotmányvédelmi Hivatallal fog konkurálni feladat- és hatáskörében.

Emellett a TEK feladata lesz a veszélyes bűnözők elfogása. Tehát valószínűleg irányítása alá kerülnek a rendőrség bevetési osztályai, hétköznapi nyelven a rendőrség kommandósai. Ezzel lényegében a rendőrség a TEK nélkül mozdulni sem fog tudni. A Belügyminisztérium büszkén számolt be arról, hogy pár hete a TEK közreműködésével fogták el egy veszélyes autótolvaj banda tagjait. Azonban inkább elgondolkodtató, hogy egy professzionális terrorelhárítási szerv feladatát kell-e képezze az autótolvajok üldözése. Ellenkező irányból megközelítve: normális-e, ha a rendőrség még az autótolvajok elfogására sem rendelkezik megfelelő eszközökkel a TEK nélkül?

Végül a TEK feladatkörének legszínesebb mozaikja Orbán Viktor és Schmitt Pál személyes védelmének ellátása. A kormány vajon miért gondolja úgy, hogy a kifejezetten erre kiképzett és komoly gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező Köztársasági Őrezred nem képes az ország miniszterelnökének és államfőjének megvédésére?

Összességében feltehetjük a kérdést: miért kell egy szervbe összesűríteni az adatfeldolgozó, elemző munkát, az autótolvajok elfogását és a személyvédelmi feladatokat? Álláspontunk szerint a rendőrséghez befutó, terrorizmussal összefüggő adatok, információk gyűjtése, elemzése, feldolgozása céljából létjogosultsága lehet egy, az országos rendőrfőkapitány alá rendelt, a rendőrség szervezetrendszerébe szervesen illeszkedő Terrorelhárítási Központ létrehozásának. A törvényjavaslat szerinti, légüres térben létező, Orbán Viktor udvari testőrségeként és magán-titkosszolgálataként működő szervnek azonban ehhez semmi köze.

Hasonlóan ambivalens a nemzeti védelmi szolgálat megítélésének kérdése. A kormány helyesen ismerte fel, hogy a rendészeti szervek belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési rendszerének működése és hatályos szabályozása nem felel meg a mai kor kihívásainak; teszem hozzá, az alkotmányos szabályoknak sem. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata jogállásának rendezése régóta húzódó, megoldatlan feladat. Sajnos a törvényjavaslat e tekintetben sem minősíthető előrelépésként. A belső elhárítási szervre zömmel továbbra is a rendőrségi törvény általános szabályai fognak vonatkozni. Sőt, a rendőrség része lesz, holott a BM alá rendelt titkosszolgálatok tekintetében is ez a szerv fogja végezni a belső bűnmegelőzési feladatokat.

Úgy gondolom, az RSZVSZ-re, de akár nevezhetjük NVSZ-nek is, valóban szükség van. Világosan kell látni, hogy a belső bűnmegelőzési szerv nem egy hagyományos rendőri szerv, így a rendőrségre vonatkozó szabályok alkalmazása nem kielégítő ebben az esetben. E szerv súlya és jelentősége, tevékenységének jellege megkövetelné, hogy jogállását, az általa alkalmazott eszközöket, valamint ezen eszközök alkalmazásának feltételeit külön törvény szabályozza.

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslattal megalapozott rendőrségi szervezetrendszer koncepciójában elhibázott. Emiatt a törvényjavaslat teljes átdolgozást igényel, ebben a formájában valójában általános vitára sem alkalmas.

De nem csupán a szervezetrendszerre vonatkozó szabályok hordozzák magukban a rendészeti feladatellátás hatékonyságromlásának veszélyét. A törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz képest jóval tágabb körben teszi lehetővé a rendőrök berendelését. Nemcsak az új, úgynevezett rendőri szerveknél, az NVSZ-nél és a TEK-nél fognak berendelt rendőrök szolgálni, de még a Miniszterelnökségen is.

A kormányprogramként benyújtott nemzeti együttműködés programjában az alábbi ígéret szerepel: szakítani fogunk azzal a gyakorlattal, amely a rendőrök ezreit tartja íróasztalok mellett, miközben az utcákról hiányoznak azok, akik képesek lennének a hétköznapok rendjét garantálni.

Ezzel szemben mit sikerült elérniük az elmúlt hónapokban? A szabálysértési jogszabályok teljességgel átgondolatlan módosítása következtében, miután a végrehajtás feltételeit nem biztosították, ma a rendőrökre a korábbi adminisztrációs munka többszöröse hárul. A bűnözők üldözése helyett a rendőrök energiája ma az áruházi kiflitolvajok és a bizsut lopó kamaszlányok kergetésében merül ki.

A választási kampányban új rendőrőrsöket, több körzeti megbízottat, fokozott közterületi rendőri jelenlétet és az állomány nagyobb megbecsülését ígérték. Ezzel szemben a törvényjavaslat a tényleges bűnüldözési, rendészeti munkától vonja el a rendőröket. Ki fog nyomozni a betörők, az autótolvajok után, ha a rendőrök egy része a Miniszterelnökségen fog majd csücsülni, másik részük a Sándor-palotát őrzi, a többiek pedig a kiflitolvajok és a kamaszlányok aktáival küszködik, miközben saját, a rendőri munkától elvont kollégáik vegzálják őket? Ha a hatalom gyakorlóit nem sikerül eltántorítani attól a céljuktól, hogy kedvenc testőreiknek külön rendőri szervet hozzanak létre és jól fizetett provokátorokat alkalmazzanak, akkor legalább ne az érdemi rendőri munkától vonjanak el további anyagi és humán erőforrásokat!

Ezért javaslatot fogunk tenni a berendelés szabályainak módosítására. Remélem, hogy a törvényjavaslatunkat a kormányprogramot megszavazó fideszes képviselőtársaim is támogatni fogják. (Dr. Kocsis Máté: Persze.)

