Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra holnap körülbelül 18 órakor, a részletes vitára pedig az esti órákban kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/580. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az expozémat a 2010. május 11-én, Ózdon lefolytatott nemzeti konzultáción megfogalmazott gondolatokra való visszautalással, az arra való hivatkozással kezdjem.

Ezen a nemzeti konzultáción, amelynek a témája a közbiztonság volt, Észak-Borsodban Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek polgármesterei, jegyzői, rendőri vezetői, polgárőrei és a cigány kisebbség képviselői vettek részt. Elemi erővel fogalmazták meg a problémákat ezen a nemzeti konzultáción. Elhangzott: "Ipari méreteket öltöttek a fa-, áram- és fémlopások, a bolti és terménylopások, a lakás- és üzletbetörések, egyre több a fiatalkorú és gyermekkorú elkövető. Gyakoriak a nagy tömegű családi viszályok is, amiket lehetetlen időben megakadályozni." Elhangzott és megfogalmazódott az a gondolat, hogy a térség lakossága elégedetlen a közbiztonsággal, de ahhoz, hogy ez javulhasson, összefogás kell, mert a rend a fejlődés záloga. Megfogalmazták azt is továbbá: nem érzik magukat biztonságban az idősek, veszélyben a közvagyon, és számos esetben a munka gyümölcsét nem azok élvezik, akik megdolgoznak érte.

Tisztelt Országgyűlés! Ezeket a gondolatokat nemcsak Ózdon, a nemzeti konzultáción, hanem az ország más településén is megfogalmazták, és ezért a kormány a nemzeti ügyek programjának kiemelt részévé tette a közbiztonság, a közrend helyreállítását, figyelembe véve a nemzeti konzultáción elhangzottakat és az ország más településein megfogalmazott igényeket. Úgy gondolom, egy kormány akkor cselekszik a legbölcsebben, akkor váltja valóra az ígéreteit, ha az emberek által megfogalmazott problémákat terjeszti törvényjavaslat formájában a tisztelt Ház elé. Úgy tud érdemben javítani a közbiztonságon, ha ezeket a javaslatokat törvényjavaslat formájában is megfogalmazza. Utalnék arra, hogy korábban azt ígérte a nemzeti együttműködés kormánya, hogy a közrend, közbiztonság helyreállítása érdekében megerősíti a rendőrséget mind létszámában, mind erkölcsében, mind anyagi ellátottságában, szigorítja a törvényeket, így a büntető törvénykönyvet, a három csapás törvényjavaslatot már elfogadta a tisztelt Ház. Beterjeszti a szabálysértési törvény módosítását, most ennek vagyunk tanúi, és felgyorsítja a büntetőeljárást.

Tisztelt Országgyűlés! Én abban bízom, hogy ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, és amelynek az általános vitáját most kezdi meg a tisztelt Ház, eléri azt a célt, hogy hozzájárul, ténylegesen hozzájárul az ország közbiztonságának a helyreállításához.

Úgy, ahogy korábban elhangzott és megfogalmazódott, a közbiztonság ügye mára hazánk egyik legfontosabb ügyévé, nemzeti üggyé vált. Az ország lakóinak biztonsága és biztonságérzete is romlott. Ezt megfogalmazták nemcsak az emberek ezeken a fórumokon, ezeken a nemzeti konzultációkon, hanem rendőri vezetők is így értékelték. Hiába úgymond esetleg javultak a számok, de a biztonságérzet, a közbiztonság romlott. És úgy, ahogy ezen a nemzeti konzultáción elhangzott, gyakran büntetlenül olyan cselekményeket hajtottak végre, olyan szabálysértéseket követtek el, amelyek azt eredményezték, hogy az emberek nem élvezhették a munkájuk gyümölcsét, nem az aratott, aki vetett, és ennek semmiféle következménye nem volt. Ezt a helyzetet meg kell változtatni. Ennek a helyzetnek a megváltoztatását, a rend, a törvényesség helyreállítását szolgálja ez a törvényjavaslat.

Azt is tapasztaltuk az országban, hogy különböző önvédelmi reflexek alakultak ki, különböző olyan szervezeteket hoztak létre részben az önkormányzatok, részben egyéb szervezetek, amelyek bizonyos fokig még a törvényesség határait is súrolták, és semmiképp nem a rend megerősítését célozták meg. Emlékezzünk rá, hogy Magyarországon van olyan település, ahol seriffet alkalmaztak, Polgár nevű településen, ha jól emlékszem, állítottak be seriffet. Ez a magyar jogrendtől idegen megoldás, és nem hozta meg azt az eredményt, amit szerettek volna. Nyilvánvaló, hogy az állami erőszak-monopólium nem érvényesült az elmúlt időkben, az elmúlt időszakban ezeken a településeken.

(A tulajdon elleni szabálysértések ügyét kiemelten kell kezelni...)

cai/Lezsák/Földesi-Nyakó (Kontrát Károly)/bl

(21.10)

A tulajdon elleni szabálysértések ügyét kiemelten kell kezelni, hiszen korábban ezeknek a szabálysértéseknek a felderítése és elbírálása is jegyzői hatáskörbe került. Ez változott ez év január 1-jétől, amikor a felderítés rendőrségi hatáskörbe került, de megmaradt az elbírálás jegyzői hatáskörben. Az előző napirendi pont - a T/579. számú törvényjavaslat, az alkotmánymódosítás - tárgyalásakor több utalás hangzott el ennek a gyakorlatnak a hiányosságaira, hiátusaira tekintettel. Én ezt nem ismételném meg. Úgy gondolom, ez is alátámasztja azt, hogy ezen a területen változtatni kell.

Ezt a változást szolgálja ez a törvényjavaslat, az eljárási szabályok módosítását egyes szabálysértések társadalomra veszélyességének növekedése indokolja. A javaslat célja pedig az ellenük való hatékonyabb fellépés. Elsősorban a kistelepüléseken élőket sújtja úgy, ahogy mondtam, hogy a tulajdon elleni szabálysértések felderítetlenek maradnak, a magánlaksértések elszaporodnak, ha a valótlan bejelentést követően a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv a helyszínre vonul, a polgárokat szolgáló valós feladatait időlegesen nem tudja ellátni. A javaslatban szereplő törvénymódosítások célja ezen anomáliák megszüntetése.

A tulajdon elleni szabálysértések elleni hatékonyabb fellépést szolgálja, hogy a javaslat az elkövetővel szemben elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, ezáltal jogi lehetőség lesz a tetten ért elkövető őrizetbe vételére, aminek önmagában is visszatartó ereje van. Ezen túlmenően az elzárással fenyegetett szabálysértések esetén lehetőség van gyorsított eljárás lefolytatására is. A szabálysértések felderítését a tapasztalattal nem rendelkező jegyző helyett a büntetőeljárások során már ez irányú ismereteket szerzett rendőrség hatáskörébe utalja. A javaslat bővíti a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja az is, hogy a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk komplexebb adatok alapján történő elemzését, értékelését lehetővé tegye, és ezzel elérje a döntéshozatali folyamat felgyorsulását. Ennek érdekében a törvényjavaslat szerint a döntési szintek számát csökkentve az országos rendőrfőkapitány helyett a belügyminiszter gondoskodik a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk elemzéséről és a terrorcselekmények felszámolásáról. A közvéleményt irritálja, hogy noha a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel sok helyen a nyilvánosság előtt történik, mégsem kerül sor rövid időn belül a tényállás felderítésére és hatékony szankcionálására.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg, a törvényjavaslatot támogassa, és amennyiben a tisztelt Ház azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk e törvényjavaslat beterjesztésekor, támogatja, akkor a céllal összefüggő, ezzel összhangban álló és a cél elérését, a törvény hatékonyságát javító módosító javaslatokat szívesen megvitatjuk. Bízunk abban, hogy egy olyan törvényjavaslatot sikerül elfogadni a tisztelt Háznak, amely figyelembe veszi a nemzeti konzultáción megfogalmazott javaslatokat, elfogadása esetén ténylegesen javítja az egyes emberek biztonságérzetét, és hozzájárul egy nagyon fontos nemzeti ügy megvalósításához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és az alkotmányügyi bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Vitányi Istvánnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának.

DR. VITÁNYI ISTVÁN, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előző törvény tárgyalása kapcsán már érintettük e jogszabályt, amelyet T/580. szám alatt az alkotmányügyi bizottság ma délelőtt tárgyalt meg.

Az ellenzéki képviselők úgy nyilatkoztak, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott célokkal egyetértenek, amelyek hozzájárulhatnak a kistelepülési állapotok javításához. A frakció-hovatartozástól függően kifogásolták a javaslat egy-egy rendelkezését, így a hatástanulmány hiányát, továbbá azt, hogy a rövid hatálybalépési időpont miatt a lakosság nem tud felkészülni, valamint megkérdőjelezték a bírósági titkárok felkészültségét a javaslatban megfogalmazott ügyekben történő eljárásban. Egyébként erről az előző jogszabályi, illetve az alkotmánymódosítás kapcsán már igen bőségesen volt szó.

Ami a bírósági titkárok létszámát illeti, az elhangzott, 570-580 fő, és ők alkalmasak arra, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is alkalmasnak tartotta őket a feladat ellátására, hiszen csupán arról van szó, hogy négy tényállással egészül ki az a kör, amit eddig is elláttak. Itt is elhangzott az előbb az, hogy a fizetési meghagyásos eljárások átkerültek a közjegyzőkhöz, ez közel 500 ezres éves ügyforgalmat jelent, tehát felszabadult időben ezeket a feladatokat el tudják látni azzal a kiegészítéssel, amit az államtitkár úr elmondott, hogy bizonyos megerősítésre szorulnak asszisztencia vonatkozásában.

Ami a lakosság felkészületlenségét illeti, azaz az állampolgárokat fel tudtuk-e készíteni, illetőleg fel tudtak-e készülni az új szabályozásra, ez önmagában értelmezhetetlen, hallottuk az alkotmányügyi bizottság ülésén, hiszen azt például mindenki tudja, hogy lopni nem lehet, erre külön nem kell felkészülni, talán az MSZP-nek esetleg. (Taps a Fidesz soraiból.)

A bizottság ülésén a többség általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot, amely szervesen illeszkedik a kormány rendteremtését szolgáló jogszabály-alkotási tevékenységébe. Végül a kormánytöbbség 19 igen szavazattal, 7 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Harangozó Tamásnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvénnyel kapcsolatban a benyújtás körülményei, tudniillik hogy péntek este került fel az Országgyűlés honlapjára, a tárgyalás módja tudniillik, hogy két nap alatt kívánják átdarálni az Országgyűlésen, a javaslatban szereplő szabályok több ízben átgondolatlanok, átgondolatlansága miatt, a garanciális szabályok hiánya miatt, amiatt, hogy a kormány egyébként megsértve a törvényeket, az információs szabadságról szóló törvényt, a javaslatot nem tette fel a közigazgatási egyeztetés után a Belügyminisztérium honlapjára, és így az nem vált széleskörűen megismerhetővé és véleményezhetővé; összességében a kisebbségi vélemény alapján a jelenlegi formájában általános vitára sem tartjuk alkalmasnak és természetesen a jelenlegi formájában nem is tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Borbély Lénárdnak, a honvédelmi bizottság előadójának.

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Vitányi képviselő úr által elmondott összefoglaló többé-kevésbé lefedi azokat a tényeket, amelyek a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is elhangoztak. A Magyar Köztársaság Kormánya által benyújtott, a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslatot a honvédelmi és rendészeti bizottság a mai napon napirendjére vette és azt megtárgyalta. A napirendre vételt a bizottság majdnem egybehangzóan támogatta, ellene csak a bizottság MSZP-s alelnöke szavazott.

Mivel a javaslat, ahogy már hallottuk, ez a kormányjavaslat jól illeszkedik, illetve kifejezetten illeszkedik az egyik legfontosabb közös nemzeti ügyünkhöz, éppen ezért a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak javasolta. A bizottsági vita során az ellenzéki képviselőtársaink egy csoportja leginkább kiemelten a feloszlatott társadalmi szervezetek működésével és az általuk hordott egyenruhának a kérdésével foglalkozott, míg az ellenzéki képviselők egy másik csoportja egyetértésben leginkább a hatástanulmányokkal, illetve az egyeztetésekkel foglalkozott; ezzel szemben a honvédelmi és rendészeti bizottság kormánypárti tagjai kihangsúlyozták, hogy olyan problémákról van szó, ami jogos társadalmi igény, és a megoldásuk nem tűrhet halasztást.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Egyed Zsolt képviselő úrnak, Jobbik.

(EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! ...)

zse/Lezsák-Földesi-Nyakó/VA

(21.20)

EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kontrát államtitkár úr szavaira szeretnék pár mondatban reagálni. Egy kicsit csodálkozom, megmondom őszintén, olyan, minthogyha mi nem egy országban élnénk, vagy nem egy kontinensen élnénk. Itt úgy látom, a Jobbik-frakción kívül mindenkinek az a legnagyobb problémája, hogy a feloszlatott társadalmi szervezeteknek mi lesz a sorsa. Könyörgöm, vegyék már észre, Borsod megye a cigánybűnözés karanténjában vergődik. Vannak olyan települések, ahol nem lehet már este kimenni az utcára, sajnos, már Miskolc is ide tartozik. A polgármester úrral pont most beszélgettem délután, és ő is egyetért abban, hogy a közbiztonságnál radikális változásra van szükség. Én nem hiszen, hogy a három csapás törvény ebben a formájában alkalmas lenne rá. El kellene gondolkozni rajta, hogy a rendőrségnek adjunk-e egy olyan fegyvert a kezébe - idézőjelben -, egy olyan lehetőséget a kezébe, hogy megfelelően el tudjon járni a bűnelkövetőkkel szemben, mert higgyék el, ez a helyzet, ami most van, ez, és amit önök látnak, sajnos, az csak a jéghegy csúcsa. Én ajánlom bármelyik képviselőtársamnak, hogyha meg akar győződni a valós helyzetről, költözzön oda egy hétre Szendrőládra, én kifizetek neki egy házat, és ismerkedjen meg a Borsod megyei valósággal. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre Szilágyi György képviselő urat illeti a szó.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Csak idézni szeretnék a törvénytervezetből: "...nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel."

Nem egyedi eset egy ilyen törvényszövegezés, találtam rá hasonlót, amit ajánlok az önök figyelmébe. A történelemben már voltak hasonló dolgok, ezt is idézném önöknek, hogyha megengedik. Az 1957. évi VII. törvény: "A magyar dolgozó nép szorgalmas munkájával építi a szocializmust. Ezt az építő munkát, e munka eredményeit, a népi állam további erősítését veszélyeztetik a népi demokrácia ellenségei, akik szembefordulnak a törvényes renddel, kijátsszák a törvényeket és rendeleteket, herdálják a nép vagyonát." Ez körülbelül ehhez hasonlít. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Balla Gergő képviselő úrnak.

BALLA GERGŐ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslatot tartunk a kezünkben, amiben megpróbálják a Magyar Gárdát és a cigánybűnözést áttolni egy kunszt alatt. A cigánybűnözés részében, mert mondjuk ki, ebben a törvényjavaslatban azok szerepelnek, azokról van szó, viszont bújtatottan benne szerepel a Magyar Gárda is. Egy nagyon érdekes dologra bukkantam benne, ahol azt mondják, hogy aki ebben a feloszlatott társadalmi szervezetben részt vesz, és erre rámutat egy rendőr, mert úgy gondolja az öltözete alapján, akkor onnantól kezdve bemehet a lakásába, házkutatási parancs nélkül bármit tehet ott. Ha ilyet megengedünk, és tudom, hogy itt, ezzel a ponttal azt próbálják elérni, hogy majd, amikor egy cigány bűnöző lop, akkor oda is ugyanígy be lehessen menni. Csak éppen itt pontosan azt próbálják elérni, hogy a társadalmi felháborodottságot, amit a cigánybűnözés kiváltott, azt most megpróbálják a Magyar Gárdára is ráhúzni, arra a Magyar Gárdára, aki, ha hiszik, ha nem, ahol eddig felvonult, mielőtt feloszlatták volna, ott igenis, azokon a településeken bármilyen címszóval felvonult vagy megjelent, ott igenis rend volt hónapokig. Ezért kérem önöket, hogy mindazok mellett, hogy a cigánybűnözési pontok is benne vannak ebben a törvényben, gondolják meg azt, hogy szükség van-e arra, hogy innentől kezdve a magyar rendőrök magyar embereket bármikor egy ruházat alapján rámutatva zaklathassák nap mint nap. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót kettő percre Dúró Dóra képviselő asszonynak.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénymódosító javaslat ahhoz hasonlít, amit már itt körülbelül 2-3 héttel ezelőtt tárgyalt a tisztelt Ház, a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslathoz, ugyanúgy egy salátatörvényről van szó. Akkor is, már az általános vitában is jeleztük önöknek, hogy méltatlan helyzetbe hozza az ellenzéket azzal a beterjesztő, előterjesztő kormánypárt, hogy egymással össze nem függő dolgokról kell egyetlen szavazással dönteni. Ezek után, hogy ezt tehát már az általános vitában is jeleztük, Répássy államtitkár úr a cinizmus elleni harc jegyében a következőképpen nyilatkozott itt előttünk: "Tehát nem eltúlzott, nem aránytalan ez a 'három csapás' büntetés. Azt gondolom, valóban visszatartó erőt jelenthet, és nagyon sajnálom, hogy az ellenzéki képviselőcsoportok nem szavazták meg ezt a törvényt." Tehát azok után, hogy Répássy államtitkár úr nagyon jól tudta, hogy egy salátatörvényről van szó, azt vetette a szemünkre, hogy a három csapás törvényt nem szavaztuk meg. Ugyanígy ez a törvényjavaslat is egy salátatörvény, amelynek vannak olyan részei, amelyekkel egyet lehet érteni, de nyilvánvalóan a Magyar Gárdára pályázó törvényjavaslati rész miatt ez megint méltatlan helyzetbe hozza az ellenzéket. És az, hogy ezek után Répássy államtitkár úr azon sajnálkozik, hogy nem szavazza meg a Jobbik a három csapás törvényt, az már nemhogy nem elegáns, hanem egyenesen cinikus, azt gondolom, köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Vitányi István képviselő úrnak adom meg a szót 15 perces időkeretben.

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt mondandóm lényegéhez kezdenék, két megjegyzést, ha megengednek. Harangozó képviselőtársam azt mondja, hogy pénteken még nem lehetett látni, vagy nem a kormány honlapján lehetett látni a törvényjavaslatot. Van ennek egy kis diszkrét bája, hogy ezt kifogásolja. Megbocsátható, mert nem volt tagja a korábbi parlamentnek, de volt olyan, hogy két nap állt rendelkezésünkre a költségvetés áttanulmányozására, amit annak idején az MSZP terjesztett be, az több ezer oldal, ez 18 paragrafus, úgy gondolom, hogy ezt könnyedén át lehet tanulmányozni; ez az egyik.

Dúró Dórának pedig azt szeretném mondani, hogy ő sem volt még korábban képviselő, még igazi salátatörvényt nem látott. Ez egy álsalátatörvény, ha mondanám, mert azért a benne levő más jogszabályok bizonyos mértékben kapcsolódnak az alaptörvényhez.

Tisztelt Ház! A nemzeti együttműködés kormánya programjának alappillérei a munka, család, otthon, egészség és a rend. A bő egy hónapja alakult kormány jogszabályalkotásának középpontjában a fenti célok megvalósítása jelenik meg törvényi formában. Az előttünk fekvő T/580. számú törvényjavaslat a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szól, amely a rend megteremtésének és megszilárdításának jogi eszközeit tartalmazza.

Már az első polgári kormány is a rend pártján állt, és alapvető célkitűzése volt, hogy ne a polgárok védjék ráccsal személyüket és javaikat, hanem azok kerüljenek rács mögé, akik azokat veszélyeztetik. A kormány álláspontja szerint a jövő Magyarországában a biztonság mindenkit megillet, és azt az állam az ország minden pontján garantálni fogja.

Tisztelt Ház! Egy polgári demokráciában alapvető követelmény, hogy azok, akik a fennálló jogrend ellen vétenek, legyen az a vétség kicsi, avagy nagy, nyerjék el méltó büntetésüket, a felelősségre vonás legyen gyors, arányos és időszerű. Kívánalom az is, hogy a rendőrség ne a hatalom ökle legyen, hanem a polgárok védelmezője. A fenti célok elérése érdekében az újonnan megalakult kormány már eddig is sokat tett. Olyan helyeken - például, az északi, bűnügyileg fertőzött megyék településein - jelentek meg rendőrök, ahol eddig évekig nem is találkozott a lakosság élő rendőrrel. Ezek az intézkedések egyrészt a bűnözők felé kellő visszatartó erővel bírnak, másrészt az ott élő lakosságnak a biztonságérzetét növelik.

Természetesen a rend megteremtésének csak egyik feltétele a rendőrség létszámának a növelése, az igazságszolgáltatás hatékonyságához, a gyors és időszerű ítélkezéshez megfelelő, ezeket támogató jogszabályok kellenek. Mint korábban említettem, ilyen irányban a jogszabályalkotás terén már tett a kormány lépéseket - elég, ha csupán az úgynevezett három csapás törvény elfogadására gondolunk -, de természetesen további jogszabályalkotás szükséges a kitűzött cél eléréséhez.

(Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő törvénytervezet, amely bizonyos...)

VGy/Lezsák-Földesi-Nyakó (dr. Vitányi István)/VA

(21.30)

Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő törvénytervezet, amely bizonyos szabálysértések elkövetőit fenyegeti magasabb pénzbüntetéssel és elzárással.

Tisztelt Ház! A tervezet lehetővé teszi a tulajdon elleni szabálysértések, a magánlaksértés és még néhány esetben az elzárásbüntetés kiszabását, valamint a kiszabható büntetés mértékét 150 ezer forintra emeli. A tervezet figyelemmel van az elkövetők korára is, amikor a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható elzárás esetén a felnőttkorúakra kiszabható maximum felében határozza meg az alkalmazható büntetést, és előírja a fiatalkorúaknak és a felnőttkorúaknak végrehajtás során az elkülönítésüket.

A szabálysértések felderítését a tapasztalattal nem rendelkező jegyző helyett a büntetőeljárás során már ez irányú ismereteket szerzett rendőrség hatáskörébe utalja. A javaslat megteremti annak jogi lehetőségét, hogy a helyi bíróság jogkörében bírósági titkár is eljárjon, így a bíróságok létszámfejlesztés nélkül is eleget tehetnek új feladataiknak.

A tervezet a települések közbiztonságának védelmében eljárók közfeladatot ellátó személynek minősítésével az ilyen feladatokat alapvetően önként végző polgárok büntetőjogi védelmét szolgálja. A hatékonyabb felderítést szolgálja a javaslatban megfogalmazott azon szabály, amely lehetővé teszi a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása érdekében a magánlakásba történő belépést. Az illetékességi szabályok újrafogalmazásával a javaslat rugalmasabb lett azzal, hogy azon szabálysértési hatóság járhat el, amely közreműködése az eljárás gyorsítását szolgálja. További olyan szabály került a javaslatba, amely az eljárás eredményességét és gyorsítását szolgálja. Itt elég, ha csak az őrizetbe vétel szabályaira vagy a gyorsított eljárás lefolytatásának lehetőségére gondolok.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az egyes szabálysértésekkel kapcsolatos eljárást és az ehhez kapcsolódó szankciórendszert szabályozza. A javaslatban szereplő szabálysértésekkel kapcsolatos rendelkezés elsősorban az ország kistelepülésein hozhat eredményt, mint például az én választókörzetemben is, ahol 29 település van, ahol a javaslatban megfogalmazott szabálysértések leggyakrabban előfordulnak, és leginkább irritálják az ott lakókat, keserítik meg a mindennapjaikat, és sajnos, ezek azok a cselekmények, amelyek leggyakrabban felderítetlenek maradnak. Az itt élő lakosság, látva a hatóság tehetetlenségét, már feljelentést sem tesz ezekben az ügyekben, mivel hosszú éveken keresztül azt tapasztalta, hogy feljelentésük nyomán leggyakrabban eredménytelenül fejeződik be az eljárás.

A kistelepülésen élő lakosság nap mint nap találkozik a tulajdon elleni szabálysértésekkel, tyúklopásokkal. Ma reggel, éppen a Parlamentbe jövet egy kistelepülés polgármesterét hallgattam a rádióban, aki nyilatkozott a törvényjavaslatról, és üdvözölte azt, mivel ő is nap mint nap találkozik munkája során a javaslatban szabályozott szabálysértésekkel, és reményét fejezte ki, hogy a törvény visszatartó ereje, valamint az eljárás hatékonysága pozitív eredményt fog hozni. A törvényjavaslat célja az előbb felsorolt anomáliák megszüntetésére irányul.

Tisztelt Ház! A Fidesz-frakció a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, s annak minél előbbi elfogadását javasolja, hogy jótékony hatását minél hamarabb érezzék a polgárok is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

A következő hozzászóló Harangozó Tamás képviselő úr, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetekben számos alkalommal kritizáltuk itt, az Országház falai között azt a fideszes gyakorlatot, hogy a nagy jelentőségű törvényjavaslatokat nem a kormány nyújtja be, hanem egyéni képviselői indítványként kerülnek az Országgyűlés napirendjére.

Azt feltételeztük, hogy a kormánypárti képviselők mögé bújva akarja kijátszani a kormány a jogszabály-előkészítésre vonatkozó szabályokat. Mára be kell látnunk, hogy ebben tévedtünk. A kormány ugyanis, kétharmados parlamenti támogatással a háta mögött, nem bíbelődik azzal, hogy jogi kiskapukat keresve szabaduljon ez irányú kötelezettségeitől. Országgyűlési képviselőként azt már megszokhattuk, hogy az érdemi tárgyalásra a kormányoldal sem időt, sem lehetőséget nem hagy.

E törvényjavaslat előkészítése során azonban a kormány még a saját ügyrendjét sem tartotta be a jelek szerint. A törvényjavaslat indokolásában nyomát sem látjuk annak, hogy felmérték volna a tervezett szabályozás várható költségvetési, társadalmi, gazdasági hatásait. Semmi nyomát nem találjuk annak sem, hogy a törvényjavaslat benyújtását megelőzte volna a szakmai és társadalmi szervezetekkel, a tudomány képviselőivel folytatott bármiféle egyeztetés. Úgy tűnik, a kormány sem az OIT-nak, sem a bírósági vezetőknek, sem a rendőrség illetékeseinek nem biztosított megfelelő időt a tervezetek érdemi áttanulmányozására.

Vajon ők is két napot kaptak-e álláspontjuk kialakítására, mint az Országgyűlés képviselői?

Az elektronikus információs szabadságról szóló törvény előírja, hogy a jogszabály-tervezeteket a minisztériumok honlapján közzé kell tenni. Az Orbán-kormány megalakulása óta a Belügyminisztérium honlapján ilyent nem tettek közzé, de a jogalkotásért felelős Navracsics Tibor vezette minisztérium honlapján sem nagyon találhatunk közzétett tervezeteket. Minden jel arra utal, hogy még a közigazgatási egyeztetést sem folytatták le érdemben a pénteken benyújtott törvényjavaslatok esetében.

Kérdem én: hogyan akar a kormány rendet tenni ebben az országban, ha még a saját háza táján sem tud rendet tartani? Hogyan várja el a kormány az állampolgároktól az önkéntes jogkövetést, ha még maga sem tartja be saját határozatait? Mikor kezdődik meg végre az érdemi jogalkotási munka a minisztériumokban? Mikor zökken végre vissza a kormányzati és a parlamenti munka a normális kerékvágásba?

A jogszabály-előkészítés és a jogalkotási eljárás szétzilálása, a parlamenti viták ellehetetlenítése és a parlament szavazógéppé degradálása azért különösen megdöbbentő, mert nemcsak etikátlan, jogszerűtlen, de még politikai szempontból is teljesen kontraproduktív. Önök bizalmat és példátlanul nagy felhatalmazást kaptak a választópolgároktól. E biztos parlamenti többséggel a hátuk mögött érthetetlen, hová ez a kapkodás.

Miért ígérnek olyan blődségeket, hogy két hét alatt rendet tesznek az ezer problémával sújtott, halmozottan hátrányos helyzetű településeken? Miért akarják minden egyeztetés nélkül két nap alatt keresztülerőszakolni a parlamenten azt a törvényjavaslatot, ami a biztonságérzetet valóban romboló problémákra akar megoldást találni?

Kétharmaddal a hátuk mögött bármit el tudnak fogadtatni a parlamentben. Akkor miért nem engedik meg maguknak azt a luxust, hogy meghallgassák az ellenzéket, hogy meghallgassák a szakmát? Ennyire félnek az alig egyharmados ellenzéküktől? Vagy ennyire zsigerből elutasítanak minden vitát, nem tűrnek semmiféle ellentmondást?

Ez a mentalitás különösen sajnálatos ennek a törvénynek az esetében. A semmiféle elrettentő erővel nem bíró három csapás törvény is a "Hogyan teszünk két hét alatt rendet?" show-műsor után ugyanis a kormány a törvényjavaslat benyújtásával végre a bajok valódi okainak kezelésére próbál koncentrálni. A biztonságérzet romlását, különösen a kistelepüléseken, ugyanis nem a súlyos bűncselekmények, hanem rendszerint a kisebb súlyú vagyoni cselekmények rombolják. Őszintén bevallhatjuk, hogy ennek kezelésében még akad bőven tennivaló. Szemlátomást a kormány e feladatoknak akar nekifogni, ami mindenképpen üdvözlendő. A problémát felismerve már a Bajnai-kormány is nyújtott be törvényjavaslatot, ami a rendőrség kötelességévé tette a tulajdon elleni szabálysértések felderítésében való közreműködést. Örömmel látjuk, hogy bár a javaslatot a Fidesz akkor nem támogatta, azonban a kormány e javaslata a megoldást továbbra is megtartja.

Tehát a szabálysértési jog továbbfejlesztésének szándéka és a tulajdon elleni szabálysértésekkel szembeni hatékonyabb fellépés lehetőségeinek kidolgozása támogatandó kormányzati szándék. Sajnos, azonban az egyeztetéseket nélkülöző rohammunkának a helyes szándék ellenére is összecsapott és összességében aligha elfogadható törvényjavaslat lett a végeredménye.

A javulást a kormány e területen is a szankciók sokszor ésszerűtlen növelésében látja. Súlyosabb szankció, nagyobb elrettentés, ez a képlet régóta ismert, és mindenki által érthető, sokra azonban nem megyünk vele. Ha ilyen egyszerű kérdés lenne a közbiztonság szavatolása, akkor nem lenne olyan ország a Földön, ahol a bűnözés problémát jelent. Sajnos, a megoldások azonban nem ilyen egyszerűek.

A törvényjavaslat az eddigi szabályozáshoz képest sokkal több szabálysértést fenyeget elzárással. Látni kell azonban, hogy az elkövetők elzárásra ítélése önmagában semmit nem old meg, viszont az adófizetőknek rengeteg pénzébe kerül. Az egzisztenciális okokból szabálysértést elkövetőket nyilván nem rettenti el, ha 60 napra ellátást kapnak, és fedél kerül a fejük fölé. Az elzárás elég rövid idő ahhoz, hogy visszatartó ereje legyen, viszont éppen elég ahhoz, hogy a fogva tartott a bűnözést illetően jelentős ismereteket szerezzen társaitól. Be kell látnunk, hogy a bűnözést számos társadalmi tényező befolyásolja. Egy érdemi eredményt csak akkor lehet elérni, ha a reménytelenül tengődő tömegek számára biztosítani tudjuk a tisztességes megélhetés lehetőségét.

Ami a fiatalkorúak elzárását illeti, ezt hadd tudjuk be a kapkodásnak és a kormányzati fejetlenségnek. Az érintettek, vagyis a 14 és 18 év közötti fiatalok ugyanis tankötelesek, helyük az iskolapadban van. Ha ez mégsem így történik, az elsősorban a szülők és a társadalom felelőssége. Nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslat megfogalmazói nem gondoltak arra, hogyan kezelhető, ha egy fiatal, mondjuk, egy bolti lopás miatt 30 napra kiesik az iskolából, mert éppen elzárás büntetését tölti. Ha a fiatalkorút kiemeljük az iskolapadból, azzal biztosan nem segítjük beilleszkedése nehézségeinek a kezelését. E kifogással szemben nem érv, hogy a bűncselekményeket elkövető fiatalokat is megfosztják személyes szabadságuktól, és ezt eddig még senki nem kifogásolta.

Felhívnám a figyelmüket arra, hogy a fiatalkorúak szabadságvesztésre ítélése a büntető törvénykönyvben is csak kivételes eszköz, ha az intézkedés, a tipikusan javítóintézeti nevelés alkalmazása nem elegendő.

(A szabadságvesztés a szabálysértési eljárásnál lényegesen hosszabb időtartamú.)

SF/Lezsák-Földesi-Nyakó/ (Harangozó Tamás)/VA

(21.40)

A szabadságvesztés a szabálysértési eljárásnál rendszerint lényegesen hosszabb időtartamú, aminek keretei között a tankötelezettség teljesítése a fogva tartott fiatal számára megszervezhető. Ugyanez egy-két hetes elzárás esetében igen nehezen lesz kivitelezhető. Látható, hogy a törvényjavaslat előkészítői a következményekkel egyáltalán nem számoltak.

E szabályozás hosszú távon borzasztóan súlyos anomáliákhoz fog vezetni, ha figyelembe vesszük azt a szabályt, hogy fiatalkorúval szemben pénzbírságot csak akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete vagy megfelelő vagyona van, vagyis ha gazdag szülő gyermeke lop a boltban, akkor ő megúszhatja pénzbírsággal, míg a szegény családból származókat a BV-intézetekbe csukják. Ennek eredménye az iskolai kimaradás, a stigmatizáció, ami még valószínűbbé teszi a nemkívánatos bűnözői karrier elindulását, aminek végső állomása a három csapás törvény által lebegtetett életfogytiglani büntetés.

Persze értjük, hogy ez egyszerűbb és jobban eladható megoldás a bűnözés sújtotta településeken, mint egy hatékonyan működő gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer megteremtése. Egyszerűbb két nap alatt módosítani a szabálysértési törvényt és a büntető törvénykönyvet, mint szívós munkával kiemelni a gyermekeket a mélyszegénységből, a nyomorból. Inkább már most bezárják őket, csakhogy elkerüljék a valós társadalmi problémákkal való szembenézést. Félek tőle, hogy a törvényjavaslat egyúttal előrevetíti az Orbán-kormány gyermekvédelmi politikáját is.

De a kapkodás eredménye nem csak itt érhető tetten a törvényjavaslatban. A kormány a rendőrségi törvényben akarja rögzíteni, hogy a tulajdon elleni szabálysértés tárgyi bizonyítási eszközeinek felkutatása és biztosítása céljából a rendőr hatósági határozat nélkül léphet be magánlakásba. Ez azért meglepő, mert határozat nélkül még bűncselekmény gyanúja esetén sem tartható házkutatás. Érthető és támogatható a szabálysértések felderítési rátájának növelése érdekében a házkutatás lehetővé tétele, ennek alapjait azonban megfelelő eljárási garanciákkal megítélésünk szerint a szabálysértési és nem a rendőrségi törvényben kell megjeleníteni.

Szintén furcsa jogérzékre vall az előterjesztőnek az a javaslata, hogy az elkövetés helyétől távol az elkövetést követő 48 órával későbbi elfogást is tettenérésnek minősíti a törvényjavaslat.

További problémát jelent, hogy a törvényjavaslat csupán nyolc nap felkészülést biztosít a bíróságoknak és rendőrségeknek az új szabályok alkalmazására. Kérdezem a kormányt, hogy biztosíthatók-e a végrehajtás feltételei ennyi idő alatt. Két-három héten belül fel tudnak-e készülni a bírósági titkárok az új feladataikra? Hogyan lesz kezelhető a bíróságokra zúduló évi 80-100 ezer új ügy? A tervezett új feladatok ellátására biztosított-e a kormány új státusokat, költségvetési többlettámogatást a bíróságnak és a rendőrségnek?

Összességében elmondható: örülünk annak, hogy a hetek óta tartó szimbolikus politizálás után a kormány végre elkezdett azzal foglalkozni, amiért megválasztották, vagyis az érdemi problémák kezelésével. Sajnálatos azonban, hogy a kapkodva előkészített törvényjavaslat legtöbb rendelkezése átgondolatlan, sok tekintetben pedig kifejezetten nemkívánatos hatásokkal járhat, így a jelenlegi formájában biztosan nem támogatható.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Volner János képviselő úr, Jobbik. Öné a szó, képviselő úr.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Furcsa érzés fogja el az embert akkor, amikor elolvassa a törvényjavaslat megszövegezését, ugyanis rögtön a cím arról szól, hogy a közbiztonság javítása érdekében szükséges törvénymódosítások, és ehhez képest egy törvénycsomagba belepakolt lex gárda újabb változatával találkozunk. Szeretném megkérdezni a jelenlévőket, különösen államtitkár urat, hogy hány olyan esetet ismer, amikor a Magyar Gárda tagjai kiraboltak volna valakit, megfélemlítettek volna valakit, nem úgy, ahogy elmondják a médiában, hanem valóban, zsaroltak volna valakit, otthonokat fosztottak volna ki, és egyáltalán, a magatartásuk alkalmas lenne arra, hogy a közbiztonság jelenlegi állapotát Magyarországon megrendítse. Biztos vagyok benne, hogy államtitkár úr egyetlen ilyen esetet sem tudna mondani. A Magyar Gárda és a jelenleg működő Nemzeti Gárda amióta megalakult, egyetlen valóban törvénytelen cselekedetet nem követett el, a közbiztonságot nem veszélyeztette. Mi azt látjuk, hogy ez a salátatörvény azért lett egybeterelve - egy ronda nagy csomagot csináltak oda nem illő dolgokból -, mert a kormányzat az aktuális politikai céljainak megfelelően próbálja a jog betűjét a kétharmad birtokában formálni.

Nagyon sok minden kimaradt. S bár egyszer már megtörtént ez - államtitkár úr akkor sajnos, lemaradt a kései óra miatt, s most is ilyen későn kell erről tárgyalnunk ebben a jogszabályalkotó hevületben, amelyben a kormány jelenleg is működik -, azért néhány szóval szeretném áttekinteni azt a folyamatot, ami odáig vezetett, hogy most ilyen csomagokkal kell foglalkoznunk, és még mindig nincs megoldva a megélhetési bűnözés ügye, amivel szemben a törvényjavaslat fel szeretne lépni.

Ha egy rövid történelmi kitekintést teszünk, akkor azt látjuk, hogy ahogy a rendszerváltás megtörtént, százezrek, sőt gyakorlatilag egy milliós tömeg elvesztette a munkahelyét, ezzel párhuzamosan megszűnt a közbiztonság, szétverték a rendőrséget. Az ön főnöke, Pintér Sándor ezt az időpontot rendőri vezetőként élte meg. Megjegyzem egyébként, hogy velem együtt, mert abban az időszakban én is rendőrként dolgoztam és tudom, hogy mit jelentett ez az időszak. Ezt követően aztán a különböző kormányok, amelyek egymást váltották, ezen a területen egyik rossz intézkedést hozták a másik után.

Az első nagy csapás a kettőből az önök kormányzása idején, 1999-ben következett be, amikor a bűncselekményi szabálysértési értékhatárt a Fidesz polgári kormánya 5 ezer forintról 10 ezer forintra duplázta meg. 2000-ben hatályba lépett ez a rendelkezés, majd pedig ugyanezt a rossz gyakorlatot folytatták tovább a szocialisták a maguk kormányzati ciklusában, ők 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelték a bűncselekményi szabálysértési értékhatárt. Hát, Kontrát úr, a baj nem lett volna ekkora, ha önök nem csinálnak belőle ekkora problémát, illetve nem fújják ekkorára ezt a dolgot. Az önök felelőssége teljesen nyilvánvaló ebben az ügyben: az, hogy a bűncselekményi szabálysértési értékhatár kitolásával, megduplázásával önök is, ugyanúgy mint a szocialisták, hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon a megélhetési bűnözés teret nyerjen, hozzájárultak ahhoz, hogy ezzel a problémával most már két évtizede, a rendszerváltás óta eltelt két évtizede birkózik a magyar társadalom, és nem tudja megoldani. Megjegyzem egyébként, hogy az ehhez hasonló törvényi változásokkal, mint amelyek most állnak itt előttünk, sajnos, nem is fogja tudni megoldani.

Meg kell kérdeznem Kontrát úrtól, hogy kik vettek részt ezen. Természetesen engem is érdekelne, hogy volt-e közigazgatási szakmai egyeztetés, megtörtént-e ez, mert nem látjuk a hátterét ennek. Én azt látom, hogy most egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amit ha elolvas egy nyolcadikos gyerek, nevetséges gépelési hibákat, helyesírási hibákat talál benne, és tartok tőle, hogy egyetlen olyan ember, aki már írt egy épkézláb mondatot, mielőtt még benyújtották volna a parlamentnek, ezt a törvényjavaslatot így egyben soha nem nézte meg. Azt kell mondjam, olyan szempontból is hibásnak tartjuk ezt - bár az alapvető céljaival természetesen egyetértünk -, hogy rossz eszközöket használnak, nem a megfelelő módon próbálják a jogot alakítani. Ugyanis egyes esetekben - mint ahogy az előttem lévő felszólalásokból már kitűnt - tágabb lehetőséget biztosítanának egyes szabálysértési eljárások során az eljáró hatóságok részére, mintha ezek bűncselekmények ügyében járnának el, és ilyen módon gyakorlatilag az az arányosság, ami eddig a jogrendszeren belül megvolt és jellemezte a magyar jogrendszert, kezd eltünedezni, és lassan fel is számolódik.

Nagyon örültünk volna annak, ha valóban komplex átalakítására kerül sor ennek a rendszernek és a figyelmük kiterjed egyéb szempontokra is. Azt ugyanis látnunk kell, hogy a rendészeti szempontok, illetve a rendészeti eszközökkel történő problémakezelés minden esetben csak félmegoldást jelent ezekre a problémákra, ugyanis a teljes megoldást az jelentené, hogy a potenciális elkövetői kör, amelyet ezzel a törvényjavaslattal megpróbálunk most megfogni, megfelelő munkához jut. Ha nem jut munkához normális piaci körülmények között, akkor az állam egy országosan indítandó közmunkaprogram keretén belül teremt számára munkalehetőséget, ha pedig elköveti ezeket a cselekményeket, akkor a jelenlegi közérdekű munka intézményrendszerét kibővítetten alkalmazná a gyakorlatban kényszermunka néven, és ilyen módon megoldható lenne, hogy ezek az elkövetők legalább átmeneti időre visszatérjenek a munka világába és ismerkedjenek ezzel.

(És Kontrát úr, teljesen nyilvánvaló, ha önök...)

CsE/Lezsák-Földesi/(Volner János)/bl

(21.50)

Kontrát Úr! Teljesen nyilvánvaló, hogy ha önök beszéltek volna egy olyan rendőrrel, aki a cigánybűnözéssel birkózik akárhol a városban vagy akárhol az országban... Megjegyzem, én a VIII. kerületi Mátyás téren nőttem föl, s abba az általános iskolába jártam, ahol a fizikatanárt bántalmazta a cigány gyermek. A VI-VII. kerületben rendőrködtem nagyon sokáig, tehát tényleg nem kell számomra bemutatni ezt a dolgot. Szóval, ha beszéltek volna olyan rendőrökkel, akik ezen a területen dolgoznak, és gyakorlati tapasztalataik vannak erről, akkor ők elmondták volna önöknek azt, hogy azok a bűnözőpopulációk, amelyek most már több generáción keresztül fölnőttek Magyarországon - éppen az önökéhez és a szocialistákhoz hasonló kormányzati tevékenység és a megélhetési bűnözés szabad pórázra engedése miatt -, elsősorban azért élnek így, mert azok a gyermekek, akik most fölnőnek ezekben a családokban, a szüleiket soha nem látták munkába menni. Soha!

Húsz év eltelt már úgy Magyarországon, hogy ezeknek az embereknek a munka világához való kapcsolódása elveszett. Ezek az emberek soha nem látták azt a sikeres szülői mintát, amit a magyar társadalom tagjai, a törvénytisztelő cigány emberek is maguk előtt látnak, azt, hogy az értékteremtő munka, az apuka és az anyuka hónap elején vagy hónap végén hazavitt fizetése juttatja őket megélhetéshez, nem pedig a megélhetési gyermekszülést támogató szociális rendszer, amelyhez, ha valóban komplexen kezelték volna ezt a problémát, hozzá kellett volna nyúlni. Ez ugyanis, bár nem rendészeti kérdés, de súlyos kihatással van a közbiztonságra. Ki kell mondanunk, Magyarországon jelenleg a megélhetési gyermekszülés révén a nyomor és a bűnözés bővített újratermelése zajlik. Ez a törvényjavaslat az égvilágon ezzel semmit nem kíván tenni.

És hogy néhány konkrét esetet kiragadjunk ebből - amiről beszéltünk, a közérdekű munka intézménye. Már most is van lehetőség arra, hogy az elkövetőket ilyen szankcióval sújtsa az ügyben eljáró bíróság, de a közérdekű munka intézményrendszerét szükséges lenne erősen átdolgozni. Ezért mondtam, Kontrát úr, hogy ha önök beszéltek volna olyan emberekkel, akik a gyakorlatból ismerik ezt a problémát, el tudták volna önöknek mondani, hogy a közérdekű munkára ítélt embereknek körülbelül a fele, egészen pontosan 57 százaléka tölti le a statisztika szerint a közérdekű munkát. Azaz egy olyan büntetést szabnak ki rá, amelyet megfelelő intézményrendszer, megfelelő állami keretek híján nem tudnak végigvinni. Ez az egyik oka annak, hogy a magyar jogalkotás ott tart, ahol, hogy ilyen kapkodva összerakott salátatörvények formájában próbálnak meg nagyon fontos és súlyos társadalmi problémákat kezelni.

Akkor, amikor arra gondolunk, hogy az elkövetők folyamatos nyomon követése, az elkövetők olyan cselekményei miatt, amelyek a társadalom biztonságérzetét súlyosan befolyásolják, nem megoldható a jelenlegi szabálysértési törvény keretei között, akkor bizony indokolt lenne arról is beszélni, hogy miért nem szeretne a Fidesz-kormány hozzányúlni a bűncselekményi szabálysértési értékhatárhoz. Mi többször forszíroztuk már itt, a Parlament falai között is azt, hogy a jelenlegi 20 ezer forintos értékhatárt 2 ezer forintra szállítsák le. Isten tudja, hogy miért, talán presztízsokokból, a kormány vonakodott ezt megtenni. Azt látjuk, hogy több mint valószínűleg azért, mert volt olyan vállalása, hogy lehetőség szerint ne vállaljon semmilyen közösséget, gyakorlati közösséget sem a Jobbikkal. Ezt elmulasztotta megtenni, ezért egy olyan szabálysértési csomagban próbálja meg kezelni ezt a problémát, ami alkotmányossági és jogalkalmazási okokból sem megfelelő eszközöket mutat.

A törvényjavaslatban több olyan pont van, amelyekben lényeges szigorítást alkalmaznánk, másokban pedig enyhítést, hiszen olyan szakmai hibákat enged meg magának ilyen módon a jogalkotó, ami megengedhetetlen. Mi például meg szeretnénk háromszorozni az önök által javasolt, felnőttek esetén maximálisan 60 napos elzárás időtartamát, fiatalkorúak esetén szintén megháromszoroznánk az önök által javasolt 30 napot. Az erre vonatkozó módosító javaslatomat egyébként be is nyújtottam az Országgyűlésnek. Ugyanúgy, amikor az önkormányzati rendeletben kiszabható maximális szabálysértési bírság összegéről beszélnek, akkor is azt látjuk, hogy ismét csak egy félmegoldásról van szó, hiszen 50 ezer forintban maximálni ezt az összeget enyhén szólva is gyenge kézre vall. Az a kérésünk, hogy ha már egyszer kezelni szeretnék ezt a problémát, akkor adjanak rá megfelelő jogosítványokat az ügyben eljáró hatóságoknak is.

Aztán van itt egy olyan dolog, amelyen több képviselőtársam is fennakadt. Ez a magánlakásba bebocsátás és hatósági határozat nélküli bejutása a rendőrségnek. Valóban így van, ahogy már többen is elmondták előttem. Tessék megnézni azt, hogy a büntető törvénykönyvben részletes szabályozás található arra, hogy milyen módon végezhetnek a hatóságok házkutatást. Több ORFK-utasítás, miniszteri rendelet s a többi szabályozza ennek végrehajtását részletesen is. Megfelelő szakmai háttér rendelkezik erről. Ehhez képest ebben a - nem tudok tényleg én sem rá jobb szót - salátatörvényben gyakorlatilag elintézik az egészet két szóval, hogy bemegy a rendőr, szétnéz, oszt annyi. Kérem, ez a gyakorlatban sem így működik. És ha önök azt szeretnék, hogy ez az alkotmányosság próbáját is kiállja, akkor az a kérésem, hogy az erre vonatkozó passzusokat vonják vissza, vizsgálják felül, és a jog betűjének megfelelően módosítsák ezeket.

A lex gárda, a 152/B. § számunkra ebben a csomagban, még egyszer mondom, mivel a közbiztonság javítását célozná eredeti célja szerint a törvényjavaslat, teljesen elfogadhatatlan. Azt kérem, hogy ez legyen az utolsó olyan törvényjavaslat, amelyben egymáshoz nem tartozó, tartalmilag össze nem illő elemeket próbálnak ilyen módon benyújtani és keresztülvinni a parlamenten. Azt kérem öntől, Kontrát úr, mivel most ebben a pillanatban ebben a témában ön képviseli a kormány véleményét, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz is továbbítsa a kérésemet, hogy ilyen előterjesztéseket nem tartunk tisztességesnek, ilyen előterjesztésekkel a jövőben ne éljen a kormány.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik frakciójában.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Balla Gergő képviselő úrnak, Jobbik.

BALLA GERGŐ (Jobbik): Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem is olyan régen Orbán Viktor miniszterelnök úr, fogalmazzunk úgy, hogy megfenyegette a rendőröket és a katonákat, hogy aki csak rákacsint egy feloszlatott társadalmi szervezet volt tagjára, az a rendőr és az a katona dezertőrnek minősül.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szeretnék egy dolgot elmondani önöknek, egy olyan gyakorlatot, amit Borsodban és más településeken is nagyon előszeretettel alkalmaz a rendőrség; csak azért az egyetlenegy okért, hogy a szabálysértési és a bűnügyi statisztikák jól szerepeljenek. Ez úgy működik, hogy az idős Marika néninek, ha szerencséje van, csak a tyúkját lopják el, ahogy itt hallottuk, ha nincs szerencséje, akkor meg is kínozzák, meg is verik. Beszól a rendőrségre, és a rendőrség nem fog kimenni; mert azt mondják, hogy nem tudnak mit csinálni. Értem, hogy most szigorítani akarják a törvényt, és szigorítsuk is természetesen. De mi lesz akkor, ha ugyanígy nem fog kimenni a rendőr, mivel nem szabad majd eljárnia, nem szabad majd fellépnie a cigánybűnözéssel szemben?

Tehát kapunk egy szigorú törvényt, ugyanakkor a rendőrség ugyanúgy nem fog kimenni, ahogy eddig sem, az esetek túlnyomó többségében. Higgyék el, hogy nagyon sok ilyen eset van. Én is személy szerint találkoztam rengeteg ilyennel, amikor panaszkodnak a faluban lévő emberek, és hiába lesz ott körzeti megbízott, az sem fog kimenni. Ezért kérem a kormányt, ha már így meglesz ez a törvény, akkor viszont kényszerítsék rá a rendőröket. Az lesz a dezertáció, amikor nem járnak el ezekben az ügyekben.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik frakciójában.)

ELNÖK: Tisztelettel tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az előre bejelentett felszólalók száma pillanatnyilag három, és rendes felszólalásra sorban állnak nyolcan. Most pedig az előre bejelentett felszólalók közül Dorosz Dávid képviselő úrnak adom meg a szót, az LMP képviselőcsoportjából. Képviselő úr, parancsoljon!

(DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót...)

TA/Latorcai-Nyakó/bl

(22.00)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alapvetően problematikus ezzel a javaslattal, hogy kifejezetten pártpolitikai célokat szolgál.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! A kormány, illetve a Fidesz célja nem más, hogy egyrészről a radikális szavazók kegyeiért folytatott versenyben a Jobbik javaslatait átvegye, és így próbálja meg a szavazóit átvenni, másrészről - ahogy Schiffer András képviselőtársunk ki fogja fejteni - nekimegy a javaslat a Jobbik egyik társadalmi szervezetének is. Nagyon szeretnénk arra felhívni a figyelmet, hogy aktuálpolitikai célokból a büntetőjoghoz, illetve szabálysértési joghoz nyúlni nem lehet. Törvényhozást, illetve törvényalkotást aktuálpolitikai célokra, főleg pártpolitikai célokra felhasználni nem lehet. Ez egy nagyon veszélyes út, amin ha elindulunk, nagyon rossz vége lesz.

