Készült: 2024.04.26.02:14:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

159. ülésnap (2000.09.26.), 40. felszólalás
Felszólaló Dr. Hargitai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Emberi jogi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 3:02


Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot 11 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Szeretném a tisztelt Országgyűléssel ismertetni azokat a kérdésköröket, pontosabban azt a két kérdéskört, ami az emberi jogi bizottság ülésén szóba került, és az általános vita szempontjából lényegesnek tartom.

A Házszabályunk értelmében az általános vitára való alkalmasság során vizsgálni kell, hogy a tárgyalt törvény az alkotmánnyal és más jogszabályokkal, törvényekkel összhangban van-e. Ennek kapcsán kérdés hangzott el a Számvevőszék ott jelen lévő képviselőjéhez. A képviselői kérdés azt firtatta, hogy a számviteli törvénynek és az államháztartási törvénynek mi a kapcsolata. Miután a képviselő úr számára világossá vált a két törvény eltérő volta, az ott lévő számvevőszéki előterjesztő kitért arra, hogy miért tartják fontosnak azt - és ez a dolog lényege -, hogy az államháztartásra vonatkozóan is elkészüljön a ma még nem létező számviteli törvény. Ez egyébként más bizottsági üléseken is hangsúlyt kapott. Elhangzott az is, hogy erre vonatkozóan a politikai szándék megvan, sőt az ilyen típusú törvény előkészítése megkezdődött.

A másik kérdéskör, ami vitát váltott ki a bizottság ülésén, államtitkár úr az expozéban is kitért erre, ellenzéki képviselők azon véleményüknek adtak hangot, illetve gyakorlatilag kérdés formájában fogalmazták meg: szerencsés-e, hogy egy zárszámadási törvény más törvényeket is módosít, jelesül az államháztartási törvényt, sőt a 2000. évi költségvetési törvényt és a társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvényt. Mivel a pótköltségvetés igénye, illetve az erre való hivatkozás is szóba került, a többségi képviselői álláspont kifejtőjeként elhangzott az, hogy az államháztartási törvény kategorikusan rögzíti azt, hogy mikor kell pótköltségvetést beterjesztenie a kormánynak. Ezeknek a feltételeknek egyike sem áll fenn, itt most csak egy költségvetési korrekció történik.

Az államháztartási törvényt pedig indokolt módosítani azért, hogy a költségvetési tervezést továbbfejleszthesse a kormány. A többségi álláspont képviselője ugyanis ezt így értékelte, tehát egyfajta továbbfejlesztésként értékeljük azt, hogy lehetőség van végre arra, hogy egy kétéves költségvetéssel találkozzunk szembe napokon belül és ugyanakkor egy egységes költségvetést is fogadjon el az Országgyűlés. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai