Felszólalás adatai

TÓTH IMRE (FKGP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szólók rendkívül fontos és magvas kérdéseket is vetettek fel, röviden kapcsolódni is szeretnék és új megközelítéseket is tennék módosító indítványaink mentén.

Tételesen: Göndör képviselőtársam valóságos, reális aggodalommal szólt arról, hogy vajon a hatósági feladatok átvételénél a települési önkormányzatok milyen mértékben felkészültek vagy felkészíthetők határidőre ahhoz, hogy ezt a felelős feladatot ellássák. Azt gondolom, hogy kormányzati oldalról a következő időszakban viszonylag gyors, jól megfontolt és feltétlenül anyagi feltételekkel, tételesen a feladat súlyával adekvát mértékű feltételrendszer biztosítására van szükség, hogy ez a kérdés érdemi választ kaphasson.

Azt a megközelítést nem egészen értettem, hogy aggodalom hangzik el az Ötv. szabályozásával összefüggésben, amely a helyi feladatokra rendeli az önkormányzatokat elsősorban, és a jegyzők ezen túl hogyan terjeszkedhetnek. Ha valamit félreértettem, akkor elnézést kérek érte, de a jelenlegi Ötv. megadja ezeket a lehetőségeket, hiszen gondoljunk arra, hogy hatáskört törvény telepíthet, mint ahogy most is telepített számtalant jegyzőkre, településen túliakat - gondoljunk csak a gyámhatósági, építéshatósági vagy most utóbb az okmányirodai feladatokra -, feladatot pedig alulról is kaphatnak. Itt az aggályt nem osztanám, nézetem szerint az Ötv. semmilyen részletébe ez az elem talán nem ütközik.

A saját módosító indítványaimra tételesen nem térnék ki, a legfontosabbaknál szeretnék érvelni tételesen.

Úgy gondolom, hogy a 2. sorszámút vissza kell vonni, ez visszavonásra kerül, aminek egyszerű oka van: az előterjesztő egy későbbi fázisban az első anyag készítéséhez képest az ebben a módosító indítványban megjelenteket respektálta és mintegy beemelte, így módosító indítvány formájában okafogyottá válik.

Ami a 14. és 18. pontokat illeti, ehhez kívánom a következőket kifejteni. Itt elírás, pontatlanság történt, a 3. §-t, a törvényben érintett 4/B. § (1) és (2) bekezdését érinti, tartalmilag pedig a hibás sor: "valamint a vállalkozási igazolási kérelem" helyett a helyes "vállalkozói igazolvány iránti kérelem"-ről lenne szó. Nyilván kapcsolódóban ezt korrigálni fogjuk, de fenntartjuk az indítvány további részletét. Ezen paragrafuson belül az e) pontban, a módosító javaslatunkban - amelyben a kormány támogatását ezúttal is tisztelettel kérem a frakció nevében is - a területi gazdasági kamarát törölni javasoljuk arra a tételre vonatkozóan, hogy kiket kell értesíteni az adatokra vonatkozóan, és az FVM megyei hivatalát viszont beemelni javasoljuk.

Milyen érv szólhat a területi gazdasági kamarák elhagyhatósága mellett? Mert az alapjogszabály gyakorlatilag a hatósági feladatoktól a kamarákat megfosztotta, ellenben az önkormányzatokhoz adta át ezt a feladatot. Mi szólhat esetleg amellett, hogy az FVM megyei hivatalai ugyanakkor kapják meg ezeket az információkat? Értelemszerűen az, hogy állami hatósági feladatokat látnak el, és ezekhez szükség van ezekre az adatokra, információkra. Egyébként összekötve a másik gondolattal, a kamarák is, a területi gazdasági kamarák is megkaphatják ezeket az információkat, hiszen ha külön szerződésben az adott ágazati minisztériummal megállapodnak, akkor ebben az esetben a feladathoz illeszkedő feltételeket és az ehhez tapadó szakmai információkat is meg tudják kapni és szerezni.

