Felszólalás adatai

Az az aggályunk, ami igen súlyos aggály, hogy ezt ki tudjam fejteni, ahhoz mindenképpen szükséges visszamennünk nyár elejére, július elejére, amikor a kormany.hu-ra kikerült ennek a törvénynek a tervezete. Bizonyára emlékeznek önök is, elég komoly felháborodást okozott a törvénytervezetnek az a passzusa, ami kiemelt beruházások esetén nem tette volna alkalmazandóvá annak a kisajátítási feltételnek a vizsgálatát, hogy a közérdekű cél megvalósítására csak az adott ingatlanon kerülhet-e sor.

Számos cikk született ebben a témakörben, nagyon sok félelem fogalmazódott meg ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Sokan úgy gondolták, hogy itt is már előre lezsírozott projektekről van szó, amelyek kivitelezői már rég ki vannak választva. Sokan nem érezték biztonságban a vagyonukat. A kormány eszmélt, és ebből a törvényjavaslatból ez a passzus kikerült.

Mivel azonban nagyon fontos kérdésről van szó, és úgy gondoljuk, hogy azok az érdekek, amelyek az eredeti törvényjavaslat szövegében megjelentek, vannak annyira fontosak a kormánynak, illetve azoknak a beruházásban érdekelt oligarcháknak, hogy ne ejtsék el ezt a kérdést ilyen könnyen, tanakodtunk rajta, hogy ezt vajon milyen módon fogják visszahozni a törvény szövegébe. Gondoltunk arra, hogy majd módosító javaslatokkal fogják ezt a problémát megoldani, de hát nem így történt, mert önök kitaláltak egy új parlamenti műfajt, ez az általános vitát megelőző zárószavazó-módosító.

(19.50)

Nagyon röviden arról van szó, hogy múlt héten szavazott az Országgyűlés a településfejlesztési törvény módosításáról, amihez önök benyújtottak egy zárószavazás előtti módosítót, ami az imént vázolt problémát, miszerint a kiemelt beruházások esetén nem lehet majd einstandolni a vagyont kisajátítás útján, részben orvosolta.

Úgy orvosolták, hogy amennyiben az államnak egy közös tulajdonrésze van egy adott ingatlanon, akkor ezt nem kisajátítási eljárással, de más módon de facto mégiscsak ki tudják sajátítani. Hadd idézzem ebből a zárószavazás előtti módosítóból azt a passzust, amivel önök ezt lehetővé fogják tenni: A kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősített beruházással összefüggő építésügyi hatósági ügyben a beruházással érintett ingatlanon fennálló közös tulajdon esetén a többségi tulajdonos, építtető építésügyi hatósági engedély iránti kérelmével összefüggésben a többi tulajdonostárs, illetve egyéb jogosult hozzájárulását az eljárásban megadottnak kell tekinteni.

Hát miről is van itt szó? Itt arról van szó, hogy ha az állam szeretne egy beruházást végrehajtani, amiben nem bír teljes tulajdoni hányaddal, nagyon könnyen ezzel a zárószavazás előtti módosítóval végig tudja vinni az akaratát. Így kvázi egy kisajátítással tud élni anélkül, hogy a tulajdonostársaknak ebbe érdemi beleszólásuk lehetne, hiszen az építésügyi hatósági engedélyt már megadottnak kell venni ebben a tekintetben. De hát ez nem a véletlen műve, és már konkrét példát is találtam arra, hogy önök hol fogják először alkalmazni ezt a módosítást.

Nyáron módosították önök a Kossuth téri beruházást kiemeltnek minősítő májusi kormányrendeletet, és bevettek egy új épületet ebbe a projektbe, ez a MTESZ székháza. Azt ugye tudjuk, hogy a MTESZ-székházban az állami vagyonkezelőnek nem 100 százalékos a tulajdonjoga, itt a MTESZ-nek is van tulajdoni hányada, illetve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének is. Látszik ebből, hogy a gyakorlatra szabott zárószavazás előtti módosítóval önök mégis el tudják érni azt, hogy ahol az államnak tulajdonostársai vannak, és ők nem hajlandók esetleg egyéb megállapodással a tulajdonjogukról lemondani, önök ezt keresztül fogják verni rajtuk, akár ezzel az eszközzel is.

