Felszólalás adatai

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerve, így munkánk kiemelt célja a törvényhozás támogatása. Zárszámadási jelentésünket már tavaly is rövid, tömör, áttekinthető formában készítettük el, és miután a képviselői visszajelzések megerősítőek voltak, így az idén is így tettünk, és kapták ezt meg a törvényi előírásnak megfelelően augusztus 30-án. A használhatóság és a hasznosíthatóság érdekében a korábbi évekkel ellentétben, idén a zárszámadás egészének megbízhatóságáról is nyilatkozunk. Megállapítottuk, hogy a törvényjavaslat megalapozott, az adatok megbízhatóak, a költségvetés végrehajtása jogszerűen történt. Ezt az tette lehetővé, hogy értékeltük a zárszámadás összeállításának folyamatát, valamint ellenőriztük a törvényjavaslatban szereplő adatok helytállóságát és alátámasztottságát.

Komoly előrelépés, hogy több területen is szélesítettük a közpénzek ellenőrzésének hatáskörét, és növeltük az elszámoltathatóságot az előző évhez képest. Kiemelt figyelmet fordítottunk a 432 intézményt és 37 fejezeti kezelésű előirányzatot lefedő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra, ahol a belügyminiszter esetében tavaly bevált statisztikai mintavételezést alkalmaztuk, és így nyertünk átfogó képet a gazdálkodásról. Kockázatelemzés alapján kiválasztott új intézményeket is bevontunk az ellenőrzésbe. Hét központi intézménynél a zárszámadás keretében elvégeztük a beszámolók minősítését, amelyeknél a kapcsolódó szabályszerűségi ellenőrzések megállapításairól külön jelentésekben adunk majd számot a következő hetekben. Ezzel a helyszíni ellenőrzés lefedte a központi alrendszer bevételi főösszegének 97 százalékát, illetve kiadási főösszegének 91 százalékát, ami azt jelenti, hogy több mint 140 milliárd forinttal megnöveltük az ellenőrzés lefedettségét az előző évihez képest. Megállapításainkat 62 intézménynek küldtük ki véleményezésre és észrevételezésre, ami szintén jól érzékelteti azt, hogy ilyen széles kört lefedő ellenőrzés eredményét tarthatják most kezükben a tisztelt képviselők.

A tavalyi zárszámadási jelentésünk volt az első, amely teljesen az új számvevőszéki törvény keretei között készült. A 2011-ben elfogadott jogszabály egyértelműen véget vetett a következmények nélküli ellenőrzések korszakának, tavalyi jelentésünk megállapításait ezért konkrét intézkedési terveknek, illetve intézkedéseknek kellett követnie. Jelen ellenőrzésünk során ebből adódóan számba vettük, hogy hol és miképp történtek intézkedések az egy évvel ezelőtt tett javaslataink alapján, amelyet utóellenőrzés keretében egyidejűleg végeztünk el.

(10.20)

Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadási jelentés mindenekelőtt a költségvetés végrehajtásának minőségéről, jogszabályoknak való megfelelőségéről szól. Engedjék meg, hogy rövid összefoglalómat is ezzel a kérdéskörrel kezdjem, elsőként az általánosabb érvényű tapasztalatokat, majd pedig a továbbra is fennálló kihívásokat bemutatva.

Mint már említettem, ellenőrzésünk fő eredménye és konklúziója, hogy a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak, a költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt. Összesen 105 beszámolót és elszámolást ellenőriztünk, ezek közül három esetében adtunk korlátozott minősítést. Mindez a 2011. évre vonatkozó ellenőrzésünk során is 105 beszámolót és elszámolást érintett, akkor öt korlátozott és egy elutasító záradék volt. A különbség bár kicsinek tűnhet, de mégis fontos fejlődésről van szó, amit meg kell becsülni, a megbízható beszámolók ugyanis a felelős közpénzgazdálkodás alapját jelentik. Nem lehet rendbe tenni az ország közpénzügyeit anélkül, hogy ne látnánk tisztán az ország költségvetésével kapcsolatban.