Alapvetően a törvényjavaslat által kitűzött céllal egyetértünk. Igenis segítő kezet, megoldást kell nyújtanunk a falusi kisközösségeknek, a kisfalvak lakóinak. Valamit tenni kell, valamint a parlamentnek is tennie kell, de nem ilyen dilettáns, átgondolatlan módon. A kormány megint úgy terjesztett be egy törvényjavaslatot, hogy arról sem szakmai egyeztetéseket, sem hatástanulmányokat nem készíttetett el. Az állami büntetőhatalom ilyen mértékű megváltoztatásánál nem lehet így eljárni. Az ilyen változtatásoknak rengeteg aspektusuk van. Mennyi embert fog érinteni? Milyen százalékos arányban várják az adott szabálysértések csökkenését? Hogyan fog hatni az elzárt fiatalokra az elzárás? Bírja-e majd a bíróságok szervezete a megnövekedett terheket? Ezekre és még ezer másik kérdésre nem kaptunk választ.

Sőt, ami még ennél is lesújtóbb, a Belügyminisztérium képviselője a bizottság előtt elismerte, sőt büszkén hangoztatta, hogy nem is egyeztettek semmilyen szakmai szervezettel, szakértőket nem vontak be a javaslat elkészítésébe. Hát ehhez csak gratulálni tudunk, ez egy igazán érett, megfontolt gondolkodásra vall a minisztérium részéről. De vajon miért tettek így? Talán valószínűleg azért, hiszen féltek, hogy ez a javaslat még a kriminológusoknál, szakértőknél is kiverte volna a biztosítékot.

Most pedig nézzük részleteiben, hogy melyek azok a dolgok, amelyekkel problémák akadnak: először is a fiatalkorúak elzárással való büntetése. Több száz éves tapasztalat, jogfejlődési gyakorlat, hogy a fiatalkorúakra mind életkoruk, mind pedig életkori sajátosságaik, fejlődő személyiségük miatt kiemelten figyelni kell, velük szemben speciális intézkedésekre, speciális megoldásokra van szükség. Ezt ebben a javaslatban nem nagyon látjuk.

Ahogy ugyanúgy nem látjuk azt, hogy ez a javaslat hogyan viszonyul az ENSZ gyermekjogi konvenciójához. Ez a konvenció kimondja, hogy a fiatalkorúakkal szemben csak a legvégső esetben, a legsúlyosabb bűncselekmények esetén szabad szabadságelvonás büntetését alkalmazni. Ezzel az új javaslattal ebben a tekintetben a harmadik világ felé tettünk egy lépést, mivel egy ország, amely kis súlyú bűncselekmények miatt rácsok mögé küldi a fiatalokat, biztos, hogy nem Európába tart. Ennek az intézkedésnek az elrettentő ereje csekély lesz, viszont káros hatása bőven; ilyenek lesznek a stigmatizáció, a visszailleszkedés nehézségei. Ismétlem, valamit tenni kell, de nem így, és főleg nem hatástanulmányok nélkül. Azonkívül arra sem látunk garanciákat, hogy az az elkülönítés, amely szigorú szabálya a fiatalok büntetésének, azaz hogy őket elkülönítve kell tartani, hogyan fog megvalósulni. Semmilyen alkotmányos garanciát erre nézve, illetve garanciális szabályt nem láttunk a törvényjavaslatban.

A következő problematikus rész a magánlakásba történő belépés. Már más képviselőtársaim is hangsúlyozták, hogy ez egy nagyon veszélyes javaslat, hiszen kvázi gumijogszabály. Lényegében a rendőrök innentől kezdve bármilyen körülmények közepette beléphetnek magánemberek lakásába. Nincs pontosan szabályozva az, hogy milyen esetekben, milyen okok és milyen körülmények fennforgása esetén léphetnek be magánemberek lakásába. Ez nagyon súlyos aggályokat vet fel. Az sincs szabályozva semmilyen garanciális elemekkel, hogy kinek kell jelen lennie, meddig tartózkodhatnak ott, pontosan milyen cselekményeket végeznek, milyen papírokat kell ott átadniuk. Ezek mind szabályozva vannak a büntetőeljárási törvényben a házkutatás intézményénél. Itt semmilyen garanciális, alkotmányos garanciális elemet nem látunk.

Idáig az volt a gyakorlat, hogy folyamatban lévő jogsértés megszakítása céljából lehetett bemenni a magánlakásba. Ez idáig is egy helyes gyakorlat volt, hiszen ez egy preventív, a szabálysértés befejezését megelőzendő intézkedés volt. Ezzel szemben a mostani javaslat már represszív, azaz utólagos intézkedéssel próbálja meg a magántulajdonba való belépést szabályozni. Úgy gondoljuk, hogy az előbbi jogfelfogásnak, azaz a megelőzésnek sokkal fontosabb szerepe van, ott indokolt az, hogy ne engedélyezzük ezt a rendőrség számára, az önök javaslatában kifejtett esetekben ez nem így van.

Talán a legsúlyosabb hibája és a legnagyobb veszéllyel járó intézkedése a javaslatnak az elzárás bevezetése tulajdon elleni bűncselekményeknél. Úgy látjuk, hogy ez semmilyen mértékben nem fogja visszatartani a bűnözőket, vagy ha igen, akkor erre nagyon szívesen látnánk konkrét tanulmányokat, konkrét eseteket, hogy ezt láthassuk.

Azt is szeretnénk megkérdezni, hogy az Európa Tanács 2000/22-es ajánlása, amely kimondja, hogy a Tanács tagjai igyekeznek a reparatív, megelőző, az áldozatokat és az áldozatok közösségét a középpontba helyező büntetőpolitika felé elindulni, hogyan viszonyul ehhez a mostani törvényjavaslathoz, mert úgy érezzük, hogy ez éppen az ellenkező irányba tett lépés, éppen hogy nem a megelőzést szolgálja, és éppen hogy a megelőzésért semmit nem tesz.

Azt szeretném kérdezni a kedves kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy miért erőltetnek egy olyan büntetőpolitikát, egy olyan büntetőpolitikai filozófiát, amiről már több országban több évtizede bebizonyosodott, hogy hatástalan és hasztalan. Mi van a megelőzéssel? Azt elfelejtettük, azt kiírtuk a szótárunkból? Egyszerű büntetés, beküldünk mindenkit 30 napra, és utána mi lesz? Ha kijönnek, mi lesz? Mit fogunk tenni annak érdekében, hogy ne kerüljenek be újra?

Ezek azok a nagyon fontos kérdések, amikre a javaslat semmilyen mértékben és módon nem ad feleletet. Ezekre csak összetett szociális, család-, gyermekvédelmi, munkaügyi intézkedésekkel lehet választ adni, csak ilyen összetett intézkedésekkel lehet ezeket a tényleg nyomorban tengődő közösségeket elindítani a fejlődés és a prosperitás útján. Ilyen összetett intézkedésekre van szükség, amelyekben a büntetőpolitika csak az egyik eszköz, nem pedig az egyetlen.

Szintén elhangzottak már a felkészülési idővel kapcsolatos kételyek és aggályok. A Belügyminisztérium képviselője ezt a bizottsági ülésen azzal intézte el, hogy a miniszter úr már több hete, többször nyilatkozott ezzel kapcsolatban, ergo az intézményi felkészülés megtörtént. Finoman fogalmazva is, a miniszter úr médiabeli haknija nem helyettesíthet egy komoly, előkészített és összetett szakmai felkészülést. Ez még viccnek is rossz. Remélem, ezt önök sem gondolják komolyan.

Összefoglalva, a három csapás után a kormányzat megint egy lejárt szavatosságú, már bizonyítottan hatástalan, de látványos javaslatot hozott a parlament elé, mégpedig úgy hozta ezt, hogy sem a szakmai szervezetekkel, sem a többi párttal, sem pedig más társadalmi szervezetekkel nem egyeztetett, és ez okozza talán a legnagyobb problémát. Igen, tennünk kell valamit ezekért a hátrányos helyzetű településekért, igenis ki kell őket húzni ebből a nagyon nehéz helyzetből, amiben most vannak, de nem így, nem ezekkel az eszközökkel. Ezért a Lehet Más a Politika tisztelettel kéri a javaslat elutasítását.

Még egy megjegyzést a végére, ami biztos, hogy nem fog engem népszerűvé tenni a mellettem lévő padsorokban, és biztos arra fogja izzítani a képviselőtársaimat (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban.), hogy kétperces gombok nyomogatásával folytassák tovább az estét, de nagyon meg szeretném őket kérni, hogy igenis vannak roma származású bűnelkövetők, ugyanúgy vannak nem roma származású bűnelkövetők is (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban: Igen. - Így van. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás tapsol.), éppen ezért ezt a súlyosan megkülönböztető jelzőt, a cigánybűnözés szót, nagyon kérem, hogy ebben a Házban, ezek között a falak között ne használják.

Nagyon szépen köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Képviselő úr, parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A cigánybűnözés mint kriminalisztikai fogalom, tudvalevőleg már egy húsz évvel ezelőtt is használt kategória. Aljas, sunyi és súlyos csúsztatásnak tartjuk aktuálpolitikai indokokból kikerülni egy magyar nemzettestet fenyegető problémát, csak azért, hogy a politikai ellenfelünket lejárassuk.

A törvényjavaslat, előterjesztés tekintetében pedig meg kell említenünk, hogy ha valóban az a szándék állna mögötte, amit az előterjesztő felemlegetett, akkor a három csapás eredeteként is megnevezhetné azt, hogy kitalálója itt ül a frakciónkban, Volner Jánosnak hívják. És ezen az alapon a 20 ezer forintos szabálysértési értékhatárt azonnal levinné 2 ezer forintra, az önkormányzatok által rendeletben kiszabható maximális bírság esetében nem állna meg az 50 ezer forintnál - ami egy nevetséges összeg -, hanem bizony 400-500 ezer forintos tételekben gondolkodhatna, felnőttek esetében 60-ról 180 napra emelné az elzárás időtartamát, fiatalkorúak esetében 30-ról természetszerűleg 90 napra.

Legyen valóban elrettentő ereje annak, amiről beszélünk! Ne kényszerítsük rá a magyar kistelepüléseket arra, hogy saját utakat kelljen keresniük akár a magyar törvénykezési rendszer kiskapuinak a keresésével.

(Mint például Érpatak...)

UK/Latorcai- - /(Z. Kárpát)/bl

(22.10)

Mint például Érpatak és polgármestere, Orosz Mihály József esete, ahol az 5 százalékos felderítési arányt 70 százalékra vitték fel, saját rendelkezésekkel, saját úton-módon, teljesen egyértelműen azáltal, hogy a tettenérés során azonnal elzárásra kerültek a bűnelkövetők. Ne hozzuk a magyar kistelepüléseket olyan helyzetbe, hogy saját forrásból kelljen állami feladatköröket ellátniuk. Legyen bennünk annyi, és ha önök érzik maguk mögött az erőt, akkor legyen önökben is annyi, hogy ezt a helyzetet valóban a magvánál fogjuk meg, és konstruktív, építő módon változtatunk rajta, nem pedig hintőport szórunk a sebre, és nem az alulról szerveződő, amúgy önvédő feladatokat ellátó társadalmi szervezetekre vadászunk csak azért, mert a politikai céljainknak ezek nem felelnek meg. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak két percre Balczó Zoltán képviselő úr, alelnök úr kért szót.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Dorosz Dávid Képviselő Úr! (Leesik a mikrofonja.)

ELNÖK: Kérem az alelnök úr mikrofonját visszaállítani. (Megtörténik.)

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Hallott-e ön valaha olyan fogalomról, hogy fiatalkorú bűnözés? Ez azt jelenti, hogy megbélyegeztük a fiatalokat, hogy a fiatalok bűnözők? Nem! Egy bizonyos speciális, szociokulturális háttérrel rendelkező bűnözési formáról beszélünk ilyenkor, amivel szemben mind a megelőzés, mind a bűnüldözés terén speciális célszerű eszközöket kell alkalmazni.

Sokszor definiáltuk, a cigánybűnözés alatt természetesen nem a cigányság kollektív megbélyegzését értjük, főleg azért nem, mert nagyon sokszor éppen cigányok az áldozatai. A másik: sosem állítottuk, hogy ennek vérségi vagy bármilyen genetikai oka lenne, hanem igenis annyiban etnikai, hogy bizonyos cigány közösségek keretén belül a meghatározott szociokulturális okok miatt másképp alakul az erkölcs megítélése, másképp alakul a bűn megítélése. Tisztában vagyunk ezzel, hogy nagyon mély szociális, társadalmi okai vannak, amelyet az oktatástól kezdve a munkahelyteremtésen keresztül kell megoldani.

De az nem azt jelenti, hogy a többségi társadalomnak ezzel nem kellene szembenéznie, és nem kellene lezárnia éppen a törvénytelen megélhetés útját azok előtt a cigány fiatalok előtt, akik adott esetben nem azt a példát látják maguk előtt, hogy egy szakközépiskolai érettségivel keresek 80 ezret, hanem a könnyű megélhetést. Ezért a kettő egymással összefügg, de azt, amit végre kell hajtanunk, igenis a törvénynek érvényt szerezni ebben az esetben is. És ha a statisztikát nézzük, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy bizonyos bűnelkövetési formákkal szemben kriminológiailag adott eszközökkel kell fellépni, amiben semmi rasszizmus nincs, hanem célszerűség.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az előre bejelentett felszólalók közül Schiffer András képviselő úrnak adok szót, az LMP képviselőcsoportjából. Képviselő úr, parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Annyiban szeretnék csak Balczó képviselő úrra reagálni, hogy megértve azokat az érveket és indítékokat, amiket elmondott, tiszteletben tartva a véleményét, továbbra is nagy tisztelettel kérném arra, hogy mellőzzék a Házban az olyan jellegű szókapcsolatokat, amelyek adott esetben az ön szándékától függetlenül alkalmasak arra, hogy adott társadalmi csoporttal kapcsolatban a nagyközönségben az előítéleteket erősítsék.

Ami a konkrét... (Vona Gábor közbeszól.) Gönczöl Katalint máskor sem idéztem ebben a Házban. (Derültség, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Ami a konkrét törvényjavaslatot illeti, úgy néz ki, hogy a három csapás törvény után megjött az Országgyűlésbe a két pofon törvény. Tudniillik, ahogyan azt Dorosz Dávid képviselőtársam az előbb már elmondta, ez nagyon világosan fakad abból, amit Orbán Viktor már korábban meghirdetett. Ő annak idején azt mondta, hogy két pofonnal hazazavarja a tőlem jobbra helyet foglaló képviselőtársaimat, most a két pofon... (Közbeszólás a Jobbik soraiból: A gárdistákat.) A gárdistákat, így van, és úgy néz ki, hogy ez a törvényjavaslat valóban két pofonról szól.

Két iránya van ennek az egész javaslatnak, de nem csak én gondolom így, a legolvasottabb és általam nem különösebben kedvelt szélsőjobboldali portál is hasonló véleményen volt a minap. Mert egyfelől azt mondja, hogy a törvényjavaslatnak, ennek a tervezetnek vannak döntően cigányokkal kapcsolatos részei is. Valamiért ezt gondolták ennek a törvényjavaslatnak az elejéről. Majd ugyanez a portál arra a következtetésre jut, hogy Pintér közbiztonság-javító terveinek jó része arról szól, hogy jobban be akarja fenyíteni a gárdát.

Világos a helyzet: önök egyfelől ki akarják fogni a szelet a Jobbik vitorlájából, nem először - és gondolom, nem is utoljára - különböző programpontokat a Jobbik programjából meg kívánnak valósítani, másfelől viszont - adott esetben nem szégyellve átvenni a Gyurcsány-kormány eszközeit - túllépve a szabadságjogok alkotmányos határain, kívánják korlátozni a Jobbikhoz kötődő különböző társadalmi szervezetek, formációk működését.

Mindkét iránya ennek a javaslatnak azon az elvi alapon áll, hogy a közérdek, amelyben értelemszerűen a közbiztonság is beletartozik, ennek védelme érdekében növeli a közhatalom lehetőségeit a szabadság rovására. Itt mindjárt meg kell jegyezni, hogy természetesen nem cél a lopás, a jogtalan haszonszerzés, a szabálysértések elkövetésének szabadságát védeni. A másik oldalról azonban történelmi tapasztalat, hogy az állam és annak szervei nem tévedhetetlenek, sőt, ahogyan már ma is számos büntetőeljárás jelzi, a súlyos visszaélések lehetőségét sem lehet kizárni.

Éppen ezért a két irányban meghatározott változtatások csak akkor illeszthetők egy demokratikus jogállam kereteibe, ha egyidejűleg az állam elsőrendű kötelességének is eleget tesz. Ez pedig nem más, mint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme. Alkotmányos megközelítésben a javaslatok az emberi jogok korlátozása árán kívánják a közérdek érvényesülését előmozdítani anélkül, hogy az előbbiek oltalmazására a legcsekélyebb mértékben is rendelkeznének.

Megjegyzendő, hogy az emberi jogok nem csupán a politikai közösség tagjainak javát szolgáló értékek intézményes garanciái, hanem egyben a hatalommal való visszaélés, a korrupció elleni biztosítékok is. Ilyen megközelítésben a javaslatok jelenlegi formájukban nem csupán egy alkotmányosan aggályos irányt követnek, hanem a feltételezhetően kitűzött célok megvalósítását sem szolgálják.

Konkrétan ennek a törvényjavaslatnak a lex gárda vagy éppen lex Vona jellegű passzusairól beszélnék röviden. Először is, jó arra emlékeztetni, hogy az egyesülési szabadság, amit az alkotmány biztosít, nem pusztán a jogszabályban az állam által elismert egyesülés alapításának a jogára terjed ki. Egyesüléseket bármikor alakíthatunk úgy, hogy nem felelünk meg például a tízfős kritériumnak, amit az egyesülési jogról szóló törvény előír, és csomó más törvényi feltételnek, de nem is kérjük azt, hogy az állam a jogi személyiséggel elismerje és jogalannyá tegye a személyegyesülésünket. Bármikor - itt, egy frakción belül is - alakíthatunk munkacsoportokat, kabineteket és a többi, anélkül, hogy bármiféle állam általi elismerésre vágynánk.

Ezt azért fontos elmondani, mert amikor a '89. évi III. törvény annak idején rendelkezett egy egyesület feloszlatásáról, akkor ez az aktus, tehát amit az egyesület feloszlatása jelent, nem jelent többet és nem jelent kevesebbet, mint hogy ezt az állami elismerést vonja meg. Nem jelenti azt önmagában, hogy az egyébként egyesülni szándékozó felek ne járhatnának össze. Ehhez képest már önmagában az, hogy a büntetőjog és a szabálysértési jog is régebb óta szankcionálja, hogy valaki egy egyébként feloszlatott társadalmi szervezet szervezésében, vezetésében részt vesz, már ez is egy többlet, bár alkotmányosan még tolerálható korlátozás.

Nézzük azonban, hogy maga a szabálysértési kormányrendelet, amit Gyurcsány Ferenc és Draskovics Tibor öntött végső formába - mármint az idevonatkozó passzust -, az hogyan rendelkezik. Először is azt mondja az első bekezdése, hogy a társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, az szabálysértést követ el.

Mi ezzel a passzussal a probléma? Először is, egy olyan szabálysértési tényállást vett át, ahol azt mondja ki a jogszabály, hogy szabálysértést követ el az, aki a bíróság által a társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez. Ez azonban nem felel meg az alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredeztethető normavilágosság követelményének.

(A bíróság nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenesnek...)

BB/Latorcai-Földesi-Nyakó/(Schiffer)/VA

(22.20)

A bíróság nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenesnek a konkrét ügy elbírálásán túlmenően. Másképpen fogalmazva: a bíróságoknak nincs jogalkotó hatáskörük.

Teszem azt - konkrét ügyre reagálva - aki nem kapta meg például a Magyar Gárda Egyesületnek a mozgalomra is kiható feloszlatásról szóló határozatát, az nem ismerheti meg annak tartalmát. Az ilyen szabályozás tehát sérti a szabálysértésekre is irányadó "nullum crimen sine lege" alkotmányos büntetőjogi alapelvét. (Taps az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

Ebből az következik, hogy itt most önök a szabálysértési kormányrendeletnek egy olyan passzusát kívánják átvarázsolni a törvénybe, amit legjobb lenne egészen egyszerűen kiiktatni a szabálysértési kormányrendeletből.

De menjünk tovább! Az inkriminált szabálysértési kormányrendelet tiltja a feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhájának, formaruhájának viselését. Ha azt veszem, hogy adott esetben a közrend védelme szolgálja azt, hogy ne lehessen a Magyar Köztársaságban paramilitáris szervezeteket létrehozni, ha az a kormány célja - ezt megfogalmazta a miniszterelnök úr, hogy az állam erőszak-monopóliumát mindenki tartsa tiszteletben, ez természetesen egy akceptálható alkotmányos érdek, akkor erről kell beszélni. Akkor arra kell büntetőjogi vagy adott esetben szabálysértési tényállásokat kreálni, hogy ne lehessen szankcionálatlanul olyan paramilitáris, az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelező szervezeteket létrehozni. Nem ezt tette Gyurcsány Ferenc és Draskovics Tibor.

Ezzel együtt önmagában feloszlatott társadalmi szervezet formaruhájának viselésével kapcsolatban szabálysértési szankciót meghatározni adott esetben még a szükségesség, arányosság alkotmányos mércéje szerint akár még meg is felelhet. Ami viszont már egészen biztosan kívül áll az alkotmányos léptéken - és ezért bátorkodtam azt a kijelentést tenni, hogy ez a lex Vona, hiszen ezzel az esettel álltunk szemben május 14-én -, amikor nem ám azt az egyenruhát, formaruhát viseli az illető, hanem olyat, amelyről annak jellegzetes tulajdonságai miatt bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel.

Ez már egy olyan közvetett kapcsolat azzal az alkotmányos céllal, alkotmányos érdekkel, amit adott esetben még tolerálhatóan korlátozni kívánnak, hogy ez egészen biztos túlmegy azon a határon, amit egyébként a szimbolikus kifejezés szabadságára is kiterjedően az Alkotmánybíróság a szólásszabadság, a véleményszabadság korlátozására megszabott.

Hiszen - tegyük világossá! - a különböző öltözékek viselése éppúgy, mint annak idején Demszky Gábor megboldogult kormányrendeletében a traktorokkal történő felvonulás, a szimbolikus szólás egy megnyilvánulási formája. Akkor, amikor a 30/1992-es, de legutóbb a 18/2004. alkotmánybírósági határozatban az Alkotmánybíróság kifejlesztette - éppen a szólásszabadság kapcsán - az alapjogvédelmi tesztjét, nagyon világossá tette, hogy ez a védelem kiterjed a szimbolikus megnyilvánulásokra, ráadásul a büntető jellegű szankciók mindenképpen ultima ratiói az alkotmányosan elfogadott szankciórendszernek.

Ha egy kicsit konkrétabban is közelítünk ahhoz, hogy mi is a probléma a jelenleg hatályos kormányrendelet 10/C § (1) bekezdésében megfogalmazott tényállással, leginkább az, hogy egészen abszurd helyzetek állhatnak elő. Tudom, hogy nem önök alkották, de önök kívánják most törvénybe iktatni ezt a szakaszt. Tudniillik - és az előbb erre próbáltam utalni - az ilyen ítéletek, amik egy társadalmi szervezetet feloszlatnak, adott esetben egy magatartást jogellenesnek minősítenek, a magatartás jogellenessége abban a konkrét kontextusban érvényes, hiszen a bíróságok Magyarországon eseti bíróságok, eseti jogsértéseket bírálnak el adott esetben, tehát azt a magatartást konkrét személlyel, jogi vagy természetes személlyel kapcsolatban nyilvánította jogellenesnek.

Ezek után ez a szabálysértési kormányrendelet megengedi azt, hogy olyan is elkövesse ezt a szabálysértést, aki adott esetben még csak tagja sem volt ennek a társadalmi szervezetnek, amit feloszlattak. Úgyhogy rövidre zárva: a Lehet Más a Politika olyan, a kommunikációs szabadságjogok kíméletét szolgáló törvénymódosítást fog előterjeszteni, ami egész egyszerűen száműzi a törvényjavaslatban egyébként is kiiktatni kívánt paragrafushelyeket a kormányrendeletből.

Azt javasoljuk az Orbán-kormánynak, hogy ne folytassa a Gyurcsány-kormány jogkorlátozó politikáját. Azt láthattuk az elmúlt években, hogy minden egyes olyan eset, amikor a demokratikusan megválasztott kormány föladja a liberális jogállam alapelveit, és úgy gondolja, hogy az alapvető polgári szabadságjogok korlátozásával lehet a szélsőjobboldali tevékenységeket valamilyen módon korlátozni, ezek minduntalan a különböző szélsőséges mozgalmak, az elégedetlenség növekedésével jártak.

Az ilyen fajta jogkorlátozások hiteltelenítik a liberális jogállamot. Abban hiszünk, hogy éppenséggel a szabadságjogok erősítése a vita területének minél szabadabbá tétele az, ami igenis erősítheti a demokratikus jogállamot, úgyhogy éppen ezért nagy tisztelettel kérem önöket, hogy térjenek le arról az útról, amit egyébként Gyurcsány Ferenc és Draskovics Tibor jelölt ki. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásra Endrésik Zsolt képviselő úrnak adom meg a szót a Jobbik képviselőcsoportjából.

ENDRÉSIK ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Történelmi jelentőségű mondatok hangzottak el Schiffer András képviselőtársunk szájából. Megköszönöm neki ezt a támogatást. A nemzeti együttműködés kormánya felfedezte a spanyolviaszt.

Igaz, a közbiztonság javítása érdekében törvényjavaslatot nyújtottak be, én azt mondom, nem javítani kell a közbiztonságot, hanem a közbiztonságot meg kell teremteni, és ha ez megvan, utána a rendet már csak fenn kell tartani. Vitányi István képviselőtársam, úgy látom, még idejében kimenekült a teremből, mivel egy-két keresetlen mondatom lenne hozzá. Dúró Dóra képviselőtársam és Harangozó Tamás képviselőtársam fejéhez azt vágta, hogy még először vannak itt a parlamentben, és hogy mondhatnak ilyen dolgokat.

Én meg azt mondom, hogy szégyellném magam azok helyében, akik már nagyon régóta itt ülnek. Az elmúlt 20 évben - azt lehet mondani - az összes eddigi kormányzat felelős azért, hogy Magyarországon nincs rend.

