Készült: 2024.05.15.09:34:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

57. ülésnap (2007.03.19.), 227. felszólalás
Felszólaló Vince Mátyás
Beosztás a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 20:46


Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VINCE MÁTYÁS, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Elnöki tevékenységem harmadik esztendejéről, 2005-ről benyújtott beszámolóm alaphangját az adja meg, hogy hivatalba lépésem évében, 2002-ben örökölt, majd további két éven át folyamatosan mérséklődő veszteséges gazdálkodásból sikerült végre kitörnünk. 2005-re helyreállítottuk az MTI gazdálkodási egyensúlyát, fordulatot hajtottunk végre a nemzeti hírügynökség gazdasági helyzetében. Nyereséget értünk el, még ha mértéke - 6,5 millió forint - szerény is.

Mindennek alapját az a program képezte, amelyet egyfelől 2002-ben írt pályázatomban, másfelől az arra épülő, 2004-2007-es évekre elfogadott középtávú stratégiában rögzítettünk. A menet közben tapasztalt változások megkövetelte rugalmasság keretein belül pályázatom és e program következetes végrehajtásán dolgoztam 2005-ben végig munkatársaimmal együtt.

Anélkül, hogy a stratégiai terv taglalásába fognék, annak egyik kulcsmondatát feleleveníteném. Ez így szól: az MTI 2004 és 2007 közötti időszakra terjedő stratégiai terve a fordulat, a piacosodás stratégiája, amely megfelelő választ ad az információs társadalom új kihívásaira is. Mielőtt kitérnék rá részleteiben, hogy mit is tettünk 2005-ben a cél elérése érdekében, röviden emlékeztetnék azokra a legfontosabb külső és belső feltételekre, amelyek megszabták mozgásterünket. Az MTI piaci környezetében folytatódtak azok a nemzetközileg is jellemző folyamatok, amelyek a hagyományos hírügynökségi piacok zsugorodását, illetve részben megszűnését eredményezték. A komoly, ellenőrzött hírek iránti fizetőképes kereslet továbbra is csökken. Továbbra is hódítanak a könnyebb fajsúlyú, sokszor ellenőrizetlen hírek, és ez nemcsak a bulvárlapokra jellemző, hanem más médiaszereplőkre is. Sőt, nincs igazi hírverseny sem, igen sok felhasználó beéri akár kétnapos hírrel is, csak olcsó vagy ingyen legyen. További említésre méltó trend, hogy az MTI hagyományos médiapiaci vevői közül többen is országos hírbegyűjtő hálózatot építettek ki.

Az MTI ebben a helyzetben új piacok felé fordult, így a fizetőképes, igényesebb internetes portálok és honlapok, a kis rádiók és az üzleti szféra felé, olyan piacok felé, amelyek igényeit csak új szolgáltatásokkal és termékekkel lehet kielégíteni. Azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy az új szolgáltatásokból származó bevételeink egyelőre nem fedezik a kieső bevételeket. Ennek következtében a jövőben is csak az az út járható, hogy maximális kereskedelmi erőfeszítéseket teszünk szolgáltatásaink értékesítésére, egyszersmind takarékoskodunk, és ugyanakkor számítunk arra, hogy a tulajdonosunk, a parlament, önök e helyzetet megértve és a közszolgálatiságnak a hírügynökségi törvényben rögzített és eddig elért szintjének megőrzése érdekében továbbra is megfelelő éves támogatásban részesíti az MTI-t. Ez utóbbi tekintetben a 2005. év vonatkozásában panaszra nem lehet okunk, a 2 milliárd forintos alaptámogatáson felül 50 millió forintot kaptunk a büdzséből a határon túli magyar sajtó hírellátására, továbbá év közben még 80 millió forintot a működési támogatás kiegészítéseképp.

Ami a belső környezetünket illeti: egész 2005. évi tevékenységünkre hatott a 2004-ben végrehajtott nagyarányú, csoportos létszámcsökkentés, amelynek keretében - emlékeztetnék rá - munkatársaink 27 százalékától váltunk meg. Ez a leépítés lökést adott az MTI vezetőségének, hogy előrelépjen a munkaszervezet ésszerű átalakításában, feladataink újragondolásában, és így 2005-öt már ezzel a csökkentett létszámmal kezdtük. A létszám 2005 folyamán nem változott, 2004. december 31-én 334 fő, 2005. december 31-én pedig 302 fő volt az MTI alkalmazotti létszáma.

2005 elején léptettük hatályba az új szervezeti és működési szabályzatot. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy létrehoztuk a hírszolgálati ügyeletet, házi nevén newsroomot, amelynek fő feladatául a napi, folyamatos koordinációt, a több szerkesztőség együttműködését igénylő témák kezelésének összehangolását, a hír- és fotókiadási folyamat felügyeletét, valamint a nagy médiapartnerekkel való állandó kapcsolattartást szabtuk.