Szintén a kormányprogrammal összhangban javasolni fogjuk, hogy ne az irodákban dolgozó, hanem a közterületeken ténylegesen bűnüldözési és rendészeti feladatokat ellátó állomány pótlékait növelje a törvényjavaslat. Ha e módosító javaslatainkat nem támogatja a Fidesz, akkor egyértelművé teszik, hogy hazudtak a kampányban, hazudtak a kormányprogramban. Márpedig, mint tudjuk, önök, és különösen pártelnökük sohasem hazudik. Kár lenne, ha e törvényjavaslat kapcsán derülne ki az ellenkezője.

A költségvetési javaslat beterjesztése óta tudjuk, hogy a hivatásos állomány nem reménykedhet jövőre illetményemelésben, sőt az szja-változás miatt 70 százalékuk nettó bércsökkenést fog elszenvedni. Ezenfelül a törvényjavaslat több tekintetben is hátrányosan érinti az állományt. A megbízhatósági vizsgálatot és a kifogástalan életvitel vizsgálat új szabályait már említettem. Emellett a hivatásosok gyakorlatilag korlátlanul átvezényelhetővé válnak. Véleményem szerint jogos az a kormányzati igény, hogy mobilizálhatóbb legyen az állomány, ez azonban csak akkor elfogadható, ha az áthelyezett rendőrnek - családjára is tekintettel - az új szolgálati helyen biztosítják a megfelelő lakhatási és életkörülményeket. A ruházati ellátmány szabályainak megváltoztatását, bár elfogadható kormányzati szándék húzódik meg mögötte, szintén megszigorításként fogja megélni az állomány.

Úgy tűnik, önök nagyon is tisztában vannak azzal, hogy nem teljesülnek a hivatásos állományúaknak tett ígéretek. Ezért - az elégedetlenség felszínre törését megelőzendő - komoly erőfeszítéseket tesznek az érdekegyeztetés meglévő fórumrendszerének meggyengítésére, a szakszervezetek felszalámizására. Ennek legnyilvánvalóbb jele a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekvédelmi Fórumának, a SZÉF-nek a megszüntetése és az e lépéssel egyet nem értő szakszervezetek nyílt megzsarolása.

Összességében elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat alig tartalmaz előremutató szabályokat. Nemcsak megoldásaiban, de szándékaiban és koncepciójában sem támogatható. Nem szolgálja a bűnüldözés és a rendészeti tevékenység hatékonyságának javulását, sőt, ennek ellenében hat. Az új rendszer udvartartásában szolgálók kivételével hátrányosan érinti az állományt. A javaslat kifejezett célja olyan zavaros viszonyok kialakítása, ami teret nyit a hatalom gyakorlóinak a rendészeti szervek működésének manipulálására.

Ez a javaslat a korrupció és a politikai önkény törvényi szintre emelése, ami megoldásaiban ötvözi a politikai önkény rendszerváltás előtti eszközeit a középkori hűbéri világ zavaros és korrupt viszonyaival.

A Magyar Szocialista Párt ezért nem fogja támogatni a törvényjavaslatot, és felszólítja a kormányt annak visszavonására.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a vezérszónoki felszólalásokat. Most megadom a szót Volner János képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Ha megengedik, képviselőtársaim, néhány szóval áttekinteném az eddigi jogi környezetet, amelyben működött a rendőrség, illetve röviden inkább azt az utat jellemezném, amit az új kormány, illetve az új parlament tett meg a közrend, a közbiztonság területén az új parlament megalakulása óta, csak azért, hogy el tudjuk helyezni ezeket a törekvéseket, lássunk egy tendenciát, lássuk azt, hogy honnan hova tartunk.

(10.40)

Több nagy terjedelmű rendészeti szabályozásra került sor az elmúlt hónapokban. Emlékeztetnék arra, hogy fél éve működik az új parlament, fél éve történt meg gyakorlatilag a kétharmados forradalom, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr fogalmaz többször is, fél éve már meglehetősen nagy felhatalmazást kapott a szavazók 52 százalékát, a parlamenti helyek 68 százalékát birtokló kormányzat ahhoz, hogy azt tegyen gyakorlatilag az országgal, amit szeretne. Többször módosítottak alkotmányt, önerőből meg tudták oldani, nem volt szükség az ellenzéki pártok egyikére sem ehhez, illetve többször nyúltak hozzá nagyon fontos, az ország életét alapvetően meghatározó törvényekhez.

Amit különösen fájlalunk, az az, hogy amikor próbáljuk kipuhatolni, akár az államtitkár úrtól, akár a fideszes képviselőtársaktól itt a plenáris ülésen azt, hogy merrefelé megy az ország rendészeti téren, milyen intézkedéseket várhatunk a kormánytól, akkor két dolog szokott általában következni: vagy valamilyen szokásos sablonválaszt kapunk a kérdéseinkre, amely válaszok szinte szóról szóra megegyeznek egymással, függetlenül attól, hogy milyen kérdést teszünk föl, ezek általában a kormány jótéteményeiről szólnak, hogy mi mindent tettek értünk. Most is elsősorban olyasmiről hallottunk a fideszes képviselőtársaktól, hogy milyen remek lesz, mert megfékezzük a terrorizmust, és ez milyen nagyon hatékony intézkedéssorozatot jelent majd, mi azonban egészen konkrét kérdésekre egészen konkrét válaszokat szoktunk várni, csak ezek a válaszok, valljuk meg őszintén, el szoktak maradni, jellemzően nem érnek el ide hozzánk.

Szó volt arról korábban, hogy három csapás törvényt fogad el az Országgyűlés, ezt egyébként maga a Jobbik támogatta is, sajnos egy meglehetősen csúnya módon a kormányzat hozzácsapott olyasmit, amivel együtt már nem lehetett ezt nekünk támogatni, de magával a célkitűzéssel, a törekvéssel, azzal, hogy szigorítsunk a büntető törvénykönyvön, szigorítsunk a jogszabályokon, erőteljessé tegyük a rendőrség fellépését, természetesen egyetértettünk. Egyetértettünk ugyanúgy a közbiztonsági csomaggal is, csak ahhoz is hozzácsomagoltak valamit azért, hogy a Jobbik ne mondhassa azt az egész törvénycsomagra, hogy igen, ez pedig a Lex Gárda volt, a Magyar Gárdával szembeni, rendkívül agresszív és hathatós rendőri fellépés, amelynek gyakorlatilag a továbbélését láthatjuk a jelenleg előttünk álló rendészeti törvényjavaslatban is, ebben a nagy salátatörvényben, amely több jogszabályt érint és módosít azért, hogy a kormányzat elérje a céljait.

Nagyon sokszor hallottunk a fideszes képviselőtársaktól, miniszterektől, államtitkároktól itt az Országgyűlésben arról, hogy mennyire fontos az a demokratikus szabadságelv, a demokráciának az egyik megtestesülése, hogy a kormányzat levegye a kezét a rendőrségről, politikától mentessé tegye a rendőrség működését. Ezek nagyon szép szavak voltak, amivel természetesen minden demokrata egyetérthet Magyarországon, azonban a másik oldalról azt láttuk, hogy akár a kormányzat személyzeti politikáját, akár a konkrét jogszabályokat nézzük, egyre inkább erősödött a rendőrség fölött gyakorolt kormányzati befolyás, erősödött a politika kontrollja a rendőrség fölött, és ez a politikai kontroll természetesen nem arra irányult a legtöbb esetben, amit mi egyébként rendszeresen kifogásoltunk is, hogy még jobban igyekszik a kormányzat megfelelő működésre serkenteni a rendőrséget, hanem gyakorlatilag egy kézi vezérléssel kezdték el mozgatni a rendőri állományt. Gondolhatunk itt számos intézkedésre, akár fölidézhetjük a személyzeti politikának azon részeit, amikor az országos rendőrfőkapitány urat Pintér Sándor volt alkalmazottjaként jelölték meg, a terrorelhárító központ vezetője Orbán Viktor személyes testőrségének volt a parancsnoka, illetve a Fidesz biztonsági vezetője, a budapesti rendőrfőkapitány a Fidesz gazdasági vezetőjének a gyermeke.

Önmagában egyébként nagyon sokszor azt látjuk, például a budapesti rendőrfőkapitánynál is, hogy szakmailag, emberileg alkalmasnak tartjuk a feladatra, de bizony-bizony nem illendő kifejezetten egy ennyire párt közeli embert jelölni az adott funkcióra, vannak mások is, akik határozottan alkalmasak lettek volna erre a posztra. Ugyanúgy az országos rendőrfőkapitánynak sem a szakmai hozzáértését, gyakorlatát vontuk kétségbe, hanem azt, hogy miért a saját alkalmazottaiból jelöli ki a belügyminiszter úr az országos rendőrfőkapitány személyét, miért próbálja most a kétharmados parlamenti felhatalmazást és a választópolgárok 52 százalékának bizalmát megszerző Fidesz a saját befolyása, a saját kézi vezérlése alá vonni a rendőrség működését. Ezek bizony olyan dolgok, képviselőtársaim, amelyeket minden, magát demokratának valló magyar embernek ebben a Házban szóvá kell tennie.

Teltek-múltak a hónapok a kormány megalakulása óta, többször is szóvá tettük azt, hogy mi lesz már végre kábítószerfronton, egymás után múlnak el a hónapok, a helyzet egyre rosszabbodik, egyre fiatalabb emberek kezdenek el kábítószer-fogyasztással élni. Amikor konkrétan ez ügyben Kontrát államtitkár úrhoz interpellációt intéztünk, akkor is gyakorlatilag megkaptuk a szokásos fideszes sablonválaszt, holott én egészen konkrétan arról beszéltem, hogy van egy mefedron nevű drog, amit az intereneten legálisan terjesztenek, amit legálisan meg lehet vásárolni, fölkészültek már ennek a szernek a tiltására a terjesztők, ezért két másik kábítószert a jól ismert, jól bejáratott honlapon elkezdtek reklámozni gyakorlatilag a fogyasztók részére, erre az égvilágon semmilyen konkrét választ nem adott az államtitkár úr, tovább folyik ugyanez a biznisz, és nem sikerült lejjebb szorítani ezt a bizonyos, több mint egy évig tartó hatósági hercehurcát (Dr. Kontrát Károly: Ez nem igaz!), amire egy partidrogot Magyarországon is kábítószernek minősítenek a hatóságok. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert egymás után kerülnek elénk a nagy terjedelmű rendészeti szabályozások, most éppen kettő van folyamatban, emlékezzenek vissza, képviselőtársaim, a migrációról szóló törvény, illetve most egy rendészeti salátacsomag gyakorlatilag, amit most elemzünk, illetve darabjaira szedünk, viszont nem látjuk azt, hogy mikor nyúlnak érdemben hozzá ezekhez az intézkedésekhez.