Milyen eseteknek kellett megtörténniük? Gondoljunk Veszprémre, Gadnára, Olaszliszkára, amelyek elindították ezt a folyamatot, és meg kéne azt említeni, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda tevékenysége nélkül ezek a problémák még ma is a szőnyeg alatt lennének. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Ehhez kellettünk mi.

Orbán Viktor kijelentése, hogy "két hét alatt rendet csinálunk" igen magasra tette a lécet, és én azt mondom, hogy a nép már nem fog tovább tűrni, ha ez az ígéret nem fog megvalósulni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az előre bejelentett felszólalók közül Balczó Zoltán képviselő úrnak, alelnök úrnak adom meg a szót.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt kormánypárti Képviselők! Néhány szót hadd mondjak arról, hogy miért sérelmesek nekünk az úgynevezett salátatörvények, amikor egy előterjesztésen belül egymástól eltérő törvénymódosításokat úgy nyújtanak be, hogy ezzel kapcsolatban nekünk egyetlenegy végszavazásunk lehet.

Önök nyilván azért nyújtják be, mert valamennyi javaslattal egyetértenek. Hadd emlékeztessem önöket, tisztelt államtitkár úr és igen tisztelt Mikola képviselő és miniszter úr '98-2000 között (Dr. Mikola István; felállva: Igen, itt vagyok.), hogy volt egy olyan törvény, ahol egy szavazással kellett döntenünk arról, hogy hogyan viszonyulunk a dajkaanyasághoz és a váltakozó áramú halászathoz. (Derültség a Jobbik soraiban.)

Úgy ítélem meg, hogy ez a képviselői felelősségnek olyan megcsúfolása, ami ellen talán nem véletlen, hogy tiltakozunk. Ebben a ciklusban, őszintén mondom, fejlődtek, mert a salátatörvény például a büntető törvénykönyvön belül valósul meg. Itt már elhangzott ez a példa. Igen, a három csapás törvényjavaslatot támogattuk, mint egy nagyon halvány, de jó irányba mutató javaslatot.

Csak az volt vele a gondunk, hogy egyidejűleg kellett szavazni a holokauszttagadás büntethetőségéről, pontosabban annak a kommunizmus bűneinek tagadásával való kiegészítéséről. Mi úgy ítéljük meg, hogy véleménynyilvánításért mindenki vállalja a felelősséget, de ezért börtönbe embereket nem lehet küldeni.

(Ezek után, természetesen így egyben ezt nem szavaztuk meg,...)

éva/Latorcai-Földesi-Nyakó/(Balczó Zoltán)/VA

(22.30)

Ezek után természetesen így egyben ezt nem szavaztuk meg, és jön a szemrehányás, hogy önök beszélnek, akik a három csapást sem támogatták? Tehát így tudnak vele visszaélni.

A mostani extra módon salátatörvény, megmondom miért. Az szerepel, ugye, a nevében: a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról, és egyszerre szankcionálja azokat, akik a közbiztonságot veszélyeztetik és azokat, akik a közbiztonságot megőrizni és javítani szeretnék. (Taps a Jobbik soraiban.)

Engedjék meg, hogy az általános indoklás első néhány mondatát felolvassam, és önök is érzik majd az ellentmondást. "Az eljárási szabályok módosítását egyes szabálysértések társadalomra veszélyességének növekedése indokolja. A javaslat célja az ellenük való hatékonyabb fellépés." Kiváló. "A közvéleményt irritálja, hogy noha a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel sok helyen a nyilvánosság előtt történik, mégsem kerül sor rövid időn belül a tényállás felderítésére és hatékony szankcionálásra. Elsősorban a kistelepülésen élőket sújtja, hogy a tulajdon elleni szabálysértések felderítetlenek maradnak, a magánlaksértések szaporodnak, tegyük hozzá, életellenes és súlyos bűncselekmények."

Hogy van ez a három mondat együtt? Az első meg a harmadik egy diagnózis, a társadalom betegsége. A középső, akiről beszélnek, ez a feloszlatott társadalmi szervezet, ez nem más volt - lehet, igen, Vona Gábornak érdeme a Magyar Gárda Egyesület megalapításában, így is tekintünk rá. Vele együttműködve létrejött a Magyar Gárda Mozgalom. De mi volt a sikerének az alapja? A magyar társadalom immunrendszere valamilyen módon fölébredt, és megpróbált valamit tenni.

Én 1992 óta működöm csak pártban, és tudom, milyen nehéz embereket pártokba, együttműködésre hozni. A Magyar Gárda azzal vált ilyenné, mert pártokon kívül közös célt tudott adni embereknek, a felegyenesedett derék és a szolidaritás. És most hadd mondjak néhány szokásos megfogalmazást, bűnt a Magyar Gárdával kapcsolatban, hogy cáfoljam.

Rasszista. 2007. október 23-án meghívtak Gödre a Magyar Gárda Egyesület és a Jobbik közös október 23-ai rendezvényére az ottani katonai temetőbe. Igen, igen, a hadisírgondozást is vállalták, amiért kinevetik a Magyar Gárdát. És megkérdezte a helyi televízió riportere: és tessék mondani, az izraelita sírokkal mi volt? Mi lett volna? Természetesen, ugyanúgy rendbe tették, ahogy mentek abban a temetőben, nem nézték, hogy kereszt vagy mi van rajta. A legtermészetesebb.

Vagy a másik, a cigányellenesség. A fiam újságíró, és a tavalyi hernádi árvíz idején tudósította a Magyar Hírlapot a hernádi árvízről. A polgármesterhez ment, és nagy elismeréssel mondta, hogy ott vannak a borsodi magyar gárdisták, ott dolgoznak a gáton, együtt a cigány emberekkel, rakják a homokzsákot, és ment el az összes nagy televízió, RTL Klub, TV2, és így fordították el a kamerát. Miért? Ha ezt bemutatják, akkor lehet azt mondani, hogy egy rasszista szervezet? Igen, igen, mert fellépett a bűnözés ellen azokon a területeken, ahol az elkövetés módja alapján, igen, kimondtuk ezt a kriminológiai fogalmat, hogy cigánybűnözés van. De hol van itt rasszizmus?

Beszéljünk a ruháról már valamit. Paramilitáris szervezet? Félkatonai szervezet? Mi van nála rendszeresítve? Baseball ütő vagy mi? Tudnak példát mondani arra, ahol megvertek csoportosan akár magyar, akár cigány embereket? Nincs rá példa. Azon a híres tatárszentgyörgyi felvonuláson - ami a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásának az alapját képezte, ami a Magyar Gárda Mozgalom rendezvénye volt - górcső alá vettek minden képet, egyetlenegy olyan esetet nem találtak, hogy bárki ellen eljárást lehetett volna kezdeményezni, egyetlenegy személy ellen sem. Akkor hogy lehet, hogy senki semmit nem követett el, de maga az egész rendezvény alapot adott arra, hogy ezt az egyesületet feloszlassák? Reméljük, hogy a megfelelő eljárás eredményes lesz az egyesület tekintetében a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon.

A ruha. Először azt mondták: borzasztó, a fekete ruha, visszajön a fekete ruha. Utána megnézték, azt mondták, ja, hát ezek úgy néznek ki, mint egy művelődési háznak a férfi tánckara. Igen, úgy néznek ki. Igen, egy fekete mellény volt, egy fehér ing. Most önök ahelyett, hogy valamilyen módon megpróbálták volna megoldani ezt a kérdést, amit világos, valóban a Draskovics-Gyurcsány-kormány indított el, azt, hogy nyomást gyakorolt a bíróságra? Emlékezzenek vissza, akik tudják, hogy hogy váltották le azt a bírónőt, aki nem jutott eredményre ebben a kérdésben, és csere kellett. És önök ezek után úgy tűnik, nemhogy hagyják ezt továbblendülni, hanem ezt folytatják, még tovább fokozzák. És az abszurd, a ruha. Akkor most mit lehet hordani? Hadd kérdezzem meg. Ősi magyar ünnepi viselet. Ezen túl Budajenőn a bornapokon, ahol fölment a kórus a színpadra, fekete ruhában, fehér ingben, mellényben, az lehet? Vagy a hímzés számít? Mondják meg akkor, hogy mit nem lehet.

És még egyet hadd mondjak el, hogy ezeket az embereket elsősorban az a szolidaritás tartja össze, ahogy egymást megismerték, meg sok mindent csinálnak, házat újjáépítenek, karitatív tevékenységet folytatnak, és igen, igen, voltak olyan felvonulásaik veszélyeztetett falvakban, ahol igenis a bűnözés ellen vonultak föl. Erre azt hallom már itt nem lévő fideszes képviselőtárstól, hogy azt mondja, pszichikai bűnpártolás. De ha bűn nem történt, mi történt pszichikailag? A védelmet adták meg pszichikailag, és ez sokszor elég volt ahhoz, hogy a bűnözésnek elejét vegyék. Hol van itt félkatonai szervezet?

És valóban, úgy látom, önök ahelyett, hogy ezt a kérdést megoldanák, ezen a kényelmes úton haladnak tovább. A nemzeti összetartozásról és megegyezésről nagyon sokat beszélünk. Mondjuk azt, hogy ne pártokkal egyezzenek meg, igen, az emberekkel. A Jobbikra 855 ezer ember szavazott. Tételezzük föl, hogy ennek nem mindegyike volt az, aki azt mondta: nekem nagyon szimpatikus az, hogy a Magyar Gárda egy együttműködő szervezet a jobbikkal. Bár sokan mondják, igen, annak köszönheti a Jobbik, ám a szavazatot sok területen, hogy a Magyar Gárdával együttműködik. Igen, akkor ennek köszönhetjük. Az önök szavazói között is nagyon sokan vannak, akik szimpatizálnak a Magyar Gárdával.

Akkor megkérdezem: ez a sok százezer ember, hogy csak ennyit mondjak, ez nem része annak a nemzeti együttműködésnek, hogy talán meg kellene nézni, hogy hogy is van ez a szervezet? Miért váltotta ki ezt a szimpátiát, mit kell tenni? Valóban veszélyesek? És mi az, hogy - nagyon igaz, teljesen egyetértek, hogy az állam nem adhatja ki azt az erőszak-monopóliumot, amit adott esetben törvények alapján alkalmaz. Tökéletesen igaz. Na, de mondják már azt az erőszakot! Mikor, hol követte el a Magyar Gárda? Mondják meg, hol esett neki, kiket vert meg, milyen fegyverzete van? Ezek rendkívül hangzatos kifejezések, csak éppen nem felelnek meg a valóságnak.

Én arra hadd kérjem önöket, miközben én méltányolom ezeket a javaslatokat, amiket tesznek. Úgy tekintem, mint hogy erre a társadalmi bajra önök valóban gyógyszereket akarnak adni, kikísérletezik, gyógyszert akarnak adagolni. De közben ne tegyék tönkre a betegnek az immunrendszerét, hagyják élni!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most rendes felszólalásra Pörzse Sándor képviselő úrnak adom meg a szót a Jobbik képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! És elsősorban fideszes képviselőtársaim, önökhöz kívánok szólni, és természetesen államtitkár úrhoz is, mert amit itt cinizmusügyben elővezetett nekünk délután, azért az nem volt semmi.

Tehát a médiatörvény kapcsán mondtam azt, hogy ha Orwell, aki pedig egy zseni volt, még élne, sírva könyörögne önöknél a receptért, akkor ezt itt most újra elő tudom húzni. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) Ez egészen elképesztő, amit itt ön elmondott. Úgyhogy azért vettem föl ezt a pólót, tisztelt államtitkár úr, hogy egyrészt időrendben segítsek önnek, de feltételezem, az órát mindenképpen ismeri. Másrészt, mivel láttam a parkolóban autót vezetni, ezért tudom, hogy nem is színtévesztő. (A képviselő zöld színű, az elején Rákóczi-címeres, a hátoldalán Magyar Nemzeti Gárda feliratú pólót visel.)

Tehát a következőről van szó. Amennyiben én tudom, de már az is nevetséges, a fekete-fehér, tehát Dúró Dórán látható (A mellette ülő Dúró Dórát kezénél fogva felállítja. - Derültség.) öltözékhez hasonlót tiltotta be a rendőrség.

(Ezek ellenére tegnap tucatszám vegzáltak a rendőrök, vetkőztettek...)

cai/Latorcai/Nyakó (Pörzse Sándor)/bl

(22.40)

Ennek ellenére tegnap tucatszám vegzáltak a rendőrök, vetkőztettek félmeztelenre még a Gyorskocsi utcában is olyan gárdistákat, magyar nemzeti gárdistákat, akik ilyen pólót viseltek, ez van rajta, tisztelt államtitkár úr. (Hátat fordítva mutatja a pólója hátoldalát.) Ezt azért szeretném önnek elmondani, mert ön igen cinikusan azt találta mondani, hogy nem tisztázott ennek a pólónak az eredete. Igen ám, de azt körülbelül éjfélkor tudták meg, kedves államtitkár úr, azt az 1120 pólót, amit az önök vám- és pénzügyőrsége a rendőrséggel karöltve valami egészen elképesztő felderítési sorozat után (Derültség a Jobbik soraiból.) megtalált, tehát állítólag nincs mögötte számla, bár még ez sem biztos. Tehát azért mondom önnek, hogy kérem, a fekete-fehéret a továbbiakban se tévessze össze a sötétzölddel, mert ebből az élet más területén is még óriási problémái származhatnak. (Derültség a Jobbik soraiból.)

Szeretném elmondani - ennyit az államtitkár úrhoz is, bár tudom, hogy elsősorban nem önnek kellene címezni a szavaimat, hanem az igazi nemzetbiztonsági kockázatnak, aki most természetesen nem ül itt, és nem pedig az a nemzetbiztonsági kockázat, az a borsodi földrajztanár, aki az imént itt előttem szólt, de hát ezt most nem álltam meg. Szóval, kedves fideszes képviselőtársaim, tudják, mihez adják önök a nevüket? Lefordítom akkor azt, hogy mi történt a tegnapi napon e törvény tükrében. Akiket valamilyen módon e szerint a törvény szerint alkalmasnak találtak arra, hogy betiltott társadalmi szervezet egyenruháját viselje, amit itt most az alább bebizonyítottam, hogy nem igaz, mert egyetlenegy fekete-fehér ruhában nem volt ott senki, de mindegy, tehát a rendőrség úgy gondolta, hogy most már ez a zöld is betiltott, ezeket az embereket, kérem szépen, ez a törvény, amit itt most önök megpróbálnak hatalmas nagy nemzeti összefogás keretében megszavazni, kérem szépen, ez 60 napra elzárná és 150 ezer forintra büntetné azokat az embereket, akik egyébként pedig a nemzet színe-java, államtitkár úr, mert a saját pénzükön, a saját energiájukból (Taps a Jobbik padsoraiban.), a saját munkahelyükről elmenve mentek ki a gátra, és védték meg a többi magyar testvéreiket a csőcseléktől, miközben ezt a rendőrségnek kellett volna megtenni, de mivel a Gyurcsány-rendőrség cinikusan összekacsintott a bűnözőkkel, nem tették meg, hogy legyen cigánykérdés - és lett is. És önök ezt folytatják, ezt a hecckampányt folytatják. Ez a legfontosabb önöknek, hogy ezeket az embereket lezárják adott esetben 60 napra, és 150 ezer forintra megbüntessék.

Elmesélek egy-két tegnapi intézkedést, amelyet most már az önök rendőrsége hajtott végre. Megállították a forgalmat a Hungária körúton motoros rendőrök segítségével, hogy kiszállítsanak gárdistának látszó embereket. A kezüket feltetették az autóra, és nyilvánosan megmotozták őket. Volt, akit levetkőztettek félmeztelenre, a Gyorskocsi utcában is.

A harmadik: az M3-as mellett rendszámfigyelő szerkezetet tettek ki, és akin úgy látták, hogy Nagy-Magyarország matrica van, ezt mondjuk a motoros rendőrök figyelték, vagy pedig előre fel volt nekik írva a gárdisták rendszámtáblája, azokat félreállították és vegzálták.

Kérdem én, mi szerepe van a titkosszolgálatnak abban, hogy például le van fényképezve annak a rendőrnek a tenyere, akinek a tenyerére öt gárdista, szegedi gárdaautónak a rendszámtáblája volt felírva. Hogy lehet, hogy ez Budapesten megtudta, ez a rendőrnő biztos egy szuperman volt. Tehát hogy lehet ez? Önök ehhez kívánnak asszisztálni, tisztelt fideszes képviselőtársaim?! Önök között rengeteg becsületes, tisztességes magyar ember van. Csak a statisztikai adatok szerint a fideszes szavazók 67százaléka támogatja a gárdát, mert nagyon jól tudják, hogy a gárda mit jelent Magyarországnak. Egyébként pontosan ilyen szervezetet hoztak létre az olaszok pontosan ugyanezekkel az alapszabályokkal, tisztelt államtitkár úr, két évvel ezelőtt, az a neve, hogy olasz nemzeti gárda, és az állam támogatja, nem pedig elfojtja.

Szeretném felhívni a történelemből egy-két példára a kedves figyelmüket. Pinochet bácsiról biztosan hallottak már. (Derültség a Jobbik soraiban.) Pinochet bácsi ezt a kérdést, amit önök itt megpróbálnak ebben a formában megoldani, megoldotta. Orbán Viktor amúgy is vonzódik a stadionokhoz, úgyhogy akkor szeretném azt mondani, sokkal egyszerűbb, 860 ezren vagyunk mindössze, nem kell kitalálni a zöld pólót meg a fekete-fehér pólót - stadion, és itt a megoldás. Úgyhogy ha ehhez akarnak asszisztálni, tisztelt fideszes képviselőtársaim, hát tegyék, de akkor önökre is vonatkozik az, amit Wittner Mária mondott itt öt vagy hat évvel ezelőtt: erkölcsi hullák lesznek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Novák Előd képviselő úr következik rendes felszólalásra. Képviselő úr, öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt forradalmi Kormány! (Derültség a Jobbik soraiban.) Engedjék meg, hogy a kulturális bizottság tagjaként egy költői kérdést tegyek fel: miért kell ez a közbiztonság javítását célzó törvényjavaslat, hogyha valójában már két hét alatt rendet tettek?

Engedjék meg, hogy erre a történelmi kérdésre prózai választ adjak. Az az egyszerű válasz, hogy valójában a rendnek nyoma sincs, legfeljebb a rózsadombi villákban, de amúgy sehol szerte széles e hazában. Történelmet persze szeretnének írni, én látom néha ezt a szándékot, de valahogy csak olyan rekordokat tudnak felállítani, és olyan rekordokat szeretnének döntögetni, mint amire például a tegnapi nap folyamán emlékeztünk az Erzsébet téren. Ugyanis egy komoly történelmi évforduló ma már július 4-e, ugyanis ez a magyar történelemben az a nap, amikor a legtöbb állampolgárt, magyar embert állítottak elő egyetlenegy nap alatt.

Tavaly július 4-én nemcsak azt tanultuk meg, hogy a fűre ülni tilos, de hogy ezt el se felejtsük, hogy ez mekkora bűn ott, az Erzsébet tér közepén, úgymond a forgalmat akadályozni, ezért elő is állítottak elég komoly erőszakkal erről a békés ülő demonstrációról az ORFK szóvivői iroda tájékoztatása szerint 216 magyar állampolgárt. Ez a magyar történelemben a legnagyobb számú előállítás, erre még az ötvenes években sem volt példa, amit mostanában sajnos kénytelenek vagyunk gyakran megemlíteni, de nem mi idézzük fel ezeket az időket.

A második történelmi dátum 2006. október 23-a, amikor 156 magyar állampolgárt állítottak elő, és bár azt a tájékoztatást kaptam, hogy nem állítanak rangsort, de amit sikerült felkutatni, az a maga a 82 fős előállításával a harmadik dobogós helyezett 2007. október 26-a, a taxis blokád évfordulóján a kuruc.info hírportál által szervezett Erzsébet hídi blokád, amikor 82 embert állítottak elő, és amikor megismertük a kettős mércét ismételten, hiszen amit a taxisoknak szabad volt, azt nem volt szabad a gyurcsányi diktatúra ellen tüntetőknek.

Hogy mindez hogyan folytatódott, amire tegnap emlékeztünk, azt láthattuk, na nemcsak a Magyar Gárda újjáalakulására gondolok, amiről hajlamosak tudomást sem venni, hogy igenis a Magyar Gárda Mozgalom újjáalakult, egy új szervezetről van szó, hiszen a gyülekezés, az egyesülés szabadságát is nem lehet elvitatni, az egyesülési jogot senkitől, még attól sem, akinek egyszer korábban, mondjuk, egy olyan egyesületi tevékenységét felfüggesztették, feloszlatták az egyesületet, amelyben közreműködött.

No, nemcsak hogy újjáalakult ez a szervezet, de érdemes felidézni, mert kísérteties a párhuzam az előző és a mostani kormány között, azt a napot, ami a Magyar Gárda július 11-i újjáalakulását előzte meg, nekem "A bukás" című film jutott eszembe róla, amikor Hitler Berlin bombázása közepette is még osztja a kitüntetéseket, és tartja a lelket a diktatúra kiszolgálóiban, hát valami hasonlót követett el Bajnai Gordon, amikor itt a Parlamentben soron kívül kitüntette azokat a rendőröket, akik 6 nappal korábban ebben a bizonyos történelmi rekord számú előállításban részt vettek parancsnokként. Így osztogattak kitüntetéseket, tartva a lelket a diktatúra kiszolgálóiban, egy nappal azelőtt, hogy a Magyar Gárda végül újjáalakult, hiszen ahogy a jelszavunk is mondta, mindannyian gárdisták vagyunk, ezzel a szolidaritási nagy megmozdulással több ezer fővel igenis újjá tudtunk alakulni, és akkor már a rendőrterror sem mert ujjat húzni velünk a Szabadság téren.

Ezt kellett megélnünk sajnos, és akárhogy is érdeklődtem, hogy majd a számonkérést kicsit előmozdítsuk, a leendő számonkérést, az ORFK szóvivői irodája nem volt hajlandó megadni azt a tájékoztatást, hogy kiket is tüntettek ki név szerint ezen a bizonyos napon, pedig hát ez a mi munkánkat meglehetősen megkönnyítené, most már országgyűlési képviselőként talán ezt nem fogják megtenni, hogy azt a pökhendi választ adják, hogy nem is azzal összefüggésben történtek a kitüntetések, amiről egyébként még az MTI is és sok más médium beszámolt, úgyhogy reméljük, hogy ezeknek a neveit is hamarosan meg fogjuk tudni, hogy kik voltak azok, akik ebben a gyalázatos tömeges előállításban részesültek.

(Mivel ilyen maratoni ülésünk van, a laptopom...)

zse /Latorcai-Földesi-Nyakó/ (Novák Előd)/bl

(22.50)

Mivel ilyen maratoni ülésünk van, a laptopom épp lemerült, úgyhogy majd, azt hiszem, még egyszer szót kérek, mert szeretném Lázár János frakcióvezető úr szellemét megidézni, szeretném Lázárt feltámasztani úgymond, ugyanis nagyon hasznos gondolatokat mondott egy másik napirendi pont kapcsán, és ebben szeretném még itt a hangját is megidézni, úgyhogy azt hiszem, hogy emiatt, az akkumulátorcsere miatt viszont kell hogy újból szót kérjek.

Addig mindenesetre arra hívnám föl a figyelmüket, hogy ez a turmixtörvény egy kicsit olyan számunkra, hogy megint a gombhoz varrják a kabátot, amit már nem először látunk. Nemcsak ez a turmix jellege zavar minket, hanem az is, hogy konkrétan egy szervezet ellen hoznak úgy jogszabályt, hogy közben meg sem nevezik, hogy valójában miről van szó. Ennél még az MSZP-nek is nyilvánvalóan őszintébb az a ma benyújtott javaslata, amelyikben azt a bizonyos nagybetűs személyt megnevezik, aki iránt hálát és tiszteletet kell éreznie ma már lassan minden állampolgárnak.

Igen, azt látjuk, hogy úgy hoznak jogszabályokat, hogy meg sem nevezik, hogy valójában mi a célja, pedig egyetlenegy célja van, a Magyar Gárda. Eddig az egyesülési joggal visszaélés tulajdonképpen nem a résztvevőket rendelte büntetni. Nagyon régóta, soha nem volt ez hosszú éveken, évtizedeken keresztül probléma, hanem csak az, aki feloszlatott szervezetet továbbműködtetett. Nagyon károsnak tartjuk, hogy most már ilyen szinten és egyre fokozódó szinten a Gyurcsány által alkalmazott jogszabályok nyelvezetét továbbvive, most már szabálysértési szintre emelve, nemcsak kormányrendelet szintjén, hanem a törvény szintjén is büntetni rendelik, és ahogy mondtam, nem ez az egyetlen. Láthattuk ezt, amiről ma is szavaztunk például, a kisebbségi színházak támogatásáról, ami egyetlenegy színházat érint, ráadásul az előterjesztő színházát, és azt is csak jövőre, és erre voltak képesek egy egész törvénymódosító javaslatot benyújtani, sőt még a sürgős kihirdetését is kérni, miközben tudjuk, hogy azt az egyetlenegy darab színházat is csak jövőre érinti, esetleg ha átsoroltatja magát kisebbségi színházba. Tehát azt gondolom, hogy ez a fajta jogalkotási folyamat, hogy itt egy konkrét ügyre, ügyekre hoznak törvényeket, ez teljesen méltatlan a Magyar Országgyűléshez, hiszen törvényeket nem saját pártcélokra kellene hozni.

Lázár feltámasztásához még egy kis türelmet kérek. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy gondolom, valamennyiünkre ráfér a történelmi ismeretek felfrissítése, de itt ma mégiscsak a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról van szó, úgyhogy én nagyon örülnék, hogyha a vita visszakerülne abba a mederbe, amit ez törvényjavaslat az általános vita kapcsán megfogalmaz. (Közbeszólások a Jobbik részéről: Arról beszélünk. - A diktatúra szabályairól.)

Most Kocsis Máté képviselő úrnak adom meg a szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, parancsoljon!

DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Némileg annyiban neheztelek elnök úrra, hogy elvette a kenyeremet, mert meglepő dolgot szerettem volna én is javasolni, hogy mi lenne, ha magáról a tartalmi előterjesztésről beszélnénk. Nem lehetett nem észrevenni, hogy a jobbikos hozzászólások némileg áttematizálták a kormány előterjesztését. De mielőtt itt teljesen elszabadulnak az indulatok, engedjenek meg annyi szétválasztást, bennem úgy állt össze az elmúlt fél-egy-másfél órás vita, hogy tulajdonképpen két csokorba gyűjthetők azok a problémák, amelyekkel szemben állunk, az egyik a káoszpárti hiszti, a másik pedig a Gárda vélt vagy valós ügye. Tehát én azt gondolom, hogy azokat a szabálysértési törvénymódosításokat, amelyeket tartalmaz a kormány-előterjesztés, vegyük előtérbe, hiszen erről szól a napirend. Engedjék meg, hogy ezekkel kapcsolatban néhány dologra felhívjuk azt a figyelmet, amely mindenképpen érdemes lehet.

