Felszólalás adatai

DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony felszólalásának egyetlen pontjában értünk egyet, ez pedig Beke Kata tisztelete. Egy olyan közéleti személyiség, olyan pedagógus, aki nemcsak iskolát és nemcsak oktatásügyet látott, hanem egy társadalom változását, és nemcsak államtitkárként és nemcsak a nyolcvanas években, hanem sokkal korábban részt vett olyan, a történelmet, az identitást, a magyar nemzettudatot és természetesen az oktatást érintő nagy társadalmi vitákban, ahol a karakteres véleménye mindenkiben, még azokban is, akik nem értettek vele egyet, tiszteletet ébresztett. Ezért a magyar oktatásügy, sőt a magyar oktatásügyön túl a magyar értelmiség egészének gyásza az ő elvesztése.

Eddig, Beke Kata életének és tevékenységének megítélésében egyetértünk. Az összes többiben, képviselő asszony, nem.

Ön elfelejtette azt az elemi normát, hogy egy éremnek mindkét oldalát nézze. Ön sorol adatokat az egyik oldalon, és nem hajlandó eredményeket, nem hajlandó iskolák és fenntartók által elért eredményeket észrevenni. Ön sorol tételeket, és nem indokolja. Sorol tételeket, de nem mondja, hogy egyébként a munkáltatókat terhelő társadalombiztosítási járulékok csökkentése vagy az egységes egészségügyi hozzájárulás eltörlése összesen 27,6 milliárd forint negatívumot jelent, tudniillik ilyen terhek nem terhelik a munkáltatókat, minthogy csökkentek ezek a terhek.

(13.40)

Ön az ország nyilvánossága előtt az érem egyik oldalát hangsúlyozza, és nem akarja látni, és nem hajlandó belátni azt, ami egyébként tény, sajnálatos tény. Pedig az ön felelősséggel felszólaló párt- és frakciótársa hány alkalommal beszélt a magyar demográfiai helyzetről, hány alkalommal - legutóbb néhány héttel ezelőtt - mondta, hogy évtizedes válság sújtja e tekintetben az országot! Tisztelt képviselő asszony, a 2009 júniusában befejeződött tanévhez képest a 2009 szeptemberében elkezdődött tanévben a hagyományos értelemben vett általános iskolások száma 22 ezerrel kevesebb. Az a finanszírozási csökkenés, amiről ön beszél, nem kis részben gyermeklétszám-csökkenésből fakad, és az előbb említett járulékcsökkenésből fakad.

Ugyanakkor ön nagyon nehezen vagy gyötrő módon elérhető pályázatokról beszél, ellentétben szerencsére iskolákkal és fenntartókkal, akik százasával és ezresével nyújtanak be pályázatot. Tisztelt képviselő asszony, Magyarországon az elmúlt évtizedek legátfogóbb iskolafelújítási programja folyik. Kérem, vegye észre, éles szemmel lássa az országban, hogy miközben a korábbiakban átlagosan 5-7 milliárd forintot fordított az ország iskolafelújításra, csak ebben a tanévben szeptembertől decemberig több mint 11 milliárd forint épült be a magyar közoktatásba, a tanév második felében 16 milliárd forintnyi beruházással újulnak meg iskoláink. Ezeket miért nem mondja? Mi az, ami miatt ön az érem egyik oldalát hangsúlyozza, arról beszél, és egyébként a pedagógusszolgálathoz és a pedagógustevékenységhez méltatlan módon egy másik dologról nem szól? Ez így együtt igaz, ha pedig együtt igaz, akkor értékelni is együtt kell.

Azt gondolom, hogy a fenntartók, azt gondolom, hogy az iskolák, azok, akik európai uniós pályázatokkal bővítik a lehetőségeiket, képesek ennek a belátására. Így aztán az a program, amely a magyar közoktatás átfogó megújítási programja, az "Új tudás" program, minden tekintetben - az esélyegyenlőségi, felzárkóztató programoktól egészen az infrastrukturális beruházásokig - él és van. Azt gondolom tehát, hogy a költségvetési források csökkenése, más tekintetben az európai uniós források bővülése és ennek kihasználása a magyar oktatásügy (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), a magyar közoktatás előnyére van.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)