Most kérdezem én önöket, tisztelt fideszes képviselőtársaim: önöknek tényleg fontosabb a terrorizmus ügye, fenyegetőbb veszélynek érzik Magyarországon a terrorizmust, mint azt, hogy a fiatalok tíz- és százezreit megrontó kábítószer-bűnözéssel szemben fölvegyék a küzdelmet? Vagy az az oka a tétlenkedésüknek, hogy az SZDSZ kihullása után ismét a magyar parlamentben ül egy liberális párt, az LMP, amely nyíltan zászlajára tűzte a könnyűdrogok liberalizálását, nyíltan zászlajára tűzte azt, hogy kivegyen a büntető törvénykönyv hatálya alól egyes drogfogyasztási cselekményeket, hogy ilyen módon is felpuhítsa a politikát? Nagyon sokszor azért fogalmazódik meg bennünk ez a kérdés, mert azt látjuk, hogy a Fidesz-barát média kifejezetten barátságosan bánik az LMP-vel, előszeretettel szerepeltetik ezeket az embereket, hívják őket a műsoraikba, és gyakorlatilag fölvetődik a kérdés, hogy nem mer a kormány hozzányúlni, nem akar hozzányúlni, nehogy összetűzésbe keveredjen az LMP-vel, vagy mi az ördög az oka annak, hogy nem akarnak, nem óhajtanak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Egyik nagy terjedelmű rendészeti szabályozás a másik után, és mégsem látunk semmilyen előremozdulást ez ügyben.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy végre lássunk olyan törvényi szabályozást, olyan pótlékrendszert, olyan állománytáblát, amely valóban azt mutatja, hogy a rendőrség létszámkeretét föl lehet tölteni. Itt most megnéztem ezt a törvényt, bizony ezek a pótlékok nagyon soványak ahhoz, hogy megfelelő számú rendőrt föl lehessen venni, és csak emlékeztetnék, hogy a kormányzat gyakorlatilag három lépcsőben licitált magára, először 3000 új rendőrt ígértek az utcára, egy-két hónap múlva ez a szám már 3500 új rendőr lett, azután már 4200 új rendőr, de hogy miért fognak majd a fiatalok változtatni az eddigi, rendőrséggel szembeni passzivitásukon, mitől lesz vonzó a rendőri pálya, erről bizony nem hallottunk semmit.

És megjegyzem, az a kisebb baj, hogy nem hallottunk semmit, de itt van előttünk újból egy nagy terjedelmű rendészeti szabályozás, amely a rendőrség illetménytábláját is érinti, a pótlékrendszert nagyon vastagon befolyásolja, és ebben az illetménytáblában sem látjuk semmilyen nyomát azoknak az intézkedéseknek, amelyek megalapoznák egyáltalán azt, hogy a rendőri pálya kellő vonzerővel fog bírni a fiatalemberek körében, megfelelő számú jelentkezővel, megfelelő módon el lehet ezeket a célokat érni. Ennek, kérem szépen, egyelőre nyomát sem látjuk.

Amikor a szervezetátalakításokat nézzük meg ebben a törvényjavaslatban, tisztelt képviselőtársaim, emlékeztetnék arra, hogy a szocialisták - most ezt fájdalmas nekem kimondani - 2007-ben megcsinálták az első magyar feladatkatasztert, azaz az állami közfeladatok rendszerét felmérték, rendszerbe, táblázatba foglalták, egy hatszintű funkcionális csoportosítást állítottak föl, persze nem önerőből ment, hanem egy külső nemzetközi tanácsadó cég segítségével, de ezt most hagyjuk, mert maga a cél, a cél teljesülése fontos.

(10.50)

Ezt azért tartom különösen érdekesnek kiemelni, mert a kormányzat létszámgazdálkodása a Belügyminisztérium tekintetében egyre inkább átláthatatlan. Amikor konkrét kérdéseket teszünk föl itt Kontrát Károly államtitkár úrnak arról, hogy mondja már meg, hogy a Terrorelhárítási Központ hány főből fog állni, hány fő fog a belföldi ügyekkel foglalkozni, a hazai szélsőséges csoportok megfigyelésével, felderítésével, és hány fő fog a külső, valóban terrorfenyegetettséget jelentő erők semlegesítésével, felderítésével foglalkozni, akkor egész egyszerűen erre nem kapunk ellenzéki képviselőként választ. Hogy lehet az, tisztelt képviselőtársaim, hogy győz a kétharmados forradalom, itt ül kétszáz-egynéhány fideszes képviselő az Országgyűlésben, és egész egyszerűen válasz nélkül maradnak az ellenzéki kérdések?

Azért kell különös hangsúllyal föltenni ezeket a kérdéseket, mert a közelmúltban láttuk, hogy az Alkotmánybíróságot is félre lehet tolni egyetlen kézmozdulattal, az alkotmányosságot is háttérbe lehet szorítani, a médiatörvényt is át lehet kellő módon úgy írni, hogy a kormánynak kedvező legyen. Mi azt szeretnénk látni, hogy ha kérdést teszünk föl a Terrorelhárítási Központ működésével kapcsolatban, akkor választ kapjunk arra, nyílt és egyenes választ, hogy hány ember milyen feladatban fog részt venni. Megjegyzem egyébként, hogy egy részletes költségvetési törvény, mint ami például a Német Szövetségi Köztársaságban is működik, szabályozza a létszámgazdálkodás kérdéseit, és sokkal áttekinthetőbbé teszi ezt a kérdést is.

Itt a Terrorelhárítási Központ tekintetében volt egy-két olyan intézkedés, amellyel szembesülve azért azt kell hogy mondjam, hogy nemcsak egy ellenzéki képviselőnek, hanem minden, magát demokratának gondoló magyar embernek is föl kell lázadnia, föl kell emelnie a hangját, és tiltakoznia kell a kormányzati törekvések ellen. Ilyen például az, hogy egy újabb szakhatóságot hoz létre, egy újabb országos hatáskörű rendészeti, titkosszolgálati eszközökkel operáló szervezetet hoz létre a rendőrség. Magát a Terrorelhárítási Központot is szeretné felhatalmazni most a kormányzat, hogy bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytasson, ilyen jellegű titkosszolgálati eszközöket vessen be.

Csak úgy jelzem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy egyre inkább gyengülni fog az a civil kontroll, amit egy szerteágazó titkosszolgálati háló ellenőrzése felett lehet gyakorolni. Nyilvánvaló és tudatos a törekvés arra, hogy ezt a titkosszolgálati hálót olyan módon terjessze ki a kormányzat, hogy gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné tegye parlamenti keretek között a működését. Épp erre utaltam az előbb, hogy amikor föltesszük a konkrét kérdést az államtitkár úrnak - és tegyük hozzá, hogy ez nem minősített adatnak minősülő információ, ez egy olyan kérdés, amiben minden magyar állampolgár joggal tarthat igényt a válaszra -, azt, hogy hogyan fog gazdálkodni a létszámkeretével a Terrorelhárítási Központ, ha tíz-egynéhány milliárd forintot elköltenek rá az adófizetők pénzéből, akkor egész egyszerűen nem kapunk rá választ.

