Felszólalás adatai

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 199 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 25 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Borbély Lénárd és Németh Szilárd, a Fidesz képviselői, interpellációt nyújtottak be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: "Újabb rezsicsökkentés? Újabb rezsiháború?" címmel. (Dr. Józsa István: Csak nem?) Megadom a szót Borbély Lénárd képviselő úrnak.

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyre inkább közeledik a rezsicsökkentés harmadik lépése, amellyel párhuzamosan egyre inkább nőnek a brüsszeli kritikák és a multicégek extraprofitját védő baloldali politikai ellenvélemények is.

Már az első küzdelmet is nehéz volt megvívni, amelynek eredményeként január 1-jétől 10 százalékkal csökkentettük a lakossági gáz, villamos energia és távhő árát, de most egy újabb nehéz meccs előtt állunk, hiszen a multinacionális vállalatok vezérei az Európai Unió döntéshozóin keresztül próbálják meg eltántorítani a kormányt a lakossági terhek további csökkentésétől.

A kormány számos intézkedésével egyértelművé tette, hogy a magyar fogyasztók, a magyar családok oldalán áll, és nem enged teret a multicégek által vezérelt brüsszeli zsarolásnak. Nyilvánvaló, hogy fájó pontja a rezsicsökkentés az energiaszektor bizonyos szereplőinek, hiszen közel 1150 milliárd forint profitot vittek ki az országból a magyar fogyasztók kárára. Ez a lehetőség számukra 2010-től folyamatosan csökkent, és remélhetőleg a nonprofit alapú közszolgáltatási rendszer eredményeként teljesen meg is fog szűnni.

Számos kimutatás bizonyítja, hogy a magyar háztartások fizették a legmagasabb díjakat a gáz és villamos energia tekintetében még 2010-ben az EU-27-ek tagállamain belül. Ez nem csupán a korábbi szocialista kormányok felelőtlen politikájára mutatott rá, de arról is tanúbizonyságot tesz, hogy egy paradicsom volt a multinacionális vállalatok számára Magyarország és annak fogyasztói: itt bármit meg lehetett tenni az emberekkel, az árakat bármeddig lehetett emelni, a fogyasztókat pedig ott verték át, ahol csak tudták. Ez véget ért Magyarországon, ami ellen egyértelműen most küzdenek, és akár azt is kijárják maguknak Brüsszelben, hogy hazánk ellen újabb kötelezettségszegési eljárás induljon.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ha egyáltalán kezdeményezik hazánk ellen az újabb kötelezettségszegési eljárás megindítását, úgy gondolom, akkor is kiemelten fontos, hogy a kormány vigye végig a rezsicsökkentést, és az újabb rezsiháborúban se engedjen teret a különböző brüsszeli zsarolásoknak és fenyegetéseknek; álljon ki továbbra is a magyar családok mellett, hiszen a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2013. november 1-jétől a teljes rezsicsökkentéssel számolva akár évi 100-150 ezer forintot is meg tud spórolni egy négyfős család ingatlanjuk típusától és fogyasztásuk mértékétől függően. A rezsicsökkentésnek a háztartásokon túl tehát számos további pozitív hatása van.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy ennek értelmében milyen lépésekkel számol a kormány a rezsicsökkentések brüsszeli támadásával kapcsolatban. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Borbély képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A rezsicsökkentés a jelen és az elmúlt évek egyik legjelentősebb társadalom- és gazdaságpolitikai tette. (Dr. Józsa István: Elmúlt fél évszázad!) A 2010 előtti időszaknak nem volt egyetlen olyan kormányzati intézkedése sem, amely a teljes magyarországi lakosságra nézve, ráadásul ennyire közvetlenül és hathatós segítséget nyújtott volna, mint a megélhetési költségek mérséklésére irányuló határozott és kiterjedt kormányzati intézkedéssorozat.

Nem volt kétségünk afelől, hogy az ellenzék beindítja a lejárató kommunikációs gépezetét, nem habozva alkalmazni jól bevált régi módszerét, nevezetesen, hogy külföldi elvbarátaival szövetségre lépve, belügyeinket nemzetközi nyomásgyakorlással akarja saját elképzelései felé terelgetni.