Az nyilvánvaló, hogy egy demokratikus, erős országnak szüksége van egy olyan törvénykezésre, egy olyan törvényhozási aktusra, amelynek köszönhetően az állam képes megvédeni az állampolgárait, és benne biztonságban érzik magukat. Én azt gondolom, hogy ebben nincs vita köztünk. És tudják azt is az állampolgárok, hogy ezeket a törvényeket az állam be tudja tartatni. Az is világos mindannyiunk számára, hogy az elmúlt években a közbiztonság és a magyar közállapotok olyan drasztikus állapotba kerültek, vagy olyan színvonalra romlottak le, amelyet talán a múlt héten, napirend előtti felszólalásban röviden úgy jellemeztem, mondhatni, és szerintem nem is nagy túlzással, hogy kissé úgy érezhette már az ember, hogy elszabadult a pokol.

Törvényi szigorítás ezeken a területeken nyilvánvalóan nem történt, és ezért sem lehetett tovább halogatni azokat a változtatásokat és azokat az azonnali lépéseket, amelyeket ez az előterjesztés is tartalmaz. Ezek biztosítják a visszatartó erőt, hiszen az állam legalapvetőbb kötelessége, hogy az emberi életet megvédje és a tulajdonát megóvja. Visszatartó erőre van szükség, és én azt hiszem, hogy a javaslat javarészt ezt tartalmazza, hiszen fontos, hogy a bűnelkövetők tisztában legyenek azzal, hogy nem menekülhetnek, hogyha törvénytelen cselekményeket követnek el, és nem számíthatnak enyhe büntetésre. Már önmagában ez prevenció, tisztelt képviselőtársaim, hogyha kilátásba helyezzük. És itt egyébként visszautalnék Pörzse képviselőtársam hozzászólására, aki kétszer is úgy fogalmazott, hogy elzárják, és 150 ezer forinttal büntetik. Ez egy vagylagos megfogalmazás a javaslatban, nem "és" van a két szó között, ráadásul bírói mérlegelés, illetve bírósági titkári mérlegelés körébe tartozik. Tehát a két büntetés együtt nem szabható ki, ez világosan kiolvasható a javaslatból. De azt is tudomásul kell vennie minden elkövetőnek, hogy akár elzárással is sújtható lehet.

Véleményünk szerint az új törvények hatálybalépésével a rendszer mostantól az áldozatokat védené és nem az elkövetőket, egyébként pont azokat az áldozatokat, akikről önök is beszélnek, azokat a magyar embereket, azoknak tízezreit, akiknek szinte mindennapi problémájuk, hogy megkeserítik az ő életüket a tulajdon elleni szabálysértések. Ehhez azonban szigorúbb törvények mellett egy olyan rendőrségre van szükség, amely képes betartatni a törvényeket. Ezért van az, amire önök is többször utaltak, az erőszak-monopólium kizárólagos államisága, tekintettel arra, hogy azokban az ügyekben, hogyha a lakosság bizalommal fordulhat a rendőrséghez, hiszen az emberektől saját ügyükben érkező bejelentések nélkül a rendészeti szervek sem tudnak megfelelően működni.

A kormány vállalta, hogy visszaállítja, igen, a rendet, a biztonságot és a békét. Az Országgyűlés elé terjesztett jogszabályok, én azt gondolom, hogy erős és tiszteletre méltó törvények, amelyeket a kormány már korábban is ígért. Nem értem, hogy mi ebben a meglepő, tisztelt képviselőtársaim. Hallhatták a kampányban, hallhatták a nemzeti konzultáció borsodi megtartásán, és hallhatták a kormányprogram vitájában is. Egyáltalán nem okozhatott a kormány ezzel meglepetést, és az életbe lépő szabályok elrettentő büntetéseket mérnek a bűnelkövetőkre méghozzá úgy, hogy az előtt mindenki egyenlőként álljon. Mindez persze csak akkor működhet hatékonyan, ha csak és kizárólag az állam joga a rend helyreállítása és fenntartása. Az elmúlt években a társadalom szintjén kialakult morális válság miatti számtalan önbíráskodásnak kell véget vetni, és végre kizárólag az állam kezébe kell venni a büntetések kiszabását és végrehajtását.

A kis értékű lopások gyakran előkerültek a vitában is, ezek relatívak, hiszen az azt elszenvedők számára sok esetben nagyobb kárral jár, mint amit az egyébként ténylegesen pénzben jelent. Ami pedig ennél még fontosabb, hogy sokszor ilyen kis értékű lopások rontják leginkább az állampolgárok biztonságérzetét. Gondoljanak csak a milliárdos korrupciós ügyekre, attól, én azt gondolom, jóval kevésbé sérült az állampolgárok biztonságérzete, mint ezektől a kis ügyektől, és ezért is tartom üdvözlendőnek ezeket a szigorításokat.

Azt is pontosan tudják, hogy az új kormány és az új Országgyűlés kiemelt kérdésként kezeli a közrend és a közbiztonság kérdését, és nyomatékot adott azon elképzeléseinek, hogy az ország közbiztonsági állapotait tekintve a legkritikusabb régióiban tegye meg az első intézkedéseit. Ez így is történt. Az így megkezdett munka persze, természetesen még nem fejeződött be, ennek a következő állomását láthatják most itt. Az Országgyűlés a maga részéről szintén eleget tett a már önök által is említett, rend és közbiztonság helyreállítása érdekében szükséges első jogalkotói feladatoknak, így a közelmúltban a tisztelt Országgyűlés elfogadta azt a bizonyos három csapás törvényt, és beillesztette a magyar büntetőjog rendszerébe. A személy elleni erőszakos bűncselekményeket sorozatban elkövető bűnismétlők büntetésének esetében ez az elfogadás jelentős szigorítást eredményezett. Ugyanakkor a három csapás törvény által megkezdett jogalkotói munka még korántsem fejeződött be.

(Az önök előtt lévő közbiztonsági törvénycsomagban szereplő eljárási szabályok...)

VGy/Latorcai-Földesi-Nyakó (dr. Kocsis Máté)/bl

(23.00)

Az önök előtt lévő közbiztonsági törvénycsomagban szereplő eljárási szabályok módosítása megítélésem szerint szükségtelen és elkerülhetetlen. Azt gondolom, ez a javaslat erről szól.

A törvényjavaslattal nyilvánvalóan a kormánynak a feloszlatott társadalmi szervezetek tevékenységében való részvételen túl a tulajdon elleni szabálysértések, a magánlaksértések és a valótlan bejelentések büntetésének szigorítása áll, és az ehhez kapcsolódó, az előbbiekben, jó két órája tárgyalt alkotmánymódosítás is.

Volner képviselő úrnak jelzem: a VIII. kerületbe beletrafált - nem látom most a képviselő urat itt a teremben. Higgye el, VIII. kerületi polgármesterként pontosan tudom, most miről beszélek, és azt is higgye el (A jobbikos képviselők felé:) - tegyék meg, hogy átadják neki -, egyeztettem is a rendőrökkel, kifejezetten üdvözlendő a javaslat. A nagyvárosokban és egyébként a kistelepüléseken is az ott élőket egyaránt sújtja, hogy a tulajdon elleni szabálysértések rendszerint felderítetlenek maradnak, a magánlaksértések elszaporodnak, valamint a tényállás felderítése és a szankcionálások között rendkívül sok idő telik el. Józsefvárosban ez égető probléma.

Egyébként abban az iskolában - ez az Erdélyi utcai, a mai Lakatos Menyhért Általános Iskola -, ahová feltehetőleg Volner képviselő úr járt, ahogyan itt földrajzilag körülírta, azon a környéken, de bárhol máshol a rendőri statisztikáink alapján nagyon nagy számban előfordulnak ezek a szabálysértések, és pontosan az ott lakó emberek várják leginkább azt az új kormánytól és az új Országgyűléstől, benne köztük önöktől is, hogy ezeket a problémákat mielőbb, a lehető leghamarabb orvosolják, és egyébként ezeknek az embereknek a legnehezebb azt elmagyarázni, akik ilyen szabálysértések elszenvedői, amit például Dorosz képviselőtársam is mondott. Azt kívánom neki, menjen el egy sértett családhoz, egy ilyen szabálysértésben sértett családhoz a VIII. kerületben - én szívesen elkísérem, nehogy baj legyen -, és magyarázza el nekik, hogy ez egyébként egy komplex társadalmi probléma, amit oktatási, szociális, egészségügyi meg mindenféle más alapokon is kell tudni kezelni. Az emberek azonnali és hatékony fellépést várnak ezekre a szabálysértésekre.

Én magam külön üdvözlendőnek tartom, pont az előbb elmondottak alapján, hogy a javaslatban újdonságként jelenik meg a tulajdon elleni szabálysértések elkövetőivel szemben a törvény elzárás büntetés kiszabása, és ezzel párhuzamosan a tetten ért elkövetők őrizetbe vehetők, amelynek önmagában is visszatartó ereje van. Ugyancsak újdonság, hogy ezen eljárásokban a jegyző helyett a rendőrség jár el. Higgyék el, szintén gyakorlatból mondom, sokkal jobb helyen lesz ott a szabálysértések felderítése, és feltehetőleg a bizonyítási eszközök felkutatása is eredményesebb lesz.

Az elzárás büntetésnél azért álljunk meg egy pillanatra. Itt a "lehetővé teszi" nem azt jelenti, hogy kötelezővé teszi, hanem lehetővé teszi. A VIII. kerületi, most már gyakran emlegetett rendőrök általában azt róják fel, azon túl, hogy egyébként ezt a javaslatot üdvözlik, hogy a probléma leginkább mindig a bírósági döntéshozatalban rejlik. Ha mi azt mondjuk, hogy elzárás büntetéssel vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, attól egy bíró még kiszabhat 10 ezer forintnyi büntetést is.

Hadd mondjak el önöknek egy konkrét példát, bár most ide, a konkrét javaslathoz nem kapcsolódik. A prostitúció elleni harc a VIII. kerületben abból áll, hogy beviszik az elkövetőt, eljárást indítanak ellene, és a bíróság azt mondja, hogy 10 ezer forint. Kifizeti - igazából a szigorításnak itt rejlik a magva. Igenis, kilátásba kell helyezni a kiszabható súlyosabb büntetési tételeket is, és ezt azért kell támogatni - nem csak azért, mert a közvélemény ezt várja tőlünk -, mert a jelenlegi szabályozás életszerűtlen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos, és azt gondolom, ebből a javaslatból kiolvasható, hogy a döntéshozatali szintek csökkenjenek és egyben felgyorsuljanak. A törvény hatálybalépésével - talán Harangozó képviselőtársam említette - a fiatalkorúak az általuk elkövetett cselekmények súlyától függően elkülönítve, de elzárásra kerülhetnek; nem kerülnek, kerülhetnek. Ez is mérlegelés kérdése lesz.

Szintén higgyék el, ha már ennyire leragadtunk drága jó kerületemnél, ebben az esetben is hadd hozzak onnan példát. Az a fajta életlátás, amit az ott élő gyermekek látnak a szüleiktől - ami egyébként el is hangzott -, egy valós kép, csak ebben az esetben is a pénzbírság kilátásba helyezése nyilvánvalóan további lopásra sarkallná adott esetben az elkövetőt, és ezt a lehetőséget kell megadnunk adott esetben a bíróságnak vagy a bírósági titkárnak, hogy ugyan már, mérlegelje, ez az elkövető most alkalmi, egyszeri elkövető volt-e, vagy egy folyamatosan visszaeső, akit már el kell zárni. Nyilvánvalóan ezek vagylagos lehetőségek, ahogyan egyébként a javaslat fogalmaz is.

Az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összege növekszik, csak üdvözölni tudjuk. A pénz romlása és egyáltalán a nagyobb visszatartó erő indokolja ezt. A tervezetben szereplő fontos elem továbbá, hogy a szabálysértések során a helyi bíróságok jogkörében a bírósági titkárok fognak eljárni. Ez is szóba került, bár ez az előző vita témája. Kérném annak megengedését, hogy néhány mondatot itt erről elmondjak. Jelen pillanatban ez a legköltségtakarékosabb megoldás. Ma már itt az ülésteremben elhangzott, hogy a fizetési meghagyások, az évente közel félmillió fizetési meghagyás elkerül a bíróságoktól, közjegyzői szintre kerül, ekképpen tehát ennek az évente 80-100 ezer kisebb súlyú szabálysértésnek az elbírálása nem okozhat gondot, tekintetbe véve, hogy jelen pillanatban 580 bírósági titkár van az országban, ebből 300 el tud látni büntetős ügyeket. Hogyha ezt elosztják, és mondjuk, csak 90 ezerrel számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy évente mindegyikőjüknek 30 ilyent meg kell csinálnia, ami, hogyha úgy vesszük, a munkaszüneti heteket nem számítva, mondjuk, kényelmesen egy-két hetente egyet. Azt hiszem, ez egy vállalható kérés, és nem igényel létszámfejlesztést. Ennél költségtakarékosabb módja nincsen, viszont ennél gyorsabb módja sincsen az állampolgárok és egyébként az önök szavazói által is megkívánt eljárások gyorsításának.

A szabálysértések során alkalmazandó eljárási cselekmények rendőrségi hatáskörbe történő utalásával növekedni fog az eljárások eredményessége, amellyel párhuzamosan a bíróságok is tehermentesülnek.

Még egy mondat a bíróságokról: gondolják azt végig, hogy egy nagyobb visszatartó erővel bíró jogszabály nyilván a 80-100 ezres szabálysértések számát is csökkenteni fogja. Ha ez magától a ténytől megfelelően átmegy a közvéleménybe, hogy igenis, ezentúl már nem érdemes és nem szabad ilyeneket elkövetni, azt gondolom, csak remélni tudom, ezeknek a száma legalább az egyharmadával csökkenhet, ráadásul, hogyha az ez irányban tapasztalatlan jegyzők helyett a rendőrség végzi ezeket a felderítéseket, és a tárgyi bizonyítási eszközök nagyobb számának birtokában a bírói döntés is sokkal könnyebb, nemcsak egyszerűsödik, de hatékonyabbá, olcsóbbá is válhat az eljárás.

A törvénycsomagban továbbá célként tűzi ki a kormány, hogy a terrorfenyegetettséggel kapcsolatban felmerülő információk kezelése (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) komplexebb, és az ezekhez kapcsolódó döntési szintek kisebb számúak legyenek.

Tisztelt Országgyűlés! Befejezvén, azt gondolom, a kormány a megválasztásakor tett vállalást igyekszik ezzel teljesíteni, és azt hiszem, ha önök egyetértenek ezekkel a módosításokkal, akkor a fontos célkitűzések megfelelő úton való elérését a kormány-előterjesztés tartalmazza, így kérem, hogy támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatni szeretném önöket, hogy rendes felszólalásra heten várnak, ketten pedig kétperces felszólalásra, úgyhogy most kétperces felszólalók következnek. Elsőnek Gyüre Csaba képviselő úrnak adom meg a szót, a Jobbik-képviselőcsoportból.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kocsis Máté hozzászólása ihletett arra, hogy felszólaljak. Ő részletesen kitért arra, hogy a kormány nagy gondot fordít arra, hogy ezeket a mostani törvényeket betartsa, betartassa az emberekkel.

Ha már itt jogászként nézem ezt a jogszabályt, amelyet még Draskovics Tibor készített elő, és fogadott el az akkori kormány, amely kvázi a Magyar Gárdára vonatkozott - már Schiffer képviselőtársam is részletesen elmondta az ezzel kapcsolatos aggályait -, akkor csak költői kérdésként tenném fel Kocsis Máténak a kérdést, ő hogyan gondolja ennek a jogszabálynak a betartását, ami, felolvasom: ha a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, elzárásra vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez egyszerűen elképesztő, mert jogkövető magatartás ebben az esetben gyakorlatilag nem lehetséges, mert úgy van, ahogyan Schiffer képviselőtársam elmondta, aki nem kapta meg ennek az ítéletnek a jogerős példányát, az elméletileg nem tudhatja. Tehát a jogkövető magatartás az lenne minden magyar állampolgár részéről, hogy minden megyei bíróság elnökének minden hónapban írna egy levelet, amelyben tájékoztatást kérne arról, hogy az adott bíróság illetékességi területén ebben a hónapban tiltottak-e be társadalmi szervezetet.

(Ha igen, akkor a megyei bíróság elnöke szíveskedjen vele közölni, hogy mik azok a tevékenységek, amelyek ezen a tiltott listán szerepelnek.)

SF/Latorcai-Földesi-Nyakó/ (Gyüre Csaba)/VA

(23.10)

Ha igen, akkor a megyei bíróság elnöke szíveskedjen vele közölni, hogy mik azok a tevékenységek, amelyek ezen a tiltott listán szerepelnek, esetleg van-e valamilyen öltözéke annak a szervezetnek, amelyik szintén be van tiltva, mert akkor fogjuk tudni követni, hogy mi az, amit az állam előír. Elképesztő az a jogalkotási slendriánság, amit az MSZP megengedett magának akkor, amikor kormányon volt, és szégyen, hogy ezt a Fidesz-KDNP koalíció egy az egyben átveszi. Ez szégyen!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra Dorosz Dávid képviselő úrnak adom meg a szót az LMP képviselőcsoportjából.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kocsis Mátéra szeretnék reagálni. Finoman fogalmazva is aggályos az, amikor káoszpárti hisztinek nevezi azt, hogy az ellenzék a jogállami garanciákat egy kétharmados kormánypárton számon kéri. Nem vagdalkozni kéne, hanem a kérdésekre kéne választ adni, és válaszolni kellene arra, hogy ezeket a garanciákat hogyan akarjuk betartani. Különösen gázos az, hogy mint honvédelmi és rendészeti bizottsági elnök engedi meg magának ezeket a szavazat.

Az utazási tanácsát meg köszönettel vettem. A múlt évben volt szerencsém több mint fél évig minden egyes napot a VIII. kerületben tölteni, ahol több száz emberrel beszéltem személyesen, és nagyon sok lakásban és házban jártam. Talán le kellene szállni a magas lóról, mert a polgármesteren túl mások is ismerhetik az adott kerületet.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak kétperces hozzászólásra Kocsis Máté képviselő úrnak adom meg a szót a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, parancsoljon!

DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Dorosz Képviselő Úr! Ne vegye vagdalkozásnak, de most már idestova három évtizede élek a VIII. kerületben, jó szándékkal próbáltam felhívni a figyelmét olyan társadalmi jelenségekre, amelyekről egyébként az ön mellett ülő képviselőcsoport is gyakran beszél. Ezek valós problémák. Ne vegye vagdalkozásnak a káoszpárti hiszti kifejezést sem, tekintettel arra, hogy például ön volt az, aki még a vita elején egy olyan, Felkai államtitkár (sic!) úr által el nem mondott idézettel kezdte a hozzászólását, ami tényszerűen nem volt igaz, hiszen én vezettem azt a bizottsági ülést.

Engedje meg, hogy pusztán egyetlen dologra hívjam fel a figyelmét. Hadd utaljak vissza megint csak a múlt heti napirend előtti felszólalásra. Azok a közállapotok, amelyek az elmúlt években kialakultak az országban, valóban garanciákat követelnek, de azt gondolom, hogy nem feltétlenül olyasfajta garanciákat, amelyekre ön gondol, hanem a társadalom tagjai és hazánk állampolgárai biztonságérzetének a növelése érdekében olyan garanciákat, hogy a mindennapi nyugalmuk, a közbiztonságérzetük, egyáltalán a tisztes munkavégzéshez mindenképpen szükséges lélektani állapotuk szempontjából a kormány és az Országgyűlés ezeket nekik biztosítsa. Ez a törvénycsomag az, ami megadja minden korábbi elmulasztott törvényi hiányosságtól eltérően azokat a kondíciókat, amelyek ezt biztosíthatják.

Egyébként, tisztelt képviselő úr, anélkül, hogy mentegetőznék, azért a káoszpártiság nem feltétlenül önökre vonatkozott.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Zaj.)

ELNÖK: Felkérem képviselőtársaimat, hogy kérjenek szót, nagyon szívesen fogok adni, de próbáljuk a parlamentáris szabályoknak, s főleg a Házszabály előírásainak megfelelően lefolytatni ezt a vitát. Ezért most kétperces hozzászólásra Dorosz Dávid képviselő úrnak adom meg a szót az LMP képviselőcsoportjából.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Rendben, akkor megnézzük a jegyzőkönyveket. Az államtitkár úr teljesen egyértelműen kijelentette, hogy szakmai egyeztetés, szakemberek megkérdezése nem történt meg. Ez így hangzott el, de majd a jegyzőkönyv eldönti, hogy kinek van igaza.

Ezenkívül hozzátenném, hogy a problémával egyetértünk, a megoldási javaslataikkal, amiket önök felhoztak ebben a törvényjavaslatban, nem értünk egyet, és azokkal szemben vannak alkotmányossági, illetve jogállami garanciákat felvető aggályaink. Ezekre a kérdésekre még mindig nem kaptunk választ, de úgy látszik, ez a nemzeti együttműködés rendszere csak a falakon működik, szavakban és tettekben nem.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra Novák Előd képviselő úrnak adom meg a szót a Jobbik képviselőcsoportjából.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem először halljuk azt, hogy egy fideszes képviselő azt mondja, nézzük meg a jegyzőkönyvben, s majd meglátjuk, hogy ott mi van. Legutóbb ugyanezt mondta nekem L. Simon László, a kulturális bizottság elnöke is. S amikor utánanéztem, hogy mi van a jegyzőkönyvben és erről tájékoztattam, akkor egész egyszerűen az okirat-hamisításig is elmenve azt mondta, hogy nem ez szerepel a jegyzőkönyvben. Akkor bizonyára rosszul történt a jegyzőkönyv leírása. Arra hívom fel LMP-s képviselőtársam figyelmét, hogy készüljön fel a legkeményebb harcokra is, ugyanis nem riadnak vissza a jegyzőkönyv-hamisítástól sem. Amikor ugyanis azt mondtam, hogy egyértelműen látszik...

ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon, ez a kifejezés nagyon súlyos, egy országgyűlési képviselő is ezzel kapcsolatban felelősséggel tartozik. (Novák Előd: Természetesen.) Figyelmeztetem ön ezért a kifejezéséért, és kérem, hogy kérjen bocsánatot.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Dehogy kérek! Ne vicceljen már elnök úr. Persze, hogy súlyos, de nem a kijelentés súlyos, hanem a mögötte lévő tartalom, amit éppen ecsetelnék, hogy mi történt, hiszen ez most ide tartozik, amikor egy jegyzőkönyv vitájáról van szó. Amikor azt indítványoztam, hogy hallgassuk meg...

ELNÖK: Képviselő Úr! Annak az állítása, hogy itt ebben a Házban nem riadnak vissza a jegyzőkönyv meghamisításától sem, az egész parlamentáris demokrácia megkérdőjelezése. Ez egy rendkívül súlyos kifejezés, rendkívül súlyos állítás még az éjszakai órákban is. Ezért mondom még egyszer, képviselő úr, gondolja át ezt, és kérjen bocsánatot vagy vonja vissza.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Először is kérem az órám visszaállítását. Ha lehetne, akkor kezdeném elölről, vagy legalábbis a félidőtől a beszédemet. Van erre mód? Mert elnök úr beszélte le az időm nagy részét.

ELNÖK: Képviselő Úr! Ezt az ülést még én vezetem, és én határozom meg a Házszabály előírásai szerint a legjobb szándékommal azt, hogy hogyan vezetem az ülést. Amennyiben önnek ez ellen kifogása van, abban az esetben fordulhat az alkotmányügyi bizottsághoz úgy, ahogy a Házszabály előírja. Az pedig, hogy visszaállítják-e az órát vagy nem, az elnök felelőssége, és én nem állítom vissza az órát, képviselő úr. Még egyszer figyelmeztetem, amennyiben nem vonja vissza az előbbi állítását, megvonom öntől a szót.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Letelt az időm. Beszélhetek még valamennyit?

ELNÖK: Képviselő úr, visszavonja vagy nem vonja vissza?

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Mit vonnék vissza? Szeretném megindokolni azt, amit mondtam. Kapok szót vagy nem kapok szót? Meg van szabva, hogy milyen szót használhatok? Csak akkor beszélhetek, ha azt a szót mondom, amit ön elvár? Legyen szíves, válaszoljon először is, hogy beszélhetek-e, és ha igen, akkor milyen időkeretben.

ELNÖK: Képviselő úr, megvonom öntől a szót és figyelmeztetem. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Rendes felszólalásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Szinte meg se merek szólalni ezek után. (Derültség a Jobbik soraiban.) Lehet, hogy a tizenöt percemet néma csenddel töltöm ki, mert szolidaritást érzek Novák Előd képviselőtársammal. Én is kíváncsian hallgatnám, hogy az a felvetés, amit mondott, megalapozott-e vagy sem, mert ha megalapozott, akkor nagyon nagy baj van, ha meg nem megalapozott, és adott esetben az ő nem jogászi végzettsége miatt egy esetlegesen elkapkodott értékítéletről van szó, akkor meg ezt nézzük el neki. De azt gondolom, mindenképpen helye lett volna annak, hogy elmondhassa, mit gondol egyébként a vitával összefüggésben elhangzó gondolatai körében. Miután szót kaptam, megpróbálom végigmondani, s bízom benne, hogy sikerül, és csak olyat mondok, hogy elnök úr nem vonja meg tőlem a szót.

Mindjárt egy hírrel szeretnék kezdeni. In medias res: Fadd, 2010. július elején vagyunk. Fadd település arról nevezetes, hogy azon három település egyike, amely településen kifejtett tevékenysége miatt hozta meg felülvizsgálati ítéletét a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása tárgyában. Faddon a következő dolog történt annak idején - csakhogy érthető legyen a mostani eset -: a helyi cigány kisebbségi önkormányzat képviselője hívta meg a Magyar Gárda mozgalom tagjait, akik nem azonosak az egyesülettel. Ezt már hosszan próbáltam a magyar bíróságok előtt bizonygatni, de ez nem hatotta meg őket, ezért Strasbourgba vittem ki az ügyet, s bízom benne, ott legalább megértik, hogy miről van szó.

(De teljesen békésen, normális...)