Tehát ez egy olyan gyakorlat, amit, nagyon kérem, állítsanak meg, és ezt önöknek, fideszes képviselőknek kell megállítani. Mi megpróbáljuk ugyan ellenzékből, csak kevesek vagyunk hozzá. Én azt kérem, hogy szólaljon meg önökben a lelkiismeret, és állítsák meg ezt a folyamatot, térítsék vissza a demokrácia útjáról rendszeresen elkalandozó kormányt arra az ösvényre, amit a magyar választópolgárok valóban kijelöltek a számára.

Itt utalnék arra, ami már itt a vita során korábban is elhangzott a pótlékrendszer kapcsán. A Terrorelhárítási Központnál a pótlékok 150 és 450 százalék közöttiek. Csak jelzem, hogy jelenleg egy nyomozó a magyar rendőrségnél a kormányzati előterjesztés szerint, amely most előttünk fekszik, 65 százalékos nyomozói pótlékra jogosult. Azaz, tisztelt képviselőtársaim, azt láthatjuk, hogy a kormányzat magánhadseregeként funkcionáló Terrorelhárítási Központnál a legalacsonyabb pótlék is több mint kétszer annyi, mint egy sima rendőri szervnél dolgozó nyomozó pótléka.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van-e olyan ember önök között - legszívesebben megszavaztatnám, bár tudom, nincs erre jogköröm -, aki úgy gondolja, hogy mondjuk egy, az alvilágba beépült, kifejezetten életveszélyes munkát végző fedett kábítószer-nyomozó 65 százalékos pótlékot érdemel, miközben 150 és 450 százalék közötti pótlékra jogosultak a terrorelhárító szolgálatnál, a Terrorelhárítási Központnál működő bármilyen beosztású személyek? Még arról sem rendelkezett a kormány, hogy ki hány százalékos pótlékra jogosult, még azt sem láthatjuk, hogy a valóban életveszélyes munkát végző kommandósok-e azok, akik a 150 százalékot kapják, vagy ők azok, akik a 450 százalékot. Még erről sem tudunk semmit.

Kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim, hogy önöknek ez így elég-e. Önök egyetértenek azzal, tisztelt fideszes képviselőtársaim, hogy megszavazunk egy ilyen törvényt, ahol ennyire nyilvánvaló módon egy magánhadsereget finanszíroznak, és olyan módon alakítják ki ennek az alakulatnak az elittudatát, hogy nagyon vastagon a mi adóforintjainkból juttatják őket igen komoly fizetésekhez? Ez egy olyan gyakorlat, ami mellett nem mehetünk el.

Csak jelzem, hogy 11-12 százalékot kap - 12-t, ha jól emlékszem - jelenleg például egy lovas járőr a közterületi feladatai ellátásának pótlékaként a lovas szolgálatért. Ez is egy olyan kérdés bizony, amely mellett nem lehet elmenni.

Tehát amikor önmagában a pótlékrendszert nézzük, akkor arra kell gondolnunk, hogy a pótlékrendszerre egyrészt alapvetően semmi szükség nem lenne, ha a rendőrök alapfizetése elérné a megfelelő szintet, másrészt pedig olyan módon differenciálnak, hogy a kormányzat számára egy központi magánhadsereg finanszírozásába tolják bele az adóforintok súlyos milliárdjait. Ez nyilván egy olyan dolog, ami ellen természetesen több módosító javaslatot is benyújtunk.

Megjegyzem, mivel államtitkár úr úgy zárta le a múltkori migrációs vitát, hogy elmondta, hogy az ellenzéki pártoknak, úgy látja, csak egymással van vitájuk. 26 vagy 27 módosító javaslatom volt az általunk egyébként alapvetően azért támogathatónak gondolt migrációs törvényhez, tehát korántsem arról volt szó, hogy annyira elégedettek vagyunk vele. A mostani, előttünk fekvő törvényi szabályozáshoz pedig, én nem számoltam össze, de körülbelül 50 módosító javaslatot fogunk benyújtani, hogy egyáltalán emészthető és elfogadható legyen. Természetesen a kimenetelével kapcsolatban nincsenek kétségeink, ezt nyilvánvalóan le fogja szavazni jó szokása szerint a fideszes parlamenti többség a bizottságok előtt, úgyhogy az Országgyűlés elé már gyakorlatilag nem is fog kerülni.

Jelenleg van az Országgyűlés előtt a migrációs törvénycsomag. Ezzel összefüggésben meg kell hogy említsük azt is, hogy a kormányzat azért rendelkezik itt különböző, a migrációt érintő rendészeti feladatokról is, azonban olyan módon rendelkezett, hogy amikor a rendőrség tételes feladatlistáját felsorolják a törvényben, akkor egész egyszerűen kimaradtak az idegenrendészeti feladatok a rendőrség feladatai közül. Kérdezem én, hogy kit fogunk kiküldeni. Talán az ÁNTSZ munkatársait, majd a tisztiorvosok fogják vizsgálni esetleg az idegenrendészeti szabálysértéseket, vagy ki a szösz, hogyha nem a rendőrség? Ez is egy olyan szakmai hiányosság, amit, megjegyzem, hogy illene pótolni.

Ha már itt tartunk, hogy mit teszünk az idegenrendészeti területen, akkor meg kell hogy kérdezzük azt is, hogy miért nem látta szükségét, miért nem rendelkezett a kormányzat arról, hogy létrehozzanak egy specializált, kifejezetten idegenrendészeti feladatokkal foglalkozó rendőri egységet, amely határrendészeti feladatok végrehajtásával foglalkozik, amely mélységi felderítések révén ellenőrzése alá vonja a nem kívánt bevándorlást elkövető személyeket, azokat a migrációban részes embereket, akik esetleg veszélyeztetik a Magyar Köztársaság gazdasági érdekeit, közbiztonságát. Ennek gyakorlatilag semmilyen nyomát itt nem látjuk.