(14.40)

Azzal is tisztában voltunk, hogy az iparági szereplők öröme sem lesz felhőtlen, elvégre a rezsicsökkentés minden újabb állomása azzal az eredménnyel jár számukra, hogy kevesebb extraprofitot vihetnek ki az országból, így várható volt, hogy ezek a feszültségek a brüsszeli bürokrácia figyelmét is felkeltik. Látni kell azonban, hogy annak a szervilis politikának, amely a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat jellemezte, és amely 2002-2010 között ilyen végletesen kiszolgáltatottá tette a gyakran komoly megélhetési gondokkal küzdő hazai fogyasztókat, egyszer és mindenkorra véget kell vetnünk azzal, hogy a kormány végre az emberek oldalára áll.

Ha európai összehasonlításban nézzük, a magyar családok a bevételeik aránytalanul nagy százalékát kényszerültek a legalapvetőbb közműszolgáltatások díjaira fordítani, különösen, ha ezt a jövedelmükhöz képest viszonyítjuk. Sem az ország gazdasága, sem a magyar emberek egyéni boldogulása nem képes lendületet venni, gyarapodásnak indulni, ha az emberek mindennapjait a megélhetés legelemibb problémái szorongatják. Gazdasági és morális értelemben tehát nem állt előttünk más lehetőség, mint hogy a magyar állampolgárok segítségére siessünk, csökkentsük a rájuk nehezedő terheket. Megértjük, hogy több mint ezer kilométerre Magyarországtól, olyan országokban, ahol az átlagos életszínvonal többszörösen meghaladja a hazait, nem könnyű megérteni azokat az eltérő gazdasági és szociális sajátosságokat, amelyek elodázhatatlanná tették a kormány erélyes közbelépését.

Meggyőződésünk, hogy jó úton járunk, s ebben a hitünkben megerősít az, hogy a Magyarországon elsőként alkalmazott rezsicsökkentési politikát mára Európa számos országa vagy átvette, vagy vizsgálja az átvétel lehetőségét. A baloldali hisztériakeltés ellenére Magyarország igenis kötelességtudó, az európai alkotmányos értékeket messzemenően tisztelő tagállama az Európai Uniónak, vannak azonban olyan kérdések, amelyekben nem lehetünk megengedők saját állampolgáraink rovására. Az Európai Unió vezető szervei számára többször jeleztük, hogy Magyarország a szabályozott energiaárak megszüntetésére rövid távon nem lát esélyt.

Készek vagyunk együttműködni a Bizottsággal valamennyi kérdés megválaszolásában, ugyanakkor nem fogunk lemondani kitűzött céljainkról. A kormány továbbra is minden lehetőséggel, eszközzel védeni fogja a kiszolgáltatott hazai fogyasztók érdekeit, és tovább folytatja a rezsicsökkentés politikáját.

Kérem képviselő urat, hogy szíveskedjen válaszomat elfogadni. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Németh Szilárd képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetértek önnel abban, hogy a rezsicsökkentés legfőbb célja az volt, hogy több pénzt hagyjon a magyar családoknál, így november 1-jétől a háztartási energia a 2012-eshez képest immár 20 százalékkal lesz olcsóbb, egy köbméter gázért az emberek 30 forinttal, egy kilowattóra villamos energiáért pedig 10 forinttal fognak kevesebbet fizetni, s mindezt a szolgáltatók extraprofitja terhére. Így nem csodálkozhatunk azon sem, hogy ezek a szolgáltatók, ezek a multiszolgáltatók a brüsszeli bürokratákkal összefogva, s maguk előtt tolva a bukott magyar baloldal politikusait, hevesen támadják a rezsicsökkentést, de nekünk itt, a magyar parlamentben a magyar emberek érdekeit kell szolgálnunk, s ezért minden eszközzel meg kell védenünk a rezsicsökkentés politikáját.

Válaszát tisztelettel elfogadom. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Felszólalások:   47-53   53-58   59-67      Ülésnap adatai