De térjünk rá a további aggályokra is! Új javaslat a törvényjavaslatban, hogy lehetővé válik a kisajátítás hulladékkezelő létesítmény céljából. Miről is van itt szó? Itt arról van szerintünk szó, hogy számos esetben, amikor ilyen hulladékkezelő létesítményt kíván az állam vagy az önkormányzat létesíteni valahol, de most maradjunk, mondjuk az államnál, egy-egy ilyen beruházás esetleg számos tiltakozást tud kiváltani akár egy település lakóiból is. Ebben az esetben, amennyiben önök ezt keresztül fogják vinni, egy nagyon fontos eszközt, egy fontos fegyvert ki fognak venni a települések kezéből, ugyanis ebben az esetben az önkormányzat köteles lesz átadni azt a területet a kisajátítási eljárás során, ergo nem fogják tudni 100 százalékban érvényesíteni azokat a jogokat, ami őket egyébként megilletné véleményük szerint ebből a szempontból.

Egy másik nagyon fontos kérdés, ami szintén számos aggályt vet fel, a hulladéklerakó rekultiválása céljából végrehajtott kisajátítás. Ez önmagában akár még támogatható is lehetne, de egy nagyon-nagyon fontos dolgot önök nem tettek bele ebbe a törvényjavaslatba, és ezzel a dologgal kapcsolatban mi fogunk módosító javaslatot benyújtani, ez pedig a tulajdonosnak a felelősségi viszonyai. Azt gondolom, hogy abban az esetben, ha ezt nem rögzítjük, akkor itt olyan újabb lex MAL-okról lehet szó, ami azt eredményezheti, hogy egy súlyos környezetszennyezés után, ami mondjuk, egy hulladéklerakó következtében következett be, az állam, ha átveszi a tulajdonjogát ennek a területnek, gyakorlatilag mentesítheti. Ismétlem feltételes módban, mentesítheti - a kárt okozó tulajdonost a felelősség viselése alól. De ugyanez vonatkozik az ingatlan-nyilvántartásban feljegyzett tartós környezetkárosodás felszámolása kapcsán is.

Azt gondolom, az állam nem veheti a nyakába a felelősségét azoknak a gondatlan tulajdonosoknak, akik olyan súlyos környezeti károsodást okoztak, ami akár milliós, százmilliós vagy milliárdos nagyságrendű pluszkiadást rótt az állam nyakába. És itt még felmerülhet egyébként annak a gyanúja is, hogy itt egy állami hulladékbiznisz megágyazásának lehetünk tanúi.

Szintén fontos megemlíteni a Natura 2000-es területek kisajátítását. Ez önmagában egy szintén üdvözlendő dolog. Azonban itt azt szintén súlyosan aggályosnak tartjuk, hogy nem különül el világosan a természetvédelmi célú és egyéb célú kisajátítás.

Az utóbbinál, amikor beruházásról vagy különböző infarstrukturális fejlesztésekről beszélhetünk, akkor, úgy véljük, nem elégséges a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása, hanem egyéb normatív kritériumokat is kéne tartalmaznia ennek a törvényjavaslatnak, ami jelenleg nincs benne.

Végezetül egy kérdést szeretnék feltenni: a kisajátítási célok között miért nem szerepel az árvízvédelem? A törvényjavaslat ugyan említi a vízgazdálkodási célú kisajátítást, azonban a két fogalom nem teljesen fedi egymást. Úgy gondoljuk, ezt mindenképpen explicite a törvénybe bele kéne foglalni.

Összességében azt tudom mondani, hogy az LMP ebben a formájában nem fogja tudni támogatni ezt a törvényt. Nagyon szeretném kérdezni államtitkár urat, hogy a településfejlesztési törvénybe behozott kiskaput fel kívánja-e számolni a kormányzat, vagy pedig megbújva egy egyébként talán jó szándékú törvénymódosítás mögött, továbbra is kívánják-e azt, hogy különböző befektetési csoportok érdekében az állam lehetővé tegye a kisajátítást a kiemelt beruházások esetén is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)