Felszólalás adatai
113. ülésnap (2000.01.31.), 44. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Keller László (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Költségvetési bizottság |
Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
Videó/Felszólalás ideje | 5:12 |
Felszólalások: Előző 44 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ellenzéki képviselők, azaz a szocialista és a szabad demokrata képviselők úgy ítélték meg a költségvetési bizottsági ülésen, hogy a kormány jó lehetőséget kapott az újragondolásra, arra, hogy valóban az orvostársadalom helyzetének, a betegellátás színvonalának javítását szolgálja a kormány új, immár negyedik törvényjavaslata.
(15.40)
Most azt mondták a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők, hogy ez a javaslat más és jobb, mint a korábbi. Nos, ekkor mi úgy ítéltük meg, hogy mégiscsak helyénvaló volt az Országgyűlésnek az a döntése decemberben, hogy minimálisan még egy hónapig foglalkozzon a kormányzat ezzel a törvényjavaslattal. És hogy milyen volt a decemberi javaslat, azt mutatja, hogy egy hónap alatt elég sok javítanivalót talált maga a kormány is ezen a javaslaton.
Az ellenzéki képviselőknek is időt hagyott a kormányzat egy elmélyült tanulmányozásra. Igaz, hetente egy-egy új változat benyújtásával próbált zavart kelteni a mi fejünkben. Az ellenzéki képviselők jónak tartották volna azt - a bizottsági ülésen ennek hangot is adtak -, hogy a miniszterelnök úrnak elnézést kellett volna kérni az Országgyűléstől, miután első indulatában szerepet tévesztett, amikor azt mondta, hogy az Országgyűlésnek kutya kötelessége korrigálni a törvényt.
Ez a benyújtott, negyedik változatú kormányjavaslat a mi megítélésünk szerint látszatmegoldás, álmegoldás. A mi határozott véleményünk szerint átfogó javaslatot kellett volna kidolgozni azért, hogy a törvény preambuluma teljesíthető legyen.
Nem kaptunk érdemi választ a vitában arra, hogy akkor, amikor nem a háziorvosi ellátás a legsúlyosabb kérdése az egészségügynek, miért éppen erre az egy kérdésre koncentrál a kormányzat. Persze, ezen túlmenően számos kérdésre kerestük a választ, érdemi válaszokat nem sikerült kapni.
Csak néhányat szeretnék felsorolni a vitából. A miniszter úr az év végén folyamatosan arról beszélt, hogy 70 milliárd forint áll az egészségügy rendelkezésére; azt persze nem mondta meg, hogy a praxis fejlesztésére vagy a praxis megszerzésére. Most láthatjuk a költségvetési törvényt: nincs benne 70 milliárd. De miért is kellene hogy ott legyen? Hiszen 2000. december 31-éig a praxis nem adható el.
A második ilyen kérdés: miért kell a 40-50 ezres orvos-, a több mint 120 ezres egészségügyi szakdolgozói társadalomból 7 ezer főt különleges elbánásban részesíteni? Hogyan fér ez össze az ország tízéves privatizációs gyakorlatával? Ezekre sem kaptunk választ.
A harmadik kérdés: például a javaslat bevezeti a folytatás jogintézményét. Erről már szóltak képviselőtársaim. Csak azt a választ kaptuk, hogy ez valóban új intézmény, amit nem tartalmaz a Ptk. A mi véleményünk szerint ez egy teljesen kidolgozatlan, végiggondolatlan javaslata a törvényjavaslatnak.
A következő kérdéskör, amire szintén csak kerestük a választ, de nem kaptuk meg: mi történik azokkal az idősebb vagy éppen fiatalabb orvosokkal, akik 2000-ben szabad elhatározásukból, szabad akaratukból mégiscsak el akarják adni a praxist? Nem tehetik! De miért? És mi az eljárása akkor annak, hogy megszabaduljanak a praxisuktól?
A miniszter úr is a törvényjavaslat erényeként említette, hogy a területi ellátási kötelezettség nélkül működő orvosok megkaphatják most már a működtetési jogot. De miért nem értékesíthetik? Éppen ők, akik teljes mértékben saját erejükből hozták létre a praxist!
Vagy a szakellátás! Belekerül a törvénybe az, hogy majd törvényt fognak hozni valamiről! De nincs benne, hogy milyen tartalommal és milyen határidővel! Vagy: arra hivatkoztak a korábbi vitában is, hogy a működtetési jog megszerzésének kedvezményes piaci feltételei kiépültek. A törvény indokolása meg azt mondja, hogy hosszabb távon ki kell építeni. Akkor most megvan, vagy nincs?! Nem kaptunk rá választ!
Tisztázatlan, hogy mi történik akkor, ha olyan folytatója van a praxisnak, aki egyéb feltételekkel egyébként nem rendelkezik. Hogyan szerez róla tudomást az önkormányzat, mondjuk, a hat hónap alatt? Hogyan képes hat hónapig gondoskodni a kötelező feladat ellátásáról az önkormányzat?
Fölmerült az egészségügyi adatok kezelésének kérdése is. A mi megítélésünk szerint egészen másról van szó akkor, ha üzleti alapon megy a praxis értékesítése. Mi volt a válasz kormánypárti oldalról? Az élet majd meg fogja oldani, eldönti a piac!
Tisztelt Miniszter Úr! Ezek után a költségvetési bizottság szocialista, szabad demokrata képviselői nem tudták támogatni ezt a javaslatot. (Nagy taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 44 Következő Ülésnap adatai