2005 második felében váltást hajtottunk végre az általános szakmai alelnöki poszton, illetve a belpolitikai főszerkesztőség élén. A személycserék a stratégiai szemléletváltás nyomán keletkezett feszültségek feloldását is segítették. A főszerkesztőség munkáját erősítette, hogy több tehetséges, zömmel idegen nyelveket is beszélő új kolléga állt munkába.

A munkavégzés feltételeire pozitívan hatott, hogy 2005 nyarán az Országgyűlés megújította felügyelő testületeink, a tulajdonosi tanácsadó testület és a felügyelőbizottság összetételét. Az új személyi összetételű testületekkel zavartalan a menedzsment együttműködése. Megszűntek az energiafecsérlő viták, az idegőrlő feszültségek, és valóban alkotó, érdemi munkát tudunk végezni, már csak azért is, mert konszenzus van a tekintetben e testületekben, hogy a szakmai problémákat szakmai megközelítésben kell és lehet csak korrektül rendezni, és mindezt nem a nagy nyilvánosság előtt, a sajtóban üzengetve, hanem a testületi ülések keretei között.

Feltétlenül említenem kell, hogy az MTI menedzsmentje örömmel konstatálta, hogy a tulajdonosi tanácsadó testület az MTI alapító okiratának technikai jellegű módosítására vonatkozó javaslatát a közelmúltban elkészítette, és egyhangú szavazással bocsátotta a kulturális és sajtóbizottság elé.

Még szakmai területen maradva elmondanám, hogy a belpolitikai főszerkesztőségben az említett főszerkesztőcsere a szerkesztőség légkörét nyugodttá tette. Ez elengedhetetlen volt, mert így a kollektíva már 2005 őszén zavartalanul tudott felkészülni 2006. évi legnagyobb szakmai feladatára, az országgyűlési és önkormányzati választások tudósítására.

A 2005. év egyben azt is bizonyította, hogy a létszámleépítés nyomán számbelileg meggyengült belpolitikai főszerkesztőség, illetve ezen belül a parlamenti rovat megfelelő személyi átcsoportosítás révén színvonalasan el tudta látni feladatát, noha sokan féltek attól, hogy a létszámleépítés megoldhatatlan helyzet elé állítja az MTI-t.

(19.50)

A külpolitikai főszerkesztőség életét elsősorban a külföldi tudósítói posztokat érintő változások befolyásolták. Gazdasági okokból 2005 közepén megszüntettük a római posztot, és az azóta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi hírügynökségek jelentéseinek feldolgozásával, illetve más beszerezhető információkkal alapvető hiányosság nem keletkezett a külföldi tudósítói hírszolgáltatásban.

A pályázatokat egyébként 2005 őszén három külföldi tudósítói posztra - Belgrád, Berlin és Washington - írtuk ki. Fontos változás volt, hogy első alkalommal tettük nyitottá, vagyis nemcsak az MTI-dolgozók számára elérhetővé a tudósítói pályázaton való részvételt. A három poszt egyikét egy külsős kolléga nyerte, tragikusan korai halála miatt azonban már nem tudta 2006-ben a feladatot átvenni.

A gazdasági főszerkesztőségről csak annyit, hogy folyamatosan dolgoztak új piacképes szolgáltatások kialakításán. Még említhető, hogy év közben átvették az MTI-Eco weboldal üzemeltetését, amelyet korábban nem ők üzemeltettek. A fotószerkesztőség is jól teljesített, viszonylag kis létszámmal, kis belső gárdával és szélesebb körű bedolgozói csapattal oldotta meg a feladatait.

Fontos előrelépés, vagy egyfajta újdonságként is aposztrofálható, hogy az MTI-nél mind a hazai, mind a külföldi tudósítók is bekapcsolódtak a hírügynökségi fotózás munkájába. A vidéki tudósítók között már jó néhány újságíró kolléga rendszeres beszállítója lett a fotószerkesztőségnek is. A külföldi tudósítók pedig kiutazásuk előtt fotósképzést is kapnak, ellátjuk őket a hírügynökségi követelményeknek megfelelő teljesítményű digitális gépekkel, és fotóikkal ők is így segítik az MTI fotókiadási színvonalának emelését.

A 2005-ben szerzett tapasztalatok megerősítették annak a döntésnek a megalapozottságát, amellyel létrehoztuk az önálló panoráma szerkesztőséget a nem politikai hírek széles körének előállítására. Van elég széles körben kereslet ezekre a hírekre, ahogy egy más kontextusban az elején is említettem.

