Felszólalás adatai

(10.40)

Tehát itt a késlekedést illettük kritikával, de magát a módosítást támogattuk, viszont az alaptörvény kapcsán a költségvetési bizottságban ülő ellenzéki képviselőtársaink jogérzékét is ugyanúgy sértette az az alaptörvény-módosítás, miszerint is az átmeneti részeket beemelik az alaptörvény szövegébe. Egyrészről politikailag megállapítható az, hogy maga az alaptörvény egy átmeneti törvény, hiszen morális legitimitása eléggé alacsony, mert nem egy nemzeti konszenzusra épül, hanem egy pártnak a kierőszakolt véleményét önti kétharmados betonba, másrészről jogérzékünket az is sértette, hogy ha egyszer volt egy átmeneti rész, azt most utána teljes mértékben állandósítani, az alkotmányjogilag nem megfelelő, de itt a költségvetési bizottságban, a költségvetési szempontokat tekintve ez a jogbizonytalanság ugyanúgy megérződik majd a magyar államadósság finanszírozásában és összességében az egész magyar gazdaság működésében, hiszen ez a jogbizonytalanság a kiszámíthatatlanságot erősíti, amely kiszámíthatatlanság a gazdasági növekedés elmaradásában és sajnálatos módon a gazdasági nehézségek továbbgyűrűzésében is ugyanúgy meg fog jelenni.

Tehát a költségvetési bizottság kisebbségi véleményében elutasítjuk az alaptörvény átmeneti rendelkezésére vonatkozó passzusokat, attól függetlenül, hogy magának a jegybanknak és a PSZÁF-nek az összevonása tartalmi részével nem foglalkozunk, viszont, ami sokkal, de sokkal fontosabb ennél, az az, hogy a jogbizonytalanságnak ugyanúgy költségvetési vonzata van, amelyet az adófizetők fizetnek meg százmilliárdokkal. Hogyha ezt a jogbizonytalanságot nem hajlandó a kormányzat fölszámolni, akkor továbbra is marad ez az áldatlan állapot, és a költségvetési bizottságban azért többen említettük azt, hogy itt most egy biztos költségvetésre van szükség, amely a jogbiztonságnak kell hogy az alapja legyen.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)