CsE/Latorcai-Nyakó-Földesi/(Gaudi-Nagy Tamás)/VA

(23.20)

De teljesen békésen, normálisan, a helyiekkel együtt, a helyiek dörgő vastapsa közepette vonultak föl Fadd főutcáján, majd pedig elfogadtak egy együttélési szabályzatot, a helyi cigány kisebbség tagja üdvözölte a megjelenteket, és úgy gondolta, nagyon üdvös és jó dolog, ami történik.

Na most, mi történt ezt követően? A Legfelsőbb Bíróság tavaly decemberben felülvizsgálati ítéletében azt mondta végleg, hogy hát bizony a Magyar Gárda Egyesület, amely egyébként szerinte azonos a mozgalommal, feloszlatandó, kiiktatandó, megszüntetendő. (Pillanatnyi zavar támad.) Remélem, nem elnök úr küldte ezt a kis repkedő legyet körém (Derültség.), hogy megakadályozzon a beszédben. Kérek rendfenntartási intézkedést. De hogy komolyra fordítsam a szót, valóban nagyon komoly dologról van szó. Késői órán vagyunk, úgyhogy nézze el nekem elnök úr ezt a kis affért.

Gyakorlatilag vissza szeretnék térni arra, hogy végül is mi történt most, júliusban Faddon. Mi történt? Kivonták a forgalomból a gárdát, száműzték az utcákról, a vidéki falvakból, a rendért kiáltó, fegyelmezetten megjelenő magyar embereket, akik szolidaritást nyilvánítottak a helyiekkel, az üldözött, a kirabolt, a megtiport helyiekkel. És mi történt Faddon? Lássunk csodát! Kaszával, kapával esett egymásnak két cigánycsalád Faddon. Egy 15 éves faddi cigánygyerek és egy 18 éves cigányfiú között szóváltás történt, két család egymásnak esett, kapával, kaszával, satöbbi. Súlyos testi sértés kísérlete, garázdaság miatt előállították őket, és most jön a legérdekesebb: a legfőbb felelősnek minősíthető vagy legalábbis gyanúsítható személlyel szemben az előzetes letartóztatást nem látta indokoltnak a bíróság. Egyszerűen elképesztő helyzetet élünk meg. Ez az ügy szerintem tökéletesen bemutatja, hogy mi zajlik ebben az országban.

És a közbiztonsággal kapcsolatos törvényjavaslat vitájában kell ezt elmondjam, amikor egészen megdöbbentő módon, leegyszerűsítem, azt kell mondanom, hogy egyszerre akarja "falhoz állítani" a kormánytöbbség a rablót és a pandúrt. Ez egy elképesztő helyzet. Úgy gondolom, minden józan értékítélet alapján nem áll meg sem a jogállamiság, sem a nemzeti érdek szempontrendszerén. Fadd vonatkozásában van egy nagyon-nagyon komoly gondolat, amit meg szeretnék osztani önökkel. K. Éva óvónő, a helyi magyarság képviselője az együttélési szabályzattal kapcsolatban a következő mondatot mondta. Nagyon-nagyon kérem államtitkár urat és minden, a kormánytöbbséghez tartozó képviselőt, hogy szívleljenek meg, és ennek szellemében gondolják újra ezt a törvényjavaslatot.

Mert mit is mond ez a javaslat? Azt mondja szó szerint, hogy "a szabadság, a tulajdon, a személyi biztonság, az elnyomatással szembeni ellenállás joga alkotmányos jogok, s ezen jogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége." Nem tudom, el kell-e ismételni még egyszer. A Magyar Gárda Egyesület és mozgalom tagjai, akikkel szemben önök most, bocsánat, azokkal szemben, akik a gárdaszellemet vallják magukénak, itt ez a probléma, azokkal szemben kívánnak most jogszabályt alkotni, szigorú szankciókat, 60 napos elzárást vagy 150 ezer forintos pénzbírságot alkalmazni, akik összefüggésbe hozhatók azzal a szellemmel, amely szellem ezeket mondja, a szabadság, a tulajdon, a személyi biztonság. Ez bizony alapvető alkotmányos jogunk, az elnyomatással, a kifosztással szembeni ellenállás joga alkotmányos jogunk, és ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

És mi történt az elmúlt 8 évben? Már nem nagyon tudok kihez szólni a mellettem lévő frakcióban, mivel nincs itt már senki, de függetlenül ettől, a történelmi hűség kedvéért azért mondjuk el, bocsánat, Gőgös képviselő úr ott ül a szélén, és itt van fönt Nyakó képviselő úr is, önök nagyon jól tudják, bár nem vallják be, hogy az elmúlt 8 évben az állam tényleg azt tette, amit nem szabad megtenni. Kivonult a közbiztonságból. Ezért vagyunk mi itt ennyien, kedves képviselőtársak, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az egyetlen párt ebben az országban, amelyik felvállalta ezt az ügyet. Kimondta, hogy cigánybűnözés van, kimondta, hogy elviselhetetlen közbiztonsági válsághelyzet van, és ezen változtatni kell, mert a magyar emberek nem bírják, nem tűrik ezt a fajta kiszolgáltatottságot.

Bizony, 2006 őszén aztán közéjük lövettek, a fideszes tüntetők és megemlékezők közé is lövettek, és az emberek azt vonták le következtetésképpen, hogy bizony valamilyen módon kell egy együttélése, megélése, szolidaritás kifejezése annak, hogy erre a problémára szervezetten kell ráirányítani a figyelmet. Semmilyen erőszak-monopólium átvételéről nincs szó, ezt nagyon jól tudja államtitkár úr is, itt senki nem is tett semmi olyat, amit egyébként megtettek. Székelyföldön hogy működik ez? Ott az egyik cigányfaluból átjárnak lopni, rabolni, viszik el a teheneket, viszik el a terményt, fogják a székelyek, kaszára, kapára kelnek, átmennek a szomszéd faluba, és bizony porrá vernek minden cigányt. És ott rend lesz utána 2-3 évig, amíg a következő pár generáció nem felejti el. Addig nem járnak át majd lopni.

Na, most itt viszont ennél sokkal szolidabb módszereket választott a Magyar Gárda Mozgalom tagsága. Egyszerűen azt mondta, hogy demonstratív felvonulások során a véleménynyilvánítási szabadságát kifejti. A ruházat viselése nagyon fontos, ne felejtsük el, gyakorlatilag az a legalapvetőbb, fundamentális, alapvető jogunk egy demokratikus államban. Hiszen ez a demokratikus közéleti viták alapfeltétele, az, hogy most én is beszélhetek, az is ennek kifejeződése, és egyelőre még nem mondtam semmi olyat, ami miatt elnök úr elvenné tőlem a szót. Tehát ez egy nagyon fontos dolog. Tehát ők ezt tették. Felvették a ruhájukat, elmentek, bizony, alakzatban mentek el, mert ezt írtam az összes magyarországi beadványomban a magyar bíróságoknak, csak nem értették meg, hogy a rendetlenség helyére kell és lehet elmenni, ahol a rend iránti vágyat akarom kifejezni.

Hát nyilván nem megyek el a Rózsadombra tüntetni, a rend iránti vágyamat kifejezni, bár ott is kellene rendet tenni, a sok milliárdost börtönbe küldeni, a politikus bűnözőket, akik lopással, csalással, hazugsággal szerezték a vagyonukat, tisztességes magyar emberek elkergetésével és átverésével. De reméljük, eljön ez az idő is. Mindenesetre egy biztos, hogy ezek az emberek egyesülési jogukkal, gyülekezési jogukkal, véleménynyilvánítási szabadságukkal élve jelentek meg különböző közterületeken, betartva a jogszabályokat, Tatárszentgyörgyön, Faddon és Galgagyörkön. Na, most Galgagyörkön mi történt? Galgagyörköt is bevonták abba a körbe, hogy itt valami rettenetes masírozás történt. Galgagyörkön egy magyar családot kellett kimenteni tomboló, őrjöngő cigányok közül, akik meg akarták lincselni őket. Erről szól a történet. Mit tett a magyar rendőrség? Kiment, és elkezdte a gárdistákat igazoltatni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van.) És nem védte meg a magyar embereket.

Ugyanez a helyzet zajlik most is a jogalkotás útján. Számomra megdöbbentő dolog történt tegnap a Gyorskocsi utcában. Ott voltunk öten képviselőtársaimmal, és próbáltuk eljárási jogait biztosítani a 26 előállítottnak. Nem volt már véres a fal, ennyi különbség volt; 2006. október 23-án véres volt a fal, amikor bementem, és ott álltak a sérült, kilőtt szemű emberek. Novák Előd képviselőtársamhoz mentem egyébként 2006. október 23-án, egy vörös csillagos rendőrsapka fogadott minket a kihallgató helyiségben, a szekrény tetején. A lényeg az, hogy most nem volt ilyen, de olyat mindenképpen észleltünk, az egésznek a hangulata kísértetiesen emlékeztetett az elmúlt, régi szép gyurcsányi időkre.

És mit kellett megélni? Azt, hogy az egyik kigyúrt droid rendőr mondja nekem: képviselő úr, mit csodálkozik maga, hogy itt ez történik. Kérdeztem, hogy miért találkozunk mi itt. Hát, ki gondolta volna, hogy itt találkozunk? Hát mit csodálkozik ezen, képviselő úr? Aki jobban ismeri az összefüggéseket, semmit nem csodálkozik ezen. Mégis csak hadd csodálkozzam ezen, hogy a diktatúra, az önkényuralom szabályait, ezeket az alkotmányellenes, abszolút méltatlan, embertelen, a nemzetközi jog mércéjén a minimális szinten sem megfelelő jogszabályokat önök nemhogy eltörölnék, amelyeket ráadásul jogellenesen kormányrendelettel vezettek be! A 10/C § a kormányrendeletben kifejezetten a feloszlatott szervezetben való részvételről szól, és Gyüre Csaba képviselőtársam ezt valóban szépen elemezte, és Schiffer András képviselőtársunk is, hogy megdöbbentő dolog.

Akkor én teszek egy javaslatot ünnepélyesen. Abba a bizonyos 50x70-es keretbe ne csak ezt a nyilatkozatot tegyük be, hanem legyen aktuálisan egy üres hely is. Akkor mindig be lehet tenni az aktuális megyei bírósági döntést egy adott szervezet feloszlatásáról, hogy éppen abban az ítéletben milyen magatartást nyilvánítanak jogellenesnek, és ez legyen mindenütt, szerte az országban kidobolva, mert körülbelül akkor lehetne elvárni a polgároktól, hogy ne tegyék azt, amiről nem is tudják, hogy jogellenes. A normavilágosság elvét abszolút sérti, az ultima ratio elvét abszolút sérti. Tehát ez iránt írtuk meg az összes alkotmánybírósági beadványunkat, ott olvasható a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján, az nja.hu honlapon. Ott vannak a beadványaink. Be vannak nyújtva.

(Ezt csak látni kell, meg kell látni...)

TA/Latorcai- -/ (Dr. Gaudi-Nagy Tamás)/VA

(23.30)

Ezt csak látni kell, meg kell látni.

Számomra már egy rossz előjel volt, hogy Navracsics Tibor miniszter úr meghallgatásán feltettem neki a kérdést, hogy mikor fogják ezeket az alkotmányellenes lex gárda jogszabályokat, passzív engedetlenségi jogszabályokat megsemmisíteni, azonnal, saját hatáskörben hatályon kívül helyezni. Mondta, hogy "...hát, ezt nem fogjuk megtenni, majd az Alkotmánybíróság". Az Alkotmánybíróság pedig olyan helyzetben van, amilyenben, körülbelül három-négy év, mire döntenek, már három év óta nem történik semmi. És ehelyett önök mit csinálnak? Kormányrendeleti szinten mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból alkotmányellenes jogszabályokat, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítási, egyesülési szabadságot és a gyülekezési jogot, önök nemhogy hatályon kívül helyeznék, hanem törvényerőre emelik, változatlan szövegezéssel.

Én azt gondolom, hogy ez egy olyan mértékű botrány, amit valóban - Pörzse Sándorhoz csatlakozom - egyszerűen nem engedhet meg magának ez a kormánytöbbség. Mert valóban nagyon sok jóravaló, tisztességes képviselőből is állnak önök, akik élvezik azt a bizalmat, amit önökbe helyeztek a választóik, és nem fognak tudni ezzel elszámolni, amikor hazamennek és megkérdezik önöket, hogy "Hogy lehet ez, képviselő úr, hogy hozhatott egy ilyen döntést, amikor a közbiztonsági válsághelyzet megoldása felől kellett dönteniük?" Önök azokat próbálják most pellengérre állítani és rács mögé küldeni - 60 napos elzárással akár -, akik valóban saját személyi és vagyonbiztonságukat és pénzüket nem kímélve évek óta egy bajtársi közösségbe szerveződve, ha kell, gátakra mennek, ha kell, vért adnak, ha kell, határon túli magyar faluba harangot visznek, ha kell, minden olyan magyar ügyben felvonulnak nemzeti megemlékezéseken, gyomlálnak nemzeti sírokat. És sok minden mást el lehet mondani, de egyet nem lehet elmondani, azt, hogy megszegték volna a hatályos magyar jogszabályokat. Ezt soha nem tették meg. Bizony, ehhez képest önök ezeket a jogszabályokat, a diktatúra jogszabályait kívánják fenntartani.

Nagyon részletes előterjesztést tett Volner János képviselőtársam ebben a módosítási indítványban. Ezt részletesen megindokolta, maradéktalanul egyetértek vele, mind az értékhatárok témakörében és sok mással.

Én csak egyet emelnék még ki - de lehet, hogy majd egy kétpercesben még folytatni fogom. A tettenérés! A tettenérés kapcsán egy megdöbbentő dolgot tartalmaz a javaslat, én arról hosszas indokolást tettem. Egy új csengőfrász időszakát hozzák el önök. A tettenérés arról szól, hogy ha az állam olyan erős és jól szervezett rendvédelmi szervet működtet, hogy képes elfogni az elkövetőt, akkor, igen, vehesse őrizetbe, vihesse gyorsan bíróság elé, és gyorsan vonják felelősségre. De aki elment már a helyszínről, akkor 47 óra múlva egy ötvenfős kommandós különítmény hajnali háromkor fogja az ágyából kiverni a gárdistának látszó zöld pólós embert, hogy "na, maga ott volt két nappal ezelőtt a tüntetésen, gyanús, jöjjön velünk, őrizetbe vesszük".

Háromnapos őrizet. A habeas corpus elve a legfontosabb, a személyes szabadság tiszteletben tartása a legfontosabb alkotmányos alapelv. Ezen alapult egyébként az angol alkotmányosság, a magyar alkotmányosság az Aranybullától kezdődően, és még régebb óta. Önök ezt az alapvető elvet tiporják sárba ezzel a tettenérési kiterjesztési szabállyal, ami egyszerűen elfogadhatatlan. Úgyhogy az egész gárdával kapcsolatos és alapjogokat kurtító részt ebből az előterjesztésből ki kell venni ahhoz, hogy érdemben tárgyalhatóvá váljon egyáltalán (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) a közbiztonsági válsághelyzet megoldása érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Ügyrendben Szilágyi László képviselő úr kért szót a Jobbik-képviselőcsoportból. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: LMP. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Azt azért nem.) Bocsánat, LMP.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm, elnök úr. Én még azt hallottam, hogy nem az a legokosabb, aki a legtöbbet tud beszélni.

Két kérésem volna. Az egyik a zöld pólós nemzettestvérekhez, hogy fogják egy kicsit vissza magukat, mert nagyon sok munka van még hátra, és itt többen várunk, hogy szakpolitikai vitákat le tudjunk folytatni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Obstrukció.)

A másik kérésem az elnök úrhoz, nem az, hogy ne kapjanak szót, fogják tömörre, a tárgynál maradjanak, és így tovább. (Derültség a Jobbik soraiban.) Az elnök úrtól azt kérem, hogy keményebben facilitáljon, mert tényleg előrehaladott az idő. Arra gondoljanak, hogy holnap reggel nagyon komoly... (Közbeszólás a Jobbik soraiból: De mi az ügyrend?)

ELNÖK: Képviselő úr, az ügyrendi javaslatot legyen szíves megfogalmazni egy percben, és utána két percben van lehetősége azt indokolni. És azt tudja, hogy az ügyrendi javaslat egy ügyrendi vitát is gerjeszt, mert utána minden képviselőcsoportból lehetőség van, de (Sneider Tamás: Nem fogunk.) nem látom, hogy ez ebben a formában ügyrendi javaslat lett volna, amit ön mondott.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Hogy keményebben facilitáljon, és próbálja a tárgynál tartani a felszólalókat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ne bíráljuk az elnököt!)

Most kétperces hozzászólásra Babák Mihály képviselő úrnak adom meg a szót a Fidesz-képviselőcsoportból.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bocsásson meg, hogy most szóltam csak és kértem két percet, de megdöbbentett (Derültség a Jobbik padsoraiban. - Az elnök csenget.) a tekintetben, hogy az imént elhangzott Novák képviselő úr részéről, hogy a jegyzőkönyveket meghamisítják.

Tisztelt Ház! Tisztelt Parlament! A Magyar Köztársaság parlamentjének jegyzőkönyvvezetői világbajnokok. Jó, ha tudják, megbecsült emberek. És különleges a magyar parlament jegyzőkönyve, hisz megvan róla a hangfelvétel, a hangfelvétel a tévéfelvétellel, ennek van második munkapéldánya, amit az alagsorban felvehetnek, amikor még lehet javítani, ha hozzászóltak. Tudják, ez egyedülálló a Magyar Köztársaság parlamentjében. A bizottsági üléseken is hasonló módon megvan a jegyzőkönyvvezető felvétele, rajta van az interneten, rajta van név szerint, rajta van hangfelvétellel.

Úgyhogy én úgy gondolom, megsértette a Ház dolgozóit, és ez nem szép dolog, mondhatnám, nem tisztességes dolog, ugyanis tényleg kiszolgálnak minket. És még azt is, ha valaki egy szót nem jól mond, a jegyzőkönyvben kijavíthatja a képviselő. Szóval, úgy gondolom, ez valószínűleg tudatlanság vagy hozzá nem értés.

Még egyszer szeretném elmondani, hogy a világon elismert a Magyar Köztársaság parlamentjének jegyzőkönyvvezetése, az itt dolgozók és az általuk készített jegyzőkönyvek. Kérem, tényleg kérjen elnézést tőlük.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

Kétperces felszólalásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak adom meg a szót a Jobbik-képviselőcsoportból.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Én eredetileg szívesen átadtam volna a felszólalás lehetőségét Novák Előd képviselőtársamnak személyes érintettség okán, nyilván oka is lenne erre, de akkor ezt bízzuk rá.

Én akkor még gyorsan befejezném azt az okfejtést, hogy benyújtottam egy két szakaszból álló törvénymódosítást. Én nem voltam olyan átfogó, mint Volner János képviselőtársam.

Ezek szerint súlyos csalódást kell okoznom kedves LMP-s képviselőtársunknak, hogy szót merek kérni egy olyan ügyben, ami több száz emberrel szembeni koncepciós eljárás évek óta dagadó hullámáról szól, és több millió magyar ember mindennapi közbiztonsági válsághelyzetének sorsáról szól. Ha ez neki túl sok vagy elviselhetetlen, akkor van egy tippem: menjen haza, pihenjen le, és akkor majd holnap kipihent állapotban jelenjen meg a parlamentben. Ezek szerint mi csodabogarak vagyunk, mert mi bírjuk a gyűrődést.

Viszont el kell mondanom, hogy azért ennek a törvényjavaslatnak nagyon sok olyan hiányossága van, és nem is erényt akarok mondani, de az egyik legnagyobb mélypontja, mondom, ez a bizonyos tettenéréses kérdéskör, amiről már az előbb szóltam. Az én javaslatom ráadásul beemelne egy törvényi garanciát, és nem szűkítené, hanem növelné a garanciát, hiszen az őrizetbe vételek intézményét a gyurcsányi-bajnai diktatórikus időszakban kifejezetten előrehozott büntetésként alkalmazták.

Tudjuk jól, ismerjük a rendőrség képviselőit, legalábbis az alacsonyabb, középső szinteken, ott találkoztunk velük, és már régi ismerősként üdvözöltük egymást, már ismerjük egymás keresztnevét, és ennek ellenére tudom jól, hogy ők zokszó nélkül vágják be a lehetséges leghosszabb kényszerintézkedésre azokat, akiket úgymond föntről veszélyesnek nyilvánítanak, legyen rajtuk gárda felirat, mert a gárda feliratot még nem védjegyeztették.

Ilyen értelemben egyébként is megdöbbentő számomra, hogy mi ez a nagy izgalom a tisztázatlan származású pólók miatt. A kínai piacok környékén (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) javaslom a hevesebb vám- és pénzügyőri akciókat, és nem a Magyar Gárda öltözetével kapcsolatban. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra Pörzse Sándor képviselő úrnak adom meg a szót a Jobbik-képviselőcsoportból.

PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak reagálnék, miután Novák Előddel egy bizottságban vagyok, Babák képviselő úr felszólalására.

Ha nem aludt volna édesdeden, és Obreczán képviselőtársam nem ébresztette volna még föl időben, akkor szeretném önnek elmondani azt, hogy természetesen nem a parlamenti dolgozókra vonatkozott Novák Előd felszólalása. Ha hagyták volna elmondani őt, hogy miért mondott ilyen súlyos jelzőket, akkor még ön is megértette volna, de erre nem került sor, egyrészt azért, mert aludt, másrészt azért, mert nem is nagyon kíváncsiak rá.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra kért szót Novák Előd képviselő úr a Jobbik képviselőcsoportjából. Sajnálattal nem adhatok önnek szót, mert a Házszabály 54. § (6) bekezdés részemre ezt lehetetlenné teszi.

(Amennyiben megvonták bármelyik...)

UK/Latorcai-Nyakó- /(elnök)/bl

(23.40)

Amennyiben megvonták bármelyik képviselőtől a szót, az azon téma keretében nem kaphat szót. Úgyhogy rendes felszólalásra Vona Gábor képviselő úrnak adom meg a szót, a Jobbik képviselőcsoportjából.

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik-frakció tagjai elég nehéz helyzetbe hoztak, mert nagyszerű hozzászólásaikkal több szempontból megvilágították azt, amiért mi itt szót emelünk. Úgyhogy én is szeretném önmérsékletre utasítani az LMP képviselőjét, ne próbáljon meg bennünket ebben a számunkra fontos kérdésben korlátok közé szorítani. Arról szól szerintem az Országgyűlés, hogy elmondhassuk a véleményünket, ha már az emberek úgy döntöttek, hogy itt lehetünk.

Nem akarok abba a vitába belemenni, hogy saláta vagy nem saláta, az biztos, hogy le akarják nyomni a torkunkon ezt a törvénycsomagot. Inkább azt szeretném röviden megvilágítani, hogy milyen szociológiai, milyen politikai háttér vezetett egyáltalán oda, hogy most az Országgyűlés, a tisztelt Ház asztalára kerülhetett ez a törvény, amiről itt nagyon sok nagyszerű kifejezés elhangzott, hogy minek kellene nevezni. Schiffer András frakcióvezető urat arra kérem, hogy ne nevezzük ezt lex Vonának, nehogy ez még elterjedjen, nyilvánvalóan nem vállalom a nevemmel ezt a törvényjavaslatot. Majd ha egyszer egy szebb jövőben egy olyan törvény lesz, amely azokat az embereket, akik a Magyar Gárdának vagy bármelyik olyan szervezetnek, amely ezzel eszmei rokonságot vállal... - állami elismerésben részesíti, annak a törvénynek nagyon szívesen vállalom a nevemmel a támogatását, de ezt nem. (Taps a Jobbik soraiban.) Ez körülbelül olyan volna, mintha mondjuk, a Fidesz-kormány médiatörvény-javaslatait lex Schiffernek neveznénk, mert olyan sokat tiltakozott ellene.

Ezt inkább a közbiztonsággal kapcsolatos törvény köntösébe burkolt gárda-paranoiának nevezném, ha szabad ilyen rövid definíciót adnom erre a törvényjavaslatra, államtitkár úr, amit önök itt az asztalra letettek. Ugyanis erről van szó. Beszéljünk őszintén: önök próbálnak itt egyébként sok, nagyon szimpatikus és nagyon szükséges intézkedés leple alatt valamilyen módon, sőt nyilvánvaló módon folytatva az előző kormány, Gyurcsány Ferenc, Draskovics, Bajnai művét folytatva próbálják a gárdát felszámolni. Erről szól, és hogy mi az a szociológiai, politikai háttér, amit szeretnék itt ennek a hátterébe adni, hát visszakanyarodnék 2002-be - lehet, hogy meglepő lesz -, a polgári körök mozgalmához, ugyanis a gárda története talán valahol ott kezdődik.

Akkor, amikor egy választási vereség után Orbán Viktor felszólította az embereket, hogy a bennük lévő elégedetlenséget, a bennük lévő dühöt, a bennük lévő energiákat próbálják belecsatornázni valami értékteremtő közösségbe, amelyeknek laza jogi keretei jöttek létre, nem lett jogi személy, még arra sem vették a polgári körök sok esetben a fáradságot, hogy elmenjenek a bíróságra és bejegyezzék azt a jogi személyt, mint amit egyébként a Magyar Gárda Egyesület megtett, végső soron az volt a céljuk, hogy az értékrendjüket, az eszméiket, a céljaikat megpróbálják valamilyen úton-módon törvényes keretek között képviselni.

Ezt azért tudom talán ilyen hitelesen elmondani, mert tagja voltam magam is a polgári körök mozgalmának, nem titok ebben az Országgyűlésben, hogy pont Orbán Viktor polgári körének lehettem a tagja, az ő meghívására, a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek, és belülről ismertem ezt a mozgalmat. Képzeljék, a polgári körök milyen szörnyű dolgokat követtek el: neveket adtak például a polgári köröknek, jelképeket választottak sok esetben a maguk számára. Ezek között egyébként voltak Árpád-sávok is nemegyszer, meg turulmadarak, tehát szörnyűséges dolgok, sőt még jelszavakat is kitaláltak. Sőt, maga a polgári körök életre hívója, Orbán Viktor talált ki jelszót az egész mozgalom számára.

Sőt, ennél durvább dolgok is történtek. Lehet, hogy a mai rendőrség már azokat, amik a polgári körök tüntetésein nemegyszer előfordultak, már a rendezvény békés jellegének elvesztésére utaló magatartásnak tulajdonítanák, mert például sípoltak is, meg csörögtek is, meg kiabáltak is, hangoskodtak, néha tényleg elég félelmet keltő módon. Mondjuk, a droghasználók, drogterjesztők kendermagos tüntetésének jelentős tábora meg is rémült ettől a rendezvénytől.

Ezt csak azért mondtam, hogy valahogy érezzék azt a történelmi párhuzamot, mert igenis, ez egy párhuzam. Ami a Magyar Gárdát illeti, a Magyar Gárda hasonló helyzetben, amikor az emberek magukra hagyatva érezték magukat, jött létre. Az embereknek a Magyar Gárda Egyesület, létrehozva, megálmodva a Magyar Gárda Mozgalmat, szeretett volna lehetőséget adni arra, hogy az értékrendjük, az eszméik, a céljaik megvalósítása érdekében törvénytisztelő módon tegyenek valamit. Ez volt a Magyar Gárda Mozgalom háttere. Amikor megálmodtuk ezt a szervezetet, akkor - nem titok - a leventemozgalmat, a Magyar Út Körök Mozgalmat és a polgári köröket tekintettük egyfajta példaképnek, amiben próbáltunk az adott helyzetből fakadóan valamifajta alkalmas és hasznos ötvözetet találni.

Az előző kormány mit tett ezzel kapcsolatban? Elővette a régóta játszott fasiszta lemezt, feltette a lemezjátszóra, elkezdte játszani, azt gondolva, hogy ebből majd politikai tőkét kovácsolhat. Csak hát visszanyalt a fagyi. Ugyanis itt nem fasisztaveszélyről volt szó, hanem egy valódi társadalmi igényről, ami a Magyar Gárda keretein belül megjelent, és benézték a Magyar Gárdát, a Magyar Gárda rövid időn belül Magyarország legerősebb civil szervezetévé vált. Ekkor mit tett az előző kormány zavarában, zavarodottságában? Jogi útra terelt egy társadalmi, szociológiai, politikai problémát, amelyet nem lehetett volna jogi útra terelni, hanem valószínűleg asztalnál, politikusoknak, esetleg társadalomtudósoknak kellett volna megbeszélnie.

Soha ez a szervezet - vagy bármelyik, amelyiket önök és az elődeik üldöztek vagy üldöznek -, soha nem kérte az erőszak-monopóliumot magának. Állandóan ezt halljuk az államtitkár úrtól vagy a kormány részéről, soha nem kértük. Sőt, pont az ellenkezőjét, mi azt szerettük volna, hogy végre az állam éljen ezzel a jogával, hogy végre tegyen rendet, és védje meg a magyar állampolgárokat. Most önök ugyanezt az utat kívánják folytatni, ugyanezen az úton kívánnak járni: kriminalizálnak egy olyan kérdést, amit nem lenne szabad ilyen úton és ilyen formában kezelni.

Azt mondtam, hogy a polgári körök tagja voltam, vállaltam ezt, és vállalom is büszkén, bár utólag visszagondolva némileg sajnálattal, hogy így el lett laposítva ez a nagyszerű kezdeményezés. De akkor menjünk bele kicsit a Magyar Gárda tagságába, szimpatizánsainak, aktivistáinak körébe. Kik is tartoznak a Magyar Gárda körébe, amelyet ez a törvényjavaslat megpróbál kriminalizálni? Elhangzott már szintén képviselőtársaim részéről, higgyék el, nagyon sokan az önök szavazói közül ennek a szervezetnek a szimpatizánsai, sőt, tagjai. Szeretném csak ezt nyilvánvalóvá tenni.

Szeretném azt is nyilvánvalóvá tenni, hogy az önök soraiban ülnek olyan polgármesterek, akikkel például én magam közösen voltam gárdarendezvényen, mert a helyi település polgármestere meghívta oda a gárdát egy-egy rendezvény biztosítására vagy koszorúzásra. Ülnek ilyen képviselők az önök soraiban. Vagy Für Lajos lenne a nemzetbiztonsági kockázat, aki átadta a gárdistáknak az első avatáson az oklevelet?

Vagy hadd mondjam - és a végére tartogattam a slusszpoént -, nem tudom, államtitkár úr tudja-e, hogy a Magyar Gárdának ki a zászlóanyája. Megmondom önnek, Wittner Mária a zászlóanyája. Ugye, őt nem fogják majd megvizsgálni, hogy a pólóját honnan vásárolta?

Egészen elképesztő az, hogy önök... - és hadd legyek ezen a késői órán egészen őszinte önökkel, így látva és a szemükbe nézve, egyébként érzem, hogy önöknek is kínlódás ez az egész. Érzem és látom a szemükön, legalábbis többük szemén - nem mindenkin, Babák képviselőtársam szemén ilyet nem látok, de a többségükén igen -, hogy önök a hátuk közepére kívánják ezt az egészet. Önök is érzik, hogy ez az egész önökre csak rá van kényszerítve, meg kell csinálniuk, jó katona módjára. De önök is érzik, hogy ez nem helyes és nem jó út. És nem értem ezt az igyekezetet. Akkor tegyük fel a kérdést magunknak, hogy mi a baj a Magyar Gárdával. Mi a baj a Magyar Gárda után jövő hasonló jellegű kezdeményezésekkel? Mi a baj a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom tagjaival? Az, hogy ők a Jobbikkal szimpatizálnak? Ez a baj velük? Ki mással szimpatizálnának, hogyha az előző kormány meg önök is próbálják őket folyamatosan ellehetetleníteni? Inkább tegyenek valamit az érdekükben, és higgyék el, önöket is szeretni fogják, ha látnak valamifajta biztató jelet ez ügyben.

De attól tartok, hogy nem ez a baj a Magyar Nemzeti Gárdával vagy egyáltalán ezekkel a szervezetekkel. Az a baj ezekkel a szervezetekkel, azért kell sajnos önöknek ezt ilyen kénytelen módon, de mégiscsak megtenniük, mert önökön nemzetközi nyomás van. Ez az én megérzésem. Valójában ez lenne az őszinte dolog, hogy megmondanák, felállnának, hogy ne haragudjanak, értjük, igazuk van, valóban így van, de nem tehetünk mást, nemzetközi nyomást helyeztek ránk. Ez lenne az őszinte, tisztességes, becsületes megoldás az önök részéről, mert ez az igazság.

Csak erre hadd kérjek önöktől valamit: ha önökön nemzetközi nyomás van, fogják rám. Mondják azt, hogy itt van ez a Vona Gábor, meg itt van ez a frakció, rajzoljanak a mi nemzetközi híradásainkban vagy képeinkben patát nekünk meg szarvakat a fejünkre, fogjanak ránk mindent, de ne tegyenek már tönkre ártatlan embereket, ártatlan családokat. Látom államtitkár urat... (Közbeszólás: Éjfél van.) Igen, éjfél van, és más emberek életéről meg az egzisztenciájáról van szó. Akár hajlandó vagyok hajnali háromig is itt maradni, képviselő úr.

Az államtitkár urat meg arra kérem, hogy ha tényleg arról beszélünk, hogy nemzeti együttműködésről van szó, akkor tájékozódjanak már, hogy pontosan kiknek az életéről döntenek. Most itt, kihasználva ezt a nyilvános lehetőséget, meghívom önt, hogyha hajlandó erre, ha fontosnak tartja annyira, meghívom önt, hogy jöjjön el velem. Elviszem önt, ha kell, 5, ha kell, 10, ha kell, 50 gárdista családhoz; olyanokhoz, ahol akár a család egyik tagja, akár a család minden tagja ennek a szervezetnek a tagja vagy tagja volt.

(És megmutatom önnek vagy akár önöknek, bárkit szívesen látok...)

BB/Latorcai-Földesi-/(Vona)/bl

(23.50)

És megmutatom önnek vagy akár önöknek - bárkit szívesen látok majd - ezeknek az embereknek az életét. Azokat a sárga csekkeket, amik ott gyűlnek az asztalaikon azért, mert az előző kormány az ő tevékenységüket jogellenesnek minősítette, és amikor megpróbálták betartani az éppen aktuális törvény szerint a jogszabályokat, akkor úgy módosították, hogy ne tudják betartani. Mert nem úgy hoztak törvényt, hogy mi az igazságos, hanem hogy hogyan lehet ellehetetleníteni ezeknek az embereknek a munkáját.

Államtitkár úr, kérem, hogy jöjjön el velem, nézzen ezeknek az embereknek a szemébe, és ne nekem - mert nekem elmondja, ez a dolga, ez a szakmája -, hanem mondja ezeknek az embereknek a szemébe azt, hogy ők Magyarországon bűnözők. Erre kérem, jöjjön el velem, mondja el ezt a szemükbe sajtónyilvánosság mellett vagy akár a sajtó kizárásával, ha pedig erre nem képes vagy nem hajlandó, akkor meg vonják vissza ezt a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ügyrendben Novák Előd képviselő úr kért szót. (Novák Előd szólásra emelkedik.) Képviselő úr, nem kaphatja meg a szót, mert ügyrendben csak adott napirend keretében lehet szót kérni. Így szól a Házszabály. Márpedig ön kizárta magát e napirend keretében mindennemű felszólalásból, mivel kénytelen voltam öntől megvonni a szót.

Úgyhogy Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak adom meg a szót. (Novák Előd, felállva, hangosítás nélkül: Az 54. § (7) bekezdést legyen szíves elolvasni a Házszabályban!)

Képviselő Úr! Ez nem kettőnk közötti diskurzus kérdése. (Novák Előd: Az 54. § (7) bekezdése szerint külön ügynek minősül az ügyrendi hozzászólás, az általános vita és a kétperces hozzászólás! Legyen szíves tájékozódni, és mikrofonban is szót adni!)

Képviselő Úr! Amikor vége van a napirendnek, meg fogom adni önnek a felszólalás lehetőségét ügyrendben. (Font Sándor közbeszól.) Most Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak adom meg a szót, a Jobbik képviselőcsoportjából, rendes felszólalásra. (Novák Előd: Jár is nekem a szó! Olvassa már el azt az egy sort!)

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr, de előre szeretném én is figyelmeztetni az elnök urat, hogy biztosan én is keményen fogok fogalmazni, úgyhogy már előre félek, hogy tőlem is mikor vonja meg az elnök úr a szót. (Font Sándor: A Házszabály melyik pontja alapján?)

Többen a korábbi hozzászólók közül arról beszéltek, hogy érdemes lenne megismerni a valóságot, mielőtt azt törvényben kívánjuk szabályozni. Erről a valóságról több történetet gondoltam följegyezni, miközben várakoztam arra, hogy mikor kapok szót, de az idő előrehaladtával most ilyen részletekbe nem megyek bele.

Én csak egy költői kérdést szeretnék föltenni a tisztelt forradalmi kormánynak: mennyire ismerik önök azt a valóságot, amelyet szabályozni kívánnak? Őszintén megmondom, hogy bizonyos valóságismerettel olvasva ezt a törvényi előterjesztést, komolyan azt kell hogy mondjam, hogy tragikomikus részleteket találunk benne. Egy ilyen, valóban tragikomikus részlet a 2. §, ahol azt olvashatjuk, hogy nincs helye elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy 14. életévét be nem töltött, gyermekét egyedül nevelő szülő.

Ezek után az a kérdésem, hogy láttak-e önök közelről már megélhetési bűnözőt. Ezek alapján a 2. § alapján önök szerint van-e olyan megélhetési bűnöző, akit ma Magyarországon egyáltalában elzárásra lehetne ítélni? Sajnos, azt kell hogy mondjuk, hogy sokszor a fiatalkorúakra is igaz az, hogy gyermek, 14. életévét be nem töltött, gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó.

Sajnos, ma Magyarországon a házasság intézménye olyan módon van már lejáratva, illetve azok a polgártársaink, akik szociális segélyből élnek, vagy mondhatjuk így a megélhetési bűnözők kategóriájába tartoznak sokszor, rendkívül sajnálatos módon, nincs az a kiskapu, amit meg ne találnának. És abban a pillanatban, ha ez a törvényi passzus életbe lép, nem lesz az a pillanat, amit meg ne tennének azért, hogy be is töltsék ezt, tehát a 14. életévét be nem töltött, gyermekét egyedül nevelő szülővé ne akarjanak válni. Tragikomikus az a valóság nem ismeret, ami alapján önök szabályozni akarnak.

Egy másik része ennek a törvénynek már a lex pofon részéhez tartozik ennek a törvényjavaslatnak, szintén tragikomikus a megítélésem szerint. Ez az a része a 11. §-nak, ami arról ír, hogy milyen szankció alá vonható az, aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről annak jellegzetes tulajdonságai miatt bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája vagy formaruhája ismerhető fel.

Tisztelt forradalmi Kormány! Bajnai, illetve Gyurcsány kormánya után Lamperth Mónika örökségét - aki a készenléti rendőrséget megalakította -, javasoljuk, hogy ez alapján a paragrafus alapján tessenek megalakítani a készenléti ruharendőrséget, ami majd minden polgártásunk ruháját ellenőrizni fogja, hogy éppen az megfelel-e vagy bármi módon jellegzetes tulajdonságai felismerhetőek-e egy feloszlatott társadalmi szervezetnek.

Kontrát Károly államtitkár úr itt előttünk fehér inget és fekete kabátot visel. Csakúgy, mint itt, a mellettem ülő Dúró Dóra képviselőtársam. Nagyon tessék vigyázni, mert ha ez a készenléti ruharendőrség fölállna, az államtitkár úr személyi szabadsága komoly veszélyben lenne.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Elnézést kérek Novák Elődtől. Konzultáltam munkatársaimmal, a hivatal dolgozóival, és valóban úgy szól, hogy a (7) bekezdés azt mondja, hogy az ügyrend ilyen esetben új napirendnek minősül. Tehát megadom a szót ügyrendi kérdésben.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Éppen csak arra kívántam fölhívni a figyelmét, hogy valóban az ügyrendi is, de ezzel még csak élni kívántam, ami még inkább, a normál felszólalás is külön ügynek minősül, hiszen kétperces felszólalásban vonta meg elnök úr tőlem a szót, amit természetesen elfogadok és tiszteletben tartok, még ha nem is értek vele egyet. Viszont normál felszólalásra meg jelentkeztem.

Csak azért jeleztem ezt most ügyrendben, nehogy a vita lezárása után kapjak csak majd szót, és akkor már ne tudjam elmondani sem ezt, sem a normál hozzászólásomat. Tehát normál hozzászólásra továbbra is jelentkezem, ahogy ügyrendben is van módom, szerintem arra is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces felszólalásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Éjfél előtt állunk egypár perccel, és azt hiszem, most jött el az ideje annak, hogy ráirányítsam a kormánytöbbség figyelmét egy olyan területre a közbiztonság és a nemzetbiztonság megóvása érdekében, amely, úgy gondolom, kiválthatná ezt a műproblémát, amit a gárdával szembeni fellépés okoz.

Kérem, hogy tegyék meg az intézkedéseket a Magyar Szocialista Párt feloszlatása érdekében, hiszen ez a politikusbűnözőkből - jórészt, többségében politikusbűnözőkből - álló szervezet az elmúlt 8 évben - önök a legjobban tudói annak, meg nagyon sok, több millió magyar polgár -, hogy vajon milyen módon, szervezett módon fosztogatták az országot, ejtették fogságba. Foglyul ejtett közönség - ezzel a fordulattal oszlatták föl a Magyar Gárdát, kérem szépen.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hát bizony, a Magyar Szocialista Párt irgalmatlanul foglyul ejtette ezt az országot, olyannyira, hogy lényegében annyira megszerette ezt az országot, hogy lényegében az ország vagyonából alig hagyott valamit. Olyan államadósság-terhet lökött ránk, ami aztán valóban a szakadék felé visz minket. Én tehát azt gondolom, hogy a mások jogainak és szabadságának sérelmét kimerítő magatartás, mások szabadságát, személyes szabadságát sértették tömegesen, mások vagyonát sértették tömegesen, családok tönkretételével, az egész ország életpályájának, jövőképének felélésével mindezek a tevékenységek szervezetten jogerős ítéletek tömegeit hozták olyan MSZP-s képviselőkkel és személyekkel szemben, akik a köztisztséget felhasználták arra, hogy saját egyéni haszonszerzési vágyaikat kielégítsék.

No, ez az a szervezet, ez az a tényállás az, ahol a feloszlatás bizony tényállásszerűen megállapítható, tehát bizony, azt gondolom, akkor tenné a legjobban a kormány a dolgát, ha előterjesztést tenne a legfőbb ügyész részére, hogy tisztelt legfőbb ügyész úr, kérem, azonnal nyújtsa be a keresetet a Magyar Szocialista Párt feloszlatása érdekében, és szálljanak le a gárdáról, és hagyják a gárdistákat tenni a dolgukat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.)

éva/Lezsák-Nyakó-/bl

(0.00)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Sneider Tamás képviselő úr, Jobbik.

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Először is úgy gondolom, hogy amiről itt Hegedűs Lorántné beszélt előttem, egy fontos dologra világította rá a figyelmünket. Ugye, arról szól, ahogy itt elhangzott, hogy aki 14. életévét be nem töltött gyermeket nevel, és egyedülálló, azt nem lehet gyakorlatilag megbüntetni, illetve elzárás alá vonni. Valóban, szó szerint, ami itt elhangzott, ez sajnos a mostani megélhetési bűnözőknek talán a 80 százalékát is érintheti.

Én csak mondanék egy Borsodban használatos viccet, ami úgy szól, hogy miért félnek az első osztályos Suha Pistától az osztálytársai. Mert a 8.A-ba jár az apja. (Derültség.) És sajnos, ez már nemcsak vicc, hanem ez valóság is, ilyen megtörténhet, hiszen erről beszéltem éppen a sajókazai esettel kapcsolatban, tehát nem ördögtől való dolog az, hogy egy 18 éves fiatalembernek már 6 éves gyermeke van. Ezzel csak szerettem volna azt megmutatni, hogy igenis, ez nagyon sok mindenkit érint, és ez alapján nem lehet elítélni a megélhetési bűnözők 80 százalékát. Ezt önmagában ki kellene venni, különben nem sokra megyünk ezzel a törvénnyel, és ez is csak egy ilyen látszattörvény lesz, mint oly sok már, ami itt az elmúlt másfél hónapban megszületett.

Nos, szeretnék néhány dologra reagálni, illetve egy-két dolgot még mindenképp elmondani. Az egyik reagálásom, hogy itt már elhangzott az, hogy a közbiztonság helyreáll, Borsodban javul a helyzet, sokszor láttuk ezt. Én azért szeretném elmondani: lehet, hogy Borsodban adott esetben rövid távon valahol csökkent a bűnözés. Csak egy baj van, hogy a saját városomban, Egert hozhatom példának, ott viszont növekedett a bűnözés, és erre statisztikai adatokat tudok mondani adott esetben, hogy az első negyedévben - igaz, akkor még nem önök voltak kormányon - mennyivel több bűncselekmény történt. Miért történt ez? Mert Borsodban lehet, hogy több a rendőr, de Egerben már kevesebb. És azért a bűnözők is, főleg azok, akik azért - hogy mondjam - rafináltabbak, rájöttek arra, hogy ha közbiztonsági programot hirdet Miskolcon a kormány, akármelyik egyébként, akkor nem ott fognak bűnözni adott esetben. Persze, a kocsmai verekedés ugyanúgy meg fog történni ezentúl is, az indulatos dolgok, de a komolyak, a kocsifeltörések - nem ott fogják a kocsikat feltörni, hanem átjönnek hozzánk, Egerbe, és akkor ott folytatják a bűncselekmények elkövetését. Tehát magyarul, itt egyelőre abszolút csak látszattevékenységek történtek bűnmegelőzés vagy bűnüldözés területén.

A másik fontos dolog, itt azért mindig megkönnyezem, amikor Dorosz Dávid hozzászól a bűnözés kérdéséhez a II. kerületből. Nem tudom, hogy hány bűnözőt látott már azon a környéken. Én értem, hogy ő miért mondja ezeket, és hogy ő az emberi jogi védelemben próbál ilyen harcos módon tevékenykedni, de azért kisüt a szavából, hogy nem látta még valóban azt, hogy mi történik, mondjuk, Hevesben, Borsodban, Szabolcsban.

És azért én hadd mondjam el, hogy a fiatalkorúak elzárása civilizált európai országokban is működik. Tehát én erre Svájcot el tudom mondani példának, nem tudom, hogy ki nem tartja civilizált országnak. De mondhatnám az egyesek által az emberi jogok fellegvárának tekintett Amerikai Egyesült Államokat is, ugyebár. Tehát azért ez egyáltalán nem egy meglepő dolog.

A másik fontos dolog, bizottságunk elé is került ez a kérdéskör, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság elé, és megmondom őszintén, egy kicsit meglepődtem, amikor elnökként megkértem dr. Eiselt György helyettes államtitkár urat, hogy akkor mondja el az álláspontját a kormányzatnak, és gyakorlatilag annyit mondott, hogy le van írva minden. Én azért többet vártam volna el a helyettes államtitkár úrtól. Kicsit úgy meg is lepődtem - nem tartott sokáig ez a vita, ugyebár -, hogy ennyi volt a hozzáfűznivalója, mert én is úgy gondolom, hogy elsősorban a fiatalkorúak elzárásáról azért kellene egy kicsit beszélni.

Hallottunk azért egy álláspontot az LMP részéről is, én nem osztom ezt az álláspontot teljes mértékben, sőt lehet, hogy teljesen más az álláspontom, de azért jó lenne ezt megvitatni. Mert én és a Jobbik hogyan is viszonyul ehhez? Mi el tudjuk képzelni azt is, ahogy Volner képviselő úr már beadott egy módosítást, hogy akár hosszabb időre is elzárás alá kerüljenek a fiatalkorúak. De valóban nem mindegy, hogy milyen körülmények között lesznek majd fogva tartva, mit fognak leszűrni majd abból, amit bent tapasztalnak adott esetben; hogy ez egy hatásos, nevelő jellegű és elriasztó jellegű dolog lesz-e a számukra, és azt mondják, hogy soha többet nem fogom bűnözésre adni a fejemet, vagy pedig esetleg tényleg komoly lelki sérüléssel jönnek ki az intézmény falai közül. Azért nem mindegy a kettő, és erről lehetett volna vitázni, nem sok lehetőség volt ezzel kapcsolatban. Bízom benne, hogy azért ez a jó irányba fog elindulni.

Rátérve azért a Magyar Gárdára is, hiszen ez az úgymond salátatörvény végül is róluk szól jelentős részben; igen, szóval, eléggé szörnyű dolog az, hogy adott esetben az egyszerű tolvajok, kisstílű bűnözők közé kívánják sorolni a Magyar Gárda tagjait is. Hiszen egy kalap alá veszik a törvény alapján, ugyanolyan büntetéseket kívánnak kiszabni azoknak a gárdistáknak, akik valóban életeket mentettek, Galgahévíz volt talán, ahol ez megtörtént, ahol cigány családot mentettek ki a cigányok közül, mert a rendőrség nem tette meg, és hadd ne soroljam még tovább.

Én úgy gondolom, egy dologról nem esett talán még szó, hogy azért a Magyar Gárda nemcsak azért jött létre, mert Gyurcsány Ferenc alatt megszűnt a közbiztonság a vidéki falvakban, hanem megszűnt a közbiztonság a városokban, Budapest utcáin is. Hiszen amikor kimentünk ünnepelni az elmúlt négy év során, akkor gyakorlatilag bizony ilyen rendszámmal ellátott rendőrök vagy nem is tudom, milyen bűnöző emberek őrjöngtek adott esetben az utcákon. Nem volt közbiztonság az ünnepeink alatt. És amikor a Magyar Gárda létrejött azért, hogy békésen tiltakozzon ezek ellen, akkor azért is, amit a Gyurcsány-rezsim elkövetett velünk, önökkel adott esetben, velem mindenképp, de még jó néhány képviselővel itt a parlamentben. Ezért is szörnyű valóban, hogy önök ezeket az embereket bűnözőknek tartják, és ugyanúgy egy kalap alá veszik, sőt még szigorítják is ezt a törvénykezést, amit Gyurcsány Ferenc végrehajtott.

Igen, én már ezt nem akarom tovább ecsetelni, de azért lássák be, mit látnak önök, amikor esetleg így ránk néznek, a Jobbik-frakcióra és ezzel áttételesen akár a Gárdára is. Fiatal embereket látnak. Tetszik, nem tetszik, a jövőt látják, bizony. Azok a fiatal emberek, akik a gárdisták, ők a jövő. Valóban, ahogy elhangzott, ők ennek a nemzetnek a lelkiismerete. És az önök lelkiismerete is ezért szólal meg, és ezért van ilyen tekintetük. Valóban, mert a jövőt látják, és a jövőt akarják eltaposni ezzel az intézkedéssel.

Én is csak azt kérem, hogy alaposan fontolják át, hogy milyen hatása lesz ennek, ha másra nem, hát legalább az önök szavazói bázisára. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre Balla Gergő képviselő úrnak adom meg a szót.

BALLA GERGŐ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttem felszólaló jobbikos képviselőtársaim már górcső alá vették ennek az Sztv. törvénynek a 15. §-át, ma már elmondták, hogy milyen kitételek szerepelnek. Itt van még egy kitétel, amit érdemes lenne megfontolni. Itt az szerepel, hogy kit nem lehet elzárással sújtani, és itt van egy olyan, hogy ha kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül valaki. Ezt én már bizottsági ülésen is felvetettem, hogy akkor mit kezdjenek majd a kórházban lévő olyan emberekkel, akik csak azért fognak befeküdni a kórházba, hogy nyugodtan elvigyék a szomszéd ágyon lévő telefonját, óráját, ékszerét, pénztárcáját, és akkor teljesen rendben vagyunk, ezt az embert nem lehet majd elzárni.

A másik, amire szeretnék kitérni, hogy itt már annyiszor fel lett emlegetve, hogy föloszlatott társadalmi szervezet formaruháját vagy ahhoz hasonló ruháját viseli. Többször is lett kérvényezve az, hogy akkor adjon ki a rendőrség egy állásfoglalást, egy hivatalos állásfoglalást - vagy a Belügyminisztérium -, hogy mi az a formaruha, amire ez ráillik. Tehát mondják meg feketén fehéren, fényképezzék le, mert láttam én már olyat Borsod megyében is, amikor a rendőröknek egy ilyen kis papírra volt felírva, de az biztos, hogy nem egy hivatalos állásfoglalás volt, hogy mi az, amit nekik figyelembe kell venni. És akkor ezt tegyük ki honlapokra, jelentessük meg mindenhol, hogy minden magyar polgártársunk legyen tudatában annak, hogy mikor jelent ő veszélyt erre a magyar társadalomra.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Mirkóczki Ádám képviselő úr.

(MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés!...)

cai/Lezsák/Nyakó /VA

(00.10)

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Vona Gábor frakcióvezető úr már nagyon szépen összefoglalta a Gárda történelmét és kronológiáját. Egyetlenegy ponttal kiegészíteném. Visszakerestem most itt az interneten néhány archív címet, egyet-kettőt felolvasnék belőle, nem a cikkeket, csak a címet. Hír TV, Belföld: "Önkéntesekből álló honi gárdát hozna létre a KDNP". "Szaladnak a Jobbik után a nagyok". "Honi gárda a Honvédelmi Minisztérium szervezésében". "Honi Gárdát állítana fel a Fidesz".

Többek között ez az, amiről önök nagyon gyorsan megfeledkeztek, ám a választóik nem, és ennek köszönhető az, hogy az önök szavazói ugyanolyan szimpátiával tekintenek adott esetben a Magyar Gárdára, amelyet igen sarkalatosan érint ez a mai törvényjavaslat. Úgyhogy azokat a dolgokat már nem szeretném elismételni, amelyek nagyon sok ellenzéki hozzászólásból megvilágosodtak, remélhetőleg mindenki számára, de néhányat, egy más aspektust kiemelnék.

A feloszlatott társadalmi szervezetről szóló rész nyilvánvalóan és egyértelműen kizárólag a gárdára vonatkozik, de menjünk már vissza egy picit! Miért is kellett feloszlatni ezt a szervezetet? Azért, mert egyes csoportokban állítólag félelmet keltett. Nos, tisztelt kormánypárti képviselők, ezen logika alapján hamarosan több száz civil szervezetet, egyesületet kell még feloszlatni. Én most egyetlenegy kategóriát emelnék ki, a magyar hagyományőrző és haditorna egyesületeket. Azért mondom mindezt, mert több, mint tíz évig tagja voltam Egerben egy XVI. századi magyar történelmet bemutató haditorna egyesületnek, ez az Egri Vitézlő Oskola. Bátran mondom önöknek, hogy sokkal, de sokkal félelmet keltőbb, mint mondjuk a jelenlegi gárda. Miért is? A haditorna egyesületek fegyvert használnak. Lőfegyvert, pirotechnikai eszközöket, sőt formaruhájuk van. Nem szeretném most a történelmi korokat végigregélni, de gondoljanak csak a XX. századi haditorna egyesületekre. Miket csinálnak ezek a hagyományőrző csapatok? Vonulnak, nagy tömeg előtt részt vesznek különböző bemutatókon, használják a fegyvereiket, és mit ad isten, mivel magyar történelemről van szó, nagyon sok esetben Árpád-házi zászlókat lobogtatnak és visznek maguk előtt.

Arról is biztosíthatom önöket, hogy mi anno, az Egri Vitézlő Oskola az egri vár falai között igen sokszor sértettük a török turisták önérzetét vagy önbecsülését és adott esetben a gyerekekben félelmet is kelthettünk, hiszen mindig a törökök veszítettek, de ha a Rákóczi-szabadságharcig mentünk az egri vár történelmét tekintve, akkor a német turisták érezhették ugyanezt. Mindezt azért mondom, hogy érezze már mindenki ennek az abszurditását. Azt is vegyük szemügyre, hogy ezek a haditornacsapatok kimerítenek - és akkor maradok csak a sajátomnál -, kimerítettek mindent, ami miatt a Magyar Gárdát feloszlatták vagy betiltották. Vonultak, alakzatban vonultak, egyenruhájuk volt, Árpád-házi jelképeket használtak stb., stb. Nyugodtan fel lehet oszlatni őket. Ez a megoldás? Kérdem én, persze idézőjelben.

Úgyhogy ehhez az abszurd logikához még egy javaslatot hozzátennék, nem kell nagyon mosolyogni rajta, legalább annyira megmosolyogtató ez a mai törvényjavaslat is, javaslom önöknek, hogy tiltsák be a déli harangszót, mert valószínűleg sérti az iszlám kisebbség érzéseit, hiszen idestova félezer éve az ő kudarcukat hirdeti és a kereszténység diadalát, ugye 1456, Nándorfehérvár, legalább annyira abszurd ez a mai törvényjavaslat.

És végezetül, hogy egy picit komolyra is fordítsam a szót, az a rész, a társadalmi szervezetekről szóló bejelentés azon része, miszerint hatósági parancs nélkül a rendőrség bemehet magánlakásokba bizonyítási eszközök felkutatása céljából, adott esetben nem kevesebbet sejtet, minthogy e törvény életbe lépésétől mondjuk a Jobbikhoz közelinek vélt, akár valósan vagy valótlanul, személyeket lehet folyamatosan vegzálni, például egy szándékosan megtévesztő telefonbejelentés alapján, és akkor mire kell számítanunk? Mondjuk majd nekem a szomszédomnak, aki egyébként nem jobbikos, de jóban vagyunk vele, valaki rosszat akar tenni, bejelenti a rendőrségre, hogy ott biztos, hogy valamilyen terrorszervezet működik, és majd berontanak a kommandósok, mert ugye nem kell hatósági parancs, mert egy bejelentés történt. Berontanak a kommandósok, feltúrják az egész lakást, mit ad isten, ezerszer biztos, hogy találni fognak fehér inget, fekete mellényt vagy zöld pólót, ugye? Csupa olyan termék, amely csak terrorszervezetekre jellemző, és akkor majd vagy 150 ezer forintot fizet, vagy elzárják iksz napra.

Hát én azt javaslom, hogy egy picit gondolják már át az összes felszólalás tartalmát, és ennek az egész törvényjavaslatnak az abszurditását mérlegeljék, és jusson eszükbe, hogy ez borzasztó kontraproduktív, hosszú távon különösen, úgyhogy remélem, hogy megértik a lényegét a felszólalásaimnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen.

A következő hozzászóló Schiffer András képviselő úr.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném tisztába tenni azt, hogy a korábbi felszólalásomban nem a Jobbikot, nem a Magyar Gárdát kívántam védeni, egyszerűen bizonyos jogállami elveket. Akkor lesz erős a magyar demokrácia, és akkor fogják tisztelni a szabályokat Magyarországon a polgárok, ha a különböző jogállami elvek nem szelektíven érvényesülnek, és igen, ugyanazok a jogok illetik meg azt, aki adott esetben egy ilyen jellegű szervezethez tartozik, mint például azokat, akik tegnap a Budapest Pride fesztivál megnyitóján részt vettek. Ezek a jogok oszthatatlanok, és megilletnek mindenkit politikai nézetre, származásra, szexuális irányultságra, vallási hovatartozásra tekintet nélkül.

A tegnapi napon, csakhogy e törvényjavaslat értelmetlenségére rávilágítsak, kiszálltak a rendőrség emberei a Művész Mozihoz, ahol ennek a fesztiválnak a megnyitója volt, és ettől függetlenül az onnan elvonuló békés polgárokat megtámadták huligánok. Ezek a huligánok történetesen nem Gárda-felszerelésben voltak, hanem másféle egyenpólót viseltek. Tehát a magyar rendőrség (Derültség a Fidesz soraiból.) - én egyáltalán nem tartom ezt viccesnek, tisztelt képviselő úr - egyfelől folytatja azt, ami az elmúlt nyolc évre jellemző volt, hogy egyik oldalon nem képes megvédeni azokat a polgárokat, akik ki vannak téve az ilyen brutális erőszaknak, a másik oldalon pedig a tegnapi eset rávilágított ennek a gárdaszabálynak a tökéletes hiábavalóságára. Lehet itt most aktuálpolitikailag különböző kommunikációs szempontoknak megfelelve egy egyesületre vagy egy szervezkedésre kihegyezve szabályokat alkotni, de éppen a tegnapi támadás mutatja azt, hogy ez tökéletesen hatástalan. Ettől még léteznek Magyarországon olyan szélsőséges csoportok, amelyek vagy homofóbiától, rasszizmustól vagy más alkotmányellenes nézetektől vezérelve különböző békés embereket terrorizálnak Budapest utcáin, és történetesen ezeket az embereket nem védte meg a magyar rendőrség. Tehát azzal az abszurd helyzettel állunk szemben, ami jellemezte a Gyurcsány-kormány működését, hogy egyfelől a magyar rendőrség a megszabott kereteken sokszor túllépve lép fel szélsőséges veszélyre hivatkozva különböző csoportokkal szemben és követ el nem egyszer jogsértéseket, másfelől pedig nem képes megvédeni azokat a honfitársainkat, akiket történetesen pontosan ilyen szélsőséges csoportok fenyegetnek.

Pontosan ez az abszurditása annak a felfogásnak, amiben, úgy látszik, ez a kormány követője az előző kormánynak. Azt ajánlanám önöknek, hogy ahelyett, hogy ilyen szabályokat alkotnak, azon lehet elgondolkodni, hogy hogyan lehet például megteremteni arra egy szabályt, hogy ne lehessen Magyarországon ilyen paramilitáris, az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelező szervezeteket létrehozni, működtetni. (Novák Előd közbeszól.) Bocsánat, ez korántsem csak a politikai szervezetekre lehet igaz. Az elmúlt években láttunk példát arra is, hogy különböző gazdasági érdekektől vezérelve hoztak létre nem egészen szabályszerűen, nem a megszabott törvényi keretek között ilyen paramilitáris szervezeteket.

(Akkor erről kell beszélni, vagy hogy mondjak még egyet...)

zse/Lezsák-Nyakó/ (Dr. Schiffer András)/VA

(0.20)

Akkor erről kell beszélni! Vagy, hogy mondjak még egyet, akkor, amikor előre meghirdetik azt, hogy különböző békés rendezvényeket meg fognak zavarni, az a helyzet, hogy ma a rendőrség számára nincsen megfelelő eszköz arra, hogy az ilyen cselekményeket megelőzze. Miért nem azon gondolkodnak, hogy az ilyen jellegű erőszakos cselekményeknek az előkészületi fázisát pönalizálják. Akkor valóban lehet valamit tenni az ellen, hogy különböző erőszakos csoportok békés polgárokat különböző alkotmányellenes nézetek alapján brutálisan megtámadjanak a városban. De önök nem ezt teszik, hanem folytatják az előző kormány politikáját, miközben nem képesek szavatolni békés polgárok biztonságát, másik oldalon messze túllépnek az alkotmányos kereteken.

És igen, mondom ezt úgy, hogy annak idején, 2007 decemberében, amikor volt az a bizonyos tatárszentgyörgyi vonulás, én kezdeményezője voltam akkor az egyik tiltakozásnak ezzel a vonulással szemben. Egyszerűen arról van szó - meg is emlékeztek kedvenc honlapukon rólam -, arról van szó, hogy tetszik, nem tetszik, akkor, amikor történik egy vonulás egy kistelepülésen, kifejezetten egy adott etnikai csoporthoz tartozó polgárokkal szemben, az igen is félelmet kelt. Aztán, hogy a bíróság ebből milyen következtetéseket von le, az a bíróság kompetenciája. Országgyűlési képviselőként én bírói ítéleteket nem kívánnék kritika alá vonni.

A másik, hogy még egyszer én szeretném arra kérni önöket, hogy még a viccelődésből is hagyjuk ki a különböző etnikai csoportokhoz való tartozást. (Közbeszólás a Jobbik részéről: A cigányvicceket?) Igen, igen, a cigányvicceket, mert igenis megalázó ez azoknak az embereknek, akik ahhoz a csoporthoz tartoznak. Arra kéne gondolni, hogy születnek ebben az országban olyan emberek például cigánynak is, akik történetesen nem bűnelkövetők, vannak ilyenek is jó néhányan, és sérti őket az, amikor különböző stigmákkal illetik őket, különböző stigmákkal illetik parlamentben elsütött viccek kapcsán. Mi a mandátumunkat a politikai közösség egészétől kaptuk, történetesen roma származású honfitársainktól is, és nem illendő az Országgyűlésben megeregetni olyan megjegyzéseket, ami alapvetően méltóságukban sérti azokat az embereket, akik ideküldtek minket idén áprilisban. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Dúró Dóra képviselő asszony.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már Schiffer András képviselőtársam párhuzamot vont a homoszexuális felvonuláson részt vevők és a Magyar Gárda tagjai közt, akkor én is megtenném, egyúttal szeretnék egy kettős mércére rávilágítani. 2009-ben, körülbelül egy évvel ezelőtt egy vonulást jelentett be a Magyar Gárda az Andrássy útra, és ugyanarra a területre néhány hét elteltével jelentett be vonulást ez a homoszexuális csoportosulás. Érdekes módon az egyiket nem engedélyezte a rendőrség, amit a gárdisták jelentettek be, és később, nem tudom, néhány hét elteltével pedig a homoszexuálisoknak ezt a vonulást engedélyezték.

Mindannyian tudjuk, hogy a Magyar Gárda nem sértett törvényt, szemben a rendőrséggel, ugye, ez egyértelműen törvénysértő, és egyértelműen kettős mérce volt akkor. Illetve, hogyha tudnak róla, hogy a Magyar Gárda törvényt sértett, akkor kérem, hogy jelezzék konkrét példákkal, mert állandóan arra hivatkoznak, hogy az állami erőszak-monopóliumot megkérdőjelezi itt bárki is, de konkrét példát még nem tudtak erre mondani, hogy a Magyar Gárda ezt mikor tette meg. Nagyon kíváncsi lennék, hogy melyik eset az, amelyikre gondolnak ezzel kapcsolatban, mert akkor tudnánk érdemben párbeszédet folytatni ezzel kapcsolatban, de hogyha csak általánosságban beszélnek, akkor sajnos, erre nem kerülhet sor.

Azt gondolom, hogyha itt áprilisban forradalom lett volna, akkor most nem a gárdistákról és a gárda betiltásáról és ellehetetlenítéséről beszélnénk, hanem arról, hogy például azokat a rendőri vezetőket, akik ilyen kettős mércéket engedtek meg maguknak alapjogokkal kapcsolatban, felelősségre vonjuk. (Közbeszólás a Jobbik részéről: Így van!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettő perc, Szilágyi György képviselő úr.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Schiffer képviselő úr ihletett a szólásra, hiszen azt mondta, hogy abszurditás. Én azt tartom abszurditásnak, hogy ebben az országban, ha a többségi társadalomnak a normáit valaki nem tartja be, és ez ellen vannak emberek, akik ezt nem hagyják, és felemelik a szavukat, akkor azok rögtön el vannak ítélve, és rögtön szélsőségeseknek vannak titulálva. Én azt mondom, hogy nem szeretnék egy olyan világban élni, ahol a bűnözés, vagy az, hogy elítélem a bűnözőket, vagy az, hogy én mondjuk, heteroszexuális vagyok, az szégyen lenne.

Tehát nem hiszem, hogy azok a társadalom számára elfogadott többségi normák, amelyeket a többségi társadalom egésze elfogad, hogyha azok ellen valaki deviáns viselkedésével vét, akkor ezeket az embereket meg kellene maximálisan védeni. Hiszen én azt mondom, hogy nem szeretném szégyellni, amit az előbb elmondtam, hogy például heteroszexuális vagyok. Nem az a baj a melegfelvonulással, hogy kinek, milyen a szexuális beállítottsága, az a baj, hogy ezek az emberek igenis közszeméremsértést követnek el Budapest utcáin, és ez ellen föl kell emelni az embernek a szavát. Az a baj, hogy vannak olyan emberek, akik például 80 éves idős nénit gyilkolnak meg és erőszakolnak meg. Ez ellen a többségi társadalomnak föl kell emelnie a szavát, és semmi mást nem tett a Magyar Gárda sem, minthogy ezekre a bűncselekményekre hívta fel a figyelmet, és ezekkel a bűncselekményekkel foglalkozott.

Tehát még egyszer azt mondom, a többségi társadalom normái szerint kellene élni ebben az országban, és mindenkinek egyenlő jogokat kellene adni, ez az én véleményem. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Schiffer András képviselő úr, kettő perc.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): (Közbeszólás a Jobbik részéről: Új köröket futsz?) Nem, nem új, régi köröket.

Elnök úr, köszönöm a szót. Először is Dúró Dóra képviselőtársamnak reagálnék röviden: tavaly, amikor történt ez az eset, az én álláspontom akkor is világos volt, én nem mérnék kettős mércével. Azt gondolom, hogy legalábbis az ítélet jogerőre emelkedése előtt a Magyar Gárdának éppúgy joga van, joga volt felvonulni, mint ahogy a meleg büszkeségnapi vonulást is jogukban állt (Dúró Dóra tapsol.) békésen megtartani. Nem kettős mérce, ugyanannyi joga van az ilyen egyesületnek, mint a másiknak.

A másik, Szilágyi képviselőtársamnak: senki nem beszél arról, hogy a heteroszexuálisoknak vagy bárkinek szégyellnie kéne a szexuális identitását. Arról van szó, és talán itt kapcsolódik össze mégiscsak a két téma, hogy jó-e egy olyan társadalom, ahol különböző embereknek vagy etnikai hovatartozásuk vagy szexuális másságuk, identitásuk miatt bujkálniuk kell, és szégyellni kell magukat. Ezek a vonulások, még akkor is, ha megbotránkoztatóak, sőt, mondok durvábbat, tegnap én bementem erre a megnyitóra, ahol voltak, igen, olyan produkciók, amik számomra is kicsit furcsák voltak heteroszexuális lévén. (Derültség a Jobbik soraiban.) Nem kéne ezen nevetni, egyszerűen arról van szó, hogy meg kéne tanulni azt, hogy a legkülönfélébb identitású és szokású emberek élnek együtt egy politikai közösségben, és ezeknek az embereknek egy része nagyon régóta bujkál, szégyelli magát, úgy érzi, hogy nem tud emberhez méltó életet élni azon a településen, azon a munkahelyen, ahol tölti a mindennapjait. (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.) Én ebben kérnék némi türelmet önöktől. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Novák Előd képviselő úr.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mivel ebben a napirendben a kétperces hozzászólás jogát már az előző levezető megvonta tőlem, így kénytelen vagyok 15 percben reagálni, és folytatni az előbbi hozzászólásomat.

Nos, ebben a kérdésben joggal vetődik föl, amikor ilyen rendőri brutalitásokról beszélünk, hogy valójában ki a felelős ezekért, van-e valami politikai indíttatása ezeknek. Ezért ígértem, hogy megidézem Lázár János szellemét, hogyha nem is lehet itt a 2006 őszi rendőrterror áldozatainak kártalanítása ügyében, azt gondolom, nagyon frappánsan és nagyon szépen, közérthetően fogalmazott, ezért szeretnék idézni a precíz jegyzőkönyvből. Azt mondta ugyanis a Fidesz frakcióvezetője nagyon indulatosan, hogy "A magyar rendőrség sajnos nem jogállami garanciák alapján, hanem politikai utasítások alapján működik hosszú-hosszú évtizedek óta, ami nagyon szomorú, nagyon sajnálatos, és remélem, ebben érdemi változás lesz a következő hónapokban és a következő években" - teszi hozzá persze, polkorrekt befejezést, de ne felejtsük el, hogy elismerte, hogy hosszú-hosszú évtizedek óta ez folyik az Országgyűlésben.

("Csak nem képzelik ebben a Házban - folytatja -, remélem, önök közül senki sem, hogy ...)

VGy/Lezsák-Nyakó (Novák Előd)/VA

(0.30)

"Csak nem képzelik ebben a Házban" - folytatja -, "remélem, önök közül senki sem, hogy egy magyar rendőrtábornok azon az éjszakán nem kér politikai instrukciókat, vagy október 23-án, a forradalom 50. évfordulóján kardlapos lovasrohamot vezényel egy rendőrtiszt politikai jóváhagyás nélkül? Van a teremben olyan, aki ezt elhiszi? Hogy létezik ilyen Magyarországon vagy létezett ilyen Magyarországon? Ön gyakorló politikus, azt gondolom, pontosan tudja, miről beszélek" - zárja sorait Lázár János, amit, ugye, Steiner Pál szocialista képviselőhöz intézett.

Nos, valóban erről van szó, ezeket a gondolatokat könnyen hallhattuk Lázár Jánostól, és ugyanezt tapasztalhattuk mi is, akkor, amikor tegnap például újraéledt és folytatódott a gyurcsányi rendőrterror, amikor teljesen indokolatlanul újabb és újabb provokációs szándékkal lépett fel a rendőrség.

Amikor felvetődik természetesen a kérdés, hogy ezek a jegyzőkönyvek, ahogyan itt az előbbi vitában is elhangzott, hitelesek-e, akkor el kell mondani, a saját álláspontom szerint igen, ezek a jegyzőkönyvek hitelesek, nagyon precíz munkát végez a Gyorsíró Iroda. Bár az Országgyűlés főtitkáránál kezdeményeztem, hogy a 2007/1. számú utasítását azért vizsgálja felül, mert míg hét munkanapot ad ezeknek a jegyzőkönyveknek a leírására, addig, hogyha beérkezik javítás, akár csak néhány betű vagy néhány mondat, arra már két hónapjuk van. Ennek köszönhető - idézőjelben persze -, hogy néha több hónap telik el, mire ezeknek a jegyzőkönyveknek a hitelesített, végleges verziói az interneten nyilvánosan megjelennek.

Amikor a bizottsági elnökök gyakran kiosztanak minket - most is megtörtént a napirendben -, hogy nézzünk utána, a jegyzőkönyvben máshogy történt, olyan vehemensen tudják mondani, hogy szinte már úgy érezzük, kár is utánanézni, de mindenkit arra buzdítok, nézzen utána a jegyzőkönyvekben, mert néha meglepő dolgok történnek. Ugyanis ez történt velem a mai bizottsági ülésen is, amikor felolvastam, hogy igen, utánanéztem, és végül is mégis csak nekem volt igazam e szerint a jegyzőkönyv alapján. Ilyenkor történik az, igen, ami akár jegyzőkönyv-hamisításnak is hívható, hogy megkérdőjelezi egy adott bizottság elnöke, hogy ez a jegyzőkönyv hiteles-e, ami benne le van írva, ráadásul nem akármi, egy konkrét határozat megszavazása. Tehát az történhet már, mintha történne országgyűlési szinten is, hogy egy elfogadott törvény azután nem kerül továbbításra - mondjuk - az államfőhöz, nem jelenik meg a Magyar Közlönyben, valahol itt egyszerűen a szőnyeg alá söprik, és a hivatal útvesztőiben eltűnik. Amikor azt javasolom, hogyha ezt megkérdőjelezik, akkor hallgassuk meg a felvételt, akkor erre nincs mód, sőt, azt mondják, bizonyára olyan halkan mondták, hogy akkor ez nem is lesz benne. Ők is tudják, hogy ez nem hangzott el, nem is merik meghallgatni a felvételt, pedig mikrofon is van mindenki előtt. Ide jutottunk, hogy ennyire cinikusan az orrunk alá lehet dörgölni, hogy nézzük meg a jegyzőkönyvben, és ha nekünk van igazunk, akkor utólag pedig egyszerűen megmásítjuk a jegyzőkönyvet, és a jegyzőkönyvben is szereplő, precízen megszavazott álláspont szerint, amit rögzít még a szavazati arány is, egyszerűen eltűnnek bizonyos megszavazott javaslatok. Tehát azt gondolom, azért ez egy fontos kérdés, hogy ezt tisztázni tudjuk, hogy itt tart ma sajnos az Országgyűlés tekintélye.

A végére egy találós kérdést hagytam, mégpedig azt, hogy amikor látjuk, hogy nem működik a honvédelem, nem működik az árvízvédelem, és amikor a honi gárda is csak egyszerű ígéret maradt, akkor az emberek összegyűlnek, hogy létrehozzanak valami társadalmi szervezetet vagy akár most már csak egy mozgalmat, amit már elvileg nem is lehetne betiltani, csak ilyen-olyan módon üldözni próbálnak. Szóval, amikor összejön egy ilyen mozgalom, hogy változtassanak az ország állapotán, és próbáljanak segíteni a magyar embereken, amikor sokan esküt tesznek arra, hogy a hazájukat szeretnék szolgálni, akkor hol van a honvédelmi miniszter? Talán egy ilyen rendezvényen, ott, hogy emelje ennek a társadalmi rangját? Nem. Hol volt Hende Csaba a tegnapi napon? Egy n+egyedik holokauszt megemlékezésen, mert ez fontosabb volt számára, annak ellenére, hogy ugyanúgy a múlt héten még az izraeli nagykövettel is szükségét tartotta egy megbeszélést folytatni, természetesen az izraeli kémrepülőgépekről nem esett szó.

A tegnapi napon Hende Csaba nem a gárdisták iránti szolidaritását tartotta szükségesnek kifejezni, hanem ezen a bizonyos holokauszt emlékezésen - mert persze, a tegnapi napra is jutott egy ilyen - azt tartotta fontosnak elmondani a kormány nevében, hogy nem fogják eltűrni az ordas eszmék legkisebb megnyilvánulását sem, ez ellen minden területen fel fognak lépni a politika és a jog eszközeivel is - írja az MTI. Nem szabad megengedni, hogy Magyarország egyetlen zsidó származású állampolgárának bármitől is félnie kelljen - hangoztatta, ami természetesen jogos. De hol kell itt félnie bármilyen zsidó állampolgárnak? Ellenben kell félniük azoknak a magyar embereknek, akik a gyülekezési jogukkal élve kimennek egy bejelentett, a rendőrséggel előzetesen egyeztetett rendezvényre, egy parlamenti párt vagy hozzátartozó szervezet rendezvényére, és ennek ellenére félniük kell a magyar embereknek, félniük kell az erőszak monopóliumával élő, visszaélő rendőrségtől. Ettől kell ma félni, és azt gondolom, hogy a kormánynak inkább erre kellene kifejeznie a nemtetszését, ez ellen kellene fellépnie, ha úgy tetszik, Lázár János szavai szerint, amikor nagyon jól tudjuk, hogy nem működik - ahogyan ő mondta - a rendőrség önálló szakmai működése, hanem politikai utasítások alapján működik hosszú-hosszú évtizedek óta a rendőrség. Ezzel elismerte, hogy a korábbi Fidesz-kormány alatt is politikai utasítások alapján ugyanígy működött. Ez alapján, amit ő is elismert, egyértelmű a felelősség, a forradalmi kormány felelőssége.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő hozzászóló Rubi Gergely képviselő úr. (Rubi Gergely nem tartózkodik a teremben.) Nincs? (Nemleges jelzés.) Köszönöm szépen.

Több jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Igen, kívánok válaszolni a vitában elhangzottakra, de nem most, hanem a részletes vita után, a határozathozatal előtt.

Köszönöm szépen. (Dr. Puskás Tivadar tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra holnap körülbelül 18 órakor, a részletes vitára pedig az esti órákban kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/577. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának húszperces időkeretben. Öné a szól, miniszter úr.