A 2012. évi költségvetés végrehajtása összességében azt mutatja, hogy bár van még tennivaló az elszámolások szabályszerűsége terén, de évről évre tudunk lépéseket tenni a helyes irányba. Ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy a központi előirányzatok teljesítési adatai megbízhatóak, az egyetlen kivételt a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek jelentették. Ez utóbbi esetben korlátozott minősítést adtunk az elszámolásokra, mivel a szerződések adatait és nyilvántartásait a jogelőd szervezetek nem tartották naprakészen, a szerződéses adatokban és a nyilvántartásokban a változásokat nem vezették át, így azok megbízhatósága nem volt megfelelő.

A részletesen ellenőrzött fejezet: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kiadásait és bevételeit megbízhatónak találtuk. Külön minősítettük az alapok beszámolóit is; az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíj-biztosítási Alap konszolidált beszámolóját, valamint az elkülönített állami pénzalapok beszámolóit elfogadó véleménnyel láttuk el. Az Egészségbiztosítási Alap esetében találtunk kisebb hiányosságokat, szabálytalanságokat. Ezek egyike volt, hogy elmaradt a nemzetközi elszámolásokból adódó külföldi követelések értékelése és leltározása, valamint az ellátások megtérítésével összefüggő számlakibocsátás.

Államháztartási szinten kis összegről, mintegy ötmilliárd forintról van szó, mégis engedjék meg, hogy kiemeljem ezt a tételt. Azért állnék meg egy pillanatra, mert itt jól látható, hogy egy kisebb szabálytalanságnak is önmagán túlmutató jelentősége lehet, ez az ötmilliárd forint ugyanis a magyar kórházakban kezelt külföldi betegek ki nem fizetett és be nem hajtott számláinak végösszege. Egy olyan helyzetben, amikor az egészségügy több tízmilliárd forintnyi szállítói tartozás alatt nyög, akkor igenis fokozottan figyelni kell arra, hogy ne halmozódhasson fel úgy ötmilliárd forintnyi külföldi kinnlevőség, hogy arról még csak leltár és elszámolás sem készül, az államnak mindent meg kell tennie jogos bevételeinek biztosítására.

Az állami kiadások esetében is fokozott gondosságra van szükség. Itt kell szóvá tennem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél talált hiányosságokat is. Azt vizsgáltuk meg, hogy az uniós források igénybevételére kialakított pályázati rendszer biztosította-e, hogy támogatásban csak a törvény szerinti átláthatóságnak megfelelő szervezetek részesülhetnek. Megállapítottuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az átláthatóság érvényesítése érdekében nem alakított ki megfelelő kontrollokat, belső eljárásrendje 2012 októberéig nem írta elő a tulajdonosi adatok adatbázisokkal, közhiteles nyilvántartásokkal való összevetését. Az NFÜ ellenőrzés nélkül elfogadta a pályázó cégek, szervezetek nyilatkozatait, azaz tételesen nem ellenőrizte, hogy milyen hátterű társaságok jelentkeznek be Magyarország uniós pénzeire. Ez a szabályozási hiányosság és lyuk azért jelent komoly problémát, mert így intézményesen semmi sem garantálja, hogy ne külföldi államkasszákban és magánszámlákon landoljanak azok a fejlesztési pénzek, amelyek hazánknak járnak, és amelyekre égetően szüksége van a magyar gazdaságnak, a magyar polgároknak.

Az ilyen gyakorlat minden körülmények között hibás, de jelenleg Magyarország nem is engedhet meg magának ilyen hibát, ilyen mulasztást. Örömteli, hogy az NFÜ jelentésünk nyilvánosságra hozatala után rögtön jelezte, hogy a számvevőszéki elvárásoknak megfelelően már intézkedett is a vonatkozó eljárásrend módosítására.

Az ellenőrzésbe bevont minden költségvetési szervnél és fejezeti kezelésű előirányzatnál elvégeztük a belső kontrollrendszerek kiépítettségének és működésének minősítését is; ezt már a múlt évben is elvégeztük. Ezen ellenőrzéseinknek azért van kiemelt szerepe, mivel a korrupcióellenes harc szempontjából meghatározó, azt valljuk ugyanis, hogy megfelelően felépített védvonalak jelenthetik az egyetlen valódi garanciát a visszaélésekkel szemben. Örömteli ezért, hogy az ellenőrzött intézmények 85 százaléka jól teljesített, részben vagy egészben megfelelő minősítést kapott.

A nem megfelelő kategóriába jellemzően az ellenőrzésbe frissen bekerült új intézmények kerültek. Számukra lehetőséget biztosítottunk a helyszíni ellenőrzés utáni javításra. Az intézmények éltek a lehetőséggel, és kijavították, illetve vállalták, hogy kijavítják a belső kontrollrendszerek hibáit. Az ennek alapján módosított értékelés szerint jelentősen emelkedett a megfelelő és részben megfelelő minősítések együttes aránya, így az Állami Számvevőszék ellenőrzése közvetlenül is hozzá tudott járulni a jó kormányzás megerősítéséhez. Egyelőre úgy látjuk, hogy évről évre meg is kell tenni ezen védvonalak állapotának ellenőrzését.

Ki kell emelnem, hogy tapasztalataink szerint nemcsak ezekben az esetekben, hanem az ellenőrzött intézmények teljes körére jellemző volt az együttműködés a helyszíni ellenőrzés során feltárt hibák kijavításával kapcsolatban. Ennek jegyében a megállapításaink alapján öt intézmény és egy fejezeti kezelésű előirányzat beszámolóját még az ellenőrzés vége előtt kijavították, és ezzel nőtt mind a megbízható beszámolók száma, mind pedig a zárszámadási törvényjavaslat megbízhatósága.

Rendszerszintű kockázatot jelentő, évek óta fennálló és jelenleg sem megoldott probléma ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat összeállítása során alkalmazott kontrollok a Nemzetgazdasági Minisztériumnál szabályozási szinten nem jelennek meg, így nem számon kérhetőek. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az adatszolgáltatók közötti adategyeztetések nem automatizáltak, illetve nem teljesen zárt a törvényjavaslat összeállításához alkalmazott informatikai rendszer sem.

Tisztelt Ház! A költségvetési törvény teljesíthetőségének egyik pillére a hatékony, gyors és eredményes adóbeszedés. Ebben kiemelt szerep hárul a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, így a hivatal idei ellenőrzéseinknek egyik kiemelt alanya volt. Megállapítottuk, hogy a NAV informatikai működési szabályozottsága javult, a szabálytalanságból eredő kockázatok csökkentek. Történtek részintézkedések az egységes folyószámlarendszer kialakítása érdekében, de ezek ütemezett folytatása továbbra is szükséges, és ma is folyamatban van. Álláspontunk szerint az egységes folyószámlarendszer kialakítása és működtetése pozitívan befolyásolná a járulék- és adóbeszedés hatékonyságát és eredményességét, és ezáltal jótékony hatást fejthet ki az államháztartás egészére nézve is.

A NAV által kezelt összes hátralékállomány 2012-ben 2142,7 milliárd forintot tett ki, ennek egyharmada volt csak a működő adózók hátraléka. Ez sajnálatos módon azt jelenti, hogy a hátralékállomány kétharmadának behajtására gyakorlatilag nagyon alacsony az esély, miközben a működő alanyok hátraléka egy év alatt 16,1 százalékkal nőtt, 744,9 milliárd forintra. Megállapítottuk, hogy a NAV nem tett intézkedést az adóvégrehajtás megindítására 261,8 milliárd forint működő adózói hátralék esetében - a hivatal indoklása szerint kapacitáshiány miatt. Ez az összeg 53,7 milliárd forinttal haladta meg a 2011-es adatot. A beszedési intézkedéssel nem érintett adózók esetében egy hátralékos adózóra átlagosan 72 ezer forint hátralék jutott, azaz viszonylag nagy számú adózóról van szó.

(10.30)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A zárszámadási ellenőrzés keretében a beszámolók minősítésén túl az Állami Számvevőszék áttekintette az adott év költségvetésének végrehajtási folyamatát is. A központi alrendszer 2012. évi bruttó adósságállománya pénzforgalmi szemléletben a bruttó nemzeti jövedelem 73,3 százaléka volt, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az államadósság az alaptörvényben és a stabilitási törvényben előírtaknak megfelelően csökkent. A kormányzati szektor EU-módszertan alapján számított adóssága javult, a GDP 79,2 százaléka volt, szemben a 2011-es év 81,4 százalékával.