S ha már itt tartunk, tisztelt képviselőtársaim, meg kell hogy említsem azt is, hogy a területi alapú szerveződést, amit ez a törvényjavaslat is tükröz, a magyar, illetve az európai rendészettudomány már évtizedek óta maga mögött hagyta. Ez egy olyan korszerűtlen konstrukció, amit most a kormányzat megőrizget az utókor számára, ami mellett nem mehetünk el szótlanul. Egész Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, bárhol nézünk szét a fejlett nyugaton, azt láthatjuk, hogy alapvetően két részre szedik a rendőrséget. Vannak a közrendvédelmi egységek, amelyek valóban feladati, területi alapon szerveződve látják el a feladataikat és ilyen módon védik a közbiztonságot, közrendet, és vannak a bűnügyi egységek, amelyek azonban funkcionális alapon szerveződnek, kifejezetten specializáltan egy-egy bűncselekménytípusra vagy egy bűncselekménycsoportra fókuszálva látják el ezeket a feladatokat, és ilyen módon sokkal komolyabb eredményesség biztosítható, mint ha beterelnénk mindent egy ilyen rendszerbe.

Szintén nem láthatjuk nyomát a rendőrségi előterjesztésben annak az általunk egyébként többször is feltett kérdésnek, amit most az új rendőri vezetőkhöz intéztünk, hogy mi lesz a bűnügyi régiók intézményével, melyek voltak az ezzel kapcsolatos tapasztalatok, mit gondolnak arról, hogy ez most fönntartható lesz-e vagy sem. Egyáltalán nem tudunk erről semmit, nem látunk erről semmit. Úgy tűnik, hogy a kormányzat gyakorlatilag törvényi szinten ezt a kérdést nem tartotta szükségesnek szabályozni. Kifejezetten azokra a területekre fókuszált, amely a saját magánhadseregének, a saját titkosszolgálati eszközeinek a kibővítésére irányul, másnak gyakorlatilag itt a törvényjavaslaton belül nyomát sem láthatjuk.

(11.00)

Akkor, amikor ezeket a bizonyos idegenrendészeti intézkedéseket, illetve az ezzel kapcsolatos hiányokat emlegetem az államtitkár úrnak, bizony azt látjuk, hogy itt is - ugyanúgy, mint ahogy a migrációs törvényjavaslatban - többször is próbálják felpuhítani a meglévő szabályozást, illetve nem használják ki az Európai Unió által nyújtott, nemzetállami keretek között elérhető jogi lehetőségeket, azaz azokat az intézkedéseket, amelyek hatékonnyá tehetnék a határrendészeti feladatokkal foglalkozó rendészeti egységek munkáját. Mire is gondolunk? Ha visszaemlékeznek a migrációs csomagra, ott volt olyan pont, amit kifogásoltunk, hogy a hontalanoknak miért nyújtják meg három évre a tartózkodási engedélyét a jelenlegi egy évvel szemben. Ez egy olyan dolog volt, amit mi mindenképpen indokolatlannak, a magyar gazdasági érdekekkel ellentmondásosnak éreztünk és kifogásoltunk.

Ennek analógiájára láthatunk itt egy másik rendészeti szabályozást. Itt az van, hogy a rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő vízumkötelezett, harmadik országbeli polgár által bemutatott okmányok adatait és személyi ujjlenyomatát összeveti a vízuminformációs rendszerrel. Ez volt a korábbi törvényi szabályozásban, és most kikerült belőle. Kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim, önök szerint a nem kívánt migrációt hogyan szolgálja az, hogy egy ennyire fontos rendelkezést kivezetünk a magyar törvényi szabályozásból. Akkor, amikor a határrendészetért felelős rendészeti egységek ellenőrzik a harmadik világból érkező, Magyarországra érkező migránsokat, és nem tudják felhasználni, mert kiveszik a törvényi szövegből ezt a rendelkezést, nem tudják felhasználni az egységes európai nyilvántartásokat, akkor nem gondolják-e azt, hogy levágjuk a kezét a rendőrségnek, és mégis elvárjuk azt, hogy jól működjön? Nem gondolják-e azt, hogy a nem kívánt migráció megállításának, felderítésének célját veszélyeztetik az ilyen törvényi intézkedések? Ez is természetesen egy olyan pont, amellyel kapcsolatban módosító javaslatot fogunk benyújtani, illetve ez talán már meg is történt ezekben a percekben. Nyilvánvaló, hogy nem mehetünk el szó nélkül ezek mellett az intézkedések mellett.

Megint meg kell kérdezzem az államtitkár urat - nagyon bízom benne, hogy majd kapunk erre választ -, hogy ez talán megint az LMP hisztijének tulajdonható be. Azé az LMP-é, aki folyamatosan kifogásolta az idegenrendészeti intézkedések kormányzat által hozott szabályait? Aki folyamatosan próbálta felpuhítani ezeket a kereteket? Nekik engednek, vagy pedig önök nem mérték fel kellőképpen a helyzetet (Dr. Kontrát Károly: Nem!), és önök próbálnak ilyen módon puhítani a magyar szabályozáson? Roppant kíváncsi lennék erre. Egyáltalán nincs ugyanis ebben az esetben semmilyen törvényi kényszer Magyarország fölött, nincsenek európai uniós jogszabályok, semmilyen nemzetközi szerződés, amely egy ilyen lazítást az idegenrendészeti intézkedések területén előírna a magyar hatóságok számára.