Ami előterjesztői oldalról a Belügyminisztériumon és a Gazdasági Minisztériumon belül kezelt, ide korlátozott adatok futtatását illeti, azt gondolom, hogy az FVM e két minisztérium mellett párhuzamosan bevonandó, hiszen ha az ágazat optikáján keresztül tekintjük, akkor az Európai Unió ajánlásai szerint agrárágazati rendszert kell működtetni. Ennek első lépése az ágazatban érintettek regisztrációja; tudjuk, hogy az őstermelői kör már eddig is ide tartozott, és most az új jogszabály értelmében a vállalkozók is ide kerülhetnek be. Ugyanakkor a KSH munkája inkább egy lekövető tevékenység, és az ágazati rendszerek operatív rendszerek ehhez képest, tehát a gazdasági esemény bekövetkeztét megelőzően kívánnak beavatkozni bizonyos folyamatokba - ilyenképpen indokolt az FVM megyei hivatala tevékenységi körének megfelelő anyaggal való ellátása.

A hatósági feladat ellátásának tekintetében könnyen elképzelhető az is, hogy a kamarák egy része sértett helyzetbe került, de tény, hogy ennek a trendnek a kapcsán az alapjogszabály elfogadását követően és az FVM kizárása kapcsán ebben az előterjesztői részben nem zárható ki, hogy akár olyan befolyásteremtést igyekeznek szakmailag az előterjesztő gondolataiba csomagolva megvalósítani, amely ugyanakkor szembefut ezekkel a racionális megközelítésekkel.

A másik téma, amihez szólni szeretnék, a 29. pont alatt megjelenő javaslat: az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha vele szemben tisztességtelen piaci magatartás megállapítására kerül sor. Előterjesztői oldalról joggal észrevételezett volt, hogy kapcsolódó módosító indítvánnyal pontosítani kellene ezt a megközelítést. A kormányzati oldalt így is tisztelettel kérem, ebben a pillanatban is, hogy fontoljuk meg, hogy a gazdasági életben éppen a feketegazdaság és a szürkegazdaság visszaszorítását célzandóan alapvető, átfogó érdek az, hogy a tisztességtelen piaci magatartás deklarálva legyen, akár olyan pontosítással, hogy az illetékes szervek, hatóságok által jogerősen megállapításra került tisztességtelen piaci magatartás esetén... - ezt kapcsolódókban már egyébként be is adtuk, és szeretném kérni a kormányzat támogatását ehhez.

(14.30)

Megdöbbentő volt számomra, hogy ezen pici hibától eltekintve, de áthidalható módon, a bizottságok mintha nem lettek volna kellően érzékenyek a témára. Miért döbbenetes ez? Mert üzeneteket hordoz. Tulajdonképpen kinek állhat az érdekében, hogy Magyarországon a tisztességtelen piaci magatartást ma ne szorítsuk vissza? Ugyanakkor, ismerve a jogi szabályozás pillanatnyilag működő kereteit, azt kell állítsuk, hogy a vállalkozások törvényességi felügyelete ma nem, vagy nem igazán megoldott, és ebben a helyzetben kezelendő a probléma.

Ez a módosító indítvány gyakorlatilag ezt célozza, hiszen a fekete- és szürkegazdaság elleni lépés jogi szabályozását jelentheti egyik oldalról, a másik oldalról a fogyasztók, a vásárlók, az üzleti partnerek érdekvédelmét célozza. Gondoljunk csak - néhány példát éppen az agráriumból kiemelve - a sertésfelvásárlás különböző kupeci megközelítéseire, a búza-, az olajtökmag- vagy most utólag a Mizo-problémákra. Azt gondolom, ezeket a jogi szabályozás adott pillanatában semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ugyanakkor ha a kormányzat ezt respektálja egy precízen megfogalmazott változatban, ezáltal a külföldi gazdasági partnerek bizalmát is növelheti a magyar gazdaság, illetve annak konkrét szereplői irányába.

További észrevételt a 32., 33. sorszám alatt beadottakhoz nem kívánok tenni, de tisztelettel kérjük a kormány támogatását. Köszönöm az önök szíves figyelmét.