Az ország pénzügyi kitettségét mérsékli, hogy a forint erősödése és a devizaadósság döntően hazai devizában történt megújítása miatt nőtt a forintadósság részaránya, ami immár a teljes állomány csaknem 60 százaléka. Ez azért fontos, mert a nemzetközi pénzügyi környezet továbbra is kockázatokat rejt magában, így minden olyan fejlemény üdvözlendő, amely növeli a hazai források szerepét, és ezáltal csökkenti hazánk külföldi kiszolgáltatottságát. A mostanihoz hasonló volatilis gazdasági környezetben a költségvetési fegyelem alapja a megfelelő tartalékolási politika. Ebből a szempontból sikeres évnek tekinthető a tavalyi, hiszen a tartalékot csupán 55 százalékban, azaz 200 milliárd forint összegben használta fel a kormányzat, a 170 milliárdos Országvédelmi Alap és a 98 milliárdos kamatkockázati tartalék felhasználására nem került sor.

Az államháztartás központi alrendszerének 2012. évi pénzforgalmi hiánya 598,6 milliárd forint lett, ami egyharmada a 2011. évinek. Az uniós módszertan alapján számított deficit a GDP 1,9 százaléka volt, ami kisebb mind a konvergenciaprogramban kitűzött, mind pedig az Európai Unió által meghatározott deficitcélnál. Javult tehát a költségvetés egyenlege, és a 2012-ben hozott intézkedések lehetővé tették az államháztartás stabil pozíciójának megteremtését, illetve megalapozták a 2013. évi kiindulási feltételeket is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy 2012-ben a költségvetési hiány szempontjából egyfajta túlbiztosított állapot jött létre, ami hatással van a növekedésre, valamint a költségvetési szervek immár több mint 90 milliárd forintos tartozásállományára is.

Tavaly, ha nem is alapjaiban, de érezhetően átalakult a magyar adószerkezet. A fogyasztáshoz kapcsolt adók összes adóbevételhez viszonyított aránya 3,4 százalékponttal, mintegy 57 százalékra nőtt, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek befizetési aránya 21 százalékról mintegy 18 százalékra csökkent. A lakossági személyi jövedelemadók pedig azonos arányt képviselnek, mint a megelőző évben. Mindez azt mutatja, hogy a fogyasztás irányába tolódott el a magyar adószerkezet, valamint a tények alapján biztosan nem nőtt, hanem csökkent a vállalati szektor adóterhelése, illetve a költségvetés adóbevételi oldalán belüli arány, még a különadók kivetése ellenére is. Az adó- és adó jellegű bevételek teljesítése összességében 355,4 milliárd forinttal, azaz 5,2 százalékkal maradt el az előirányzattól. Az elmaradás elsődleges oka a makrogazdasági környezet vártnál rosszabb alakulása volt. A pénzügyi szervezetek különadójánál ugyanakkor a devizahitelesek megsegítése, a végtörlesztés lehetővé tétele, a járadékadónál pedig az online fogadásokról szóló törvényjavaslat elfogadásának csúszása is szerepet játszott a kisebb bevételben. A személyi jövedelemadóból származó bevételeket a makrogazdasági hatások mellett a tervezetthez képest az is csökkentette, hogy a vártnál nagyobb volt az igénybe vett adókedvezmények összege.

Makrogazdasági és fenntarthatósági szempontból is kedvező, hogy az államháztartási rendszer alapjainak egyenlegei összességében többletet mutattak 2012-ben. A Nyugdíj-biztosítási Alap nem várt hiánya elsősorban a kiegészítő nyugdíjemelésre és a 40 év után nyugdíjba vonuló nők tervezettet lényegesen meghaladó létszámára vezethető vissza. Az Egészségbiztosítási Alap tervezettnél magasabb hiánya döntően a gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak növekedéséből adódott. A mintegy 380 milliárd forint kiadást lefedő elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlege ugyanakkor 130 milliárd forint többletet mutatott. Ez zömében a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak volt köszönhető, ahol a bevételek jelentősen túlteljesültek, részint a szakképzési hozzájárulás kedvezményeinek megszüntetése, részint a járulékalapot megillető bevételek növekedése miatt.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarország olyan lesz, amilyenné a mai fejlesztések teszik. Az Állami Számvevőszék ezért kiemelt figyelmet fordít a közösségi beruházások döntő részét finanszírozó európai uniós források felhasználására. A 2012-es zárszámadás keretében ellenőriztük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget mint intézményt és mint az európai uniós források elosztását koordináló szervezetet is. Ezen belül kiemelt, közérdeklődésre számot tartó területen végzett ellenőrzéseink egyikeként értékeltük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázati elbírálási gyakorlatának átláthatóságát. Az európai uniós források elosztásához két, jelenleg folyamatban lévő ellenőrzésünk is kapcsolódik, mégpedig az európai támogatásokat auditáló főigazgatóság és az úgynevezett ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. gazdálkodásának ellenőrzése, ami a következő hetekben fog szintén megjelenni.

A tavalyi zárszámadási jelentésünk egyik hangsúlyos megállapítása volt, hogy szükség van az európai uniós források igénybevételének gyorsítására. A kormány nem maradt adós az intézkedésekkel, amelyeknek köszönhetően 2012 végéig, december 31-ig a rendelkezésre álló mintegy 8200 milliárd forint összegű keret 77 százalékát kötötték le támogatási szerződéssel. A teljesített kifizetések aránya ezen időpontig a 2011-es 28 százalékról 2012 végére 40,7 százalékra emelkedett, ami komoly előrelépés. Az egyértelmű eredmények ellenére ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az operatív programok egyharmadánál további intézkedések hiányában továbbra is fennáll a forrásvesztés kockázata. Az uniós források már említett jelentősége miatt kiemelten fontos, hogy az Európai Bizottság és a kormány friss megállapodása révén újraindulhatnak a Brüsszel által korábban kifogásolt operatív programok és a gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen jogos kifizetések. Az Állami Számvevőszék elnökeként éppen ezért kiemelt jelentőségűnek értékelem, hogy sikerült pontot tenni a vita végére, és a magyar gazdaság újra hozzá tud jutni ezekhez a forrásokhoz.

Ellenőrzésünk alapján összességében megállapíthatjuk, hogy a 2012-es költségvetési folyamatok fenntarthatóak voltak és kedvezőbben alakultak, mint a megelőző években. Ezt mutatja a hiány jelentős csökkenése, a 2004 óta nem látott kedvező elsődleges költségvetési egyenleg, a kevesebb zárolás, a megfontoltabb tartalékolás, a gazdálkodás tervszerűségének, illetve a beszámolók és az elszámolások megbízhatóságának javulása. A gazdálkodás szabályszerűségének javulására utal, hogy a Széll Kálmán-terv 14 vonatkozó intézkedéséből 12 teljesült, 2 teljesülése pedig folyamatban volt az ellenőrzés folyamán. Más módszertannal ugyan, de ugyanezt állapította meg az Európai Unió is, amikor júniusban megszüntette a Magyarországgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése tehát közvetve alátámasztotta, hogy Magyarország idén júniusban, a tavalyi auditált adatok alapján is, megalapozottan került ki az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának büntetése alól.

Tisztelt Ház! Az új számvevőszéki törvény értelmében minden jelentésünket intézkedések követik, amiket utóellenőrzés keretében értékelünk is.

(10.40)

Jelen ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy a tavalyi zárszámadási jelentésben megfogalmazott hat átfogó javaslatunkból három teljes mértékben, három pedig részben megvalósult, illetve megvalósulása a helyszíni ellenőrzés lezárásakor folyamatban volt. Ez jelentős előrelépést jelent a korábbi évekhez képest, amikor javaslataink nagy részének nem volt intézkedésekben tetten érhető következménye. Mindez jól példázza, hogy az új alaptörvény elfogadása óta megváltozott törvényi környezet hatékonyan és eredményesen képes támogatni a magyar közpénzügyi helyzet javulását.

Fontos eredmény, hogy a tartalékok felhasználásával összefüggő javaslatunk miatt módosították az államháztartási törvényt, így a rendkívüli kormányzati intézkedésre szolgáló tartalékokat az év közben megfogalmazott kormányzati döntések finanszírozására lehet fordítani. Az eljárási illetékek szabályozási rendszerének felülvizsgálata megtörtént, a magánszemélyek fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmeire illetékmentességet vezettek be, a gazdálkodók esetében pedig az illeték mértékét megemelték. A NAV végrehajtotta az adatvagyonának és informatikai alkalmazásainak biztonsági besorolását, illetve felülvizsgálta és módosította a behajthatatlanná nyilvánításhoz kapcsolódó belső szabályozásokat.

A 2011-es zárszámadáshoz kapcsolódóan utóellenőrzést végeztünk a belső kontrollrendszerek szabályszerűségéről, ami az intézmények működésének szabályosságát és az adatok megbízhatóságát is növeli. E jelentésünkben megfogalmazott javaslataink egyelőre csak részben hasznosultak. A belső ellenőrzés erősítésére születtek intézkedések, de az eljárási rendek tartalmi és formai egységesítését biztosító részletes szabályozás még nem épült be teljeskörűen az államháztartás működési szabályrendszereibe.

Elvégeztük a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezéséről szóló, a költségvetéshez kapcsolódó másik jelentésünk utóellenőrzését is. A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatalapú tervezése még szintén várat magára, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben a határidő 2013. december 31. Célunk, hogy idei jelentésünk is a társadalom, az adófizetők számára hasznossá váljon. Megállapításainkkal és javaslatainkkal az alaptörvény és a számvevőszéki törvény előírásainak és szellemiségének megfelelően hozzá szeretnénk járulni a jól irányított állam kiépítéséhez és a jó kormányzás megerősítéséhez. Ezt figyelembe véve idei zárszámadási jelentésünkben strukturált, átfogó javaslatokat fogalmaztunk meg a NAV elnökének, a nemzetgazdasági, valamint a vidékfejlesztési miniszternek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Zárszámadási jelentésünk azt bizonyítja, hogy Magyarország 2012-ben kézben tudta tartani költségvetését, mégpedig fenntartható módon. A magyar gazdaságpolitika mozgástere ugyan nőtt, de az Állami Számvevőszék elnökeként újra hangsúlyozom, hogy minden közpénzfelhasználónak annyi pénzből kell gazdálkodnia, amennyi rendelkezésére áll, amennyit önök a törvények keretében biztosítanak. A közpénzt meg kell becsülni, a közpénzfelhasználóktól pedig hatékony felhasználást, valamint eredményességet kell elvárni. Jó kiindulópont, hogy a 2012-es év egyértelműen megmutatta, Magyarország képes a korlátokat figyelembe véve gazdálkodni. Kulcskérdés tehát a jelenlegi egyensúlyi helyzet megtartása, az utóbbi évek eredményeinek megbecsülése, ami lehetőséget teremt arra, hogy bővülő mozgásterünket a gazdasági növekedés beindulására használhassuk fel, hosszú távon ugyanis ez a fenntarthatóság alapvető pillére.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerint az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek elsősorban arra kell irányulnia, hogy javuljon az állam működési minősége. Zárszámadási jelentésünkkel ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló parlamenti vitában az előző év gazdálkodása felelősen lezárható legyen. Bízom benne, hogy a 2012-es zárszámadás parlamenti vitájában eredményesen tudják használni jelentésünket, amit az önök felelősségteljes munkájának támogatása érdekében a fennálló törvényi keretek között nyújtottunk be a tisztelt Háznak.

Zárásként engedjék meg, hogy újra felhívjam a figyelmüket egy alapvetően fontos továbblépési lehetőségre és egy feladatra, mégpedig az eredményszemléletű államszámviteli rendre való áttérés jelentőségére, ez ugyanis tovább javítaná a közpénzzel és a közvagyonnal kapcsolatos átláthatóságot és elszámoltathatóságot, ami a közbizalom növelésével tovább segítené a jobb közpénzügyi gazdálkodást.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)