Felszólalás adatai

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi bizottság javaslatot dolgozott ki az európai elnökségünk idejére egy magyar központú kelet-közép-európai népegészségügyi intézet létrehozására. Az Európai Unióhoz 2004-ben és azóta csatlakozott országok, valamint a csatlakozás előtt álló jelölt államok gazdasági fejlődésének ütemét jelentősen fékezi, és így gazdasági versenyképességüket is súlyosan korlátozza lakosságuk kritikus egészségi állapota, amely az Európai Unió átlagától való jelentős elmaradásban nyilvánul meg. Ez az Európai Unió harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődésének is gátját jelenti.

2011. január-június között Magyarország viszi az Európai Unió soros elnökségét, amelyet az év második felére a népegészségügyi problémák vonatkozásában hasonlóan érintett és azok iránt szenzitív Lengyelország veszi át. A program célja egy kelet-közép-európai népegészségügyi intézet létrehozásával egy olyan tudományos, módszertani, elemzési és szakmapolitikai intézet létrehozása, mely a térség közös népegészségügyi problémáinak kezelésére olyan bizonyítékon alapuló stratégiaajánlások és akciók kidolgozására és koordinálására képes, amelyek már középtávon elindítják az érintett országokat a felzárkózás útján. Ezáltal a bővülő Európai Unión belül a lakosság egészségi állapotában fennálló egyenlőtlenségek mérséklésével hozzájárulnak a stabilitás és harmonikus fejlődés biztosításához.

Az intézet döntő fontosságú stratégiai célja, hogy új megvilágításba helyezze a nemzeti vagyon fogalmát, és sokoldalúan bizonyítsa, hogy az emberi és környezeti erőforrásokban meglévő vagyon valójában sokkal nagyobb és fontosabb, mint ami anyagi javakban e társadalmak rendelkezésére áll, és hogy Kelet-Közép-Európa országai már évtizedek óta olyan igen veszélyes egészségvagyon-felélést folytatnak, amely most már egész komplex társadalmi reprodukciós folyamatokat veszélyeztet.

Vegyük sorra a legkiemelkedőbb népegészségügyi problémákat!

1. Az emberi és környezeti erőforrásokkal, ezen belül különösen az egészségvagyonnal való gazdálkodási stratégia hiánya és az ezekből eredő veszélyes humánvagyon-felélés komplex következményegyüttese.

2. A társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek sajátos leképeződéseként megjelenő drámai mértékű egyenlőtlenség a térség lakosságának egészségi állapotában, különös tekintettel az egyes országokban ma már 10 százalékot is meghaladó, reprezentációval bíró roma lakosság egészségi állapotára.

3. A krónikus, nem fertőző megbetegedések és halálozások jelentette súlyos társadalmi teher és az ezzel összefüggésbe hozható kritikus egészség-magatartás.

4. Az egészségi állapot és megbetegedések monitoringjának hiánya, ami a célzott egészségpolitikai döntések és népegészségügyi beavatkozások gátját jelenti.

5. Az egészség-hatásvizsgálatok közel teljes hiánya, amely az intézkedések várható egészséghatás-becslését és így az "egészséget minden szakpolitikában" alapelvnek az érvényesülését lehetetlenné teszi. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy az "egészséget minden szakpolitikában" a finn elnökség idején fogalmazta meg Európa.

6. A népegészségügyi programok menedzsmentjének hiányosságai, ami elsősorban az interszektoriális gyakorlat hiányában nyilvánul meg. Mindezekre célzott és összehangolt stratégiát, cselekvési és képzési programokat dolgozunk ki és valósítunk meg az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés területén.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretében ma tevékenykedő egészségfejlesztési szakemberekre építve azt mondhatom, hogy a humán erőforrás rendelkezésre áll. A kelet-közép-európai népegészségügyi intézet keretében a társuló országok reprezentációja szakpolitikusok és szakemberek bevonásával valósulhat meg. A program várható eredménye az európai elnökséget követően is további fejlődésre képes, magyar koordinációval, a térség tagállamaival és csatlakozás előtt álló országaival szoros partnerségben működő kelet-közép-európai népegészségügyi központ, amely a térség gazdasági felzárkóztatásának az ügyét az összehangolt egészségfejlesztés és betegségmegelőzés eszközrendszerével hatékonyan támogatja.

Szeretném elmondani, hogy az Országgyűlés az egészségügyi bizottság kérésére lehetővé teszi a következő év elején az Európai Unió tagországai parlamentjének egészségügyi bizottsági elnökeinek a meghívását, akikkel ebben a témakörben, mármint a regionális népegészségügyi paradigmát illetően módunk lesz vitát folytatni, és talán módunk lesz arra, hogy az európai elnökségünkben minket követő Lengyelország ezt a folyamatot ugyancsak felkarolja és folytassa. A lengyel parlament egészségügyi bizottságának elnökével felvettük a kapcsolatot, és egyértelmű hajlandóságát fejezte ki olyan értelemben, hogy együttműködik velünk e program kidolgozásában és gyakorlati megvalósításában. Érdekes módon a lengyel parlament egészségügyi bizottságának elnökét úgy hívják, hogy Rakoczi - ez egy kedves meglepetés volt számunkra.

Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)