Sportszerkesztőségünkben 2005-ben kiemelkedő feladat nem volt. Az itteni munka általános szakmai elismerésének tekintjük, hogy a szerkesztőség vezetőjét a sportújságírók hazai szakmai szövetségének főtitkárává választották. Az MTI multimédia szerkesztőség elsődleges feladata, hogy részben a hazai mobilszolgáltatókkal közösen, részben saját jogon fejlesszen szolgáltatásokat. Itt készül a helyi rádióknak nyújtott audiós MTI-hírszolgáltatás, és ez a szerkesztőség képviselte a nemzeti hírügynökséget a több ország hírügynökségeinek részvételével végzett európai uniós MINDS-projektben. Az MTI idegen nyelvű napi politikai hírszolgáltatását a nemzetközi tájékoztatási szolgálat végzi. Ez a szakmailag magas színvonalú szolgáltatás piaci kényszerűségből mára már kizárólag angol nyelven működik, más idegen nyelven az MTI jelenleg már nem nyújt hírszolgáltatást.

Az MTI 2005-ben is több projekt résztvevője volt, illetve házon belül magunk is több feladatot projektkeretben hajtottunk végre. Talán néhányat említenék, noha részletesen mindegyik projektünkről beszámolunk az írásos anyagban. Van egy projektünk az automatikus kódolásról, ez egy szoftverfejlesztés. Ez mind a szerkesztőségi munka, mind az adatbanki szolgáltatásaink felgyorsításában ígér eredményeket.

Egy másik projektünk, amit említenék, a Sulinet-program keretében valósult meg. Az MTI vállalta és 2006 februárjára teljesítette is, hogy 10 ezer fotót a magyar gazdaságról, társadalomról és politikáról - 1945-től napjainkig - digitalizál, és a sulinetes portálokon ez a fotómennyiség, ami a magyar világ több mint 50 éves történetét átfogja, elérhető az internetes érdeklődők számára.

A történelmi archív fotók megóvását célozza egy másik, európai uniós támogatással és négy másik európai hírügynökséggel közös, úgynevezett SHPAENA-projekt. Ez 2007 őszéig tart, közel 19 ezer archív fotót digitalizálunk keretében. Az öt részt vevő ország - Belgium, Lengyelország, Olaszország, Portugália és mi - fővárosában fotókiállítás is lesz a projekt keretében archivált fényképekből.

Projektként futtatjuk a széles körben ismert Ki Kicsoda lexikont. Ez 2005-ben jelent meg először az MTI kiadásában, nemcsak könyvalakban, hanem CD-n is. Folytattuk 2005-ban az alapvető pozitív visszhangot kiváltott Kor-képek című történelmi fotóalbum-sorozatunkat. 2005-ben az 1938 és '45 közötti éveket öleltük föl ebben a fotóalbumban.

Röviden ennyit mondanék a szakmai alelnök alá tartozó területről. A másik, a gazdasági alelnök alá tartozó területek is - áttérve erre - a stratégiai tervben lefektetett céloknak megfelelően végezték 2005-ben munkájukat. Pénzügyi bizonytalanságok - például az üzleti tervben százmilliós támogatás körüli bizonytalanság, ami végül 80 millió lett - kicsit nehezítették a feladatok ütemezését. Akadtak olyan feladatok, amelyeket részben emiatt át is ütemeztünk. Fejlesztésre csak a legszükségesebb területeken költöttünk. 2005-ben a beruházásokra fordított összeg a 2004. évinek csupán 32 százaléka volt. A pénzügyi igazgatóságon gondokat okozott a lezajlott vezetőváltás, az üzemeltetési igazgatóságon pedig az igazgató tartós betegállománya. Az informatikai igazgatóságon 2005-ben a beruházások visszafogására kényszerültek, amint említettem, de ez - és ezt hangsúlyozni szeretném - nem veszélyeztette a hírügynökség közszolgálati tevékenységének a színvonalát.

Ami a közvetlen elnöki hatáskörbe tartozó szervezeti egységeket illeti: a szervezeti és működési szabályzat módosítása után a teljes kereskedelmi és marketingtevékenység közvetlen elnöki felügyelet alá került, ezzel is jelezve e két terület kiemelt stratégiai fontosságát. A marketingigazgatóság legfontosabb feladata az MTI szolgáltatásainak célzottan, de minél szélesebb körben történő megismertetése volt, és alighanem érthető, hogy a korábbi évekhez képest az MTI 2005-ben többet költött marketingre, mint az előző években.