Akkor, amikor az ötéves határrendészeti beléptetés során rendelkezésre álló adatok nyilvántartásának ötéves időtartamáról beszélünk, akkor szorgalmazzuk azt is, hogy az egyéb nemzetközi szerződésben rögzített biometrikus adatokat is tartsa nyilván a kormányzat. Miért is van erre szükség, képviselőtársaim? Tessék arra gondolni, hogy idejön valaki a harmadik világbeli országok valamelyikéből, olyan személyi okmányokkal rendelkezik, amelyek nem felelnek meg az Európai Unió előírásainak, könnyen hamisíthatók, könnyen reprodukálhatók, beengedünk mi egy olyan külföldit, aki mutat egy ki tudja, milyen papírt, egy olyan rendőrségi egység, egy olyan rendészeti egység fogja őt ellenőrizni, amely nem specializált, amelynek gyakorlatilag halványlila gőze nincs arról, hogy az az okmány, amit a kezébe adnak, igazi-e vagy sem, mert előtte lévő nap esetleg veszélyes árut fuvarozó kamionokat ellenőrzött az a szerencsétlen rendőr, mert nem specializálódott képzésben vett részt, és el kellene döntenie, hogy a harmadik világból érkező migráns megfelelő okmányokat adott-e át neki, megfelelő módon igazolja-e a személyazonossági adatait. Kérdés az, hogy Magyarország lemondhat-e arról a törvényes lehetőségéről, hogy ezeknek az embereknek a biometrikus azonosításáról lemondjon, ezeknek az embereknek a biometrikus azonosítását mellőzze. Nyilvánvalóan nem mondhatunk le erről a lehetőségről, ezért nem is támogathatók természetesen az olyan törvényi rendelkezések, amelyek ezt megpróbálják felpuhítani.

Itt van aztán egy olyan kérdés, hogy a közterületeket milyen módon, milyen törvényi feltételek mellett zárhatja le a rendőrség. Itt ül a köreinkben Morvai Krisztina - akinek egyébként egy új írását, amely a csengőfrászról szól, amit az új kormány intézkedései okoznak, és a morvaikrisztina.hu honlapon elérhetővé tett, ajánlom szíves figyelmükbe tanulmányozásra - akkor, amikor arra tetszett gondolni, hogy elzárták előlünk a közterületet, és bizony volt, aki felháborodott rajta, mi éppen támogattuk jobbikosok, és örültünk annak, hogy a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja kiment az Országház elé, és elbontotta azokat a kordonokat Orbán Viktor miniszterelnök úr vezetésével, amiről úgy gondoltuk, hogy jogszerűtlenül helyeztek ki oda. Ezzel a jogi gyakorlattal, amit, még egyszer mondom, a Jobbik is támogatott és most is támogat, gyakorlatilag szembemegyünk most, amikor a kordonozás szabályait vizsgáljuk, amit most az elénk tett anyagban a minisztérium olyan módon állapított meg, hogy ötnaponként kell felülvizsgálni azt, hogy mennyire jogos kitenni egy kordont vagy sem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Belenyugodhatunk-e abba, hogy a főváros esetleg legszebb közterületeit öt napra, tíz napra, akármennyire időre elzárja előlünk egy kézi vezérelt rendőrség? Belenyugodhatunk-e abba, hogy a kordonozási gyakorlatáról Kordon Józsinak elnevezett rendőrtisztnek most megkapjuk majd a fideszes változatát és Narancs Kordon Józsinak fogja majd a közvélemény hívni esetleg ezt az embert, mert ő is kordonokat fog kihelyezni?

Arra kérem a tisztelt kormányzatot, gondolja át, hogy mennyire súlyos dolog Magyarország közterületeit elzárni a polgárok szabad mozgásától, mennyit kritizálták önök is ezért teljes joggal - és hozzáteszem, a Jobbikkal együtt - a korábbi szocialista kormányzatot. Én azt kérem, hogy erről a lehetőségről mondjanak le, és értékeljék át.

Végül, de nem utolsósorban, képviselőtársaim, egy olyan kérdésről szeretnék szót ejteni, amely ellen minden magyar hazafinak fel kell emelnie a szavát, ez pedig az, amikor a kormányzat az Európai Unió különleges intervenciós egységeinek tagjairól rendelkezik a törvényben. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy idegen államokból érkező rendőrök vezényelhetők a Magyar Köztársaság területére. Ezzel bizonyos szűken tartott törvényi keretek között természetesen semmilyen problémánk nincs. Nincs problémánk azzal, hogy mondjuk, a szervezett bűnözésen dolgozó külföldi nyomozók Magyarországra jönnek, mert kísérnek egyes nemzetközi relációban mozgó és gazdasági érdekeltségekkel rendelkező bűnöző csoportokat. Nincs problémánk azzal sem, hogy külföldi rendőrök segítik a magyar rendőrjárőrök munkáját például egyes idegenrendészeti övezetekben.

Azonban azzal már van problémánk, hogy miért próbálja a kormányzat megteremteni annak a törvényi lehetőségét, hogy akár rendfenntartás céljára is bevethetők legyenek idegen államok rendőrségei Magyarországon. Nem volt nekünk elé 2006? Nem volt elég tanulságul? Képviselőtársaim, ha ezt a törvényjavaslatot ebben a formában és így elfogadjuk, azzal hozzájárulunk, szentesítjük azt, hogy Magyarországra bármilyen más, a magyar hatóságokkal együttműködő állam rendészeti alakulata behívható legyen, és a magyar polgárok elégedetlenségével szemben esetleg nem magyar, hanem külföldi rendőrök fognak fellépni. Ehhez a hazaáruláshoz nem adhatjuk a nevünket. És azt kérem mindenkitől, akiben van egy cseppnyi felelősségérzet és van magyarság, hogy ezt a törvényjavaslatot ebben a formában semmiképpen ne szavazza meg.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Most Dorosz Dávid képviselő úr következik, az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazán megtisztelő Volner Jánosnak az a kiemelt figyelme, amit a pártunk iránt tanúsít. Az más kérdés, hogy nem tudjuk, milyen lelki beakadás okozza ezt a frusztrációt nála. Nagyon reméljük, hogy otthon nem Schiffer András alakú vudubabákat szurkál. Ennek a problémának az elhárítására javasoljuk azt, hogy olvassa el a választási programunkat, illetve a többi programunkat, ami a honlapunkon megtalálható, és reméljük, hogy el fog múlni nála ez a beakadás.

(11.10)

Vele ellentétben inkább arról a joganyagról beszélnék, amit önök most beterjesztettek a Ház elé. Önmagában is nagy, súlyos, 70 oldalas anyagról beszélünk, de sajnos a tartalmában is súlyos, hiszen önök a túlhajszolt kormányzati centralizációjukat folytatják a rendőrség területén is. Amivel az a probléma, hogy sajnos a jogállami garanciákat és azokat a garanciákat, amelyek az embereket és az állampolgárokat a kormányzattal szemben megvédik, azokat a garanciákat építik most le.

Ahogy a képviselőtársaim előttem már beszéltek, a legdurvább intézkedés a Terrorelhárítási Központ teljesen garanciáktól mentes és teljesen szabályozatlan, összecsapott megjelenése ebben a törvényjavaslatban. Lényegében arról beszélhetünk, hogy a Terrorelhárítási Központ megjelenésével ez a szervezet több jogkört fog kapni, mint a 24 című sorozatban a Jack Bauer-féle CTU, lényegében bárkiről bárhonnan bármilyen információt megszerezhetnek, és semmilyen adatvédelmi szabályoknak nem megfelelve kezelhetik azt. Ilyen szempontból ezt a törvényt párhuzamba állíthatjuk az amerikai Patriot Acttel; gondolom, annak a törvénynek önök sem nagy rajongói, és annak a törvénynek a szellemiségét nem szeretnék folytatni. Vagy ha igen, akkor nagy problémák vannak az önök demokrácia- és társadalmi felfogásával, bár ezt az elmúlt napokban már más törvényjavaslatok kapcsán láthattuk. Szóval ilyen szempontból ez beleillik abba a képbe, amit önök az elmúlt hetekben és napokban folytatnak.

Ezenkívül a megbízhatósági ellenőrzés kapcsán ki kell emelni azt, hogy a Lehet Más a Politika támogatja, hogy ezt bevezessük; egyetértünk azzal, hogy ezt valamilyen formában be kell vezetni, de nem ilyen formában, ahogy önök ezt most teszik. Erre vonatkozóan módosító javaslatokat fogunk benyújtani, hiszen a jogszabály-előkészítés sajnos tavasz óta, annak a minősége semmilyen mértékben nem javult, tehát megint egy összecsapott, összekalapált jogintézménnyel van dolgunk. Erre vonatkozóan adunk be majd módosító javaslatokat.

Ami szintén nagyon durva, az a szervezeti káosz, amit azért igyekeznek megteremteni, mivel Orbán Viktor kedvenc testőre lesz a Terrorelhárítási Központ vezetője, így aztán őt egy ilyen kiemelt státusba, a rendőrségi állománytól kvázi elválasztva, egy külön testőrségi szerepben próbálják meg feltüntetni. Ez káoszt és bizonytalanságokat fog okozni az egész szervezetben, erre vonatozóan módosító javaslatot nyújtunk be, hogy az Terrorelhárítási Központ vezetője a rendőrfőkapitány alá legyen rendelve, hiszen elfogadjuk azt, hogy ezeknek a speciális feladatoknak az ellátásához szükség van egy valamilyen szervezetre, de ennyire túl nagy hatáskörrel, ennyire szabályozatlanul, ilyen garanciák nélkül, úgy, hogy 12 milliárddal felpumpálják, amit arra használhatnak fel, amire akarják, és lényegében magán-titkosszolgálatként működtetik, nem lehet ezt megtenni, és ezt semmilyen mértékben nem fogjuk támogatni.

Külön ki szeretném emelni a kifogástalan életvitel fogalmának bevezetését, ami megint egy gumiszabály. Tehát megint úgy hoztak be valamit, hogy azt bármikor bárkire rá lehet húzni, és semmilyen garancia nincs arra, hogy ez nem a rendőri állomány vegzálására készült, és semmilyen garancia nincs arra, hogy ezt nem arra fogják használni. Itt megint egy pontosabb garanciákkal körbebástyázott szabályozásra lett volna szükség, de úgy látszik, önök ezt nem tartják fontosnak, sokkal egyszerűbb beleírni valamit, ami mindenre felhatalmazást ad önöknek. Erre vonatkozóan is nyújtottunk be módosító javaslatot.

Összefoglalva el tudom mondani, hogy sajnos megint centralizálnak, megint mindent maguk alá akarnak beszorítani, sőt még közben meg is teremtenek egy olyan, teljesen szabályozatlan, teljesen homályos eredetű és teljesen homályos célú szervezetet, amelynek mindenhez hozzáférése lesz. Ehhez 12 milliárdot kapnak, és még az egyik kedvenc emberüket is ültetik a tetejébe. Ez mindenféle szempontból ellentmond a jogállamnak, és ilyen szempontból a javaslatot nem fogjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

A vezérszónoki felszólalások végére értünk, az általános vitát elnapolom. Folytatására mai ülésnapunkon, utolsó előtti napirendi pontként kerül majd sor.

Most pedig 15... Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek, de kényszerhelyzetben voltam, és azért kezdtem el egy mondatot, de ezt már megszűntnek is tekintem.

Soron következik a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/1427. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/1427/5. számon ismerhették meg képviselőtársaim. Tájékoztatom önöket, hogy a mai napon az általános vita megkezdésére kerül sor. Az expozé után vezérszónokok ismertetik álláspontjaikat; további képviselői felszólalásokra a mai napon az utolsó napirendi pont keretében lesz majd lehetőség.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 35 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!