Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ORTT 2005. évi költségvetéséről szóló törvénytervezetben meghatározott főösszegek szűkösen, de a jövő évre biztosítják a testület működőképességét. A baj csak az, hogy ennek a működőképességnek súlyos ára van, hiszen csak úgy tarthatók fenn, hogy évről évre egyre nehezebb, sőt egyre kilátástalanabb a törvény által előírt feladatok ellátása.

(1.30)

Abból kell kiindulni, hogy ha a jogalkotó kötelezően ellátandó feladatokat vagy kifizetési kötelezettséget ír elő a közszolgálati műsorszolgáltatók, a közalapítványok, az ORTT vagy a Műsorszolgáltatási Alap számára, akkor gondoskodnia kell arról a pénzmennyiségről is, amely ezek teljes fedezetét is költségvetési biztonsággal tervezhetővé teszi.

Az ORTT költségvetése az üzemben tartási díj bázisára épül, amelynek összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg, a médiatörvény szerint a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével, vagyis úgy, hogy fedezetet biztosítson valamennyi kötelező kiadási előirányzatra. Ez a fedezet nem biztosított, így az ORTT évek óta kénytelen az alap céltámogatási keretének terhére egyre nagyobb tételeket működésének a biztosításához átcsoportosítani.

Az átcsoportosítás során nyilvánvalóan hiány keletkezik, ami közvetve leginkább az értékes közszolgálati műsorok, az egyetemes nemzeti kultúra támogatását, a tájékoztatás és a tájékozódás sokszínűségét és ezáltal a rádióhallgatót és a televíziónézőt, vagyis az állampolgárt érinti, aki igenis igényt tart a kereskedelmi konzumtermékeken kívül valami másra, nevezzük kultúrának, hagyománynak vagy akár olyan információnak, amely a mindennapjait, életvitelét szorosan érinti vagy érintheti. Ezt az igényt elvileg a törvény biztosítani hivatott.

Azért is van többek között az ORTT, a Műsorszolgáltatási Alap, hogy megfeleljen ezeknek a társadalmi elvárásoknak, hogy biztosítson egyfajta értékjelenlétet az audiovizuális szektorban, tehát értékeket közvetítsen, és ebből következően igényt is teremtsen. Ezt azonban finanszírozni kell, hiszen a közszolgálat nonprofit-orientált és a kultúra nem piaci termék, nem is lehet az, ezért hangsúlyozom még egyszer, hogy az említett hiánynak, illetve az azt orvosolandó átcsoportosításnak hosszú távon súlyos következményei lehetnek.

Mint ahogy a költségvetési tervezet részletes indoklásából kitűnik, a 2005. évi hiány már olyan jelentős, hogy a céltámogatási keret terhére történő átcsoportosítás után is további 1 milliárd 524 millió forinttal maradnak el a folyó bevételek a kiadásoktól. Ezt a fennmaradó összeget olyan kényszerintézkedések révén tudja biztosítani a testület, amelyekkel alapvetően sérül az ORTT-nek a jogalkotók által eredetileg tervezett mozgástere, ugyanis a testületnek szükségszerűen a 2004. évi tervezett szabadkeret-maradványt át kell csoportosítani, ezáltal például a beérkezett egyedi támogatási kérelmeket forráshiány miatt kénytelen elutasítani, így számos jelentős kulturális esemény, konferencia, művészi alkotás megtámogatása, megrendezése veszélybe kerül.

A fennmaradó hiányt a testület a médiatörvény 78. § (2) bekezdése, 84. § (2) bekezdése és a 131. § (3) bekezdése által meghatározott támogatási keretek terhére rendelt átcsoportosítással kezelte. Mit is jelent ez? Csökken a nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltatók részére nyújtandó támogatásra, a közszolgálati műsorok, filmek, tévéjátékok támogatására, a kábelhálózatok, műsorszórók fejlesztésére szánt összeg. Az ORTT törvényi lehetőségeihez képest mindig is támogatta a magyar játék- és dokumentumfilm-gyártást, amely támogatás persze nem oldja meg ezt a közel tizenöt éve tartó problémát, ami a magyar film finanszírozási nehézségeit illeti, viszont ideig-óráig orvosolni tudta azt.

De mi lesz ezután? Mi lesz azokkal a településekkel, ahol a kábelhálózat vagy a műsorszóró fejlesztésének elmaradása okán továbbra sem lesz teljes körű a szolgáltatás? Az ORTT megfelelő működésének folyamatos ellehetetlenülése, a források átcsoportosítása a jog mögött meghúzódó társadalmi igény kielégítésének hatékony kezelése szempontjából is igen aggályos. Hogyan lépjen fel a testület hatékonyan és ésszerű időn belül az erőszakot és durvaságot öncélúan bemutató műsorszámok, a trágár kifejezések használata vagy a közfelháborodást kiváltó durva megnyilvánulások ellen, ha a szűkre szabott finanszírozási keret tükrében egyre nehezebb a fent említett jelenségek hatékony kezelése?

A felvázolt folyamat az ORTT teljes ellehetetlenüléséhez vezet, és 2006-ra már a működése sem garantált. A finanszírozási összeg növelése mellett a médiatörvénynek az ORTT gazdálkodására vonatkozó módosítására van mindenképpen szükség, amelyre egyébként a testület részletes javaslatot tett. A meglévő költségvetési gyakorlat és a jelenlegi szabályozás mentén ugyanis az ORTT a törvényben előírt feladatait nem vagy csak olyan kompromisszumok mentén tudja ellátni, amelyek mellett a hatékonyság nem garantált.

A fent említettek mellett felmerül még egy probléma, ami politikai természetű. A médiahatóság ugyan az Országgyűlés felügyelete alatt áll, és tagjait politikai pártok delegálják, a testület tagjainak döntései azonban szakmai természetűek kell hogy legyenek, hiszen az ágazat hatósági felügyelete csak és kizárólag szakmai alapon történhet. Amint az ORTT tagjai vagy elnöke kizárólag politikai dimenzióban kezelnek bizonyos kérdéseket, esetleg politikai megfontolásból hoznak döntéseket nagy súlyú személyi kérdésekben, az egész médiatörvény szellemisége megsérül. Ez történt például nemrég a Műsorszolgáltatási Alap elnökének kinevezésekor. Az ORTT elnöke - az addigi gyakorlattól eltérően - pályáztatás nélkül, szakmai érvek mellőzésével nevezte ki az alap igazgatóját. Úgy gondolom, hogy egy több tíz milliós költségvetésű, közpénzből működő szerv vezetőjének ilyetén történő kinevezése súlyos szakmai és morális felelőtlenség a testület elnöke és az őt támogató kormánypárti tagok részéről, hiszen a döntés mögött egyértelműen látszott a politikai indíttatás meghúzódása. A költségvetési gondok mellett tehát a döntések politikai befolyásoltsága is a viharfelhők sűrűsödését jelzi.

Mindezek fényében - a törvényjavaslat elfogadása mellett - a Magyar Demokrata Fórum bizalmatlan az ORTT jelenlegi irányvonalával szemben, mert mind a likviditási gondok, mind pedig a politika fent említett térnyerése jelzi, hogy a médiahatóság egyre nehezebben tud megfelelni a vele szemben támasztott társadalmi igényeknek és a médiatörvény szellemiségének.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.