Csak egy példa a szerteágazó marketingmunkából. Széles körben jó hírét viszi az MTI megbízható hírszolgáltatásának egy e-mailes ingyenes szolgáltatásunk, a Déli Monitor. Ez egy olyan ingyenes hírlevél, amelyet mintegy 33 ezer címre küldünk naponta.

A kereskedelmi igazgatóságra rátérve, ők jelentős erőfeszítéseket tettek a romló piaci környezet hatásainak ellensúlyozására. Ennek ellenére 2005-ben nem sikerült elérniük - vagy mondhatnám, az MTI-nek nem sikerült elérni - az előző évi piaci árbevétel szintjét, az MTI belföldi értékesítésből származó árbevétele 2004-ről 2005-re több mint 100 millió forinttal mérséklődött.

Nagy médiapartnereink nehéz gazdasági helyzetben vannak, és sajnos az a tény, hogy a nagy hírfelhasználó hazai médiumok - az országos közéleti napilapok, a megyei lapok, a közrádió és a köztévé - komoly finanszírozási gondokkal küszködnek, és természetesnek mondható az a törekvésük, hogy csökkentsék kiadásaikat.

(20.00)

Ez az MTI-vel való viszonyokon is meglátszódott, hiszen nagy előfizetők igyekeztek szűkíteni előfizetéseik terjedelmét, hogy kevesebbet kelljen érte fizetni, és ez értelemszerűen bevételcsökkenéssel járt az MTI-nél. Ezt részben tudtuk csak új kis előfizetők felkutatásával ellensúlyozni. Igaznak tűnik az a megállapítás, hogy jól megy az MTI-nek, ha jól megy a hazai komoly médiumoknak, de nem terem sok babér a nemzeti hírügynökségnek, ha a komoly magyar médiumok gondokkal küszködnek.

Eredménynek könyvelem el a korábbi MTI-s nagy hírszolgáltatási csomagoknak 2005. évben szélesebb vevői körben gyakorlattá vált megbontását, hiszen ez egy sok évtizedes rossz beidegződés végleges felszámolását jelentette. Megemlíteném még, hogy 2005-ben a kereskedelmi igazgatósághoz átkerült a médiafigyelő osztály. Ez a szervezet a jogszerűtlen hírfelhasználás felszámolásában igyekszik eredményeket elérni, és következetes munkájuk révén sikerült jó néhány új előfizetőt szereznünk.

Tisztelt Országgyűlés! Röviden reflektálni szeretnék még az Állami Számvevőszéknek gazdálkodásunk ellenőrzéséről szóló jelentésére, pontosabban szólva néhány, az MTI elnökét illető megállapítására. Az ÁSZ-jelentésből örömmel nyugtázzuk, hogy konstatálja, három veszteséges év után nyereséggel, sőt a tervezettet meghaladó mértékű nyereséggel zártuk 2005-öt. Annak is örülök, hogy a jelentés elismerően szól az MTI piacosodási törekvéseiről, arról, hogy megerősítettük a kereskedelmi és a marketingigazgatóságunkat, és hogy egy sor új terméket, szolgáltatást sikerült piacra vinnünk.

Ami a jelentés negatív megállapításait, illetve a feltárt hibák kiküszöbölésére irányuló javaslatait illeti, arra összefoglalóan azt tudom mondani, hogy köszönjük, mert segítik munkánkat. A jelentés lezárása óta felszámoltuk a jogilag aggályosnak tekintett kettős foglalkoztatást, megszüntettünk egy sor vállalkozási szerződést, és egy kicsit léptünk előre a humánerőforrás-gazdálkodás szabályainak megalkotásában is. Az idei évre is maradt feladat, így többek között az átfogó teljesítmény-nyilvántartó és ellenőrző rendszer kialakítása.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Végezetül, megvonva a beszámoló tárgyát képező 2005-ös év mérlegét, és ehhez hozzátéve a 2006. évi várható számokat, kijelenthetem: amit 2004 és 2005 kapcsán mondtunk, vagyis azt, hogy ezek a fordulat évei voltak, tartós folyamatot jeleznek. A 2006. év előzetes eredményszámai szerint ugyanis tavaly is, immár tehát második éve nyereséggel zárta gazdálkodását az MTI. Ennek fényében állíthatom, hogy 2005-re, elnökségem harmadik évére az MTI-nek együttes munkával valóban sikerült fordulatot végrehajtani a nemzeti hírügynökség életében.

Ennek a munkának az elismeréseként és a további munkához szükséges biztatásként is kérem a tisztelt Országgyűlést, fogadják el beszámolómat a 2005. évről, továbbá fogadják el a 2005. évi mérleget, valamint az fb és a könyvvizsgáló ahhoz kapcsolódó jelentését.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai